Heves Megyei Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-04 / 258. szám

4. oldal 1998. november 4., szerda Hazai Tükör Amikor a 7 kevesebb, mint 1 Lapzártánk idején patthely­zet jellemezte az Érdekegyez­tető Tanácsban a jövő évi személyi jövedelemadó-táblá­ról, illetve az egyes lakossági rétegek terhelhetőségéről folytatott vitát. A kormány a középosztály túlzott meg­adóztatására, a munkaválla­lók képviselői az alacsony jö­vedelműek „sanyargatására” hivatkozva zárkózott el a má­sik fél adótáblájának elfoga­dásától. Az ÉT szociális partnerei pén­teken abban egyeztek meg, hogy a keddi plenáris ülésre a munkaadók és a munkavállalók a kormány szempontjait is fi­gyelembe vevő személyi jöve­delemadó-táblát dolgoznak ki. Tegnap délután a munkaválla­lói oldal soros elnöke, Wittich Tamás nem is egy, hanem hét változatot terjesztett elő, ám a Varga Mihály pénzügyminisz­tériumi államtitkár vezette kormányoldal egyiket sem tar­totta elfogadhatónak. Varga az­zal érvelt, hogy a javaslatok nem az adóztatás lényegéből indulnak ki: a pénzt nem el­vonni, hanem otthagyni akar­ják, például a kabinet által tá­mogatott adójóváírás mértéké­nek megduplázásával. Ráadá­sul a hét variáns mindegyike a kormányprogramban előtérbe helyezett középosztályra rakná a legnagyobb adóterheket. A munkavállalói oldal vi­szont úgy vélte: miközben a középosztály pénzügyi érdekei nem sérülnének, az alacsony jövedelműeket és a pályakez­dőket jobb pozícióba juttatnák az általuk vázolt adótáblák. A munkaadói oldal kijelen­tette: a hét adótábla-változat mindegyike (azon belül három messzemenően) jobb, mint a kabinetnek a T. Ház előtt fekvő javaslata. (takács) Havi egymilliárd a veszteség A kormányzat elkötelezte magát, fedezi a Postabank korábban felhalmozódott veszteségét, illetve hozzájárul a bank feltőkésítéséhez - je­lentette ki Madarász László, a bank elnöke. Megfelel a valóságnak az a ko­rábban napvilágot látott adat, miszerint a pénzintézet céltarta­lékhiánya meghaladja a 110 milliárd forintot. Ennek elle­nére nincs gond a működésben, az ügyfeleket semmilyen kár nem érheti, a betétesek bizton­ságban tudhatják megtakarított pénzüket - közölte Auth Henrik vezérigazgató. A pénzintézet első intézke­dései között a portfóliótisztítás szerepel. A meglévő portfolió veszteséget termel és mindad­dig, amíg a bank mérlegében szerepel, a havi veszteség nem szorítható egymilliárd forint alá. A portfóliótisztítást köve­tően zártkörű tőkeemeléssel az állam olyan nagyságrendű tőkét bocsát a Postabank rendelkezé­sére, amellyel eséllyel indul je­lenlegi piaci részesedésének megtartásáért, illetve a későb­biekben növelheti azt. A bank kisrészvényeseit kár­pótolni szeretnék, de a nagy- részvényesek számíthatnak arra, hogy értékpapírjaik - az alaptőke felmorzsolódása miatt - elveszítik értéküket. A bank jelenleg 350 ezer lakossági fo­lyószámlát vezet és 1,2 millió betétszámlakönyvet gondoz - mondta Auth Henrik. (sts) Tucatnyi angol beteg A Nemzetközi Pető Intézet budapesti épülete 26 kollégi­umi szobával, 23 apartman­nal, nyelvi laborral, szeminá­riumi helyiségekkel, és egy 87 fős előadóteremmel bővült. Az átépítés nyomán a mozgás- sérült gyermekek gyógyításá­ban világraszóló eredményeket elért intézet alapterülete közel háromszorosára nőtt. A bőví­tésre és korszerűsítésre szükség volt, hiszen a régi, szűk kerete­ket már rég kinőtték: túlságo­san hosszúra nyúlt a felvétel előtti várakozási idő, s a sok­szor távolról érkezett betegeket és szüleiket sem tudták elhe­lyezni. A kollégiumi szobák számá­nak növelésével 54 férőhely lé­tesült, a gyakorlóterület bőví­tése nyomán ugyanakkor a ke­zelhető gyermekek létszáma is 50 fővel emelkedhetett. Az in­tézet számítástechnikai felsze­relésének, speciális bútorainak beszerzésére 60 millió forintot fordítottak. A beruházáshoz a magyar kormány 72 millió forinttal, a brit kormány pedig 1,75 millió fonttal (körülbelül 700 millió forinttal) járult hozzá. A bő­kezű segítségért cserébe az in­tézet minden tanévben 12 moz­gássérült gyermeket fogad az Egyesült Királyságból, ezen kí­vül pedig 20, a konduktív neve­lést itt elsajátító angol anya­nyelvű gyógypedagógust és 16 konduktor-pedagógus hallgatót felkészítenek. Kétséges az ítélőtáblák sorsa A bírákat már kijelölték, egymilliárdot már elköltötték Orbán Viktor miniszterelnök tegnap késő délután találko­zott Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság, és az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács első számú vezetőjével, valamint a három ítélőtábla és a megyei bíróságok elnökeivel. A bírósá­gok legfelsőbb szintű vezetőinek hédervári háromnapos munkaértekezletén a kormányfő tájékoztatást adott a hétfői rendkívüli kormányülés döntéséről, amely szerint 1999. ja­nuár 1-jén nem kezdhetik meg működésűket az ítélőtáblák. Miközben az ellenzék politi­kai indíttatású támadásként ér­tékeli a kormány elhatározá­sát, a koalíció úgy véli: az íté­lőtáblák felállítását nem készí­tették elő megfelelően, így most az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében sürge­tőbb feladat a helyi és a me­gyei bíróságok munkafeltéte­leinek javítása. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke ezzel szemben ké­telyeinek adott hangot. Kije­lentette: az az érv, miszerint az ítélőtáblák beindulása lassí­taná a bíróságok munkáját nem állja meg a helyét, éppen ellenkezőleg, gyorsítaná a bí­ráskodás jelenlegi folyamatát. Január 2-án akár már határoza­tokat is hozhatnának á mun­kára kész új fórumok, s az­által, hogy 67 bíró átkerülne új munkakörbe, az alsóbb fokú bíróságokon újabb 67 státus keletkezne, tehát bővülne a kar. A Legfelsőbb Bíróság is, az ítélőtáblák is egy időben foglalkozhatnának az előttük fekvő ügyekkel, s ez alaposan felgyorsítaná a folyamatokat. A megyei bíróságok elnökei évente kétszer tartanak közös munkaértekezletet. A mostani tanácskozásnak a hédervári kastélyszálló ad otthont, ahol a harmadik napja tartó, ma befe­jeződő konferencián az ítélő­táblák sorsáról folytatott meg­beszélésen túl tárgyaltak a sajtó és az igazságszolgáltatás kapcsolatáról, és a költségve­tés bírósági fejezetének napi­renden lévő elfogadása okán költségvetési kérdésekről is. Miközben hivatalos döntés még nem született az ítélőtáb­lák felállításának elhalasztásá­ról, a pécsi ítélőtábla megbí­zott elnöke a napokban nézi át a tanácselnöki és bírói állá­sokra október 30-ig beérke­zett pályázatokat. így - a fővá­ros és Szeged után - Pécsett is szinte minden feltétel adott ahhoz, hogy az eredeti tervek­nek megfelelően, és az 1997. évi LXVI.törvény rendelke­zése szerint a három ítélőtábla január elsején megkezdhesse működését. A költségvetésből több mint 1 milliárd forintot már elköltötték a táblák elhe­lyezésére, a technikai feltéte­lekre. Horváth Magdolna Jól sikerült a regionális nukleáris balesetelhárítási gyakorlat Minden sziréna megszólalt A sajtó és a lakosság tájékoztatását is szimulálták FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Magyarország az utóbbi években különféle nemzetközi szer­vezetekhez csatlakozott, többek között a Nukleáris Energia Ügynökségéhez is. A nemzetközi szervezet nagy gondot fordít a nukleáris balesetelhárítás érdekében szükséges országok közötti együttműködésre, amelyet időszakonként megrende­zett gyakorlatokkal is igyekszik tökéletesíteni. Egy sorozat keretében a nyu­gat-európai régió riadógyakor­latát 1996-ban Svájc, az észak­európai régióét 1997-ben Finn­ország rendezte meg 25-30 or­szág részvételével. Magyaror­szág mindkét gyakorlaton részt vett, ezért a kelet-közép-eujó- pai régió gyakorlatának meg­szervezésére hazánk kapott fel­kérést. Az Inex-2 regionális gyakor­latra tegnap került sor a paksi atomerőműben „bekövetke­zett”, feltételezett balesetre alapozva, amely - ha igazi lenne, komoly veszélyt jelen­tene a lakosság számára. Varga Péter ezredes, a Pol­gári Védelem Országos Pa­rancsnokságának helyettes ve­zetője elmondta, hogy a gya­korlat törzsvezetés jellegű, amelyben kizárólag a nukleá­ris balesetelhárításban, a nem­zetközi együttműködésben és a döntés-előkészítésben érin­tett szervezetek vesznek részt. A végrehajtó szervezeteket és a lakosságot a gyakorlat ter­mészetesen nem érinti. A sajtó és a lakosság tájékoztatását is csak szimulálják, és a gyakor­lat megrendezéséről annak be­fejezte után adnak tájékoz­tatást. Megtudtuk, hogy a gyakor­lat, amelyen - minden eddigi­nél több - 31 ország és 8 nem­zetközi szervezet vett részt, tökéletesen sikerült. Pakson valamennyi sziréna megszó­lalt, pedig az eddigi gyakorla­tok során csak a szirénák 96- 98 százaléka működött. Koós Tamás A kisebbségi ombudsman vizsgálatot indít az október 18-ai kisebbségi választásokkal kapcsolatban hozzá beérkezett panaszok alapján, erősítette meg Kaltenbach Jenő az Or­szággyűlés emberi jogi bizott­ságának tegnapi ülésén. A turizmus fejlesztésének 10 évre szóló programtervezete szerint az ágazat a jelenlegi 6 milliárdos támogatás helyett évente legalább 16 milliárd fo­rinthoz jutna, mondta tegnap Somogyi Zoltán helyettes ál­lamtitkár az Országos Idegen- forgalmi Bizottság ülése után. A 2000-től induló program egyrészt EU-csatlakozási tá­mogatásból, másrészt állami forrásokból valósulna meg. A helyi adókkal kapcsolatos képviselői módosító indítvá­nyokkal foglalkozott tegnapi ülésén az Országgyűlés gazda­sági bizottsága. A kormány képviselője egyetértett azzal, hogy a telek teljes alapterületé­ből az épületnek nem minősülő építménnyel lefedett telekrész fele mentesüljön az adó alól. Nem támogatta viszont azt, hogy az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt adó­mentes legyen. A tervezett száz órával szem­ben eddig csak 50-70 órát tu­dott repülni az a tizenkét pilóta, akiknek azért növelték repülési óraszámát, mert Magyarország csatlakozása után a NATO kö­telékeiben teljesíthetnek majd szolgálatot — jelentette ki Ko- sitzky Attila altábornagy, a légierő parancsnoka kedden. Ismét gyűjt az Amerikai Ke­reskedelmi Kamara (AmCham) a hátrányos helyzetű gyerme­kek javára. Az immár hagyo­mányosnak számító gyűjtés be­érkező adományaival ezúttal a Magyar Égési Égyesületet és a Nógrád megyei Luciáivá óvo­dáját támogatják. Az AmCham tervei szerint az idén mintegy 60 ezer dollár értékű ado­mányra számítanak. A bérek befagyasztása, a minőségi bérpótlék egyhar- madra zsugorítása, és a teljesen esetleges önkormányzati finan­szírozás ellen a Pedagógusok Szakszervezete minden törvé­nyes eszközt igénybe vesz, je­lentette ki Szöllősi Istvánné fő­titkár tegnap, újságírók előtt. Megkerült kard. A fővárosi állatkert alapító igazgatója, Xantus János 136 éve kapta ajándékba azt a kardot, amelyet tegnap Király Béla - akihez nemrég örökségként került - a kert jelenlegi főigazgatójának, Persényi Miklósnak adományozott. fotó: feb/diósi imre Malév: egy felhőtlenebb jövő felé? Több milliárd forintos tőkeinjekció szükséges ahhoz, hogy a Malév Rt. fel tudjon készülni az európai légitársaságok közötti versenyre - jelentette ki tegnap Pongrácz Antal, a Malév Rt. vezérigazgatója. Az unió liberalizációs politikája komoly veszé­lyeket rejt magában a magyar légitársaságra nézve...- Európa legnagyobb légitársa­ságai tíz évig készültek az új szabályozásra. Ehhez a Malév­nak 2-5 évre lesz szüksége - mondta Pongrácz Antal. A tár­saság közelgő privatizációjával kapcsolatban leszögezte: rövid időn belül dönteni kell arról, hogy melyik nyugati társaság legyen a Malév szövetségi partnere, s azt követően lehet csak szó a magánosításról. Ám addigra a magyar légitársaságot meg kell erősíteni.- A Malévnak nincs saját gépparkja, repülőgépeit köl­csön- és lízingszerződések alapján használja. Az Európai Unióban viszont a légitársasá­gok 60-80 százalékban saját gépeket üzemeltetnek - han­goztatta Pongrácz Antal, aki szerint évente több mint egy­milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni, ha nálunk is ha­sonló konstrukció alakulna ki. A vezérigazgató szavaival egyetértve hozzátehetjük: a Malév elöregedett repülőgép- parkja csak az egyik veszély- forrás a légitársaság jövőjére nézve. A még meglévő TU-154-esek és korszerűtlen Boeing 737-200-asok cseréje amúgy is megkezdődik a jövő év elején. Azonban két újabb veszélyforrás is leselkedik a Malévra: ha a kétoldalú légi- forgalmi szerződések helyét át­veszi az EU-ban már bevezetett teljes liberalizáció, akkor a tő­keerős nyugati magán-légitár­saságok „elcsenhetik” a Malév nyereséges járatait, vagyis alá- ígémek, olcsóbban szállítják mondjuk Londonba a Buda­pestről induló utasokat. A másik probléma abból adódhat, hogy Magyarország is kénytelen lesz érvényesíteni az EU környezetvédelmi előírá­sait, s akkor ki kell tiltania Fe­rihegyről a ma még az ottani forgalom csaknem felét kitevő, keleti járatokat. Ez nagy bevé­telkiesést és forgalomcsökke­nést okozhat. T. J.

Next

/
Thumbnails
Contents