Heves Megyei Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-15 / 9. szám, Vasárnap Reggel

Senki nem nevelte gyilkosnak gyermekét. Nem kérte, biztatta: fiam, ha nagy leszel, emeld a ke­zed és üss! Gyilkosok mégis lé­teznek. Köztünk vannak. Áldoza­taik pedig - köztünk voltak. Az utóbbi hetekben több brutá­lis, élet elleni cselekmény is megdöbbentést keltett me­gyénkben. A sorozat a nyár kö­zepén egy kiskörei idős asz- szony megölésével kezdődött. Folytatódott a gyöngyösi díjbe­szedő megölésével, a bükkszéki testvérgyilkossággal, majd az egri Sas úton egy ötvenéves fér­fi halálra rugdalásával. Valamennyi esetben érthetet­len, miért kellett az áldozatnak meghalnia. Megmagyarázhatatlan, hogy az elkövetők tettüket miféle indu­lattól vezérelve követték el ilyen állati ösztönökre utaló mó­don? Felfoghatatlan, miért kel­lett embernek emberre kezet emelnie! Idegenforgalmi két tanítási nyelvű szakirány német célnyelven: egy 30 fős osztály. E szakirányon a képzés ötéves, melyből az első intenzív (német) nyelvi felkészítést ad. Később több tantárgyat németül tanulnak ebben az osztályban. Kezdő és haladó német nyelvi csoporttal indítjuk az osztályt. Minden érdeklődőt vérünk:- a pályaválasztási héten, 1998. november 23-26. Között, melyre telefonon lehet bejelentkezni, továbbá- a nyílt napokon, 1998. november 24-én 15.00 órakor és 1998. november 26-án 15.00 órakor Előzetes felvételi: 1999. február 20. (szombat) Általános felvételi: 1999. március 11. (csütörtök) További felvilágosítást adunk a 36/312-304-es telefonon vagy levélben (3300 Eger, Klapka u.7.) Várjuk érdeklődésedet! 1998. november 15. Közeliül Harmadik oldal Kedves Nyolcadikos! Az iskolaválasztásodat szeretnénk megkönnyíteni ajánlatunkkal. Az EGRI KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA az 1999/2000. tanévben az alábbi kilencedik osztályokat indítja: Közgazdasági szakirány: három - egyenként 34-34 fős - osztály. A képzés első két évében azonos képzést nyújtunk. A 11. évfo­lyamtól különböző szakmai előkészítő ágazatok közül lehet választani (külkereskedelmi - üzleti; ügyintéző­titkári; kereskedelem-marketing; általános közgaz­dasági) £ Elet ellen vétkezők az ügyész szemével- Az utóbbi hónapokban || sokkal több élet elleni cselekmény történt, mint korábban. Mivel magya­rázható?- Az év első felének statisztiká­ja körülbelül megegyezik a ta­valyi év első fél évének mérle­gével - mondta dr. Konkoly Thege László, a Heves Megyei Főügyészség ügyésze -, ám a nyár közepétől drasztikus emelkedés tapasztalható az élet elleni cselekmények szá­mában. Jelen pillanatban tíz­nél is több élet elleni cselek­mény van folyamatban. Jel­lemző, hogy ezek az elköveté­sek jellegükben durvábbak lettek. Sok az egyenes szán­dékú emberölés. Ami igazán feltűnő, az az, hogy rövid idő alatt dömping keletkezett ezen ügyekben.- Az egyenes szándéknak mi rejtőzik a hátterében?- A társadalom tűrőképessége csökkent, több a feszültség, amely ha kirobban, súlyos cse­lekedetekben fogalmazódik meg. így tragikusabb véget ér­nek a családi viszálykodások, a baráti, haveri összeszólalko- zások. Másrészt az utóbbi években a megszokott társa­dalmi szabályok is felborultak. A demokrácia egyfajta lazu­lást hozott az értékrendek­ben. A rendőrség megelőző szerepében is történtek válto­zások, elég csak a REF (rend­őri felügyelet) megszűnésére gondolni. Mindezekből is adódhat, hogy mind a kiskö­rei, mind a gyöngyösi, mind az egri élet ellenes cselekede­teknek fiatalkorú gyanúsí­tottja van. Ezek egyben a leg- brutálisabban kivitelezett gyil­kosságok is. Az elkövetőkben sokszor él a vágy egy jobb élet­re, ám a lehetőségeik szeré­nyek. így aztán képesek a tár­sadalmi érintkezés szabályait neglizálni.- Érezhető a REF meg­szüntetésének negatív ha­tása a fiatalkorú elköve­tők számának emelkedé­sében?- Ez több ember- és alkot­mányjogi problémát vetett fel. A visszatartó erejét azonban nem vitatom. Meggyőződé­sem, ha létezik bűnöző életfor­ma, akkor a rendőri felügyelet­nek, a folyamatos ellenőrzés­nek visszatartó ereje volt.- Apropó, bűnöző életfor­ma: Ön a tárgyalótermek­ben sok tévútra tért sze­mélyiségével, motiváló okával megismerkedhet. Születhet az ember bűnö­zőnek?- El tudom fogadni azoknak a genetikai kutatásoknak az eredményét, amelyek azt mondják, létezik született bű­nöző hajlam. Ez ugyan nem gyilkosságra predesztinálja az D tettesek - kicsit másképp embert, hanem deviáns csele­kedetre.- A büntetés-végrehajtási intézetek mennyire képe­sek befolyásolni e folya­matot? Egyáltalán a mai börtönviszonyok között lehetséges nevelni, sze­mélyiséget formálni?- Az átnevelés mindig szemé­lyiségfüggő. Nálunk inkább a megtorló szerep kerül előtérbe. Ha azt vesszük figyelembe, hogy - mivel halálbüntetés nincs - a legnagyobb megtor­lás a szabadság megszünteté­se, akkor hatásos lehet. Ha vi­szont elfogadjuk, hogy a bűnö­zés lehet genetikai meghatáro­zottságú is, akkor a szabadság megvonása sem célravezető a megelőzés szempontjából.- Egyre élesebben fogal­mazódnak meg azok az igények, hogy a halálbün­tetés eltörlése hiba volt.- A bűnözés csökkenésére nem hiszem, hogy kihatással lenne. De el kell ismerni, hogy a társa­dalom jelentős részéről erre igény mutatkozik. Ez a társa­dalmi viszonyok, értékek kifor­ratlanságát is mutatja. Szuromi Rita- Az elmúlt időszakban mely esetben hangzott el a leg- blődebb, leghihetetlenebb véde­kezés?- A Gyöngyös határában történt emlékezetes lövöldözéses ügyben próbálta menteni magát a vádlott eléggé mosolyogtató módon. T. László megbízást kapott arra, hogy géppisztollyal lője le a ki­szemelteket. A feladat teljesítése már rosszul kezdődött. T. László 6 méterről nem találta el a Traban­tot. A benne ülők az első ijedtség után feleszméltek, s erővágóval alaposan helybenhagyták a férfit. Később az a bíróságon azt val­lotta: ő csak segíteni akart a tra- bantosoknak, ám azok leütötték őt, s a géppisztolyt a kezébe nyomták. A kocsiját pedig egy sto- pos lopta el időközben. Ez a kis hazugság 12 évébe került.- Ki volt a legfiatatabb elítélt?- T. Lászlóhoz hasonlóan ő is egy gyöngyösi volt. Talán 16 éves lehetett. Anyja élettársát kihívta az udvarra verekedni. A végén le­szúrta.- Hol történt a legbrutálisabb gyilkosság?- Ezt a kategóriát talán a két he­te az egri Sas úton történt gyil­kosság érdemelné ki.- Mely élet elleni cselekmény volt a legmegrázóbb?- Saját gyakorlatomban konkrét példát nem tudok mondani, de mindig azok a legmegrázóbb esetek, amikor csecsemőt vagy kisgyermeket hagynak magára, s a szülő felelőtlensége miatt hal meg.- Ki volt a bíróság előtt a leg­szemtelenebb?- Ez egyben a legszórakozta- tóbb eset is volt. B. János félelmé­ben annyira hangosan beszélt, hogy rá kellett szólni, ne kiabál­jon. Erre azt felelte: jó, mostantól ordítok. Megtette.- Tanult Ön valamit a tárgya­lótermekben felelősségre vont bűnözőktől?- Saját lakásomban, amikor el­romlott az ajtózár, egyszer alkal­maznom kellett a hengerzártörés módszerét. Erőszakmentesen nevelni csak humorérzékkel lehet Talán kevesen tudják, hogy Arisztotelész korában a tanítók legfontosabb taneszköze a pálca volt, amellyel időnként alaposan helybenhagyták lustább diákjai­kat. Finomabb büntetésnek szá­mított, amikor egy írótáblára többször le kellett írni: „Fiú, légy szorgalmas, különben meg­nyúzlak!”. Érthető, hogy az is­kola nem vonzotta különöseb­ben a tanulóifjúságot, mégis minden poliszban működtek ok­tatási intézmények. A mai negyvenesek emlékeze­tében is élénken él még az isko­lai fenyítés. Ki ne emlékezne né­hány jól időzített pofonra, a fa­vonalzóval mért körmösökre, az elviselhetetlen pajeszhúzás- ra, drasztikusabb esetben a pe­csétgyűrűvel osztogatott kokikra. Az ember azt gondol­ná, mindez a múlté. Pedig ma­napság a cseperedő ifjak közül néhány valósággal kiprovokálja tanáraitól a büntetést. Hogyan és milyen módon fegyelmezhető ma a renitens diák? Változott-e a diákok magaviseleté az elmúlt tíz-húsz év alatt? Erre kerestünk választ, amikor gyakorló pedagógusokat, igazga­tókat kérdeztünk. Egy egri középiskola igazga­tója:- Tapasztalatból mondhatom, hogy elképesztő helyzetekkel, esetekkel találkozom szinte nap mint nap. Előfordult, hogy a pe­dagógus együtt ivott, mulato­zott reggelig a diákjaival. Ami­kor tudomásomra jutott a dolog, a kollégának jeleztem: nem kívá­nok vele tovább dolgozni. A bí­róságig jutott az ügy, ahol egy enyhe megrovásban részesítet­ték az illetőt. A diákok többsége tökéletesen tisztában van a jogai­val, ám a kötelességeivel annál kevésbé. A helyzet az, hogy a ta­nár jóformán semmiféle esz­közzel nem rendelkezik. Ha egy diák sorozatosan megszegi az együttélés elemi normáit - például iszik, kábítószert fo­gyaszt, vandál módon rongálja a környezetét -, a legvégső esetben fegyelmi tanács elé állíthatjuk. Ha úgy döntök, hogy távoznia kell az iskolából, 16 éves koráig nekem kell másik intézményben elhelyeztetnem. De sokszor erre sincs lehetőség, mivel a szülő azonnal fellebbez a döntés ellen. Sajnos, a jogok és kötelezettsé­gek nincsenek összhangban. A megkérdezett iskolákban kivétel nélkül azt a választ kap­tuk, hogy az elmúlt öt évben nem merült fel kifogás a szü­lők részéről az erőszakos neve­lési stílus miatt, azaz a pofon, a megalázó testi fenyítés eltűnt a nevelők eszköztárából. Persze, ezek a módszerek törvény- sértőek, így nem is szerepel­hetnek eszközként. Mégis mit tehet a tanár azért, hogy tisztele­tet tanúsítsanak iránta tanítvá­nyai? Egy tizenöt éve gyakorló pe­dagógus:- Sokat változott a gyerekek magatartása a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest is. Sokkal ag­resszívebbek, durvábbak a mai tizenévesek. Jó pár kollé­gám panaszkodik, hogy görcsbe rándul a gyomra, amikor egy- egy osztályba be kell lépnie. Vé­gül, amikor már tehetetlennek érzi magát, nem lévén más lehe­tősége: teleszórja az ellenőrző­ket rossz érdemjegyekkel, be­írásokkal. Jómagam is osztály­főnök vagyok, s mielőtt e be­szélgetésre jöttem, megkérdez­tem a tanítványaimat: mit jelent számukra egy írásbeli megro­vás. Válasz helyett szó szerint kinevettek. Talán hihetetlen, de nekem nincsenek fegyelmezési gondjaim. Ennek egyszerű ma­gyarázata van: szeretem a diák­jaimat, és ők ezt tudják. Előfor­dult már, hogy valamelyik gye­rek flegmán válaszolt, bosszan­tott a viselkedésével, de ilyenkor figyelmeztetem magam: vi­gyázz, ez nem neked szól, vala­mi más baj van a háttérben. Saj­nos, a legtöbb mai gyerek gaz­dátlannak tűnik. Nem tudom, hogy kószálhat az éjszakában egy tizenéves gyerek. Nem hi­ányzik senkinek? Összegezve azt mondhatom: az erőszakos nevelés soha nem érheti el a célját. Bárhogy változik a világ körülöttünk, a szeretet, a mások elfogadása megkönnyíti a tanár munkáját. Nincs olyan konflik­tushelyzet nevelő és nevelt kö­zött, amelyet ne lehetne kezelni vagy feloldani egy kis humorér­zékkel. Barta Katalin FOTÓ: PERL MÁRTON A pálca, a kormos már a múlté

Next

/
Thumbnails
Contents