Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-22 / 18. szám

1999. január 22., péntek Megyei Körkép 3. oldal Állatkínzók Amerikában egy hónap bör­tönbüntetésre, két hónap ka­tonai alapkiképzésre és 100 óra, állatmenhelyen letöl­tendő társadalmi munkára ítélték azt a két huszonévest, akik egy élő kacsa fejét használták golfütő helyett. A vád a következő lehe­tett: különös kegyetlenség­gel, élőre megfontolt szán­dékkal elkövetett állatkín­zás. (elek) * Előadóest. Az egri MMK- ban január 25-én, hétfőn 19 órától tartja előadóestjét Réti Árpád, a Gárdonyi Géza Színház színművésze. A kor falára című összeállí­tásban Aprily Lajos, Remé- nyik Sándor és Dsida Jenő versei hallhatók. Nyit a MÁS. A téli szünet után január 29-én nyitja meg kapuit a MÁS-klub. Ezen a napon a Balaton és az Anyway együttes koncert­jén tombolhatnak a fiatalok. Koncert. Holnap 11 órától az egri Ifjúsági Házba láto­gat a Hupikék törpikék ze­nekar, hogy a mese világát idézve, dalokkal szórakoz­tassa a kicsiket. Bál. A Magyar Könyvvizs­gáló Kamara Heves Megyei Szervezete január 30-án 19 órától második alkalommal rendezi meg a könyvvizsgá­lók bálját az Eger Szálloda különtermében. Farsangi vigasság. A hat­vani Ratkó József Egyesület bált rendez február 12-én este 7 órától az Ady Endre Városi Könyvtár közösségi termeiben. Az esemény jó hangulatáról zenekar és népdalénekesek "göndós- kodnak, s hidegtál várja az érdeklődőket, akik február 5-ig jelentkezhetnek. Közgyűlés. A Forrás Gyermek-Szabadidőközpont Szabadidős Diáksport Egyesülete ma 17 órától tartja évi rendes közgyűlését a Bartók B. tér 6. szám alatt. Jótékonysági bál. A Nosz- vaj Tömegsport Közalapít­vány javára január 30-án 20 órától jótékonysági bált rendeznek a Továbbképző Intézetben. TRAí'FIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület. Gyöngyös belterület. 14.00- 22.00 - Hatvan belte­rület. Közös millenniumi fellépés Együttműködés a vár-, a színház- és a kórház-rekonstrukcióban Már más székben, ezúttal egy bizottságban és kanapén elnök s polgármester fotó: perl Márton (Folytatás az 1. oldalról) Az egyeztető bizottság ülését Sós Tamás, a megyei közgyűlés, s egyben a közös testület soros elnöke kiemelkedően eredmé­nyesnek minősítette. Mint meg­fogalmazta: a korábbi jó szemé­lyes viszony alapján - mindkét fél saját álláspontjának s érde­kének figyelembevételével - a közös hangot könnyen megta­lálva sikerült megegyezni az alapvető kérdésekről a Nagy Imre polgármester vezette egri tárgyalóküldöttséggel. Egyetértettek abban, hogy a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bi­zottság váljon önállóvá, és erre építve új elhelyezéssel hozzák létre a gyógypedagógiai szol­gáltató központot. Ennek mű­ködtetéséhez Eger a lakossági szolgáltatási igénybevételek alapján járulna hozzá. Támo­gatták, hogy a Megyei Művelő­dési Központ továbbra is társu­lási formában működjön, a ki­adásokon 50-50 százalékban osztozik a két önkormányzat. Az itt szerzett kedvező társulási üzemeltetési tapasztalatok alap­ján a bizottság javasolja, hogy idén a Bródy-könyvtár esetében is hasonló intézményfenntartó társulás jöjjön létre. Az egyet­értés a Gárdonyi Géza Színház rekonstrukciója után a kőszínház és a bábszínház kö­zös fenntartására is megvan. Erről a részletes javaslatot 2000 augusztusáig kell kidolgozni. Eger addig - az Agria Játékokban vállalt meghatározó szerepén túl - az önkormány­zati támogatás