Heves Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-01 / 230. szám

8. oldal 1998. október 1., csütörtök Kamarai Élet Gázszerelők figyelmébe tett gázszerelők nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vételhez az alábbi dokumen­tumok szükségesek:-adatlap (beszerezhető a kézműves kamará­nál, illetve megjelent a Magyar Közlöny 1998/59. számában a hivatkozott rendelet mel­lékleteként) — 1000 forint regisztrációs díj- két igazolványkép- a képesítést és gyakorlatot igazoló okiratok (mestervizsga)-munkaviszonyban állóknál a munkáltatói igazolás — egyéni vállalkozónál a vállalkozói igazol­vány másolata. Jelentkezés és a fenti adatok leadása a Heves Megyei Kézműves Kamara székházában: 3300 Eger, Hadnagy u. 6.1. emelet. Megjelent a gázszerelők gazdasági kamarák által történő nyilvántartásáról szóló 51/1998. (VII. 3.) rendelet. A rendelet alapján 1999. január 1-jétől a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLÍ. törvény 18. paragrafusának (3) bekezdésében meghatá­rozott szerelési munkák elvégzésére az a gázsze­relő jogosult, aki a gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes terü­leti gazdasági kamara által a gázszerelő-nyilván­tartásba felvételt nyert. Az említett törvény a csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés léte­sítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére, vagy a gázfogyasztó készülék le- és felszerelé­sére vonatkozik. Az eddigi, gázszerelésre feljogosító igazolvá­nyok érvényüket vesztik! A rendelet alapján a Heves Megyei Kézműves Kamara 1998. október 1-jével megkezdi az érin­Tanfolyamok - vizsgák A közeljövőben indul a pék mestervizsgára felkészítő tanfolyam. A Kézműves Kamara és az Egri Mezőgazdasági Szakközépiskola szervezésében kezdődő tanfolyamon azok a szakemberek készül­hetnek fel a várhatóan tavasszal megrendezendő mestervizsgára, akiknek valamilyen sütőipari szakképzettségük van, és legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Részletes információt Em­ber György igazgatóhelyettestől (324-326), vagy Pálfy István kép­zési igazgatótól lehet kérni (429-891). Megfelelő számú jelentkezés esetén pék szakmában szakképesí­tést nyújtó tanfolyamot indít a Heves Megyei Kézműves Kamara, elsősorban munkanélküliek számára. Fodrász mestervizsgára fel­készítő tanfolyam indul a közeljövőben. Folyamatosan lehet je­lentkezni 41 szakmában mestervizsgára, valamint a vizsga részét képező vállalkozási ismeret és pedagógia felkészítő tanfolyamra. Megfelelő számú jelentkező esetén indítjuk a tűzvédelmi tanfolya­mot. Érdeklődni lehet a 429-891 telefonon. Novemberben indul a kőműves szakmában a mestervizsgára előkészítő tanfolyam. Elsősorban azok jelentkezését várjuk, akik már túl vannak a vállalkozási ismeret és pedagógiai részvizsgán. Természetesen új jelentkezők számára is biztosítjuk a tanfolyami részvételt. A jelentkezés határideje: 1998. október 31., a tanfolyam novemberben indul és a jövő év márciusában fejeződik be. Ezt kö­vetően kerül sor a mestervizsgára. Részletes felvilágosítás kapható Fodor Endre igazgatóhelyettes­nél (Eötvös József Középiskola (346-118) és Pálfy István képzési igazgatónál (429-891). Fodrász-világbajnokság volt Szeptember 5—8. között rendez­ték meg Szöulban a Nemzetközi Fodrász Szövetség által éven­ként megtartott legnagyobb fodrászversenyt. Dél-Korea fővárosában nemcsak a közönség, de a szakma is nagy érdeklődéssel figyelte a vetélkedőt. A zsűri­nek fokozott tempóban kellett dolgoznia, hiszen a gyengén működő klímaberendezések alig tudták csökkenteni az óri­ási hőséget. Ez és a páratarta­lom okozta, hogy a frizurák rövid időn belül összeestek. Magyarországot hatfős csa­pat képviselte, akik a középme­zőnyben végeztek. A csapat és a kísérők beszámolója alapján továbbra is divatosak a rövid és félhosszú frizurák, az enyhén dauerolt hajak. Színben pedig vezet a szőke és a vörös árnya­latai, valamint a neonszínek. A férfiaknál valamennyi olyan fazon meghatározó, amely az arckaraktemek meg­felel. Terjed a színezés és a fes­tés is. ♦ Üzleti ajánlatok 838 3474 Ciprusi cég olyan bútorgyártót keres, aki me- lamin forgácslemezből ösz- szeszerelhető irodabútorok gyártására specializálódott. 838 3478 Motorkerékpáro­kat gyártó cég joint-venture kapcsolatot létesítene mo­torkerékpár- és kerékpár-al­katrészeket, kiegészítő tar­tozékokat gyártó magyar partnerrel. 838 3489 Orvosi berendezé­seket és kórházi felszerelé­seket importálna román cég. 838 3490 Szaúd-arábiai vál­lalatcsoport egy Riyadh-ban létesítendő nagyszabású épületkomplexum kivitele­zéséhez (épületgépészeti munkák, építési munkák, bútor-berendezés) magyar partnerek közreműködését is igényelné. Üzleti ajánlatok már az Interneten is. További in­formáció kedden és csütör­tökön 14-18-ig Heves Me­gyei Vállalkozói Központ 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 06-36-410-724. Fax:06-36-413-265. Az orosz válság hatásai A Gazdasági Minisztérium a. gazdasági kamarákat kérte fel az orosz válság közvet­len hatásainak felmérésére. A fentiek érdekében kér­jük azokat a vállalkozókat, akik a válság hatását cégük­nél közvetlenül is érzékelik, a szükséges kérdőív kitöl­tése ügyében kamaránkat október 5-ig felkeresni szí­veskedjenek! Az alábbi kérdésekre ké­rünk választ: szerződés alapján kiszállításra váró áru, raktározási többletkölt­ség, felvásárlási kötelezett­ség, amely az orosz export­tal függ össze, az igényelt állami szerepvállalás a helyzet megoldására. Kamarai szolgáltatások A Heves Megyei Kézműves Kht. vállalja:- egyéni vállalkozások könyvelését- adószakértést, adótanácsadást- tb-ügyintézést- szabályzatok készítését- bevallások készítését (APEH, TB)- számítógépes adatfeldolgozást- pénzügyi tanácsadást (pályázatok, hitel) Érdeklődni lehet: 36/429-890 telefonon, vagy személyesen Eger, Hadnagy u. 6. szám alatt. Nemzetközi cukrászati, sütőipari és gasztronómiai szakkiállítás 1999. február 28. és március 3. között ismét megrendezésre kerül a szakkiállítás. A buda­pesti vásárközpont lesz az UKBA ’99 hely­színe. A kiállítás támogatói: a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete, a Magyar Pé­kek Ipartestülete, a Magyar Vendéglátók Ipar­testülete. Az érdeklődők a 06/1/263-6435 tele­faxon kérhetnek információs anyagot az alábbi adatok feltüntetésével. UKBA ’99 Telefax: 263-6435 Cég ............................................... C ím................................................ Kapcsolattartó............................ Telefon/fax .................................. 