Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-21 / 17. szám

1999. január 21., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Sine qua non Ügyeleti telefon, rögtön reggel, éhgyomorra. Az ol­vasó a hírekből tudja, mi­lyen jól dolgoznak a kama­rák, ezzel szemben hetek óta vár egy, a tagságáról szóló igazolásra. Mert csak egy ember van, aki képes azt ki­állítani, ő pedig (a nélkü­lözhetetlen) egy héten csak egy napot dolgozik. Vagy azt sem. Olvasó nem érti. Hát, isten látja lelkem, én sem. Ha eltörlik a kötelező tagságot, mégis ki a csoda fog önként csatlakozni egy ilyen hatékony szervezet­hez? Ha pedig tagság nem lesz (értsd: tagdíj), akkor senkinek nem éri meg, és megette a fene az egészet. J. Á. * Gyöngyösön, a Mátra Mű­velődési Központ művelő­dési galériájában január 23- ától tekinthető meg a Mátra Fotókör legújabb kiállítása. Pantomimmüsor a panto­mimről. Az egri Ifjúsági Házban ma délelőtt tíz és délután két órakor kezdődik a Láthatatlan szárnyakon című műsor, melyet Karsai Gizella és a Vita-mim pan­tomimegyüttes mutat be. Lant, gitár és blockflőte hangja csendül fel a hatvani Ady Endre Könyvtárban ja­nuár 22-én 18 órától, ami­kor Hadzsász László és Nagy Sándor Endre kon­certje elkezdődik. A gyöngyösi Preasepe csil­lagászkor holnap 17 órától távcsöves bemutatót szer­vez, melynek során az ér­deklődők a Vénuszt tekinthe­tik meg. A helyszín a Kál­vária-parti Általános Iskola melletti szabad terület. A Magyar Vöröskereszt Heves területi szervezete ja­nuár 22-én 9-től 12 óráig véradásra várja a donorokat a kömlői általános iskola épületében. A farsangi mulatságra ké­szíthetnek természetes anyagokból maszkot azok, akik január 23-án, szomba­ton 9-13 óra között részt vesznek a gyöngyösi Kol- ping Oktatási és Kulturális Központ családi kézműves­ház programján. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület. Gyöngyös belterület. 14.00- 22.00 - Hatvan belte­rület. Műkincseink Franciaországban HEVES MEGYE - A napok­ban nyitották meg a franciaor­szági Toulouse-ban azt a kiállí­tást, amely a honfoglaló ma­gyarság életmódját mutatja be őseink tárgyi kultúráján és mű­vészetén keresztül. Az ünnepélyes megnyitón dr. Petercsák Tivadar megyei múzeumigazgató is részt vett. A szakember a Heves Megyei Hírlapnak elmondta, hogy az egri Dobó István Vármúzeum is kölcsönzött műtárgyakat a Ma­gyar Nemzeti Múzeum által szervezett tárlatra. E tárgyak Aldebrő, Besenyőtelek, Eger, Erdőtelek és Heves területén ke­rültek elő. Az április közepéig tartó ki­állítás katalógusának címlapját és a rendezvény plakátját egy aldebrői lelet, a képünkön lát­ható állatmotívummal díszített, aranyozott ezüst női hajfonat- korong díszíti. Életveszélyessé váltak az ózdi kohósalakkal épült házak Sürgős beavatkozásra van szükség SZILVÁSVÁRAD - A tegnapi találkozón a térség polgármes­terei találkoztak a megyei köz­gyűlés elnökével, Sós Tamás­sal. aki tájékozódott a kistérségi együttműködés eredményeiről, s a további tervekről. A délutáni fórumon az ózdi kohósalakból épült házak sor­sáról egyeztettek a jelenlevők. A megbeszélésen jelen volt Horváth László fideszes or­szággyűlési képviselő is, aki elmondta, hogy a helyzet mára rendkívül súlyossá vált. Több településen személyesen is meggyőződött arról, hogy az érintett házakban közvetlen élet- és vagyonveszély van. Épp ezért sürgős kormányzati be­avatkozásra van szükség.-Már holnap tárgyalok az APV Rt. vezetőségével és egy héten belül felkeresem az illeté­kes minisztériumokat. hogy mi­hamarabbi megoldást találjunk - mondta a képviselő. - A leg­fontosabb lépés az önkormány­zatoknak pénzt biztosítani a szükséges szakértői vizsgálatok elvégzésére. Nem kétséges, hogy olyan kémiai folyamat okozza a házak állagának ro­hamos romlását, amelyet eddig semmilyen eljárással nem tud­tak megállítani. Kérdés: létezik­e olyan technológiai eljárás, ami megmentheti ezeket a há­zakat? Végső esetben az sem elképzelhetetlen, hogy az épü­leteket le kell bontani. Mivel 150-200 ház, illetve család sorsáról van szó, szerintem egy állami intervenciós alap létre­hozása elengedhetetlen. Feltétlenül tisztázni kell azo­kat a jógi anomáliákat, ame­lyeknek ismerete nélkül lehetet­len a felelősséget megállapí­tani. Kérdés, hogy a gyártó cég szándékosan tévesztette-e meg az embereket, amikor ezt az anyagot építkezésre ajánlotta. (barta) Gyermekosztály: semmi rendkívüli Az elvi döntés alapján még a gyermekosztály átköltözésé­hez szükséges hatósági előírá­sok teljesítését vizsgálja a megyei tisztiorvosi szolgálat. EGER - Az ÁNTSZ múlt heti helyszíni bejárásának tapaszta­latait összegző jegyzőkönyv alapján alakítjuk ki a konkrét tervet - közölte dr. Ertsey Csaba (képünkön) arra a kér­désre: a héten megindulhat-e az osztály ideiglenes átköltözte­tése az új helyre. Az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház orvos-igazga­tója szerint az engedélyezési el­járás folyamatban van. Mint hozzátette, az aprólékos előké­szítésre azért van szükség, mi­vel az átköltözés semmilyen szempontból sem minősíthető rendkívüli helyzetnek, tehát ennek kapcsán nem is kaptak semmilyen átmeneti könnyítést vagy felmen­tést a szigorú szakmai követel­mények teljesítése alól. Ertsey megjegyezte: az át­költözésben a lélektani motí­vumok a meghatározóak, első­sorban az itt dolgozók meg­nyugtatását szolgálja. Mind Gógl Árpád, a szaktárca minisz­terének javaslata, mind pedig az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalása ezen szempontok alapján tartotta megfelelő lépésnek az átköltö­zést, hiszen a gyermekosztá­lyon időközben elvégzett kör­nyezeti sugárterhelési vizsgála­tok sem mutattak ki a normális­tól eltérő, veszélyt jelentő hát­tér-értéket. Az etilén-oxidos gáz-sterilizátor feltételezett ha­tásán kívül semmilyen károsító tényező jelenlétét nem sikerült bizonyítani, amely közvetlen ok-okozati kapcsolatban lehet a daganatos megbetegedésekkel, s a nyolc halálesettel. Ha a megyei ÁNTSZ megfe­lelőnek találja a körülménye­ket, úgy az osztályt ideiglene­sen a kórház II. és III. emeletén, a nőgyógyászat mellett helyezik el. Az igazgató-főorvos a kö­vetkező megyei közgyűlésen - várhatóan január 29-én - tájé­koztatja a megyegyűlést a vizs­gálatok eddigi állásáról és a megtett lépésekről. (kj) Tollvégen Mészárszék-foglaló A li. világháború doni áldozataira emlékezve egyetlen évfor­duló alkalmával sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mi és mely körülmények között történt, ami történt ott, a messzi tá­volban, az urivi áttörésnél. Nem lehet eléggé nyomatékosítani azt az értelmetlen pusztításhoz és véráldozathoz elvezető utat, amelyen a magyarság menetelt. De nem csak mint a magyar­sággal, hanem mint az emberrel, velünk, földlakókkal történ­tekre is emlékezni kell. S nem lehet eléggé kiemelni a felelős­ségét azoknak, akik egészen a vágóhídig elvezették a nemzetet. Mostanában is lehet hallani olyasmit, hogy katonáink valami hazát védtek sok ezer kilométerre a hontól, idegen földön pusz­títva. Nem pedig bitang vezetők még öngyilkosabb rögeszméi szolgálatába állították áldozatul ezeket a halálra szánt, szeren­csétlen embereket. A Don mellett elesett több mint 140 ezer magyar áldozat mellett a többi elpusztított, megnyomorított magyar és nem magyar milliókra is emlékezzünk. Odavetett ál­dozatok ők a történelem mészárszékében. Tanuljunk belőle legalább, mit és meddig lehet engedni és elhinni a nemzet min­denkori felkent közembereinek, legyünk megfontoltak és na- gyon-nagyon gyanakvóak, hogy mikor, ki, milyen érdekből kí­vánja élni és használni sorsunkat. Dédnagyapám, a Monarchia legfontosabb vitézségi kitünte­tések birtokosa is emlékezett arra, hogy mily nagy öröm fo­gadta itthon és szerte egész Európában az I. világháború kitöré­sét, éljenzések, mulatságok, vidámság. Még az emberi gondolat oly jeles humanistáit, mint Thomas Mann vagy Kosztolányi Dezső is megszédítették rövid időre a bádog jelszavak, és lelke­sen köszöntötték a nagy világégést. És - teszem hozzá - min­den oldalon megáldották a gyilkos fegyvereket, akárcsak a ké­sőbbi, II. felvonásban. E mlékezzünk hát azokra, akik a doni mészárszékben pusztul­tak el hiába, akiknek nem született gyermeke, se unokája, a hadibélyeges testi és lelki nyomorékokra, az árvákra. Mindnyá­junknak van kire. Kovács János Legelőnyösebb a megelőzés (Folytatás az 1. oldalról) Rüll Gusztáv hangsúlyozta: nyáron nagy port kavart a fu- záriumos búza, amivel kap­csolatban az állomás labora­tóriumában vizsgálatokat folytattak. Mint megállapítot­ták: a 61 mintának csak a 8 százaléka volt fertőzött, az előző évinek a fele. Gomba­betegség támadta meg a nap­raforgótáblákat is. Arra is kitért, hogy a mát- raalji borvidéken erőteljesen károsította az ültetvényeket a szőlőmoly. Sok gondot oko­zott a mátraalji és az egri bor­vidéken is a peronoszpóra és a lisztharmat. A rendszeres védekezés azonban segített, így nagyobb kárt nem okoz­tak, ám az előbbi idén is ve­szélyeztethet. Megyeszerte nagy gondot okoz a gyomosodás, különö­sen az allergiát kiváltó par­lagfű terjedése, amely tavaly már majd’ százezer hektáron terjedt el szűkebb hazánkban. Veszélyeket rejt a csattanó maszlag megjelenése is, amely emberre, állatra egy­aránt veszélyes, így idén már jobban kell megszervezni a gyomirtást. Az állomáson továbbra is legfontosabbnak a megelőzé­sét tartják, mert ez a leggaz­daságosabb. Ezért folyamatos előrejelzéssel, tanácsadással segítik a termelőket. (mentusz) Támogatást ígért az önkormányzat az öregeknek Megcsörrenhet a telefon KOMPOLT - Tegnap dél­után az öregek napközijébe volt hivatalos Balázs Zoltán polgármester és a település jegyzője, Magdáné Földi Sa­rolta. A nyugdíjas klubren­dezvény alaphangulatát a vendégek által hozott és szét­osztott ajándékcsomagok biz­tosították. Az önkormányzat vezetői a mostani 20-30 ezer forintos gesztus mellé további pénz­ügyi segítséget is ígértek. A polgármester szerint az óhajtott telefont egy hónapon belül megkapja az intézmény, s a napközi hagyományos, gondokkal járó fíítési rend­szerét is korszerűsítik később. Együtt dolgoznak a megyeszékhelyért Meghatározó cégek a városban EGER - A megyeszékhely gazdaságában meghatározó szerepet játszó külföldi és ve­gyes tulajdonú vállalkozások vezetőit hívta meg tegnap vá­rosházi találkozóra dr. Nagy Imre polgármester. Ott volt a közlekedésben fontos szerepet vállaló Agria Volán Rt. és a vá­ros jövőjében részt vállaló Ipari Park Kft. képviselője is. A találkozó célja az ismer­kedés volt, a kapcsolatterem­tés, a kölcsönös párbeszéd a megyeszékhelyről, illetve vé­leményalkotás Eger további fejlesztéséről. Mint a polgármester köszön­tőjében elhangzott: az önkor­mányzat figyelemmel kíséri, hogy milyen külföldi befektetők jöttek a városba, mert fontos adófizetők. Ám az sem közöm­bös, hogyan működtetik vál-. lalkozásaikat, mennyire vesz­nek részt a munkahelyterem­tésben és az alkalmazottak szakmai képzésében. Tevé­kenységükkel kihatással van­nak a megyeszékhely idegen- forgalmára és kulturális éle­tére is. Ezzel is erősítik Egert. Dr. Nagy Imre azt is ki­emelte, hogy a városvezetés a jövőben még inkább szeretné hasznosítani a nagy cégek ve­zetőinek véleményeit, javasla­tait. Ugyanakkor az is fontos, hogy az említettek pontosan ismerjék az önkormányzat ter­veit, elképzeléseit. Ezért fél­évenként megtartják ezeket a találkozókat. (m. k.) Az önkormányzat számít a nagy vállalkozások vezetőinek véleményére fotó: perl Márton Á / _ HEVESTH leu «(«VÉS. ROW. BDli RHSUOM. J»Ák9 Lí*lV t ftni ŰRLAP isuouomUkAt/rrttunum :::5 ÜGYELETE: Újságíró: Elek Eszter Telefon-(36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetésfelvevő: Ambrus Henriett Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: Salétliné Murányi Gertrúd Telefon-(36)412-646

Next

/
Thumbnails
Contents