felét állja a színházak működési költsége­inek. Nagy Imre is megerősítette, hogy szükségesnek tartják és részt vesznek az egri kongresz­szusi központ létesíté­sét megalapozó tanul­mányterv kidolgozásá­ban, a megvalósításhoz szükséges lépések megtételében. Az Ag­ria Vásár kapcsán Eger polgármestere is azt hangsúlyozta, hogy „saját lábra kell állí­tani" annak megrende­zését. A bizottság a millennium jegyében támogatja az egri-szil- vásváradi lovas-világ­találkozó megtartását, valamint a millenniumi biztos és iroda műkö­dését, és a várrekonst­rukcióhoz is közös pá­lyázatot nyújtanak be. Eger a Gárdonyi Géza Színház felújítására két éven át önrészként 23-23 millió forintot biztosít. A megyei kórház gép- és mű­szerfejlesztéséhez, a szakmai minimumkövetelmények telje­sítéséhez a jelenlegi ciklusban 20 millió forinttal kíván hozzá­járulni a megyeszékhely. A kórház több milliárd forintos rekonstrukciós programját - és ennek legszükségesebb felada­tait - egységes beruházási tervbe foglalják. Idei munka annak a tanulmánytervnek az elkészítése, amely a címzett támogatási pályázat benyújtá­sának alapjául szolgálhat. Ideá­lis esetben is csak 2001-ben van reális esély arra, hogy ez a nagyberuházás megkezdődhes­sen. A tegnapi egyeztető bizott­sági ülésen született megálla­podásokat az érintett közgyűlé­seknek külön-külön is jóvá kell majd hagyniuk. <kj) Törzskönywel lopásbiztos az autó (?) (Folytatás az 1. oldalról) A törzskönyv gazdasági társa­ság esetén a cég megnevezését, a cégjegyzék számát is tartal­mazza. A dokumentumot a Belügyminisztériumtól kapja meg minden jogosult. — A számítógépen felküldött adatok alapján Budapesten ál­lítják ki, és a törzskönyvet pos­tázzák. Ha a címzett tíz nap alatt nem veszi át, akkor a terü­letileg illetékes rendőri szerv­hez továbbítják, s ott juthat hozzá - jelzi Káposztás And­rásáé, a füzesabonyi kapitány­ság közlekedési igazgatási munkatársa. Nekik már nincs kiértesítési kötelezettségük. A többfajta biztonsági elemmel ellátott új okmányok bevezetése egyrészt megnehe­zíti a lopott autók eladását, mert a gépkocsikat már csak törzs­könyvvel lehet értékesíteni, másrészt lehetőséget teremt a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények eredménye­sebb felderítésére. A törzskönyvet nem kell a tu­lajdonosnak magánál horda­nia, arra csak az adásvételkor van szükség. A közlekedési felügyelethez befutó érdeklődő telefonok zöme - miként Kovácsné említi - egy közös óhajt feszeget:- Több olyan autótulajdonos is hívott már, akik korábban forgalomba helyezett jármű­vükhöz szeretnének törzsköny­vet csináltatni. Nem tagadták, hogy vele nagyobb biztonság­ban éreznék járművüket. Az ő esetükben erre még várni kell. Az okmányok beve­zetése ugyanis több lépcsőben történik. Január l-jétől csak az újonnan forgalomba helyezett gépjárműveket látják el az új iratokkal. Július l-jétől a jármű tulajdonjogának változásakor, az átírással együtt juthatnak a tulajdonosok a két okmányhoz. A többi jármű 2001. január 1- jétől kapja meg fokozatosan az okmányokat, míg a teljes csere végső határideje 2002. decem­ber 31. A megváltozott forgalmi en­gedély egy üzembentartói és egy bejelentőlapból áll. Az ok­mányt hologramcsíkkal, lézer- gravírozással, elemi szállal és vízjellel látták el. (budavári) Tollvégen Kultúra, lendület nélkül R éges-rég, a nagy munkaversenyek korában építették. Dol­goztak rajta asszonyok és férfiak. Hittek abban, hogy amit építenek, annak haszna lesz. Tudták, hogy amit a gyárból, a termelőszövetkezetből hazatérve kemény fizikai munkával ké­szítenek, ott majd könyvek sorakoznak a polcokon, s a termeket előadók és hallgatók népesítik be. S bármennyire is ironikusak ma az emlékek, az épületen dolgozók álma mégis megvalósult. A művelődési ház - merthogy az lett a lapos tetős épületből - évtizedeken keresztül szolgálta a közművelődést. Előadók, szí­nészek, haknizó művészek, a korszak felkarolt írói koptatták a színpadi deszkát, a nagyterem padozata pedig a hol vastagodó, hol az égig szökő cipősarkaktól lett fényes. Elet volt a házban, amely egy idő után fogalom lett. A „kultúrban” - ahogy a he­lyiek hívták - barátságok köttettek, szerelmek szövődtek. Aztán egyre fogytak a programok. Elmaradtak az előadások, elfogytak a népművelők, bezárt a mozi. A falak piszkosak, s csak az akciózó ruhaárusoknak nyitották ki a nagytermet. A „kultúr” haldoklott. Egyre többször hajtogatták: nincs rá pénz. De vajon akkor, amikor több tucat helybeli áldozta az idejét épí­tésére, volt-e elegendő pénz? Mindig megkapta-e honoráriumát az a népművelő, aki szabni vagy kötni tanított? Ez a nem egyedülálló „kultúr-sors”. A pénzhiányra, az ezzel összefüggő lohadó lelkesedésre és a szűkülő lehetőségekre hi­vatkozva az elmúlt tíz év alatt intézmények százai rongyolódtak le ilyen módon. A legtöbb esetben két bűvös szó is elég volt a végítélet kimondásához: pénz és igény. H olott, ha jobban a dolgok mélyére tekintünk, talán semmi más nem hiányzik, mint a lelkesedés és a hivatástudat. Mert mennyivel volt jobb dolguk, több lehetőségük annak ide­jén a falusi tanítóknak, mint a válság éveiben a népművelők­nek? S esetükben, ha a pénz mellett még a hivatástudat is hi­ányzott volna, hol tartana ma az iskolaügy? Még szerencse, hogy ími-olvasni mostanra megtanultunk. Közművelődés nél­kül lehet ugyan élni, igaz, kicsit szegényesebben... Szuromi Rita • • Ünnepre készülnek a görögök EGER - A Görög Kisebbségi Önkormányzat tegnapi ülésén kulturális munkabizottságot alakítottak. Ennek tagjai: dr. Miliosz Kozmosz. Pető Teo­dóra és Pancsosz Petra. Fel­adatuk sokrétű, számos prog­ramot szerveznek és bonyolí­tanak le. Máfé'ius 25-én l‘esz a görö­gök nemzeti ünnepének 178. évfordulója. A történelemből ismert, hogy Görögországot 400 évig tartották uralmuk alatt a törökök, akiket 1821­ben fegyverrel űztek el. Ezál­tal megszűnt a feudális el­nyomás, s létrejöhettek azok a feltételek, amely révén elkez­dődhetett a polgári átalakulás. Erre emlékezve tart majd ün­nepi ülést a kisebbségi ön- kormányzat. Szó esett még az első fél­éves münkatervről is. határo­zatot ezzel kapcsolatban a következő ülésen hoznak - tá­jékoztatta lapunkat Pancsosz Jorgosz, a kisebbségi önkor­mányzat elnöke. Nem változik a Béke-telep EGER - Előrehaladásról nem tudott számot adni a Béke-teleppel kapcsolatban Kormos Tamás, a főmérnöki iroda munkatársa. A jónak aligha mondható hírrel a Cigány Kisebbségi Önkormányzat tegnapi ülésén szolgált. Elmondta: a terüle­ten akkor nyílna mód az épí­tési telkek kialakítására, ha előzőleg közút épülhetne ott 50-60 millióért. Erre, s a ma­gánterületek kisajátítására nincs pénze a városnak, az idei költségvetésben a Béke­telep rendezésére egyetlen fil­lért sem tudtak elkülöníteni. Az egyetlen járható útnak az tetszik, ha a területen élők magánerős közműberuhá­zásba kezdenek. A rendelet szerint ugyanis a közműháló­zat kivitelezési költségének a felét az önkormányzat fedezi. A másik felét, az úgy nevezett „magánerőt” pályázatokkal szerezhetné meg - esetlege­sen - a Béke-telepiek számára a kisebbségi önkormányzat. A szociális lakásépítéssel kapcsolatban hat pályázat ér­kezett a testülethez. Ezeket zárt ülésen bírálták el a képvi­selők. (n. z.) Akinek az élet valóban játék(szín) A gyöngyösi Játékszín utolsó mohikánja. Negy­venöt éve színész és negyvenöt éve rendező. Mára a csapatban senki nem maradt, aki öt év hí­ján fél évszázadig kitartott volna az amatőr színjátszás berkeiben. Ám jöhetett kor­szakváltás, kulturális válság, ő akkor sem távozott a színpad­ról és a csoport éléről. Miért is tette volna? Jankovits Jenő nélkül a Játékszín sem létezne. Pedig a csoport alakulásakor nem tűzött ki maga elé olyan célt, hogy neve és sorsa össze­fonódjon Gyöngyösével. A MÁV Kitérőgyártó Üzem dol­gozói 1954-ben csupán egy fergeteges produkciót akartak bemutatni, s aztán szépen, csendben mindenki éli tovább megszokott életét. A nagy si­kerű produkció - a Három a kislány - bejött, a gyors búcsú elmaradt. A csapat újabb ter­veken dolgozott, az üzemmér­nökből csoportvezetővé lett Jankovits Jenő pedig beiratko­zott a rendezői szakra. Délelőtt a mechanika-szigorlatára ké­szült, délután rendezett, este „bekasszírozta” a tapsot. így született meg a Játék­szín, idén pedig már 45. rende­zői születésnapját ünnepli Jan­kovits Jenő. S hogy hány gene­ráció nőtt fel a Játékszínben? ­ezt ma már összeszámolni sem lehet. Oktatta itt a rendező a színjátszás alapjaira a főváros­ban később ismertté vált színé­szeket, operaénekeseket, avagy tisztességessé lett csa­ládapákat és anyákat. Rendezte Kiss Manyit, Moldován Stefá­niát, Sólyom Nagy Sándort, Somogyvári Rudolfot, Csonka Zsuzsát és Leblanc Győzőt. Az operettek feldolgozása éppúgy közel áll a szívéhez, mint a „nehezebb” műfajok. S hogy mire képes, ha színpadot érez, azt 45 évig színészként is bi­zonyította. Számos darabban játszott, Liliomként éppúgy hi­teles volt, mint a Bakterház komédiásaként. Az eltelt idő­szak hosszúságát mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy karácsonykor épp egy nagy­mamakorú primadonna kérte Jenőtől hajdani szalagjainak másolatát... Az sem véletlen, hogy a Já­tékszín sorsa nem egyedül Jenő ügye, hanem családi. Fe­leségét itt ismerte meg, azóta is rendszeresen rendezi az ottho­non kívül is nejét. Egyetlen lá­nya itt nőtt fel, ő felel ma mára a táncért, a mozgásért. A több tucat állami elismerés birto­kosa - Gyöngyösön például ő kapta meg elsőként a Pro Civi- tate Aranygyűrűt — hat éve a losonci színkör gondjait is vál­lára vette. Hogy is mondhatott volna nemet, amikor szülővá­rosából érkezett a kérés. H ogy mit jelent ma Janko­vits Jenő neve, csak azok tudják átérezni, akik jubileumi találkozókor látják azt a sok FOTÓ: FÁCZÁN ATTILA ölelő kart, amivel a régi mes­tert, pótapát, barátot, színészt és rendezőt köszöntik a vá­rosba visszatérők. Ma már ők is több ezren vannak, akárcsak a Játékszín történelmét őrző lapok... (szuromi) A HEVESTHÍRLAP ÜGYELETE: Újságíró: Tan Ottó Telefon - (36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetésfelvevő: Ambrus Henriett Telefon - (36)410-880 Fax-(36)412-333 | * Terjesztő: Salétliné Murányi Gertrúd Telefon-(36)412-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents