Heves Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-17 / 295. szám
8. oldal Kamarai Elet 1998. december 17., csütörtök A. HEVES MEGYEI 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf. 131 Telefon: (36) 429-890, 429-891 - Telefax: (36) 429-890 A hazai vállalati struktúra napjainkban A regisztrált vállalkozások száma hazánkban 1995-ben tetőzött 1 millió 115 ezer regisztrált gazdasági szervezettel. Az elmúlt év végén az egyéni vállalkozások száma 791 ezerről 660 ezerre csökkent, míg a betéti társaságok körében több mint 30 százalékos növekedés (107 ezerről 140 ezerre) volt tapasztalható. Az adatok akkor tükrözik a valóságot, ha hozzátesszük, hogy az egyéni vállalkozásoknak 70, a betéti társaságoknak pedig 85 százaléka működött ténylegesen. Hazánkban az 51 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások termelik a GDP háromnegyedét, de a ’90-es évek középére a vállalkozások 97 százaléka 11 főnél kevesebbet foglalkoztatott. Ez az arány eltér az OECD-országok átlagától. Az egyéni vállalkozók adják a vállalkozások háromnegyedét és 37 százalékuk szellemi szabadfoglalkozású, viszont csak 40 százalékuk működött az elmúlt év végén. A KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézete által készített tanulmány felmérésekre alapozva arról tájékoztat, hogy 1992 és ’97 között a 300 fő alatti vállalkozások száma jelentősen megnőtt. A GDP termeléséhez történő hozzájárulás szempontjából vizsgálódva az derül ki, hogy csökkent a 300 főnél többet foglalkoztatók részaránya, de helyüket nem az igazán kicsi - 10 fő alatti -, hanem a középes, 51-300 főt foglalkoztató vállalkozások foglalták el. A tanulmányból kiderül, hogy minél kisebb egy vállalkozás teljesítménye, annál inkább kötődik egy vagy több család megélhetéséhez. A 200 millió forintnál kisebb mérlegfőösszegű cégek 99 százaléka úgynevezett nulla fős vállalkozás, azaz a tulajdonos maga tevékenykedik. A vállalkozások költségei a vizsgált öt évben 3,2- szeresére emelkedtek. A költségeken belül jelentős, mintegy 80 százalék az anyagráfordítás. A cégek eladósodottsága jelentősen növekedett. A vállalkozások kötelezettségeinek növekedése úgy jelenik meg, hogy a befektetett eszközökkel szemben egyre inkább hosszú lejáratú kötelezettségek állnak, a saját tőke csökkenése mellett. Az 50 fő alatti vállalkozások eszközellátottsága nagyon rossz. A kisvállalkozások ugyanakkor bővebb pénzállomány mellett gazdálkodhatnak, mint a nagyobbak. A 10 fő alattiak birtokolják az összes pénzeszközök egynegyedét. Igaz, a kutatók úgy vélik, hogy ezt a pénzt már rég személyes fogyasztásra költötték, és csak a mérlegekben létezik. Olcsó „mesternek” Tagadhatatlan: a Heves Megyei Kézműves Kamara Gregor Sándor vezette Etikai Bizottságának is akad dolga alkalmanként. A bizottság feladatai közé tartozik a szolgáltató és megrendelő közötti viták lehetőség szerinti konszenzuson alapuló elsimítása. Viszonylag egyszerű a helyzet, ha a mester kamarai tag, és a megrendelés szabályosan történt. Nem sokat segíthetnek azonban a bizottság önkéntes tagjai abban az esetben, ha az anyagi gondokkal küszködő polgárok árajánlatot, számlát nem adó, tb-hoz- zájárulást, adót, kamarai tagdíjat nem fizető, feketén, „olcsón” dolgozó fuserálóra bízzák a munkát. Ilyenkor általában nincs hol reklamálni, a teljes fizetséget zsebre vágó, rossz munkát végző már messze jár, és hamar kiderül: az olcsó a drága. Tanácsunk tehát: alaposan gondoljuk meg, kire bízzuk az elvégzendő munkát, ••• kit engedünk be a lakásunkba. Kérhetünk tanácsot az ipartestületektől, és ha valami mégis hibádzik, panasszal élhetünk a kamaránál. Az esetek nagy többségében sikerül egyezségre jutni. Természetesen ilyenkor is könnyebb a megoldás, ha a megbízás előtt felméretjük a munkát, elkészíttetjük a vállalási szerződést, ellenőrizzük azon az adó- és kamarai regisztrációs számot. Sokszor előfordul azonban olyan eset is, hogy a vállalkozó igazát állapítja meg az Etikai Bizottság. Erre egy viccnek is beillő nem Heves megyei példát említünk. A feljelentett szabónak adott igazat az illetékes bizottság a panasztevő megrendelővel szemben. A vizsgálat során ugyanis kiderült, csaknem tíz kilót hízott a kuncsaft a méretvétel és a készre gyártás közötti időben. Arról csak sejtésünk van, mennyi ideig készült az öltöny. Röviden Normagyűjtemények az építőiparban Most 22 százalék kedvezménnyel vásárolható meg az EMIR, FÜTI, EGSZI normagyűjteménnyel feltöltött adatbázis, illetve^ építőipari költségvetés- és számlakészítő program. Ara: 16.000 Ft + Áfa. A KIMMER SOFTWER Számítástechnikai Bt. ajánlja a kinyomtatható változatot is, valamint a kereskedőházak teljes árazott cikklistáját. Részletesebb tájékoztatást és megrendelőlapot kamaránknál lehet kérni. (Eger, Hadnagy u. 6. Tel.: 36/429—890, Sós Anitánál. I.H.M. 99 Nemzetközi Kézműipari Szakvásár A Messe München International magyarországi képviselete, a Promo Kft., a Magyar és a Budapesti Kézműves Kamarával együttműködve kollektív magyar standon való részvételt tervez Münchenben az 1999. március 18-24. között megrendezésre kerülő kiállításon és vásáron. A részvétel iránt érdeklődők tájékoztatást kaphatnak a Promo- Trade Promotion Service Ltd. 1064 Budapest, Rózsa u. 55., Ravasz Ágota, Telefon: 342-5104, 342-6748, 342-1148. A Magyar Kézműves Kamara VII. küldöttgyűlése Lapzártakor még tart a kézművesek küldötteinek országos tanácskozása. A hetedik alkalommal összehívott küldöttgyűlés dr. Károlyi Miklós elnök beszámolója után a kamara középtávú stratégiáját vitatja meg. A Heves megyei kézműveseket Herman István elnök vezetésével 9 tagú delegáció képviseli a tanácskozáson. A Budapesten megyénket képviselő csapat tagja Tóth László ismert egri kádármester is. A rendezvény kiemelkedő eseménye az 1938-1968 között mester címet szerzett idős szakemberek köszöntése. A tanácskozás eseményeire, határozataira következő lapszámainkban visszatérünk. A Heves Megyei Kézműves Kamara elnökségi ülése Ma délelőtt tartja soros ülését a kézművesek elnöksége. A Herman István vezette tanácskozás elemzi a két elnökségi ülés közötti időszak eseményeit, majd Demeter András titkár tesz javaslatot az 1999. évi tagdíjfizetési szabályzatra, valamint a kamara jövő évi költségvetésére. • • Ünnepi munkarend a kamaránál Ügyfeleink, tagjaink figyelmébe ajánljuk, hogy a Heves Megyei Kézműves Kamara december 28-29-30-án nem fogad ügyfeleket, kivéve a vállalkozói engedélyekkel kapcsolatos ügyeiket intézni szándékozókat. Ők ezeken a napokon is 9-15 óra között felkereshetik az ügyintézőt. 1999. január 4- től a megszokott munkarendben állunk partnereink rendelkezésére. Minden kamarai tagnak, szolgáltatónak, megrendelőnek és olvasónak kellemes ünnepeket, eredményes évzárást és sikeres új gazdasági évet kívánunk. Üzleti ajánlatok 847 3935 A legfrissebb magyar nyelvű romániai üzleti lehetőségeket tartalmazó kiadvány az érdeklődők rendelkezésére áll a HMVK-ban. 849 4007 Német cég megbízna magyar gyártót rajz és specifikáció szerinti, acél paletta-rostély elkészítésével. Árajánlatot évi 10, 20 és 40 ezres darabszámra kér. 849 4010 Textil-újrahasznosítással foglalkozó német cég hosszú távú együttműködés céljából magyar partnereket keres. 849 4012 Hintók és ponyvás kocsik magyar gyártóit keresi német cég. 849 4014 Lakókocsik gyártásával foglalkozó magyar partnert keresnek Németországból. 849 4016 Rusztikus éttermi bútorok gyártóival szeretné felvenni a kapcsolatot német cég. 849 4017 Német cég mezőgazdasági gépek szállítóival keresi a kapcsolatot. 849 4020 Német cég az alábbi területeken tevékenykedő magyar cégek jelentkezését várja: húskonzervgyártás, bútorgyártás, WC-papír-gyártás, háztartási kendők gyártása, háztartási tisztítószerek gyártása, élelmiszergyártás. *** A legfrissebb üzleti ajánlatok faxinformációs rendszerünkről is lekérhetők a 414- 414-es telefonon. Üzleti ajánlatok már az Interneten is. További információ kedden és csütörtökön 14—16-ig a Heves Megyei Vállalkozói Központban 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 06-36-410-724. Fax: 06-36-413-265. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Kamarai köszönet az érintetteknek Mint lapunkban beszámoltunk róla, hétfőn Egerben tartotta évzáró küldöttgyűlését a Heves Megyei Agrárkamara. A küldöttgyűlés ezúton is köszönetét fejezi ki a gazdajegyzőknek az elmúlt két és fél évben a megye mezőgazdasága, különösen a kistermelők érdekében kifejtett tevékenységéért. A küldöttgyűlés köszönetét mond a települések önkormányzatainak, polgármestereinek, jegyzőinek a kamara, illetve a gazdajegyzői hálózat részére nyújtott sokrétű segítségéért. * Átvilágítás a jövő év közepéig A Magyar Agrárkamara és az EU-csatlakozás előkészítése A magyar mezőgazdaságnak az EU-csatlakozásig hátralévő - optimális esetben 3-4 éves - időszakában a legfontosabb, hogy szereplői megismerjék az unió belső szabályozását - hangoztatta Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs ügyekért felelős államtitkára, aki a Magyar Agrárkamara EU-csatlakozást előkészítő rendezvénysorozatának megnyitóján beszélt. Főként a piaci rendtartások működési szabályainak áttekintésére és a fejlesztési források felhasználására kell a legnagyobb figyelmet fordítani. Ez utóbbi azért is fontos, mert a mezőgazdaság már az ezredfordulótól igénybe veheti az úgynevezett előcsatlakozási alap adta lehetőségeket a Sa- pard-program keretében. Felhívta a figyelmet arra: várhatóan a jövő év tavaszán eldől, hogy a közösségi agrárpolitikában mely reformok valósulnak meg, és melyeket vetnek el. Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium EU-integrációs ügyekért felelős főosztályvezetője elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság átvilágítása várhatóan a jövő év közepén fejeződik be, ekkor kezdődhetnek az érdemi tárgyalások a megoldandó kérdésekről. Jelezte: vannak olyan területek - egyebek között a földkérdés szabályozása, az oktatás, a marketing, illetve a kutatás témája -, amelyeket az unió nem szabályoz egységesen. Lényegében e területeken marad meg a magyar mező- gazdaság mozgástere, ugyanis az unióba való belépés után a döntéseket közösen hozzák meg és hajtják végre a tagországok. Mezőgazdaságunk számára a csatlakozás mindenképpen előnyökkel jár majd, mert kiszámíthatóbb lesz a szabályozórendszer, stabilabb piaci háttérrel számolhatnak a gazdálkodók, és a támogatás mértéke sem lesz alacsony. A számítások szerint ugyanis az EU-tagságot követően a jelenleginek legalább a kétszeresére növekszik a magyar mezőgazdaságnak jutó támogatás. A hátrányokról szólva elhangzott: az első időkben a szuverenitás részleges megszűnése jelenthet gondot, és a piacok megnyitása is sajátos helyzetet teremt. Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára hangoztatta: a köztestület célja, hogy a mezőgazdaság ne csak egészében csatlakozzon az Európai Unióhoz, hanem azt követően minden magyar gazda az Európai Unió tagjának érezhesse magát. Új szemléletű agrárstratégia Az Országgyűlés Mezőgazda- sági Bizottsága által elfogadott középtávú agrárstratégiát Tor- gyán József miniszter úgy minősítette, hogy az merőben új szemléletű, a mezőgazdaságot a vidékfejlesztéssel összhangban kezeli, kiterjed a feldolgozóipar, a munkahelyteremtés, a kis- és középvállalkozások, valamint a környezetvédelem kérdéseire, s mindezeknek az európai jogharmonizációval való összefüggéseire is. A régiók szerepéről szólva a tárca vezetője rámutatott: egykor haladónak számított a magyar megyerendszer, ám most a régiós gondolkodásnak kell előtérbe kerülnie. Az agrároktatás miniszteri megítélésére vonatkozóan kifejtette: helyteleníti, hogy a szakoktatás nem tartozik a szaktárcák irányítása alá. Ebben az ügyben egyeztetést folytat az oktatási miniszterrel, mert úgy véli, hogy a helyzet rendezése az ország európai integrációjának is fontos feltétele. A kisállatfajok meghatározása Megjelent az 51/1998. (XI. 4.) FVM-rendelet, amely az állattenyésztési törvény hatálya alá tartozó kisállatfajok körének meghatározásáról szóló 38/1994. (VI. 28.) FM-rendelet módosítását tartalmazza. Eszerint a törvény hatálya alá tartozó baromfi, házinyúl és prémesállatok (kisállatfajok) közül baromfi: a tyúk, a gyöngytyúk, a lúd, a kacsa, a pulyka és a húsgalamb. A vágósertés támogatása Az 52/1998. (XI. 4.) földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi rendelet a vágósertés intervenciós támogatásáról szóló 87/1997. (XI. 26.) FM-rendeletet módosítja a támogatási jogosultság előfeltételei alapján. Ezt az országos heti átlagos piaci árnak és a rendelet mellékletében megállapított irányárnak megfelelően alakítja. Mélyműveléssel a felszín háborítatlan marad Új alapokra helyezik a talaj munkát A talajművelés korszerű módszereivel foglalkozó tanácskozást tartottak Gödöllőn tizennégy ország szakembereinek részvételével. Mint Jolánkai Márton, a mezőgazdasági tudományok doktora, az egyik szervező elmondta: világszerte gondot okoz, hogy a nem kellő hozzáértéssel megválasztott talajműveléssel rontják a termőföldek minőségét. Összerombolják a talajban lévő mikroszerkezeteket, s elpusztítják a hasznos baktériumokat. Ezek hatására hazánk ötmillió hektárnyi szántóföldje ma már nagyon vegyes képet mutat, s a minőséget tekintve — nemzetközi összehasonlításban - a középmezőnybe tartozunk. Intő példa lehet, hogy néhány országban — közöttük Hollandiában és Németországban - már több tízezer hektár korábban értékes földet kellett a termelésből végleg kivonni a rossz talajművelés következtében felgyorsult el- szikesedésük miatt. Nálunk - akárcsak a környező közép- kelet-európai országok többségében - a rendszerváltást követő nagy mezőgazdasági átalakulás után elérkezett az ideje, hogy új alapokra helyezzük a talajmunkát. Ehhez szakítani kell az elmúlt évtizedek sematikus szemléletével, s a talaj elsivatagosodásá- nak megakadályozására az adott föld, a táj és az éghajlat adottságainak, továbbá a kiválasztott vetőmag ismeretében más-más művelési módszereket célszerű követni. A megfelelő műveléshez azonban korszerű gépekre van szükség. Ezek azonban meglehetősen drágák. A költségek megosztására már kialakulóban vannak olyan önkéntes szerveződések, amelyekben több gazda közösen szerzi be és használja ezeket a külön-külön megfizethetetlenül drága gépeket. Az új talajmegmunkálási módszerek közé tartozik az a mélyművelő eljárás, amelynek során a felszín háborítatlan marad, s csak 60-80 centiméter mélységben porhanyósítják a földet. Ezzel lényegesen javítani lehet a talaj termőképességét és a vízháztartását. Ez a módszer már nálunk is elterjedőben van. *
