Heves Megyei Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-30 / 280. szám
5. oldal 1998. november 30., hétfő Hazai Tükör Integrációs kormányzati tervek a felsőoktatásban Egy város, egy egyetem Program autópályák építésére Tíz év alatt hatszázmilliárdért - új sztrádák Elkészült a gyorsforgalmi úthálózat tízéves, 600 milliárd forintos építési programja, amelyet akár már a héten megtárgyalhat a gazdasági kabinet és a kormány - nyilatkozta a hét végén a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. Katona Kálmán rámutatott, hogy a javaslat az előző kormány által kidolgozott programra épít, és elsőbbséget élveznek azok az autópályák, amelyek az európai főközlekedési folyosókkal teremtenek közvetlen kapcsolatot. Újdonság, hogy a források döntő hányadát az állam hitelekből fogja előteremteni. Ezenkívül célul tűzi ki az autópályadíjak egységesítését is. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a javaslat szerint gyorsabb ütemű lenne az autópálya-építés, mint ahogy az a korábbi kormány elképzeléseiben szerepelt. A program finanszírozását és a jövő évben felhasználandó mintegy 40-50 milliárd forintot az állam egy külföldi fejlesztési banktól fogja felvenni - hangsúlyozta Katona Kálmán. A hitelt várhatóan az Európai Beruházási Bank nyújtja, ám az Európai Unió felzárkózási alapjainak pénzét is felhasználják majd. A közlekedési miniszter szerint célszerű lenne létrehozni egy úgynevezett Nemzeti Autópálya Társaságot, amelynek feladata lenne az M3-as autópálya Füzes- abony-Polgár közti szakaszának, és az MO-ás körgyűrűnek a továbbépítése, az M7-esen Balatonaliga és Zamárdi között további két sáv megépítése és a meglévő autópálya egyes szakaszainak felújítása. A tízéves program olyan elképzelést is tartalmaz, hogy az M1 -es autópálya Győr-He- gyeshalom közötti szakaszát felépítő ELMKA Rt. koncesz- sziós jogát az új autópálya-társaságra, illetve az M3-as autópálya továbbépítésére létrehozott ÉKM Autópálya Rt.-re ruháznák át. Alkotmányjogász a parlamenti felszólalások rendjéről Az elnök megadja, de meg is vonhatja a szót A közelmúltban többen obstrukciót emlegettek, amikor a parlamenti voksoláskor az ellenzék nem szavazott, bár jelen volt az ülésteremben. Ezzel sikerült megakadályoznia a napirend kormánypártok által tervezett megváltoztatását. A parlamentarizmus szülőhazájának tartott Angliában mintegy száz évvel ezelőtt azt találták ki, hogy egy-egy képviselőcsoport összehangolt fellépéseivel nem hagyta szóhoz jutni a kormányzó többséget. Ezzel az időhúzással, obstrukcióval megnehezítették a nekik nem tetsző törvények megszületését. Lővétei István alkotmány- jogász, főiskolai tanár szerint ennek a múlt század utolsó harmadában gyakran alkalmazott időhúzási módszernek a gyakorlása a modem parlamenti rendszerekben már erősen korlátozott. A magyar parlamentben az utóbbi években voltak olyan esetek, amikor - felháborodásának jeléül - egész képviselőcsoport távozott az ülésteremből. Megtörtént, hogy néhány képviselő hosszadalmas felszólalásaival, állandó bekiabálásaival, sőt vizsgálatot is kiváltó, másokat sértegető kijelentéseivel megzavarta, vagy lassította a T. Ház munkáját. Ám ezek a „kilengések” nem jelenthetik - nem is jelentették - tényleges akadályát a törvényhozói munkának. Az Államigazgatási Főiskola tanára rámutatott, hogy a „rend” érdekében már számos szabály született. így például a magyar parlamentben előre be kell jelentkeznie annak, aki szólni kíván. Meg kell jelölnie mondandójának tárgyát, és azt is, hogy adott esetben kihez, miért kíván szólni, interpellálni, kérdést intézni. A jelentkezők között pedig felszólalási sorrendet állítanak fel. Mindezeken túl a napirend előtti felszólalások rendje, időkorlátja is fegyelemre inti a honatyákat. Arról nem is szólva, hogy az elnök bármikor megvonhatja a szót a képviselőktől. Horváth M. December 19-én kezdődik a téli vakáció, bizonyítvány február 5-éig Hat nappal hosszabb lesz az idei tanév Még szűk három hét tanulás, majd két hét pihenés és játék következik másfél millió általános és középiskolás diák számára. A félévi jegyeket január végén zárják le a tanárok, értesítőosztásra február első napjaiban kerül sor. Valószínűleg a jövő év első felében dönt a parlament a felsőoktatási integrációról szóló javaslatról - jelentette be az oktatási miniszter a hét végén egy budapesti egyházi tanácskozáson. Pokorni Zoltán katolikus, evangélikus és református egyházi iskolai oktatók előtt mondott beszédében a felsőoktatási intézmények összevonásának előnyeit elemezte. Úgy vélte, hogy az új szerkezet kialakításával korszerűbb, rugalmasabb lesz az egyetemi, főiskolai képzés. „Az összevont intézmények hatékonyabban működhetnek majd, és több pénz juthat fejlesztésre, a bérek növelésére” - mondotta. A miniszter szólt az intézményhálózat átalakításának elA Kárpátalján napokban észlelt féregbetegség, a trichinel- lózis fertőzött hússal terjed. A megbetegedett ember nem terjeszti a kórt - nyilatkozta lapunknak a szakember. Dr. Princz Gyula, a Szent László Kórház járványügyi osztályának ügyeletes főorvosa elmondta: a kárpátaljaihoz hasonló betegség hazánkban évente legfeljebb néhányszor fordul elő. Az állategészségügyi szempontból nem ellenőrzött, főként a feketevágásból származó termékek jelenthetnek veszélyt, ezért nem tanácsos ismeretlen eredetű húsok fogyasztása. A kórokozó sajátossága, hogy mostoha körülményeket is átvészel. Ha valaki például a Szán helyett rénszarvas „felségjelű” repülőn érkezik a héten Ferihegyre Lappföldről a finn Mikulás. Magyarországi látogatásának kedves története van. Néhány hete ugyanis az újpesti Lokki- Sirály Egyesület húsztagú gyerekcsapata Mikulás-nézőbe indult a távoli Lappföldre, és nem is jártak sikertelenül. Találkoztak a Télapóval, aki meghívásukra most Magyarországra jön. Joulupukki (ez a Mikulás finn neve) három napra elhagyja lakóhelyét, Korvatuntu- rit, a Fülhegyet. Elsőként az I. számú Gyermekklinikát, majd meghívóit keresi fel. December 5-ét Pakveiről is. Budapesten a tudományterületek összekapcsolásának lehetősége, vidéken a földrajzi közelség vagy az „egy város, egy egyetem” elve szerint döntenek majd az intézmények egybeolvadásáról. Mindez pénzbe kerül, ám az integráció anyagi hátteréhez rendelkezésre áll majd a Világbank kölcsöne is. A nemzetközi pénzintézet a tervek szerint öt év alatt mintegy 50 milliárd forintot juttat erre a célra. Pokorni Zoltán arra is kitért, hogy a mind tömegesebbé váló főiskolai, egyetemi képzésben egyre nehezebben tartható fenn az oktatók és a hallgatók közvetlen, személyes kapcsolata. Ezen a gondon enyhíthet többek között új diákszállók építése, a meglévők működésének átalakítása. látszólag friss, ám fertőzött húst mélyhűti és hónapok múlva falatozik belőle, szinte biztos, hogy akkor sem ússza meg baj nélkül. A Szent László Kórházban évente néhány embert kezelnek ezzel a kórral, legutóbb egy vaddisznólakoma résztvevői jártak pórul és kényszerültek kórházi ápolásra. A betegség magas lázzal jár, gyakran kíséri arcödéma, kiütés, izomfájdalom. Akut állapotban állandósul a hasmenés, a vérkép is megváltozik. Minthogy azonban egyik-másik tünete más betegségekre is utalhat, a főorvos azt tanácsolja, hogy a diagnózist mindenképp bízzák a fertőző betegségekben jártas szakemberre. A kór gyógyítására létezik hatásos szer. (cs. b. j.) son és a nagykarácsonyi Mikulás-házban tölti, másnap a Magyar Néprajzi Múzeumban, az adventi, karácsonyi, finn hagyományokat felelevenítő rendezvényen találkozik a gyerekekkel. Innen az Országházba vezet az útja. Ezen a vasárnapon a finn Télapó az Állatkertbe is ellátogat. Azért oda, mert úgy tudja, hogy ott mindig sok gyerek van. Elmegy közéjük, bárki kezet foghat vele, megsimogathatja a szakállár S talán még ajándékot is kap tőle. Magyarországi tartózkodása idején üzenni is lehet a Mikulásnak. „Titkos” alkalmi telefonszáma: 06 50 400 400. (h. gy.) Az oktatási miniszter rendeletének megfelelően a téli szünet az ország általános és középiskoláiban december 19-től 1999. január 3-áig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 18., péntek, a szünet utáni első tanítási nap 1999. január 4., hétfő. Lesz még tavaszi szünet is 1999. március 27-től, de az igazgatók közben is adhatnak a tanulóknak rövid szünetet. Sok helyütt például januárban, februárban néhány napra szánkó- és sítúrák miatt csendesülnek el az iskolák. A tanév első féléve 1999. január 29-ig tart, és a nevelők 1999. február 5-ig adják ki a bizonyítványokat. Ezt követően az iskolákban szülői értekezleteken értékelik az első félévi munka tapasztalatait. Az 1998-99-es tanév különben a korábbiaktól eltérőn hat nappal hosszabb lesz, és 1999. június 18-án ér véget. Az érettségizők 1999. május 14-éig járnak iskolába. Az idei tanévben - a még nem végleges adatok szerint - mintegy másfél millió diákkal összesen körülbelül 160 ezer pedagógus foglalkozik. A gyerekek száma egy év alatt csaknem 30 ezerrel csökkent. A múlt évhez képest emelkedett viszont - mintegy ezerhat- százzal - az általános iskola első osztályaiba járók száma, és így megközelíti a 130 ezret. Az általános iskolákban egymillióan, a középiskolákban több mint 440 ezren tanulnak. A legtöbben, 180 ezren szakközépiskolákba, 140 ezren gimnáziumokba és 120 ezren szakmunkásképzőkbe járnak. (d. g.) Rendelet helyett törvény. Amennyiben az adórendőrség nem kezdi meg működését a jövő év elején, veszélybe kerül a költségvetés bevételi oldala - mondta Orbán Viktor a Fidesz szombati országos választmányi ülésén. A miniszterelnök-pártelnök hozzátette: a szervezetet egyszerű kormány- rendelettel is létre lehetne hozni, de a törvényi megoldás elegánsabb és jobban összhangban áll a jogszabályokkal. Alkotmánybírósági ülés. Ma ülésezik az Alkotmánybíróság, és megtárgyalja többek között azt az indítványt, amely sérelmezte, hogy a foglalkoztatási törvény kirekeszti a megyei munkaügyi szervezetekből és az érdekegyeztetésből a szabad szakszervezeteket. Agrárpártok találkozója. Várhatóan Budapesten kerül sor jövőre a térség agrárpártjainak tanácskozására - jelentette be Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hazaérkezve romániai látogatásáról. A politikus elmondta: megbeszéléseit a román mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel annak ellenére eredményesnek tartja, hogy tárgyalópartnerét ott-tar- tózkodása alatt mentették fel. Tüntetés Princz ellen. Mintegy fél százan vettek részt szombaton a Postabank budapesti székháza előtt tartott tüntetésen, amelyen Princz Gábornak és a pénzintézet korábbi vezetésének büntetőjogi felelősségre vonását követelték. Játékprogram ’56-ról. Az ifjúság történelmi ismereteinek gyarapításához az 1956-os Corvin-közi csatát feldolgozó számítógépes játékprogram elkészítését javasolta a Magyar Szellemi Védegylet ügyvezető elnöke a hét végén Budapesten. A védegylet Számadás címmel 1991 óta évente tart konferenciát. A főváros a metróért. A főváros felajánlja a kormánynak, hogy 1999-ben és 2000-ben átvállalja a 4-es metró beruházásának állami kötelezettségeit - jelentette be az SZDSZ Országos Tanácsának szombati ülése utáni Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Hangsúlyozta: Budapest kompromisz- szumra törekszik a kabinettel. Testőrkongresszus. Harcművészeti bemutatót is láthattak a hét végén a Testőr és Civil Biztonsági Szolgálatok Szövetsége budapesti konferenciájának résztvevői. A szervezetnek jelenleg a világ 100 országában ezernél több tagja van, és főbb feladatai közé tartozik a biztonsági szolgálatok egységes képzése. Ember nem terjesztheti a kárpátaljai járványt Fertőzött hús a veszélyforrás Hazánkba látogat a héten a finn Mikulás Lappföldről jön repülővel Erdélyi zamatok krónikája „Több mint két évtizeden át tanulmányoztam és gyűjtöttem az Erdélyre vonatkozó gasztronómiai adatokat, recepteket, az étkezési kultúrával kapcsolatos régi erdélyi könyveket, szokásokat, népi hagyományokat. Mígnem pár éve fölébredt bennem a szándék, hogy minderről könyvet jelentessek meg.” Kövi Pál - kortársai szavaival élve -, az erdélyi vándor írta ezeket a szavakat 1985 nyarán New Yorkban. S terve megvalósult. A Kriterion Kiadó, majd a Corvina Kiadó gondozásában megjelent mű után most harmadik, átdolgozott kiadásban a Ferenczy Könyv- és Lapkiadó tette közkinccsé az erdélyi magyaros zamatok krónikáját. A történelmi szakácskönyvet a minap egy nagyszabású találkozó keretében Josef von Ferenczy ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A magyar konyhán belül mi jellemzi különösképpen az erdélyi magyar konyhát? A könyvből megtudhatjuk, hogy feltűnő erdélyi sajátosság „a helyi fűszerek bőségesebb használata, a lisztneműek közül a pogácsafélék és más sült tészták különleges kultusza a főtt tésztákkal szemben, a gyümölcslevesek és -szószok gyakoribb jelenléte.” Mit őrizhetünk meg az erdélyi konyha hagyományaiból? Az étkezés és az ételkészítés tisztességét! - olvashatjuk a nagy sikerű könyvben. FEB Történelmi szakácskönyv Étkezési szokásaink a statisztika tükrében Kutyafuttában reggeli A szakértők szerint a tartalmas és gusztusos reggelizés igen egészséges. Magyarországon a lakosság háromnegyed része mindennap reggelizik, többségük otthon, igaz sokszor állva, vagy rohanás közben. A naponta reggelizők száma a kilenc évvel ezelőtti vizsgálódáshoz képest 10 százalékkal visszaesett. Ez derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet egyik felméréséből. A szakemberek ezer személytől tudakozódtak szokásaikról, és a válaszok szerint az otthon reggelizők fele a családjával, egyharmaduk egyedül étkezik. A leggyakoribb menü a fehér kenyér, a margarin, a különféle felvágottak, a fekete tea vagy a tej. Sajtot reggelente a felnőttek 32 százaléka fogyaszt, tojásos ételekkel 27 százalék kezdi a napot. A gyermekek étrendje csaknem ugyanaz, mint a felnőtteké, de ők főként tejet és aludttejet isznak. A családok 58 százalékában hétköznap is a háziasszony készíti a reggelit, a háztartások 22 százalékában viszont mindenki magát szolgálja ki. Közösen, tehát a gyerekek bevonásával csak a családok kevesebb, mint egytizedében fogyasztják el a reggelit. A felmérésből kiderült: az étkezési szokások a hét végén alig térnek el a hétköznapitól, a megkérdezetteknek csak 17 százaléka szokott szombaton és vasárnap bőségesebben reggelizni.
