Heves Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-24 / 301. szám
1998. december 24., csütörtök Karácsony '98 5. oldal Görögország: szellemek a mélyből Görög karácsonyi képeslap Görögország. A nyár, a napfény, a lágyan simogató tenger hazája. Télen azonban a hellének is ünnepelnek. Igaz, ők nem vették át a Gregoriánnaptárt, így az ünnep hivatalosan körülbelül 10 nappal később van. Ugyanakkor a görögök ünnepeikkel, szokásaikkal is kapcsolódtak a nyugat-európai kultúrkörhöz. így a legtöbb család itt is december 24- én tartja a fenyőünnepet. Az Országos Görög Kisebbségi Önkormányzat tájékoztatása szerint a régi görögök még egész másképp ünnepeltek. Fenyőfa és Betlehem helyett egy fából ácsolt hajó volt az ünnep jelképe. Ám az utóbbi évtizedekben sokan jártak el Európa más részeire dolgozni, így a „vendég- munkások” lassan hazavitték a fenyőfaállítás szokását. Hasonlóképpen a vásárlási, ajándékozási lázat is. Decemberben az üzletek zsúfolásig megtelnek. Az ajándékozás a szeretet jelképe lett. Az ünnep délutánján a gyermekek körbelátogat- ják a szomszédokat. Ez az úgynevezett Kalanda, mely hasonlít a magyar kántáláshoz. Minden jót kívánnak a ház népének, s ezért „ajándékokat” kémek és kapnak. Jellegzetes görög népszokás a kalinandzalosz. Ügy tartják: a hosszú, sötét éjszakákon a rossz szellemek szívesen feljönnek a mélyből. Ezért az ablak vagy az ajtó fölé egy szitát akasztanak, hogy a szellem kíváncsiságát felkeltsék. Ekkor a gonosz manók a szita réseit számolgatni kezdik, s ha ebbe belezavarodnak, akkor visszatérnek a föld alá. Az ínyencek jól ismerhetik a görög konyhát, mely karácsonykor is számos meglepetést tartogat. A háziasszonyok rendszerint sütnek Vaszilo Pi- tát, melybe egy félpénzecskét rejtenek. Aki ezt megtalálja, szerencsés évnek néz elébe. Az ünnepi asztalon ott a műszaka (rakott padlizsán), a szőlőlevélbe töltött káposzta, de más egyéb birkaételek is asztalra kerülnek. Mindehhez jellegzetes édes vörösbor jár. A társadalomban a matriarchális szokásjogok dominálnak. A család a férj anyjánál gyülekezik. Később a hajdani meny veszi át a vendéglátás jogát. Tudott, hogy nyáron a görög családok többsége a vendégek kiszolgálásán fáradozik. Ilyenkor azonban ők is pihennek. Aki teheti, külföldre utazik, s az sem ritka, hogy ott ünnepel. Hamarosan ugyanis újra kisüt az ország fölött a nap, s turisták milliói lepik el a görögök meseszép hazáját. Szuromi Rita Bolívia: ünnep a pálmafák alatt Hogyan ünnepük Bolíviában, az 1 millió négyzetkilométernyi területű, jórészt katolikusok lakta országban a karácsonyt? Bármennyire is meglepő: napfényben és pálmafák között. Hiába, mások a természeti körülmények, az ünnep fényét a szeretet adja meg. Bolíviában a december a nyár kezdete. A napi középhőmérséklet 25-30 Celsius- fok. E hónap hazánkhoz hasonlóan ott is a készülődés jegyében telik. A gyerekek levelezőlapokat írnak a Jézuskának, amelyben feltüntetik lakcímüket is, hogy a címzett a későbbiekben a szülőknek tudja továbbítani csemetéjük kívánságát. A decemberi napokon a gyermekek tánccsoportokat alkotnak, s verseket, imákat, táncokat és dalokat tanulnak a kis Jézus tiszteletére. December 24-én reggel a család minden tagja összegyűlik abban az otthonban, ahová az előző karácsonykor megbeszélték. Itt állítják fel a Betlehemet - melynek mérete másfél métertől hat méterig terjedhet ez helyettesíti a karácsonyfát. Itt helyezik el a kis Jézust, melyet előzőleg a család nőtagjai megszenteltettek a templomban. Délben az egész család - néha 40-60 családtag - is az asztalhoz ül. A vendégek aprósüteményeket visznek, a háziasszony saját specialitását készíti el. A nálunk is ismert húsételeket jellegzetes fűszerekkel ízesítik. Italnak koktélokat szolgálnak fel, míg az indián őslakosoknál csicsat, a fekete bőrű családoknál cukornádból készült pálinka kerül az asztalokra. A többfogásos ebéd után a család apraja és nagyja külön válik. A gyermekek sorra látogatják az ismerősöket, énekkel, tánccal kedveskednek, a Dél-amerikai Betlehem felnőttek pedig megbeszélik az év eseményeit. Ha valaki ezen időt kórházban tölti, közösen látogatják meg. Délután öt órakor a család elindul, s végigjárja az összes templomot. Éjfélkor eljutnak az utolsóba, ahol meghallgatják a misét, majd az ajtóban boldog ünnepeket kívánnak egymásnak, s fogadalmakat tesznek. Ajándék csak a gyermekeknek jár. A felnőttek az együttlét örömét élvezik. Ezután a város apraja- nagyja a főtérre megy. Itt állítják fel a hatalmas Betlehemet. A téren katonazenekar muzsikál. Legtöbbször hajnalig szórakoznak, örülnek és beszélgetnek együtt. Hazatérve a szülők megvárják míg gyermekeik elalszanak, s ezután készítik ágyaik mellé az ajándékokat. Másnap a család ellátogat elhunyt szeretteikhez. A december 26-a itt is a pihenésé. Szükség is van rá, hiszen két fárasztó nap áll a családok mögött. E hatalmas országban együtt ünnepelnek az indiánok, a négerek és a bevándorlók. Csupán a körülmények mások. Jézus születését egész Bolívia ünnepli. (szuromi) Ünnepi jókívánság Bolíviában Karácsony Európában A karácsony mindenütt ünnep a világon, de mindenütt másképpen ünnepük, más szokások járnak. A Néprajzi Múzeumban Szacsvay Éva néprajzkutató többek között a külföldi és a hazai karácsonyok történetét, szokásait kutatja. Az európai országok lakói többféle karácsonyi szertartást őriznek aszerint, hogy az adott területet milyen vallásúak lakják. Más hagyományt őriznek a protestáns angolok, hollandok, az észak-európaiak, mást a katolikus dél-európaiak, megint mást a német szokásrend. Angol területen régebben fagyöngyből, örökzöld ágakból, egy koszorú, girland vagy papírdíszítés került a mennyezetre és az ajtó fölé. A közép-német területen piramisokat, fából faragott háromszögletű szerkezeteket világítottak ki gyertyával. Karácsonyfa A karácsonyfa-állítás a tizennyolcadik század közepén a protestáns Strassbourgból indult el hódító útjára. Egy protestáns házasság révén került a Habsburg család szokásai közé. Hazánkban a múlt század hetvenes éveiben két család, Brunswick Terézék és Podma- nitzky Frigyesék ünnepeltek először karácsonyfa mellett. Hamar karácsonyfák kerültek Erdélyig valamennyi főúri kastélyba. Ajándékozás Ez a szokás nálunk a múlt század közepe táján terjedt el. Egyfelől bensőséges, családi jellegű, másfelől már jótékonyság is kapcsolódik a karácsony ünnepéhez. Az ajándékokat az európai katolikus országokban a Jézuska hozza, Skandináviában és Angliában a Télapót várják. Nálunk térségenként is megkülönböztetik az ajándékhozó személyét. Katolikus vidékeken a Kis-Jézus hozza az ajándékot, protestáns területen az angyalka. Az ünnep Amíg Közép-Európában az ajándékozás miatt 24. estéje az ünnep csúcspontja, addig angol területen ezt a szerepet a karácsonyi ebéd kapta. Ez feltehetően a protestantizmussal függ össze, ahol a 25-i istentisztelet és az azt követő ebéd, majd a délutáni családi összejövetel jelenti az ünnepséget. Az étkezés A karácsonyi étkezések is országonként eltérők. A karácsonyi pulyka az amerikanizálódás eredményeként jutott Európába. Franciaországban és Németországban sültek és halételek kerültek és kerülnek az asztalra. A karácsonyi bejglinek története van. Eredetileg a diós és mákos kalács volt a karácsonyi tészta. A múlt század végén a polgári konyhák készítik el a bejgli receptjét. A díszek Tésztából készültek valaha a karácsonyfadíszek is. Európában diót, almát és tésztából készült figurákat függesztenek a fára, később ezeket sztaniolpa- pírba tekerik. A harmincas években megjelennek a gömb alakú, üvegből fújt díszek és a tekerödző papírszalagok. A szaloncukrot nálunk 1904-ben kezdte gyártani Gundel Károly. Ettől kezdve hihetetlen karriert futott be. Tőlünk vették át a szomszéd népek, a szlovákok, a románok. (FEB) Az ünnep hagyományosan a családé Év közben legtöbbjükkel meglehetősen gyakran találkozunk. Mi, újságírók, és természetesen Önök, olvasók. „Civil” kérdéseket azonban aligha teszünk fel nekik. Most arra vállalkoztunk, hogy néhányuktól megérdeklődjük: miként töltik az ünnepet? Természetesen nem juthatunk el mindazokhoz, akik az esztendőben - sőt évről évre - rendszeresen információkkal látnak el minket. Horváth László országgyűlési képviselő:- A hagyományok tiszteletben tartásával, ami egyrészt azt jelenti, hogy természetesen otthon, családi körben, másrészt az ünnepi menü is az lesz, mint sok más családban. Vagyis hal, szárnyas, és bejgli. Az igaz, hogy még karácsony előtt a szüleimnél volt egy komoly találkozóm, mégpedig egy jobb sorsra érdemes disznóval, „aki” szemmel láthatóan nem örült ennek az összejövetelnek. Valószínűnek tartom, hogy a találkozás „következményei” is asztalra kerülnek majd az ünnepek alatt, azonban nem karácsonykor, hanem később. Pál László, Pétervására polgármestere:- Az idei év igen eseménydús volt a számomra, úgyhogy rám fér a pihenés. Sajnos szomorú események is történtek, gyász ért, így mindenképpen csendesen, családi körben ünnepelünk, a lányom és a vejem is velünk tölti a karácsonyt. Az ünnepi menü biztos hogy tartalmaz halat, a nejem már a pulykát - igaz, nem egy egészet - is beszerezte. Ugyancsak több éve hagyomány nálunk, hogy az ünnep valamelyik napján elkészítek egy egyszerű, krumplis ételt, ez most sem maradhat el. Dr. Benkár József, Péténá- sára jegyzője: *-Egy napot egészen biztosan Pé- terkén töltünk, a szüleimnél. Egy napot otthon, együtt az egész család, vagyis a feleségem, a fiunk és lányunk, a harmadik napon pedig felkeressük a feleségem faluját. Ezt minden esztendőben megtesz- szük, ilyenkor szétnézünk a régi ház környékén, s kisétálunk a temetőbe is, a feleségem szüleinek sírjához. Bódi Zsolt, a Pétervásárai Művelődés Háza igazgatója:- December 23-án Adócsőn a Zéta Táncegyüttes évzáró buliján egy „Időszakos Zenekarral” koncertezünk. Ez azt jelenti, hogy nem rendszeresen együtt zenélő csapatról van szó, hanem egy jeles alkalmakra összeálló formációról. Ezért nem választottunk magunknak nevet sem. A feladatokat viszont remekül elosztottuk, jómagam énekelni fogok és a ritmus-szekciót kezelem fergetegesen. Másnap Vá- mosgyöi kön ünnepelek a szüleimnél, ahol együtt lesz az egész család. Vasárnap, 27-én egy esküvőre vagyok hivatalos, ahol egy verssel is meglepem az ifjú párt és a násznépet. Ez mintegy bemelegítés lesz arra a két előadásra, amelyen az egri Gárdonyi Géza Színházban a Padlás című darabban játszom a Robotot. Dr. Misz Irén írisz, a Parád- fürdői Állami Kórház főigazgatója:- Mint már hosszú évek óta, idén is Makiáron, a szüleimnél töltjük a karácsonyt, ilyenkor együtt van az egész család, a testvéremék, a gyerekeik, nagynénik, nagybácsik, szóval nagy- karácsony, nagy családdal. Hogy mi lesz az ünnepi menü, arra édesanyám tudna igazán választ adni, ugyanis ő készíti a finomságokat. Abban azonban biztos vagyok, hogy kerül az asztalra hal, és valamilyen szárnyas. És persze a bejgli elmaradhatatlan, hiszen enélkül a sütemény nélkül nálunk egyszerűen elképzelhetetlen a karácsony. (espé) Kívánság számokban Ebben az évben sem maradtak el a szokásos körkérdések: mit várnak kontinensünk lakói az idei karácsonytól? A megkérdezettek 93 százaléka kívánja családi körben, 12 százaléka barátok között eltölteni a szentestét és 4 százalék ünnepel magányosan. A müncheni egyetem pszichológiaprofesszora, a viselkedés-lélektan nevezetes tudora, dr. Klaus Schneewind azt írja ünnepi tanulmányában: bizonyos fogalmak, történések, programok ma már az idősebbek számára sem számítanak tabunak vagy szentségtörésnek. A szülők nem esnek kétségbe, ha a gyerek mondjuk az ünnep második estéjén diszkóba óhajt menni. A megkérdezettek 64 százaléka tartotta fontosnak, hogy igazi fenyő alatt legyenek az ajándékok, de csak 34 százalékuk ragaszkodott az igazi viaszgyertyákhoz. A megkérdezettek 47 százaléka szeretne havat, 51 százalék akar a gyerekekkel ünnepelni, 43 százaléknak fontos, hogy ajándékot kapjon, 16 százalék készíti saját kezűleg az ajándékokat. Karácsonyi dalokat 20 százalék énekel a fa alatt, templomba 35 százalék kívánkozik, távoli, napsütötte vidékekre 7, a hegyekbe viszont 10 százalék készül az ünnepeken. Rokonait 52 százalék akarja meglátogatni. Kiadós, jó ünnepi vacsorára számít 50 százalék, lustálkodni akar 43 százalék és a megkérdezettek 45 százaléka írta azt, hogy az ünnepek alatt végre kialussza magát. A magánytól 4 százalék fél. Scheewind professzor a végére hag\ ja a legfontosabb megállapítási: a karácsonyban az a legszebb, hogy nemtől, kortól, vagyoni helyzettől függetlenül mindenkit visszavarázsol a gyermekkorba.
