Heves Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-10 / 289. szám

6. oldal Pf, 23 1998. december 10., csütörtök Megalázó vásárlás Az elmúlt hét szombatján, munkahelyemre menet, a Cent­rum Aruház földszinti részén sétáltam át. Semmit sem vásá­roltam. Meglepetésemre a kijá­ratnál lévő riasztó működésbe lépett, és kellemetlen - lopásra utaló - sípoló hangot hallatott. Mintegy 10 méter távolságra a kijárattól a biztonsági őr visz- szacitált az áruház vevőterébe. Ott megkezdődött a táskámban való kutatás. Egyértelművé vált, hogy az otthonról hozott könyv és egyéb személyes tár­gyak kivételével semmi nincs a táskámban, amit újabb műszaki vizsgálatnak vetettek alá. A könyvet átlapozták, nem ott rejtettem-e el valami nagy érté­ket. Sajnálom, hogy csalódnia kellett a biztonsági őrnek. Ez­után hálát adtam Istennek, hogy a méregdrága tárgyak valame­lyikéből semmi sem repült a táskámba. Mindemellett - a tömeg közepette - rendkívül érthetetlennek és megalázónak éreztem áruházi „élménye­met”. Az elmúlt öt évben közel 200 ezer forint árú tartós fogyasz­tási cikket vásároltam a laká­somhoz közeli áruházban. Elha­tároztam, hogy ezután küszöbét sem lépem át az épületnek. A Centrumban vásárolni szándékozók köréből ki-ki döntse el, kíván-e hasonló „él­ményben” részesülni. (teljes név és cím a szerk.-ben) Megrövidítettek Mivel a Heves Megyei Hírlap­ban a szombati számból olvas­tam a Pétervására Takarékszö­vetkezetnél történt betétek, ka­matok bonyodalmáról, úgy a sérelem (félrevezetés) engem is érintett. Ugyanis az istenmezejei ta­karékszövetkezetnek alapító tagja voltam, és még jelenleg is tagja vagyok (de minek). Hogyha a tagjaival is ezt teszi a takarékszövetkezet, akkor a kí­vülállókkal mit követhet el? 1997. szeptember 3-án 200 ezer forintot tettem be 16%-os kamatra, 1998. november 6-án vettem ki, 14 hónapra, amikor megtudtam, hogy nem 16%-os kamatot fizetnek, hanem csak 13%-ot. Csakhogy még 13%-ot sem kaptam. Mivel az összbetét és kamat összesen 224.083 Ft volt. A reklamálásomra azt a választ kaptam, hogy erről nem ők tehetnek. Az az érzésem, hogy én kb. 10 ezer Ft-tal lettem megrövi­dítve, nem tudom, kinek a jó­voltából? Remélem, hogy a vizsgálat során erre is fény de­rül. S. I. (cím a szerk.-ben) Félrevezetnek bennünket Aki már próbált a sorok közt olvasni, látja, mi volt egyes emberek, csoportok célja. Azok, akik kiszolgálói vol­tak, és már jócskán 100 ezer fö­lötti a „megérdemelt” nyugdí­juk, gondoltak egyet: kiküldik az utcára a 10-20 ezer forintos nyugdíjúakat, hogy nekik köve­teljék ki 10 éven át a minimum 20%-os emelést. Ezzel kapcsolatban félreve­zető táblázatok jelentek meg. Aki ma 120 ezret kap, a 8. év­ben már 515 ezer forint lenne a járandósága, míg akinek ez év­ben állapítottak meg 8900 Ft- ot, az is „dőzsölhetne” a 8. év­ben a 38 ezer forintjából. Ehhez még az is megemlí­tendő, hogy előbbi csoport bi­zonyos részénél a kis összeg (515 ezer) csupán zsebpénzféle, hisz köztudottan nagy részük több helyről kap szintén .jogo­san” 50 és 500 ezer közti ösz- szeget, vagy százmilliós va­gyonának hozadéka az ő nyug­díjának is sokszorosa. Mindazoktól nem sajnálom én sem a bőven átlag fölötti összeget, akik kemény, szinte életveszélyes munkát végeztek 30-40 éven át. Ezeknek a sze­mélyeknek általában semmiféle más jövedelmük nincs. M. M. (cím a szerk.-ben) 0%-os Opel Bank hitelkamat! Az új Opel Astra rendkívül gazdag felszereltséggel, most különösen kedvező hitelkonstrukcióval! Már sedan változatban is! Tartós bérleti konstrukció A részletekről érdeklődjön márkakereskedésünkben! OPEL0 OPEL PAPP AUTOHAZ 3300 EGER Mátyás király u. 37. Tel.: 36/324-710, 324-922, Fax: 36/324-208 Egy szerencsés baleset margójára Eseményeket olvashat az ol­vasó, amelyek között össze­függéseket csak abban az esetben fedezhet fel, ha utolsó sorig gondolatban mellettem ülve rágja a ceruza végét, szándékommal azonosulva, hogy az összevasalt mondatok a szokványos információn túl halló fülekre találjanak. Az utolsó évek mérsékelt egri turistaforgalma lehetősé­get ad arra is, hogy a váro­sunkban megforduló idege­nekre ha véletlenszerűen is fü­lel, szemet vessünk. Június végi szerda délutánon a Bazi­lika mögötti autóparkoló sétá­nyán igyekeztem a főiskola felé. Előttem pár perce mé­regdrága autóból kiszállt kö- zépkorúaknak látszó két hölgy és két férfi haladtak, akár há­zaspárok is lehettek. Könnyű volt megállapítanom, hogy idegenek, mivel az egyik férfi térképpel próbálta irányítani a kis társaságot városnézésük első méterein. A Bazilika homlokzatán olvasható latin szöveg: „Venite adoremus dominum” - Gyertek, imádjá­tok az Urat... -, mindenkinek szóló felhívás. Az épület sar­kához érve a lépcső alatt meg­álltak, az egyik hölgy az épü­letre mutatva kérdezi a társa­ságtól: Ez mi? A másik hölgy felnézve a homlokzatra olvas, majd okosan, határozottan mondja: Ez egy „dominum”! A térképet kezelő férfi követ­kezett ... Na ne, nincs rajta a térképen! „Hiszen rá van írva” - vitatkozik az olvasó hölgy. Mellettük elhaladva felsiet­tem a lépcsőkön, és akkor, ott azóta is foglalkoztatnak a kö­vetkező kérdések, gondola­tok: a harmadik évezred kü­szöbén van ember (magyar), aki még nem látott templo­mot, hol kereshette a férfi a térképen a dominumot, ha bementek, tudták-e, hogy templomban vagy dominum- ban vannak, olvastak-e már recepten kívül latin szö­veget? Az esetet követően 2-3 hét múlva védtelen helyzetű, sze­rencsésnek mondható baleset kapcsán, két könnyű személyi sérüléssel, nem az út- és időjá­rási viszonyoknak megfele­lően közlekedő összetörte az autómat. A szakszerviz kár­megállapítása szerint 925.973 Ft volt a járműben keletkezett kár értéke, a balesetet okozó gépkocsi használhatatlanul összetört, becslésem szerint ép állapotában 800 ezer Ft-ért eladható lehetett. A gépko­csimat 25.273 Ft-ért a javító- műhelybe szállíttattam, a javí­tási időre a biztosító terhére 190.249 Ft bérköltséggel au­tót béreltem. Összeadom a baleset kapcsán keletkezett kár- és költségértékeket, egyéb járulékos költség nélkül is 1.941.495 Ft. Augusztus első napjaiban megérkezett a rendőrség szabálysértési hatá­rozata: „nem az út- és időjá­rási viszonyoknak megfele­lően közlekedett, az 1968. évi I. tv. (sz.t.v.) 116 B § szerint minősülő közúti .közlekedési rendjének megzavarása sza­bálysértés elkövetése miatt 1968. évi I. tv. (sz.t.v.) 51 § alapján tárgyalás nélkül 5000 Ft pénzbírsággal sújtom” - mármint a károkozót. Trianoni büntetésüket töltő beregszászi magyar ismerőse­immel a „szocialista lufi” robbanását megelőző utolsó évek egyikén a város patinás Fehérkő vendéglőjében vod- káztunk (sör, bor nem volt), beszélgettünk. Mindig körbe- körbe tekintgetve politizál­tunk, hallgattam a véget nem érő panaszaikat. Egyikük me­séli: a helyi kolhoz soha nem funkcionáló rozsdás, szakadt kerítéséből az őr tudtával le­szedtek 15 méter körüli kerí- tésfonat-maradékot. A milícia az őrt „meggyóntatta”, kény­telen volt az elkövetők neveit elárulni. Az ítélet egy év fillé­res (kopejkás) bérű kény­szermunka Moszkva közelé­ben. Az asztaltársaság egy másik tagja - hogy értsem a helyi normatívákat - magáról beszélve folytatja: üzemanya­got (gázolajat) szállító gépko­csin dolgozik évek óta, a vá­ros több előkelőségeit, az egyik rendőrfőnököt és vidé­ken élő édesanyját is rendsze­resen el kell látnia téli fűtő­olajjal köszönömért. Sosem fél, hogy valaki megkérdezni, meri-e? Eszembe jutott mindez, amikor az 5 ezer Ft büntetés­ről szóló szabálysértési hatá­rozatot kézhez kaptam, nem kétséges, honnan örököltük a büntetési normatívákat is. Kevés autótulajdonos mond­hatja el, hogy ügyes leshelye­ken beállított, egyre többet tudó sebességmérő műsze­rekkel rendőr meg ne állította volna, és a megengedett né­hány kilométerrel túllépő gyorshajtásért - legtöbbször az autómárkához mérten - borsos büntetést ne fizetett volna. Mindezek után nem le­pődtem volna meg az elmúlt nyár említett szerda délután­ján a Bazilika mögött, ha a tu­ristákról megtudom, hogy va­lamennyien igazságszolgál­tató törvényeinket alkotó több évtizedes praxisukból jöttek rövidebb-hosszabb időre ki­kapcsolódni, pihenni, műve­lődni Egerbe. Péredi János Eger (teljes cím a szerk.-ben) A szerénység határai Nagy érdeklődéssel mentem el a minap a Széchenyi utcai könyvesboltba, ahol közis­mert írónk, Moldova György dedikálta legújabb, „Ha jönne az angyal...” című, Mikes Ke­lemen törökországi levelei ál­tal ihletett művét. Mivel nem volt nálam a könyv megvásár­lásához szükséges 1200 fo­rint, felajánlottam neki, hogy műve árának fejében adok neki néhányat saját helyi munkáimból, kompenzáció­ként. Miután kérésemet eluta­sította, néhány perc múlva új­ból odamerészkedtem hozzá, s megkérdeztem: könyve megírása előtt tanulmá­nyozta-e Huttkay Lipót egri szerző Mikes Kelemen Tö­rökországi levelei című mun­káját. Igenlő válasza után kur­tán-furcsán azt jegyezte meg,, hogy „Befejeztük” - tudniil­lik a beszélgetést. Furcsa vi­selkedése nagyon mellbevá­gott, mivel életemben már sok jeles hazai íróval, költővel ta­lálkoztam, ám náluk nyomát sem tapasztaltam az ő nyeg­lének tűnő magatartásának. Moldova György szerintem is nagy tehetségű író, s egyesek joggal állapították meg, hogy ő ma a magyar irodalom Jóka­ija. De szerény véleményem szerint még az eddig publikált 68 könyve között nincs Jókai- szintű alkotás. Lehet, hogy még ír egy ilyen művet a jö­vőben. Bár ehhez üdvös volna, ha tehetsége Jókai sze­rénységével párosulna. Dr. Szecskó Károly Eger (cím a szerk.-ben) A nyugdíjvitához Vegyünk az aktívan dolgo­zók köréből egy alap csa- ládmodellt. Két kereső két eltartott gyermekkel sem­mivel sincs jobb anyagi helyzetben ahhoz a nyug­díjból élőhöz képest, akinek a nyugdíja eléri vagy meg­haladja a 25.000 forintot. Ez az összeg feltételezi, hogy a példánk alapját ké­pező négytagú család havi nettó jövedelme 100.000 (százezer) forint. Az aktív keresőknek ebből kell bizto­sítaniuk a létfenntartást, a gyermekek taníttatását, és a saját leendő remélt nyug­díjra is tartalékolni kell(ene). Ezen is érdemes elgondolkodni! Dr. Habis Györgyné (cím a szerk.-ben) Köszönet Hálás szívvel mondok köszöne­tét barátainknak, ismerőseink­nek, a civil szervezeteknek fér­jem, Sándor András kopjafájá­nak avatásán való megjelené­sükért, a kopjafánál elhelyezett virágokért, meleg, baráti szava­ikért. Köszönöm dr. Kádár Zsolt nagytiszteletű úrnak ige­hirdetését. Sándor Andrásné A Szín-kópék hálája A Szín-kópék gyermekzenekar a Hírlapon keresztül is szeretné köszönetét kifejezni a Rexroth Mecman Kft.-nek az együttes számára nyújtott önzetlen anyagi támogatásáért. Lelkes segítség a táborozáshoz Az Egri Családsegítő Alapít­vány és az Egri Családsegítő Intézet ezúton mond köszönetét az Életfa Környezetvédő Szö­vetségnek és személyesen Cserge Csaba munkatársuknak azért a lelkes és szívélyes segít­ségért, melyet a Mátraszentim- rén megrendezett „Tücsök és bogár” környezetvédelmi tábor szakmai programjának megva­lósításához nyújtott. Lélekgyógyász a kórházi büfében Mellékelem a rendelőintézet egyik betegének a büfé vezető­jéről, Szanyiné Bognár Máriá­ról írott elismerő sorait. Kérem, amennyiben van rá lehetőség, hozzák a levelet nyilvános­ságra, ugyanis nem ez az első dicséret a betegek és a dolgo­zók részéről. „Kedves Főorvosnő! Nagyon gyakran megfordulok a rende­lőintézetben súlyos ízületi bán- talmaim miatt. A büfébe is gyakran betérek - bár ott csak a nézegetésig jutok - egy olcsó kávé elfogyasztása erejéig. Számomra a büfé vezetőjeként tisztelt Marika nemcsak a jó­kedvével, hanem segítőkészsé­gével is kivívja az emberek csodálatát. Nagyon gyakran én csak kö- szönömöt tudok mondani, de ő a jó leikével az emberek gyó­gyítója is. Köszönet azért a sok jósá­gért, kedvességért, amit az em­berek érdekében önzetlenül tesz. Az Isten tartsa meg erő­ben, egészségben nagyon so­káig, és ön, mint a rendelőinté­zet főorvosa, vigyázzon erre az értékes emberre. Tisztelettel: Kiss Ferencné Erdőtelek Magángondolatok Egyszázalékos segítség A Mozgássérült Gyermekek Szüleinek Egyesülete 1992- ben jött létre. A szervezet megalakulása óta a támoga­tók adományaiból fedezi működési költségeit. A tör­vény ezenfelül lehetőséget biztosított a jövedelemadó egy százálékával történő rendelkezésre. Idén ilyen módon 380 ezer forint bevé­telhez jutott az egyesület, amelyet egyebek mellett fej­lesztő eszközök, karácsonyi ajándékok, technikai eszkö­zök vásárlására, valamint tá­borozási támogatásra, lovag- lási lehetőség megteremté­sére fordított. A szervezet ezúton is kö­szöni a segítséget, s a to­vábbi felajánlásokat az alábbi számlaszámra várják: Postabank, 119-94507034-01345. Mondják, nálam bizonyos her­cehurcák egészen más gondo­lati gyökereket eresztenek. Az­tán látom, hogy másoknál is vannak érthetetlen „kinövé­sek”. Hiszen drogos honfitársaink - akik arra nem képesek, hogy önmaguk gyengeségeit legyőz­zék, s így becsapják szerettei­ket, megrontják társaikat, s drogéhségükben nemegyszer életet oltanak — gyűlnek, felszó­lalnak, felvonulnak, transzpa- rálnak... „Micsoda dolog... bör­tönnel fenyegetni és nem adni lehetőséget... Nohát!” Ezután csoda-e, ha a tetszhalott feléb­redve körülnéz... „Még mindig tart a felhajtás? Érdemes? Nem érdemes?” (mármint vissza­élni). Mert mégiscsak hajme­resztő, hogy valaki, valakik a saját anulálásukat akarják jog­erőre emelni... Mialatt „nép­szerű zenekarok s ismert művé­szek szórakoztatják őket”. Ehhez képest igazán semmi­ség a régi bosszúságom a do­hányzók trehánysága miatt. Mert ha már nem vigyáz a saját - netán társai, gyermekei - egészségére, a szülei pénztárcá­jára, legalább lenne tekintettel mások szépérzékére. Ugyanis bőven csökkenti az elragadtatá­somat, ha Egert, mint ékszer­dobozt s mint virágos várost szeretném emlegetni, s a bokor tövén, a járdák repedéseiben, a lépcsőkön, a drága és szépen gondozott gyepek szélén, mint tüdőtetvek, ott hemzsegnek a csikkek. S szégyellem, hogy nő vagyok, ennek a fele (ha nem több) ugyanis: rúzsos. Nagy Edit (cím a szerk.-ben) Becsületből jeles Egerben a 11-es buszjárattal utaztam december 1-jén, amikor pénztárcám a mű­anyag szatyorral együtt sze­rencsétlenségemre kicsú­szott a kezemből, amit nem vettem észre. Szerencsére vannak még csodák és be­csületes emberek, így pár órán belül a becsületes meg­találó, Redele Gyula autó­busz-vezető a pénztárcában lévő adatok alapján ellen­szolgáltatás nélkül vissza­juttatta részemre elveszett­nek hitt értékeimet. Ezennel szeretném a nagy nyilvánosság előtt e nem mindennapos gesztust meg­köszönni. Csutorás Jánosné Eger. Kisasszony u. 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents