Heves Megyei Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-03 / 257. szám

1998. november 3., kedd Hazai Tükör . 5. oldal Az MDF az adótáblák módosítását szorgalmazná Előkészítetlen volt a javaslat Orbán Viktor miniszterelnök az MDF parlamenti frakció­jának tegnapi ülésén megér­téssel fogadta azt a javaslatot, hogy a helyi adók ügyét ve­gyék le az Országgyűlés napi­rendjéről. Az ülésről Balsai István frak­cióvezető számolt be. Közölte, hogy az MDF-frakció állás­pontja szerint a helyi adók ügyében nincs kellően előkészí­tett, az önkormányzatok valódi érdekét megvalósító kormány- javaslat. Azonkívül - tette hozzá - ez a kérdés nem szük­ségszerűen része a költségve­tést előkészítő adótörvény-mó­dosítások csomagjának.- Úgy érzem, hogy ebben az ügyben partner a miniszterel­nök is - jegyezte meg a politi­kus. Beszámolt arról is, hogy megfogalmazták igényüket a személyi jövedelemadó-táblá­zat lehetséges finomítására, ami által kedvezőbb helyzetbe ke­rülhetnének az alacsony jöve­delműek. Az MDF képviselői felvetették, hogy ne kormány­rendelet-módosítással, hanem az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításával tegyék lehetővé az áfa-visszaté- rítést az építőanyagot vásárló, első lakást építők számára. Az ítélőtáblák felállításával kapcsolatban a tájékoztatón Balsai István elmondta: az MDF korábban sem támogatta az új bírósági szint fokozatos bevezetésének tervét. Utalt arra: tudomása szerint a kor­mányzati elképzelésben az sze­repel, hogy külön törvény ren­delkezzen működésük megkez­désének elhalasztásáról. A nemzet mélygarázsa Az építészkamara nem érti a döntés okát A fővárosi önkormányzat még nem kapott hivatalos tá­jékoztatást a leendő Nemzeti Színház esetleges áthelyezésé­ről, tehát várják a kormány megkeresését - jelentette ki Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere a félbesza­kadt beruházás helyszínén. A főpolgármester elmondta, hogy a kormánydöntés előtt nem kérték ki a főváros véle­ményét. Emlékeztetett a ko­rábbi kormánnyal kötött együttműködési szerződésre, amely szerint a beruházás meg­hiúsulása esetén az ingatlant az eredeti állapotban kell vissza­kapnia a fővárosnak. Szakértői becslésekre tá­maszkodva a főpolgármester elmondta: egy új helyszínen épülő színház 2-3 milliárd fo­rinttal drágább lenne az Erzsé­bet térinél. A kormány által megjelölt 18 ezer négyzetméte­A Magyar Építész Kamara keddre elnökségi ülést hívott össze a Nemzeti Színház ügyé­ben. Előzetesen Gyüre Zsolt, a szervezet alelnöke lapunknak a következőket mondta el:- Szakmai szempontból nem tudok magyarázatot találni a beruházás körül kialakult vi­tákra. Az Erzsébet tér, mint helyszín kiválasztása korrekt módon, pályázat útján történt. A zsűriben hazai és nemzetközi szakemberek sorában kama­ránk is képviseltette magát. A lehetséges és elfogadható hely­színek között volt a Városliget és a Duna-part pesti oldala is, a Műszaki Egyetemmel szem­res színházra 10,7 milliardot költenének. Az Erzsébet téri 28 ezer négyzetméteres színház teljes költsége 15,2 milliárd fo­rint lenne. A kormány 13,9 mil- liárdot szánna összességében a színházra és a tér helyreállítá­sára. A főváros szerint mintegy ötmilliárd forintba kerülne az Erzsébet téren megvalósuló mélygarázs. A 10,7 milliárdos becslést a főpolgármester nem tartja reálisnak, egy új helyszí­nen legalább 17 milliárdba ke­rülne a színház - mondta. Veszteségnek számítható be az is, hogy a főváros egyik leg­értékesebb telkére az új elkép­zelések szerint mélygarázs ke­rülne, miközben a tértől nem messze, a Városháza udvarán egy 850 gépkocsinak helyet adó mélygarázs épül. Demszky Gábor hangsúlyozta: Budapes­ten a Nemzeti Színház csak az önkormányzatok és a kormány együttműködésével épülhet fel. ben. Természetesen minden al­ternatíva mellett és ellen is vol­tak érvek. Az Erzsébet tér mel­lett az szólt, hogy a távolsági autóbusz pályaudvar sorsát és a helyén keletkező „tájsebet” is „orvosolta” volna a beruházás. Ha a helyszín változik, ma­gára az épületre is új pályázatot kell kiírni. Bán Ferenc építész díjnyertes tervei sajnos a to­vábbiakban nem hasznosítha­tók. Véleményem szerint érthe­tetlen, hogy a korábbi 18 ezer négyzetméteres alapterületet miért „nagyították fel” a terve­zővel 28 ezerre. Ezek a dönté­sek viszont már az építész szakmától függetlenek. N. Zs. Fizessenek a gazdagok, de kik ők? Szópárbaj a parlamenti demokrácián kívüli eszközökről Az Országgyűlés tegnap folytatta a vitát több adótörvény módosításáról. Nehezen megjósolható, hogy mi lesz a sorsa az ingatlanok értékarányos adóztatását bevezetni szándé­kozó előterjesztésnek, ami az épület s a telek alapterületén alapuló kommunális adót váltaná fel a helyi adók között. Kis Zoltán (SZDSZ) elismerte, hogy Európában mindenütt hasonló típusú adózás van, de szerinte figyelembe kellene venni, hogy az ottani és a ma­gyarországi ingatlanár kü­lönbsége 2-3-szoros, míg a jö­vedelemkülönbség 20-szoros. Wienner György (MSZP) sze­rint az ingatlanból nem mindig származik jövedelem és értéke sokszor nincs arányban a tu­lajdonos jövedelmi viszonyai­val sem. Szászfalvi László (MDF) szerint a tervezetben leírt ér­tékszámítás messze esik a ma­gyar valóságtól, az önkor­mányzatok zömében pedig nincs meg a személyi feltétel az új feladat elvégzéséhez. Szabó Lukács (M1ÉP) egyet értett a „Fizessenek a gazda­gok!” elvével, de nem értette, hogy akiknek üzletrészeik, ezer holdjaik, bankbetéteik, aranykészletük, műkincsgyűj­teményük van, azok miért nem fizetnek vagyonadót? Napirend előtt hárman is foglalkoztak Sándor László MSZP-s országgyűlési képvi­selőnek, az MSZOSZ-elnök- nek azzal a múlt héten Debre­cenben tett kijelentésével, hogy „a mai kormányzatot nem lehet megfékezni a par­lamenti demokrácia eszközei­vel, ebből adódóan a szak- szervezeteknek is erőteljeseb­ben kell fellépniük”. Mátrai Márta (Fidesz) nem értette, hogy a Bokros-csomag idején együttérző volt a kor­mánnyal a legnagyobb szak- szervezet, most pedig kevesli a reálbér-növekedés mértékét. Mátrai szerint aggodalomra ad okot, hogy Sándor László sza­vaival az MSZP elnöke is egyetértett. Nem tudni, milyen lesz az az erőteljes fellépés, ami nem a parlament demok­rácia eszközrendszerét alkal­mazza mindaddig, amíg ismét nem MSZP-s kormány kerül hatalomra. A kisgazda frakcióvezető, Bánk Attila sem értette, hogy mi a baj. Az alanyi jogú csa­ládi pótlék, a gyes? A felsőok­tatási tandíjmentesség? A gye­rekkedvezmény? A szabályo­zatlan állami vagyon szétfo- lyásának megakadályozása? Végül úgy gondolta, valószí­nűleg az, hogy a szakszerveze­tek már nem ülhetnek a tb-ön- kormányzatokban, s nem lehet milliárdos megrendeléseket adni, üvegpalotákat építeni. Kovács László (MSZP) sze­rint sokan félremagyarázzák Sándor László szavait. Az MSZP álláspontja szerint helytálló az a következtetés, hogy a kormány a demokráci­ának csupán parlamenti esz­közeivel nem állítható meg azon az úton, amely az orszá­got rossz irányba vezeti. S. A. Stílusos problémák Csillapodhatnak a parlamenti vitákon felforrósodó kedélyek, a képviselőkbe belefojtott szó miatti indulatok, az általános zűrzavar, ha a házelnök és alelnökei megállapodnak a vita­vezetés főbb szabályaiban - tudtuk meg Papp Istvántól, dz Országgyűlés főtitkárhelyettesétől, aki szerint az ügyrendi egyeztetés pár nap múlva lezárul. A négy vezető tisztségviselő munkájának alapkövetelményeit a Házszabály rögzíti ugyan, de a vitavezetés stílusára, vagy a szokásostól eltérő helyze­tekben követendő taktikára vonatkozó eligazítást a paragrafu­sok nem tartalmaznak, ezért is kell egymás közt megegyezniük a T. Ház elnökének és alelnökeinek. Mikor meddig engedjék folyni az időben előre nem korláto­zott vitát? Egy-egy spontán képviselői felvetésről megszavaz­tassák-e a honatyákat vagy döntsön maga a vitavezető? Mi számít személyeskedésnek, vagy a tárgytól való eltérésnek s mi nem (a Házszabály értelmében az országgyűlés tekintélyét sértő képviselőt rendre lehet, sőt kell utasítani)? Ilyen és eh­hez hasonló kérdésekben kell dűlőre jutnia Ader Jánosnak és közvetlen munkatársainak. Úgy tudjuk, hogy a hamarosan megszülető egységes vitavezetési módszerekről a frakciók is értesítést kapnak. T. M.---;-|-*­--------------------------------------varr. VÚW---------------------­Harmincötezer hajléktalanra csupán nyolcezer téli férőhely jut Hosszú, nehéz éjszakák elé néznek A hajléktalanok - Magyarországon a becslések szerint csak­nem harmincötezer ember - nyáron többnyire a szabad ég alatt töltik az éjszakát. A fagyos téli időben azonban más megoldást kell találniuk - nekik, a kormánynak, az önkor­mányzatoknak és a civil szervezeteknek - közösen. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium minden esztendő­ben pályázatot ír ki, amelynek alapján elosztja azt a szűkös keretet, amelyet ilyen célokra felhasználhat. Az idén csupán 70 millió forintjuk jut a hajlék­talanokat segítő szolgáltatások támogatására. A pályázat egyik legfonto­sabb eleme az élelmezés. A nagyobb városokban már megszokott látvány az utcai étkeztetés, s annak téli for­mája, a „teásjárat”, ami több karitatív szervezet szolgáltatá­sai között is szerepel. A no­vember közepétől közlekedő mozgó konyhákról a rászoru­lók személyenként legalább két vajas-felvágottas zsemlét és két deci forró teát kaphat­nak. Ilyen formában naponta ezer-ezerháromszáz adagot osztanak szét. Egyébként a hajléktalanokat a népkonyhá­kon, a nappali melegedőkben, vagy az átmeneti szálláshe­lyeken általában meleg étellel is várják. Az államiakon kívül jóté­konysági szervezetek által lé­tesített szállásokon is meg­húzhatják magukat a hajlékta­lanok. A becslések szerint mintegy harmincötezren le­hetnek, országosan összesen 4500 állami és 3200 egyéb szervezet által fenntartott fé­rőhelyet biztosítanak elszállá­solásukra. A fővárosban a nem állami tulajdonú szállásokból van több, vidéken ez az arány fordított: hetven százalékban állami, önkormányzati tulaj­donban állnak a menhelyek. A minisztérium minden té­len bővíti idényszállásai szá­mát, s a meglévők befogadó- képességét, de ez sosem ele­gendő. B. Z. Nem alkotmányellenes az a rendelkezés, amely szerint a köztisztviselő és a közalkalma­zott az illetményét csak postai vagy banki átutalással kaphatja meg - mondta ki hétfőn az Al­kotmánybíróság. Nem megala­pozott az az indítvány sem, hogy a dolgozókat - köztük a köztisztviselőket, közalkalma­zottakat - hátrányos megkü­lönböztetés érné, mert a mun­kavégzők nem alkotnak homo­gén csoportot abból a szem­pontból, hogy munkájuk ellen­értékéhez hogyan jutnak hozzá. Bizottsági meghallgatás. A kormány nem tartja szükségte­lennek az érdekegyeztetést, és az év végéig elkészíti javaslatát arra, hogy miként lehetne kor­szerűsíteni az ÉT munkáját - jelentette be Chikán Attila gaz­dasági miniszter az Országgyű­lés Foglalkoztatási és Munka­ügyi Bizottságának tegnapi ülé­sén. Azt is elmondta, hogy a foglalkoztatáspolitikai koncep­ció tervezete elkészült és né­hány héten belül a kormány elé terjesztik. Kegyeleti koszorúzások. A Magyarországon elesett kül­földi és magyar katonák emlé­kére kegyeleti koszorúzásokat rendezett tegnap, a halottak napján a Honvédelmi Miniszté­rium. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak egyik vesztőhelyén, a Buda­pesti Fegyház és Börtönben is gyertyagyújtással és koszorú­zással emlékeztek a 42 évvel ezelőtti események ártatlanul kivégzett áldozataira. Kinevezések. Az Információs Hivatalt november 1-jétől Pető Tibor ezredes, a Nemzetbizton­sági Hivatalt Dobokay Gábor ezredes, míg a Nemzetbizton­sági Szakszolgálatot Chladek István ezredes irányítja főigaz­gatóként. Az új vezetőket - Kövér László tárca nélküli mi­niszter előterjesztése alapján - Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki. Tolnay Klári temetése. Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész bú­csúztatása pénteken 11.30-kor kezdődik a Farkasréti temető­ben, a római katolikus egyház szertartása szerint. A magyar színjátszás utolsó nagyasszo­nya életének 85. évében, októ­ber 27-én hunyt el. Óvodavezetői konferencia. Hazánkban az óvodás korúak csaknem 90 százaléka látogatja az óvodákat, ez évente hozzá­vetőlegesen 395 ezer. gyerme­ket jelent. Míg a legfejlettebb államokban egy gyermek átla­gosan 2,1 évig jár óvodába, Magyarországon ez az időtar­tam 3,2 év, hangzott el az óvo­davezetők tegnapi, országos konferenciáján. A Heves Megyei Hírlap megrendelhető a 06-80-412-646-os ingyen hívható teiefonszámon! Minden régi és új előfizetőnk, aki folyamatos Hírlap-előfizetéssel rendelkezik november, de­cember, január hóra, január közepén egy nagy­szabású nyereménysorsoláson vesz részt■ Fődíj: egy, a nyertes által kiválasztott hízó, amelyet a család szája íze szerint feldolgoztatunk, s - természetesen - házhoz szállítunk. Kisorsolunk továbbá 50 db 3.000 Ft értékű kóstolót, (hurka, kolbász, szalonna stb.) Legyen hát előfizetőnk, HÍRLAP malackodjon velünk! ,i éná Ünnepség az Akadémián. Áder János, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg A magyar tudomány napja idei rendezvénysorozatát tegnap az Akadémián, majd kiemelkedő tudóso­kat tüntettek ki. Képünkön Kerkápoly Endre, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora ve­szi át Glatz Ferenc akadémiai elnöktől az Eötvös József Koszorút. fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents