Heves Megyei Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-21 / 273. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1998. november 21., szombat Milliomodik olvasóink szeretik a Hírlapot A közelmúlt történései feljogosítanak bennünket arra, hogy kijelentsük: a Hírlap a legolvasottabb hazai napilap a világhálón. Az AgriaComputer Kft. szolgáltató szerverén 1996 nyarán kapott helyet először Heves megye legnagyobb napilapja, s most már az egymilliót meghaladja a látogatók száma. Hitelessé kívántuk tenni kapcsolatunkat a világgal, ezért kereken az egymil- liomodik bejelentkezéstől rövid időre kérdőívvel vártuk a Hírlap olvasnivalóiért kopogtatókat. A szíves válaszadók a milliomodik olvasóink. Történeteikről szólunk és véleményeikből állítottunk össze egy tanulságos csokrot. Lányom telefonjára ébredünk majd minden másnap. A választások idején boldogan újságolta:-Na apám. újra polgármester lett Feri, a barátod.- Ezt meg honnan tudod, így korán reggel? - ámuldoztam, mert Judit Mátraderecskétől 13 ezer kilométerre, Malajziában él.-Az Interneten olvastam a Heves Megyei Hírlapban. Hát ekkor tudtam meg, hogy az a lány miért olyan tájékozott a hazai dolgokban. Azóta a családi történéseken túl mindig hosszan elcsevegünk a világ meg a szőkébb környezet aktuális dolgairól.- Hogy került ilyen messzire a lányom? -Limmel Angliában hozta össze a sors, és amikor végeztek tanulmányaikkal, hazajöttek hozzánk. Jó volt látni boldogságukat, és nyugodtan engedtük el Jutkát Hulu Lan- gatba, ahol szép otthonuk, jól fizető munkájuk van. A fiú gépészmérnök, a lányunk angolt tanít, s tanulja a kínait. A puli, amit hazulról vittek, a környék kedvence, és csodájára járnak az emberek. Nem nyugszom, míg feleségemmel és Viktor fiunkkal el nem utazunk hozzájuk. Malajziában én is úgy olvasom majd a Hírlapot az Interneten, mint most a lányom. (Gál János, Mátraderecske) * * *- Az újság a népszerűségét annak is köszönheti, hogy naponta teljes egészében felkerül a világhálóra, s a szerverünkön helyet kap a lap jól kezelhető, sok megabyte-nyi archívuma. Sikerült a képekkel, a hirdetésekkel, megfelelő tipográfiával jól „lapozható” formát kiajánlani, s a keresés lehetősége további elismerést vált ki a szörfözők körében. Nem szégyellem bevallani, hogy nagyon sok külföldön élő magyar osztotta meg szakembereinkkel a tudását, a világhálón szerzett nagyobb tapasztalatait, s ezért folyamatosan egyre nívósabb anyagokat tudunk készíteni. Ma már a kétszázat meghaladja a saját szerkesztésű oldalak száma, ügyfeleink a kisiparosoktól a nagyvállalatokig, társadalmi szervezetekig az élet nagy részét felölelik. Nemzetközi összehasonlításban vallunk gyent: sem széfolyamatosan frissített oldalainkkal naponta 5-6 ezres forgalmat bonyolítunk le. (Ifj. Csallány Géza, az AgriaComputer internetes üzletágának vezetője.) * * *- Szinte mindennap olvasom a lapjukat. Itt élek Ausztráliában, de Egerből származom, és nagyon élvezem az otthoni híreket. így jobban el lehet viselni a nagy távolságot az eredeti otthontól és a barátoktól. (Jenő Gregoczki, Ausztrália, Adelaide) * * *- Csak néha jut idő az internetezésre, de az újságot mindennap olvasom, ugyanis szüleim előfizetik. Elmondhatom, hogy elégedett vagyok vele! (Bánszegi Norbert, Demjén) Hí He H« Kis vállalat kutatási igazgatója az a Szomolyáról származó úr, akinek felesége az egri egészségügyi -szakiskolában érettségizett, fiukról, mint eminens diákról, a szász televízió készített riportot. Egri látogatásra invitáltuk a családot, de ők is, mint megannyi milliomodik olvasónk, a hivatására, munkahelyi elfoglaltságára hivatkozva, meghatottan kényszerítette ki magából a NEM-et. Idézzük megjegyzését:- Nem véletlenül látogatják Milliomodik díszvendégünk feleségével, aki országa