3 300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Tájékoztató a feltételekről Az 1998-99. évi őszibúza-vetésterület után igényelhető jövedelemkiegészítő normatív termelői támogatás bevezetéséről A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoz­tatja a mezőgazdasági termelőket, hogy az 1999. évi támoga­tási rendszer alapvető új elemeként normatív, jövedelemki­egészítő termelői támogatási konstrukció bevezetését tervezi. A támogatás meghatározott állatfajok nőivarú állománya alapján, illetőleg a legfontosabb szántóföldi árunövények ve­tésterülete után lesz igényelhető. Annak érdekében, hogy ez a támogatás az 1999. január 1- jén hatályba lépő agrártámo­gatási jogszabályok alapján már az 1998 év őszén elvetett búza termelési költségeinek 1999. évi finanszírozására is figyelembe vehető legyen, a támogatás tervezett feltételei­ről a következőkben tájékoz­tatjuk az érdekelt termelőket. A támogatás mértékét az 1999. január 1-jén hatályba lépő agrártámogatási jogsza­bályok tartalmazzák majd. A támogatásban az a ter­melő részesülhet, aki:- a kormány által a későb­biekben szabályozott regiszt­rációs előírásainak eleget tesz;- a megtermelt búza értéke­sítésére a jövő év február 28- ig szerződést köt, vagy kije­lenti, hogy a megtermelt búzát saját gazdaságában használja fel; — a búza vetésterületének legalább 40 százalékán iga­zolhatóan fémzárolt vetőma­got vet, számlával igazoltan növényvédő szert és műtrá­gyát vásárol. Az 50 hektárig terjedő búza-vetésterülettel rendelkező termelők a hektá­ronként igényelhető támoga­tási keretben a szervestrágya- vásárlást is elszámolhatják, maximum 80 Ft/100 kg-os egységáron. A saját szerves- trágya-felhasználást a területi­leg illetékes gazdajegyző iga­zolja;-az 50 hektárt meghaladó őszibúza-vetésterülettel ren­delkező termelő abban az esetben igényelheti a támoga­tást, ha vetésterületét az 1997- 98. évihez képest 10 százalék­kal csökkenti, amit a megyei földművelésügyi és vidékfej­lesztési hivatal igazol. Az FVM megyei földműve­lésügyi hivatalai közremű­ködnek a támogatással kap­csolatos ügyintézésben, illetve igény szerint tájékoztatják a termelőket a felvetődő kérdé­sekről. A szakminisztérium fel­hívja a mezőgazdasági terme­lők figyelmét, hogy ha élni kí­vánnak a jelzett támogatási le­hetőséggel, az őszi munkálata­ikat a közleményben foglaltak szerint tervezzék és végezzék. Búzára, almára: miniszteri rendeletek A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter négy olyan rende­letet jelentetett meg szeptember 18-án, amelyek a búza- és az al­matermelőket és -feldolgozókat érintik. Két rendelet a garantált áras és az intervenciós búzafelvásár­láshoz kötődik, s bennük a ko­rábban meghatározott minőségi paraméterekben történt válto­zás. Ennek értelmében az állami garantált áras és intervenciós felvásárlással megbízott szer­vezeteknek az olyan minőségű búzát is át kell venniük, amely­ben a csökkent értékű szemek aránya meghaladja a két, de nem haladja meg a hét százalé­kot. Ha az említett hét százalé­kot a törött szemek aránya nem haladja meg, akkor a felvásárló köteles azt a korábban megha­tározott áron átvenni. A másik két rendelet az ipari alma felvásárlásának támoga­tásával foglalkozik. Az állam kilogrammonként 6 forint tá­mogatást ad annak a feldolgo­zónak (felvásárlónak), aki az almatermelőktől az ipari léal­mát legalább 18 forintért átve­szi. Ezt csak az a feldolgozó igényelheti* aki tagja az Alma Terméktanácsnak, hazai terme­lésű almát vásárol, és erről fel­vásárlásijegyet állít ki. Erre a támogatásra a minisz­térium 2,1 milliárd forintot kü­lönített el, maximum 350 ezer tonnára. Amennyiben a felvásárolt mennyiség ezt a nagyságot meghaladja, akkor arányosan visszaosztják. A hat forint kifi­zetéséhez 100 százalékos ka­mattámogatású hitel igényel­hető. Az exportmust származásának igazolása A szőlőtermesztésről és bor- gazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény előírásai alapján a must belföldön nem forgalomképes termék, expor­tálása azonban megengedett. A törvényben megfogalmazott származásigazolás az export­mustra is vonatkozik. A mi­nisztérium illetékes főosztá­lyai, valamint az Országos Borminősítő Intézet (OBI) kö­zött történt konzultáció alap­ján a must eredetigazolásának rendszere a következő: 1. Szőlőt felvásárolni ex­portmust készítésére csak szőlőszármazási igazolvány­nyal szabad. Az erre vonat­kozó igazolványt a szőlőter­melés helye szerint illetékes hegyközség hegybírója adja ki. A szőlőt a felvásárló fel­dolgozás (mustkészítés) céljá­ból telephelyére (üzemébe) szállítja. 2. A szőlőtételek szárma­zási igazolványait a feldol­gozó helye szerint illetékes hegybírónak a must szárma- zásiigazolvány-kérelmével együtt átadja. A kérelemben a „Település” oszlop kihú­zandó, a „Terület” oszlopba a szőlő származási bizonyítvá­nyának száma kerül. A „Sző­lőfajta” oszlopba - a törvény házasítási előírásainak megfe­lelően - fajta, név vagy „ve­gyes must” kerül. A mustfokot az összetevő szőlőtételek mustfokainak súlyozott átlaga alapján határozzák meg és jegyzik be. A „NJinőségi kate­gória” oszlop kihúzandó, a „Mennyiség” oszlopba a má­zsáról a hektoliterre történő átszámítás során legfeljebb 0,75 szorzószám alkalmaz­ható. A hegybíró a benyújtott dokumentumok alapján ellen­őrzi a kérelem adatainak tény­szerűségét, rendbenlevősége esetén a mustra vonatkozó (összesített) származási bizo­nyítványt kiadja. 3. A feldolgozó, illetve az exportáló e származási bizo­nyítvány birtokában viszi a mustmintát az OBI-hoz mi­nősítésre. 4. Az intézet egy munka­nap alatt elvégzi a szükséges vizsgálatokat (cukor-, in- vertcukor-, savszint-, kén- szint-meghatározás és ér­zékszervi bírálat), és megfe­lelőség esetén kiadja a kivi­teli engedélyt. A gabonaszabvány irányt mutat a minőségre A hazai gabonaszabvány felül­vizsgálatának ügyében ma, ok­tóber 1-jén ül össze a Magyar Szabványügyi Testület Mű­szaki Bizottsága, amely a szakmai állásfoglalásra hivatott a kérdésben - tájékoztatta Pó- nyai György, a Magyar Szab­ványügyi Testület ügyvezető igazgatója az MTI-t. A vizsgá­latot Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter kezdeményezte. Az ügyvezető igazgató je­lezte, hogy sem a gabonafelvá­sárlók, sem az eladók nincsenek tisztában áziat, hogy d magyar szabvány előírásait nem köte­lező alkalmazni, attól el lehet térni. A szabvány csak iránymu­tatást ad a minőség szempontjá­ból, elsősorban a külföldiek számára, és azt tanúsítja, hogy egy termék milyen minőségi pa­raméterekkel rendelkezik, amennyiben megfelel az előírá­soknak. A magyar gabonaszab­ványt ez év márciusában éppen azért dolgozták át, hogy közelít­sen az európai előírásokhoz. Te­hát nem volna szerencsés, ha most a minőségi kritériumokat .fellazítanák .s* mondta* Pónyai* György. Ezzel ugyanis azt je­leznénk a külföldiek számára, hogy a magyar búza minősége már nem olyan, mint volt, ami piaci versenyhátrányt jelent­hetne. A mértékadó szakmai vé­leményt azonban azok a szak­emberek fogalmazzák majd meg, akik októberben a köztes­tület műszaki bizottságának ülé­sén állást foglalnak a konkrét ügyben. Az ügyvezető szerint lehetséges, hogy nem is kellene felülvizsgálni a magyar szab­ványt, csupán az érintettekben tudatosítani, hogy el lehet tőle térni; de-célszerű betartani az előírásokat a piac megőrzésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents