Heves Megyei Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-01 / 7. szám, Vasárnap Reggel

Tamás bankár Tapintásra Az első modell: érintésre keménynek hat, ugyanak­kor lágy, szinte kézbe si­mul. Alig-alig mozog magától. A második modell: sokkal kellemesebb, mivel az előző lány bőre túl puha volt; ezeknek a melleknek természetes a mozgásuk, mégis olyan hatással vannak rám, mintha izomköte- get fognék. Szemrevételezéssel Az első modell: épp ilyennek képzelem el a töké­letes női mellet. Formája, gömbölyűsége egyene­sen gyönyörködteti a szemet. Annyira szép, mintha képeskönyvből rajzolták volna. A második modell: Nagyobbnak és természete­sebbnek hat az előzőnél. Szemmel láthatóan ru­galmasabb, mint az előző, és sokkal valódibbnak is hat. Az „ítélet” Szerintem az első modell keblei nem valódiak, bár ezt inkább a látvány mondatja velem. Túl pompás és túl arányos ahhoz, hogy valódi legyen. Tapintásra Az első modell: formára, kinézetre, selymességre, méretre szinte tökéletes halmok. Nem érzek semmi mesterségeset. Esé­sük lágy és természetes. A második modell: túlságosan egyformák és a bimbók is olyan furcsák. Ugyanakkor teltebbek is. Nekem az első kellemesebbnek tűnt. Szemrevételezéssel Az első modell: olyan, mintha szilikon volna bennük, bár kívülről semmi műtéti nyom nem látható. Csak annyit állapíthatok meg, hogy szé­pek, és ez elbizonytalanít. A második modell: a kelleténél nagyobbnak hat­nak, bár nem tartom szokatlannak az átlagosnál nagyobb mellet. Ha valaki a tökéletes keblekről kérdezne, ilyennek írnám le. Az „ítélet” Mindig azt képzeltem, ha egy mesterségesen megnövelt mellű nővel találkozom, azonnal rájö­vök a turpisságra. Most azonban teljesen elbi­zonytalanodtam. Lehet, hogy nem vagyok eléggé szakértő...? Tapintásra Az első modell: érintése gyengéd, nagyon jó hoz­záérni. Ha úgy tartom a kezem, épp kitölti a tenyeremet. Ha megemelem és gyöngéden visszaengedem, teljesen normális mellnek hat. A második modell: amikor hozzáértem, a lány összerázkódott, mert hideg volt a kezem - nem tudom, hogy ez jelent-e valamit. Ám ez nem annyira kézre álló, mint az előző, szinte magától mozog. Mintha föl lenne fújva. Szemrevételezéssel Az első modell: nagyobbnak látom a másikénál, több elevenséget mutat. Egyszerűen pompás. A második modell: kissé a fantázia szüleményé­nek tartom - csöppet sem kellemetlen, de túl tö­kéletes. Jól néz ki, túlságosan is jól. Az „ítélet” A második modellnek volt mellbeültetése, bár erről nem vagyok százszázalékosan pieggyőződ- ve, mivel az első nagyobbnak látszik, és ez elbi­zonytalanít. Ennek ellenére fenntartom a véle­ményemet. Es az igazság: a második lány 23 éves, hivatásos modell, és szilikonnal növeltette meg a kebleit. 1998. november 1. A WWW • nőiesség koronaék Villanófény Ötödik oldal „A nőiesség korona- ékszere” - írja a kebelről most megjelent könyvében Marilyn Yalom kultúrtörténész, aki először foglalta össze vaskos kötetben mind­azt, amit a témáról tud­ni lehet: hogyan tekin­tettek egykor és néz­nek ma az emberek a női mellre. Az már nagyon régen közismert, hogy ez a páros testrész biológiai rendeltetését tekintve nem egyszerűen csak tejmirigy. A női test csodálatos halmai ősidők óta megihletik a poétákat. Salamon király így szól az Énekek énekében a keblekről, hogy azok „liliomok között legelésző ga­zellaikrek”. Edmund Spencer, az angol reneszánsz költője „ellenállhatatlan eprecskékről” dalolt, noha/nyilván jól tudta, hogy e műfajban nemcsak eprecskék, hanem jókora dinnyék is léteznek. Marilyn Yalom viszont éppen ezt nem felejtette el. Emlékeztet arra, hogy a méretek meg­ítélése, a szépségeszmény korok szerint változik. A kőkorszaki szakik bálványain hatal­mas mellű, a termékenységet jelképező istennők láthatók (mint a willendorfi Vénusz), de például a reneszánsz idején az éppen csak kidomborodó almácska vala a divat. A szerző szerint ebben az időben vált legálissá a középkorban inkább csak a kisdedeket tápláló emlők „erotizálása”. Yalom, aki mellesleg a kaliforniai Stanford Egyetem nő- és nemiségkutató intézetének (Hogy mik vannak! - a szerk.) docense, úgy véli, minden kor­ban léteztek olyan nők, akiknek a keble szinte kultikus csodálat tárgya volt. Nap­jainkban Jeanne Mansfieldtől, Brigitte Bardot-tól Pamela Andersonig több ilyen van, mint valaha is volt. Bálványozásuk­kal egész iparág foglalkozik. Az igazság azonban mindig is az, hogy a valóban nagy művésznőknek nem annyira a keblét csodálják, hanem azt, amit a színpadon vagy a vásznon alakítá­sukkal nyújtanak. Harmat Endre Férfiember számára kevés kelle­mesebb feladat adódhat, mint a női keblek tesztelése - méghozzá tapintás útján. Két vállalkozó szellemű hölgy ahhoz adta bele­egyezését, hogy három - nem ke­vésbé bátor jellemű - úr megálla­píthassa ékességeikről: valódi avagy szilikonnal dúsított mellről van-e szó? A kísérlet során természetesen minden tudományos eszközt igénybe vettünk. Először is a két leányzó közül - némi tűréshatá­ron belül azonos mellméretekkel - az egyik a természetnek, a má­sik pedig a plasztikai sebészet­nek köszönhette adottságait. Hogy melyik a valódi, s melyik a „kontrollszemély”, azt nem árul­tuk el a férfiaknak, akiknek vi­szont első körben bekötöttük a szemét. Ezek után került sor a vizsgálatra. Horn/ mik vannak? ,Az embernek azért van keze, hogy megfogja vele a munkát. És azért lába, hogy elfuthasson előle. ” A pénznek nincs szaga, főként akkor, ha jótékony célra gyűjtik. Az ENSZ kulturá­lis és művelődési szervezete, az UNESCO javára úgy kívánnak pénzt szerezni, hogy egy Michael Schumacher Ferrari kocsijá­nak kipufogógázát tartalmazó dobozt ár­vereznek el. A dobozért JÉiflttfe.2166 000 forintnak megfe- jMÉ lelő összeget kínáltak. Egyetlen kérdés tisztá- ;.fzatlan: ki hitele- r ^^S^ft|r^^^te.sítette a ben- * :jrzin§$|zt? Az olasz körülmények között is egyedülálló pazarlásra bukkant a számvevőszék a cosen- zai levéltárban. A hivatalban 168 személyt al­kalmaznak, miközben napi forgalmuk átlagosan 10 ügyfél, akiknek 44 oldalnyi fény­másolatot készítenek. A jellegzetes sógorko- ma-kapcsolatok révén két év alatt 150-nel nőtt a levéltár alkalmazottainak létszáma. Ezért a főnök új irodahelyiségeket is igényelt. Egy 32 éves, ál­latbarát weseli l 's tél li szerette vol- % g na tetőtérbe epi s I tett lakásából ki- I ! ffl irtani az elké- i | i pcsztű mennyi- * f ségben elszapo- ; -i lg; rodott kutyából- j________ — ~r hákat. 1 /ért több ' mettel telepnm- ^ zárta maga mö- gött a bejárati aj­tót. Még a földszintre sem ért, hatalmas rob­banás rázta meg az épületet, a fél tető beom­lott. Az ok: elfelejtette kikapcsolni a mosógé­pet, amelynek elektromos szikrája lobbantot- ta lángra a bolhairtó gázvegyületet. A bolhák persze túlélték a detonációt. A környékbeli la­kásokba röpítette őket a légnyomás. Megtagadta az osztrák határőrség egy cseh ál­lampolgár belépését az alpesi köztársaságba, mert útlevele szerint az illető az idén töltötte be 558. életévét. A pilzeni illetőségű férfiú passzusában ez áll: született 1440-ben. A bü­rokrácia bosszúja! Csakhogy az osztrákok, akik az Európa Unió végeit különösen nagy éberséggel vigyázzák, nem ismerik a tréfát. A magára maradt turista foghatta a csomagjait, és bandukolhatott a legközelebbi vasútállo­másra, hogy hazautazzék. Elképzelhető, mi­lyen nehezére esett ez 558 esztendősen! Háromszázhatvanmillió forintnyi kártérítést követel egy amerikai bankrabló Atlantic City város takarékpénztárá­nak egyik alkalmazottjától, mert az illető „túlságosan el­marasztaló” vallomást tett az ügyében a bíróság előtt. Az asszony ekként idézte a csibész szavait: „Pénzt vagy éle­tet!” A gengszter viszont állítja, hogy ő meg sem muk­kant. A halállal való fenyegetés miatt ugyanis megdup­lázták a börtönbüntetést. Fellebbviteli bíróság fogja el­dönteni, hogy megilleti-e a bűnözőt a kártérítés. A HÉT ÁRVERÉSI TARGYA A HÉT ROBBANÁSA A HÉT ÚTLEVELE A HÉT PANASZA Cicimustra Sí • •

Next

/
Thumbnails
Contents