finnországi nagyköveteként alig egy hónapja foglalta el állomáshelyét Helsinkiben ilyen sokan az Önök oldalait. Valóban tartalmas olvasnivalót kínálnak. Főként a regionális hírek érdekelnek, ugyanis családunk Szomolyáról származik. Drezdában egyébként, miként egész Nyugat-Európában, magyarországi napilapokhoz hozzájutni szinte lehetetlen, ezért igen sokan választjuk az internetes megoldást. (Dr. Marton János, Németország, Drezda) * * *-Mindennap szívesen és kíváncsian olvasom a Heves Megyei Hírlapot, különösen a Hatvan várossal foglalkozó cikkeket. Sajnálatos dolognak tartom azt a tényt, hogy a Vasárnapi Hírlap nem olvasható az Interneten. Megjegyzem, hogy az archívummal nem mindig boldogulok, van, hogy egyes lapszámokról lemaradok. (Farkas Zoltán, USA, New York) Hí H« Hs Milliomodik látogatóként bejárhattam kedvenc magyarországi városom nevezetességeit, olvashattam napi életéről. Köszönet az információkért. (Szokoly Elek, Románia, Maros- vásárhely)- Ahogy van időm, elolvasom a Heves Megyei Hírlapot. Főleg a gyöngyösi és a mátrai hírek érdekelnek. Talán jó lenne, ha egy kicsit gyorsabb lenne a szerverük. (Béla P., USA, Schaumburg, Illinois) H: Hí Hí- Nagyon örülök a lapjuknak, de vannak oldalak, amiket hiába próbálok megnyitni. Elgondolkodom azon, mi motiválhat valakit abban, hogy egy- egy cikk kimarad ebből a különben remek lapból. Vajon Az egri pólós barátot, Tóth Karcsit üdvözli a Svájcba szerződött Simi A mátraderecskei Gál Judit férje oldalán Malaysia Hulu Langat városában találta meg a kapcsolatot lapunkkal gondol-e ránk, akik a világ másik felén próbálunk mindenről tudni, ami a mi kis HAZÁNKBAN történik? Mindenesetre elmondhatom, sok örömet, szórakozást leltem már a lapban. Ui.: Vajon a Tari Ottó is volt hatvani? (Réti Ferenc, volt hatvani lakos, Ausztrália, Nenai, NSW) * * *- Győrben tanulok a Széchenyi István főiskolán, de Heves megyében, Poroszlón lakom. Ha tehetem, mindennap elolvasom a Heves Megyei Hírlapot, hogy 280 km távolságból is naprakész információkhoz jussak a megyémben történtekről. Nagyon örülök, hogy erre lehetőséget biztosítanak! (Botos Csaba, Győr) Hí Hí H«- Milliomodik vagyok! Szuper! Jó munkát és sok olvasót kívánok! (Tóth Attila, Gyöngyös) Hí Hí Hí Megjegyzéséből kitűnik, hogy az illető vízilabdázó, azt mi tesszük hozzá, hogy kiváló sportoló, mert egy másik magyarral a kiesési zónából hozták fel a 2. helyre svájci klubjuk csapatát. Szülei, öccse Egerben drukkol sikereihez, íme, az Interneten érkezett rövid üzenet:- Tetszik az újságjuk, gratulálok hozzá. Kritikai észrevételem: több képpel lehetne színesíteni (pl. a vízilabdás tudósításokat). Üdvözletem küldöm Tóth Karcsinak és Buttinger Lacinak. (Simon Tibor, Svájc, Kreuzungen) Hí Hí Hí-Hat hónapot töltök kutatóként az Iowa State University közgazdasági tanszéken. Egyébként a GATE Gyöngyösi Főiskolai Karán tanítok. Rendszeresen olvasom a Napi Gazdaság, a Népszava és a Heves Megyei Hírlap számait. Kezdetben több újsággal is próbálkoztam, de vagy nem találtam meg az Interneten, vagy igen nehézkes volt a szöveg olvasása. A Hírlapnak nagyon jó az internetes adaptálása, könnyen kezelhető, jól áttekinthető, az archív anyagban is könnyű a tájékozódás. Úgy gondolom, hogy rajtam kívül még nagyon sokan vannak, akik távol otthonuktól, minél többet szeretnének tudni a hazai eseményekről, és ezt csak ilyen módon tehetik meg. • (Dr. Vájsz Tivadar, USA Iowa, Ames) * Hí H«-Nagyon szeretem az otthoni híreket, amelyek mindig hazavisznek szűkebb hazámba, Bélapátfalvára. Szeretném Nyíri Lászlót megtalálni, aki Egerben született, és együtt volt velem Budapesten, a MAVAG-ban. (Louis Berecz, USA, Enterprise) * * * További milliomodikok: Samu Ildikó, Budapest, Bradley Ta- risznyas, Ausztrália, Surfers Pardise, dr. Semperger Tibor, Keller Sándor, Gacsal Gergely, Kormos János, Lehoczki István, Eger, Lipkovics Gábor, Kápolna, Boros Tibor, Istenmezeje, Károly Adrienn, Szeged, Kérészy László, Makiár, Laminé Antal Éva, Füzesabony, Nádházi István, Egeresein, Krisztina Hummel, USA, Imperial. Köszönjük, hogy bennünket választottak. Pilisy Elemér Mire képes egy postán küldött nadrágtartó? A nagypolgári asszony rosszul sikerült randevúja férjével és - háza népével azonban nem a tartalomban rejlik az igazi erénye. A rendezőtől megszokhattuk, hogy a félig kidolgozott helyzetek, jellemek nem az ő stílusának jegyei. Most is alapos munkát végez, ami elsősorban a színészek teljesítményében bontakozik ki. Sata Árpád (aki a szállodaszolga Poche és a nagypolgár Chandebise szerepét formája meg) ismét nagyot alakít. Pillanatok alatt képes arcot, szerepet váltani. Fél, retteg, követel, dühöng, egyszóval egy ember valamennyi érzelmét felsorakoztatja játékában. Nagypolgárként egy gátlásos, tisztelettudó, házasságában szemérmes urat alakít, míg szállodai szolgaként pimaszba titkok világában otthonosan mozgó, sokat próbált figurát formál. Igazi jutalomjátéka ez Satának, aki játékával élvezetes, láthatóan nagy teljesítményt nyújt. Felesége, Raymonde Chandebise (Nádasi Erika) személyétől kicsit távol áll a nagypolgári asszony szerepe, igyekezetével mégis sikerül beilleszkednie a darab sodrásába. Camille Chandebise, a beszédhibás rokon (Tunyogi Péter) alakítása, s a spanyol házaspár megformázóinak (Pálfi Zoltánnak és Dimanopulu Af- roditének) színészi teljesítménye végig sodró lendületű. Nem véletlen, hogy színpadra lépésüket rendszerint hangos kacagás kíséri. Hármuk alakítása ellenpéldája a májusban bemutatott Chioggiai csetepaté humorának. Most itt bizonyították, nevettetni nem a hangoskodással, a kiabálással, az indokolatlan zűrzavarkeltéssel lehet, hanem jól formált jellemekkel és helyzetekkel. Kicsit mesterkéltté válik viszont Doktor Finache (Venczel Valentin) játéka, mint ahogy a szálloda személyzetének, Fer- raillon-nak (Balogh Andrásnak) és a „hölgyeknek” (Tatár Gabinak és Jakó Beátának) az alakításában is van valami természetellenes, „rájátszott”. A darab értéke, humora a szerepformálásokban domborodik ki. Az első felvonásban a rendező nagyobb gondot fordított a jellemek formálására, mint a helyzetek kipörgetésére. A második felvonásban fordul a kocka: a szereplők tudják, mit várnak tőlük, a szállodában zajló fogócska szélsebes helyzetváltásokat eredményez, a vígjáték itt valóban „elszabadul”. A harmadik felvonás amolyan levezető jelleget kap. A helyzetkomédiák szolidabbá válnak, ám sziporkázik a színészek játéka. A Bolha a fülbe tipikus századfordulós komédia. Egy kis szerelem, egy kis féltékenység, rengeteg félreértéssel, tüzes vérű spanyolokkal, érthetetlen karattyoló angollal megfűszerezve. E darabból jót, egyedit nem lehet díszlettel, jelmezzel kihozni, hiszen azok éppúgy adottnak, mint a szerző által megírt helyzetek. Ezért érzett rá jól Szegvári Menyhért arra: a siker kulcsa a szereplők kezében lesz; az ő egyéniségüket állítja reflektorfénybe, s nem véletlen, hogy a nevetés, a taps ezt a koncepciót, ezt a munkát illeti. (szuromi) Aki ismeri férje holmiját, az könnyen megválaszolhatja a címben feltett kérdést. Főképp, ha átéli vagy átélte már azt a szituációt, hogy egyszer az intim darab postán érkezik haza. Ennél ígéretesebb indítása már nem is lehetne egy századfordulón született vígjátéknak. Feydeau: Bolha a fülbe című komédiájának témaválasztása vidám perceket sugall. A humort, a nevetést meg is kapja a néző - maradéktalanul. A Gárdonyi Géza Színházban bemutatott, Szegvári Menyhért Jászai-díjas rendező által színre vitt produkciónak A komédia egyik jelenete FOTÓ: PILISY ELEMÉR