Heves Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-30 / 304. szám

6. oldal PR - Riport 1998. december 30., szerda A kamarák a gazdaság önkormányzatai. így jelöli ki a helyü­ket a törvény, s így illeszkednek bele mindennapi életünkbe is. Amikor számot vetünk a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara 1998-as esztendejéről, az elmúlt év gazdasági esemé­nyeit vesszük szemügyre. Bankkapcsolat a vidékkel A takarékszövetkezetek kap­csolata a vidékkel közismert és hagyományos. A vidéki embe­rek, vállalkozások, intézmé­nyek megszokták már a taka­rékszövetkezeteket, generációk óta ismerik egymást az ügyfelek és a szolgáltatók. A Bélapát­falva és Vidéke Takarékszövet­kezet is együtt éli ügyfeleivel a magyar vidék mindennapjait. Ez a kapcsolat és ez a hagyo­mány fontos örökség, amelyre büszkék, és amelyet meg kíván­nak óvni, ugyanakkor tudják, hogy ügyfeleiket egyre maga­sabb, nemzetközi színvonalon kell kiszolgálniuk. Ezért folya­matosan fejlesztik termék- és szolgáltatáskínálatukat. Erről számolt be nekünk Rácz Mik- lósné, a takarékszövetkezet el­nökasszonya. Területfejlesztés, agrártámogatás a középpontban Az 1998-as évben az összes hitel- folyósítás 396 millió forint volt, ami az előző évhez képest 93%- os növekedést jelent. A vállalko­zói szférának nyújtott hitel ösz- szege megközelítette a 200 MFt- ot. A hitelkondíciók a gazdasági környezethez igazodva rendkívül rugalmasan, " ügyfélcentrikusan kezelhetők és alapíthatók. A taka­rékszövetkezet dolgozói mindig törekednek a gyors, pontos, meg­bízható ügyintézésre, ezért a nagybankoktól eltérően az ügyfe­lek napokon belül hitelhez juthat­nak. A takarékszövetkezet vala­mennyi agrárvállalkozást, ide­genforgalmi fejlesztést, munka­helyteremtést támogató hitelt nyújt, pénzügyi támogatást köz­vetít. Ez jelentős segítséget je­lenthet a térségnek, mivel az északkelet-magyarországi régió köztudottan nem a legfejlettebb terület. Univerzális kiszolgálás Cél, hogy ne csak egy banki mű­veletben szolgálják ki ügyfelei­ket, hanem komplexen, teljes pénzügyi ellátást biztosítsanak a vidéki lakosság, vállalkozások, intézmények számára. Ennek ér­dekében a takarékszövetkezetek egymással szorosan együttmű­ködnek, és erős és biztonságos ré­szét képezik a magyar bankrend­szernek. Csúcsbankjuk a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. támogatása révén képesek a pénzügyi szolgáltatások teljes skáláját biztosítani partnereiknek. A Takarékbank német tulajdo­nosa, a Deutsche Genossens­chaftsbank AG (a német Raiffei­sen és Volksbank szövetség köz­ponti bankja) széles körű nem­zetközi kapcsolataival és tapasz­talatával támogatja a takarékszö­vetkezeteket. Bővülő kínálat Biztonságos működés, folyama­tos, pontos fizetőképesség, ered­ményes gazdálkodás, növekedő állományok jellemezték az 1998- as évzárást. A készpénz- és szám­lapénzforgalma tavaly megha­ladta a 13 milliárd forintot. 1700 privát bankszámla (lakossági fo­lyószámla) és 516 vállalkozói számla vezetésével bízták meg a takarékszövetkezetet. Bélapát­falva, Balaton, Bekölce, Bükk- szentmárton, Mikófalva, Nagy- visnyó, Dédestapolcsány, Szil­vásvárad községek takarékszö­vetkezeti irodáiban és Eger, Szé­chenyi u. 21. sz. alatti fiókirodá­ban 3800 darab hitelszámlát és 8700 betétszámlát kezelnek. A bővülő termékkör-kínálatot a fo­lyószámlához kapcsolódó hitelle­hetőség, betétlekötés, nemzetközi bankkártya is jelzi. Fontos, hogy a falvakban is személyre szóló, korrekt, nagyvá­rosok bankjaival azonos szintű kiszolgálást kap az állampolgár, az ügyfél. így várja az új évet Európában - az eurohoz is közeledve - a Bélapátfalvi Takarékszövetkezet minden tagja és ügyfele. Kamarai segítséggel Petőfibánya újra fejlődik Az elmúlt évtizedekben a jelen­leg 3500 lakosú Petőfibánya fej­lett iparral rendelkezett, több mint 1500 munkahellyel. A ’80- as évi változások következtében 1990-91. évben a korábbi ipari foglalkoztatás a megszűnt üze­mek miatt szinte nullára csök­kent. A jogutód nélkül megszűnt ipari üzemek helyére 1991-től lassan kezdtek betelepülni a kisebb kft.- k. A meglévő ipari objektumok működtetése magántulajdonú kft.-k által 1997-98-ban vált szinte teljes körűvé, mindamel­lett, hogy foglalkoztatásban, ter­melési volumenben nem tudták pótolni a korábbi állami üzeme­ket. Az ipari tevékenység ismételt elindulása biztosította, hogy a te­lepülésen jelenleg közel 500 munkahely van. Erről a folyamat­ról Krizsán Ferenc, a C+C Kft. ügyvezetője tájékoztatta lapun­kat. A legjelentősebb foglalkoztató az ebben az évben telephelyet vá­sároló YOUNG SHIN HUN­GARY Kft., mely termelését Angliából helyezte át Petőfibá- nyára. A dél-koreai tulajdonú kft. további beruházásokra készül a településen a kedvező tapasztala­tok alapján. A többi külföldi kft. közül a Nova Hungária Kft. több éve folyó nagyarányú beruházá­sai révén termékeivel Európa ve­zető gyártójává vált. Az angol cég technológiájában, üzemi megje­lenésében európai színvonalú. A szintén külföldi tulajdonú Beers- tahl és a Mátra-acél Kft. elsősor­ban határon túli piacra gyárt acél- szerkezeteket. Az eddigi külföldi megrendelések teljesítése mellett mindkét cég célkitűzéseiben sze­repel a hazai piacra történő gyár­tás. A településen a külföldi érde­keltségű vállalkozások mel­lett igen nagy számban vannak je­len a kizárólag magyar tulajdonú kft.-k. Ezek közül a legrégebben 1991-től működik a gépjavítással, alkatrész-kereskedelemmel, va­lamint gáztechnológiák kivitele­zésével foglalkozó C&C Kft. A kft. az elmúlt évek során saját erős beruházásai révén teremtette meg a tevékenységéhez szüksé­ges technikai feltételeket, mely révén tevékenységi köreiben or­szágos elismerésre tett szert. Az 1997-től telephelyet vásárló építőipari és energetikai szolgál­tatással foglalkozó ZÉ+2 Kft. a termelés megalapozása után je­lenleg a profilbővítés alapjainak megteremtésén munkálkodik. A településen elindult beruhá­zások döntő részét a dinamikusan fejlődő Elektor-P Kft. végezte szerteágazó tevékenységéből adódóan. A Biomed Kft. egész­ségügyi termékek gyártásával tel­jesen új tevékenységet honosított meg a településen. Jövő évben új üzem beindítása szerepel elképze­léseikben. Hagyományosan több évtizede a település gazdaságához tartozó fafeldolgozást a Linfür Kft. végzi, annak valamennyi piaci problémájával együtt. A település és vonzáskörzeté­ben megélénkülő építkezések ki­vitelezésében fontos szerepet vál­lal a Műszaki és Szolgáltató Bt., valamint Molnár Tamásné vállal­kozó. A meglévő ipari létesítménye­ket megvásároló és üzemeltető kft.-k - kevés kivétellel - közös gondja a termelés korszerűsítésé­nek folyamatosan jelen lévő prob­lémája. A településen lévő vállalkozók gondjait megismerve a HKIK munkabizottságot hozott létre Pe­tőfibánya és térségének gazdasági fejlesztésére. A munkabizottság elsődleges feladata Petőfibánya térségének átfogó gazdaságfej­lesztési és versenyképességi szempontjainak kidolgozása, me­lyek megvalósítása esetén a ko­rábbihoz hasonló súlyú ipari cent­rum jöhet létre. A Heves Megyei Kereskedelmi es Iparkamara egy eve A gazdaság függetlensége és szereplőinek összetartása Amikor Fülöp Gáborral, a HKIK főtitkárával beszélget­tünk, nyugodt és egyenletes fej­lődést hozó esztendőnek mondja az 1998-as évet. Mintha egy má­sik világról számolna be, amely nem robbantásoktól és politikai viharoktól hangos. Amikor ezt szóvá tesszük, meg is erősíti, hogy végre kezd kialakulni a gazdaság függetlensége és sze­replőinek összetartása. Tehát az, amiért a kamara küzd, végre karnyújtásnyi távolságra került. Történelmi visszatekintésben a gazdasági szervezetek mindig is igyekeztek kivívni a viszonylagos szabadságukat, kiszabadulni az ál­lami befolyás alól. A második vi­lágháború után totálissá vált az ál­lami irányítás, amely csak az 1990-es években oldódott fel. Ma már ott tartunk, hogy jelentős gaz­dasági kérdésekről sem a kor­mányzat, sem az önkormányzatok nem döntenek a kamarák megkér­dezése nélkül.- Lehet persze vitatni a kötelező kamarai tagság létjogosultságát - mondja Fülöp Gábor -, de nem szabad elfeledkezni erről a kiví­vott tekintélyről és szerepről. Mint hangsúlyozza, ez a kettő együtt jár, s ha valaki elveti az egyiket, akkor le kell mondania a másikról is. Ez az állampolgárság intézményéhez hasonlítható, amely szintén jogokkal és kötele­zettségekkel jár. A vállalkozók ho­gyan tiltakoztak volna például az 1998 elején tornyosuló adminiszt­rációs tb-terhek ellen, vagy ho­gyan szólhattak volna bele az igazságosabb közteherviselés kö­rüli vitába, ha nem lenne saját szervezetük? Fülöp Gábor főtitkár Sok szempontból bizonyította ez az év a kamarák létjogosultságát. Nagy változás történt például a szakképzés támogatásában. Amíg eddig a közbiztonság és a szociális szempont érvényesült, ezentúl a valódi munkaerőpiaci igények számítanak. S ahogy a főtitkár megfogalmazza: a „látható” gaz­daság vált elsődlegessé. Minden szempontból azokat kell támo­gatni, akik viselik a közterheket, részt vállalnak a gazdasági ön- kormányzatok munkájában, tö­rődnek a jövővel, vannak elképze­léseik. S ezeket az elképzeléseket a kamara segíti, minden rendelke­zésére álló eszközzel. Ilyen pél­dául a beszállítói program, amely éppen a kis- és középvállalkozá­sokat állítja középpontba. A mul­tinacionális cégek hosszabb távra is biztos partnerek, későbbi nem­zedékekre is biztosíthatják a meg­rendelést és megélhetést. Ehhez képest a politika többnyire né­gyesztendős ciklusokban gondol­kodik, s a lakosság közvetlen érde­keit tartja szem előtt. A kamara például, ha egy uszoda vagy egy kongresszusi központ között kell dönteni, az utóbbira szavaz, mert jobban szolgálja a gazdaság élén­kítését. Ám természetesen tiszte­letben tartja a politikai döntéseket, ha az előzetes vitákban más állás­pontot képviselt is. Az összes bizonytalanság elle­nére folyamatosan és párhuzamo­san nőtt a tagdíjfizetési morál és a kamara tekintélye is. Minden gaz­dasági ügyben hallatja a szavát, így például a közbeszerzési eljárá­sokban is, amelyek során legalább 200-300 milliárd forintos értékek­ről döntenek. így aztán nem egy- egy politikai lobby kénye-kedve szerint alakulnak a folyamatok, hanem a gazdasági szféra is bele­szól, hogy megfelelően vegyék te­kintetbe a játékszabályokat. Ilyen értelemben a kamara komoly sta­bilizáló tényező, amely a gazdasági fejlődést is előmozdíthatja. Az elmúlt esztendőben a HKIK közel 100 millió forintot szerzett pályázati úton. megkétszerezve tagdíjbevételének összegét. Ebből a pénzből segítette az üzleti kap­csolatok építését, európai integrá­ciós irodát nyitott, javította az inf­rastruktúráját a vállalkozók érde­kében. Mindig nyílt kártyákkal játszott, komoly terveket készített kelet-magyarországi szinten is a fejlesztési pénzek felhasználására, hogy a rendelkezésre álló össze­gek ne aprózódjanak el. Az 1998-as év nagy vívmánya az úgynevezett egyablakos rend­szer, amely azt jelenti, hogy a ka­maránál a legmodernebb számító- gépes eszközök segítségével el le­het intézni minden vállalkozással kapcsolatos adminisztrációt. Vá­rakozás közben még ingyenes tb- és adótanácsadásban is részesítik a jelentkezőt. Az európai szintű kommunikációs rendszer célja az, hogy sikeres vállalkozók indulja­nak el. Másrészt visszavonják a vállalkozói igazolványokat azok­tól, akik nem fizetik a közterheket, vagyis segítenek kiszűrni a „nem látható” vállalkozásokat. A politikával egyre inkább ren­dezett a kamara viszonya: például a legtöbb önkormányzattal szerző­déses kapcsolatot alakítottak ki. A döntéshozatalnál általában már mindenhol figyelembe veszik a kamarai véleményt, hiszen tudják, hogy a pénzt itt „termelik”. S hogy mire vezetne a kötelező kamarai tagság megszűnése? Mindenkép­pen a mozgástér csökkenéséhez. A kép azért nem mindenben ró­zsás. Még szükség van arra, hogy kialakuljon a kormányzat és a vál­lalkozói szféra világos kapcsolat- rendszere. A kisvállalkozókat job­ban „helyzetbe kell hozni", több lehetőséget kell nekik adni. A tör­vények közül át kellene gondolni a kockázati tőkéről szólót. Fontos volna, hogy a központi pénzügyi alapokat tovább decentralizálják, tehát a döntések ott szülessenek sú­lyos milliárdokról, ahol a valódi információk rendelkezésre állnak. Sok a teendő annak érdekében, hogy Kelet-Magyarország jobban felzárkózzon, komolyabb fejlődés induljon meg. Ezek a hiányossá­gok egyben jelentik a további, 1999-es feladatokat is. UTÓ-PIA ’98 A válság a szállítót is sújtotta A szállítás a gazdaság egyik legérzékenyebb területe. Mint a barométer, úgy jelzi a változá­sokat, a pozitív és negatív for­dulatokat. E területről Gál And­rást, a Flott-Trans Kft. ügyveze­tője fogalmazta meg tapasztala­tait.- A kamara az illetékes mi­nisztériumokkal folyamatos munkakapcsolatot alakított ki.- A szállítási, távközlési osztá­lyok illetékességi körébe tar­tozó tevékenységek közül elké­szült a „taxis” tevékenység sza­bályozása, s ez már működik is. Folyamatban van - többszöri egyeztetésen ment keresztül - a belföldi és nemzetközi árufuva­rozási, a szállítmányozási és a nem menetrendszerű autóbusz- szal végzett személyszállítási tevékenység szabályozása. Várhatóan a végleges, végrehaj­tásra is alkalmas jogszabályok az 1999. év folyamán megje­lennek és hatályba is lépnek.- „Felborzolta” év közben a kedélyeket az a politikai kez­deményezés, amely a kamarák törvényi státusának megváltoz­tatását célozta, illetve célozza. Úgy gondolom, a dolognak - legalábbis a mi osztályunk, il­letve az osztályelnökök kollé­giuma és a KHVM kapcsolatá­nak vonatkozásában - nem az a lényege, hogy kötelező-e a ka­marai tagság avagy sem, hanem az, hogy az illetékesek komo­lyan veszik-e a kamarák által közvetített, képviselt szakmai véleményeket avagy sem. Az 1998. évben nemcsak az Ikarust és a konzervgyárakat stb. érin­tette az orosz válság hatása igen kellemetlenül, hanem az árufu­varozókat és a szállítmányozó­kat is, csak ez a „csapat”, mivel nem szoktatták rá (alapvetően a tulajdonviszonyok miatt) az ál­lami segítség igénybevételére, megpróbálta problémáit saját erőből megoldani, hozzáte­szem, változó sikerrel, ered­ménnyel.- Igen erősen érezhető az eu­rópai fuvarpiacon az orosz gaz­daság által föl nem vett termé­keket nem továbbító különböző nemzetiségű fuvarozókapacitá­sok fölöslege, jelenléte. Ä telje­sítmények csökkenésén túl bi­zonyos viszonylatokban nem volt ritka 40%-os mértékű fu­vardíjcsökkenés sem. Remél­jük, ez a hatás jövő év végére csökken. Amennyiben nem, el­képzelhető, hogy a magyar nemzetközi fuvarozóknak is se­gítséget kell kérni az államtól. Egy nemrég készült felmérés sze­rint a vállalkozások nagy része rosszul gazdálkodik az energiával. A legnagyobb „elkerülhetetlen re­zsiköltségnek” tekintik. Mindösz- sze 10 százalékuk ellenőrzi min­denre kiterjedően az energiafel­használást. Erre a helyzetre Sán­dor László, a gyöngyösi Energo- Sansz vezetője hívja fel a figyel­münket:- Tíz éve főleg energiatakaré­kos megoldások fejlesztésével foglalkozom. Családi kft.-nk ter­mékei és szolgáltatásai általában a megtakarításból is megfizethetők! Eddigi partnereinknek naponta több, mint 20.000 kWó ára marad a zsebében... 1998-ban megpróbáltunk több lábon állni. Szinte a teljes bevételt visszaforgattuk, így jövőre öt ter­méket, illetve szolgáltatást aka­runk bevezetni a piacra. Ez na­gyon nehéz lesz, mert a többi kis céghez hasonlóan kevés pénz jut a marketingre. Nagy segítséget jelentene egy- egy olyan bemutató, értékesítő re­gionális központ, ahol a tőkesze­gény hazai kis- és középvállalko­zások termék- és szolgáltatásaján­latai „lánckereskedők'’ nélkül jut­nának el a hazai és külföldi fo­gyasztókhoz. Ennek legegysze­rűbb és legolcsóbb módja egy ka­marai kht.-ként üzemelő Internet Üzletközpont lehetne. Tudom, hogy sokan utópisztikusnak tart­ják a gondolatot, sőt ellenzői is szép számmal akadnak, de szinte ingyen van(!), akkor miért ne pró­báljuk ki?! Az előbb említett lehetőség hí­ján ezúton ajánlunk fel Önöknek - a régieken kívül - az ÖT ÚJ té­mát: A kamarai támogatásnak kö­szönhetően - az egri Életfa Kör­nyezetvédő Szövetség és az EKTF Fizika Tanszékének együttműkö­désével - befejeződtek az új tető­fedési lehetőség: az „Árnyékoló kollektor” laborkísérletei. Alkal­mazásával például egy uszoda, üzem, vagy áruház teteje teljesen fényáteresztő, tehát napközben egyáltalán nincs szükség mester­séges világításra. Ezen kívül gya­korlatilag ingyen termel használati meleg vizet (kivitelezőket kere­sünk!). Önkormányzatok és intézmé­nyeik, valamint üzletek, éttermek, szállodák villanyszámlájának csökkentését szeretnénk elősegí­teni a saját fejlesztésű kompakt­csöves lámpáinkkal. Nagyobb da­rabszámnál a megtakarításból is fizethető - tehát gyakorlatilag in­gyen kapják, így a vevőnek leg­alább 3000 Ft nyereséget hoz. Környezetünk és a pénztárcánk védelme érdekében kidolgoztunk egy gazdaságos hőszigetelési technológiát. Jelenleg ez az egyet­len éghetetlen „zöld" hőszigetelő hab! Gazdaságos - mennyiségtől függő ára — mindössze 5000-8000 Ftlm3 + Áfa. Meglévő üzemcsar­nok, műhely, üzlet, vagy tetőtér­beépítés hőszigetelésére különö­sen előnyös, mert a szükséges vas­tagságban akár helyszíni habosí­tással is elkészíthető. Eljárt a 2-4 cm-es fal és a 10 cm-es tetőszigetelés kora. A mul- tik üzemcsarnokainak és áruháza­inak falára például 15 cm hőszige­telés kerül, a tetőre pedig 25-30 cm. 1999-től az Energo-Sansz komplex energiahatékonysági fe­lülvizsgálatot is végez, ezért nem­csak megrendelők, hanem társvál­lalkozók jelentkezését is várja. Az „Ámyékkollektor” és a hő- szigetelés megvalósításához új, olcsó, speciális szivattyúkra volt szükség, ezért kifejlesztettük a „MULTIPUMI” gépcsaládot. Megyei jelentkező hiányában egy pécsi vállalkozó kezdte el a gyár­tást. Mintáink és árajánlatunk alapján már eddig is sok potenciá­lis megrendelő jelezte az igényét. Szivattyúink nem törik meg a bort: sőt ha kell, nagy pontosság­gal le is mérik a szállított mennyi­séget. Hypó, méz, mésztej, bor­seprő, olaj vagy sósav - ha kell, különböző arányban - szivattyúz­ható, illetve adagolható egyszerre. Felhasználók és gyártók jelentke­zését várjuk. Nagy közönségsikere van az „UNPLUG(R)” háztartási és ipari csatlakozó dugóknak. Mintapél­dányainkat több ezren próbálták ki. Egybehangzó véleményük sze­rint ezek az első csatlakozó du­gók, melyek egy könnyebb moz­dulattal kihúzhatok az aljzatokból. Sajnos eddig nem találtunk alkat­rész-beszállítót vagy gyártópart­nert.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents