Heves Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-29 / 253. szám

1998. október 29., csütörtök 5. oldal Kamarai Elet HEVES MEGYEI tájékoztató 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf. 131 Telefon: (36) 429-890, 429-891 - Telefax: (36) 429-890 Találkozás a miniszterrel A közelmúltban fogadta Chikán Attila gazdasági miniszter a Heves Megyei Kézműves Kamara el­nökét, Herman Istvánt, aki a Magyar Kézműves című lap főszerkesztőjének, Földesi Józsefnek a társaságában látogatott a miniszterhez. Az apro­pót az adta, hogy önálló országgyűlési képviselői indítvány született a gazdasági kamarákra vonat­kozó törvényi szabályozás áttekintésére. A beszélgetés során a miniszter kifejtette, vé­leménye szerint a kamarákra mindenképpen szükség van, de hozzátette: a törvényalkotásra nagy nyomás nehezedik a kötelező tagság kérdé­sét illetően. A miniszter szerint ez nem kardinális kérdés. Chikán Attila úgy véli, a gazdasági élet területén is a legnagyobb államtalanításra van szükség, így jó dolognak tartja, ha egyre több jo­gosítványhoz jutnak a kamarák. Fontosnak tartja, hogy a kamarai szolgáltatások növekedjenek, színvonaluk javuljon. Herman István kifejtette, a kamarák az elmúlt kormányzati ciklusban a kormány mulasztásos törvénysértése miatt légüres térben lebegtek, a lé­tüket, szerepüket taglaló politikai vita lassan öt éve húzódik. A kisvállalkozóknak az elnök szerint szükségük van a gondoskodásra. A Heves Me­gyei Kézműves Kamara mindent elkövet - kép­zési központot hozott létre, szakembereket utaz­tat németországi továbbképzésre, tanfolyamokat, mesterkurzusokat szervez -, hogy segítse tagjai érvényesülését, a vállalkozók gyarapodását. A miniszter a kis- és középvállalkozói kör gazdasági jelentőségét a nemzeti jövedelem ter­melésében és a foglalkoztatásban betöltött sze­repben látja. Megerősítette: a kormány elkötele­zett e kör támogatásában. Olyan környezetet kell teremteni számukra, amelyben jól tudnak prospe­rálni, bár hozzátette: sikerük jelentős mértékben saját magukon múlik. Herman István kifejtette: az eredményes működés nemzeti érdek. Rendkí­vül fontos a megfelelő színvonalú és tartalmú képzés. Nem szabad a jövő munkanélkülijeit ké­pezni. A kamarák szükségességét hangsúlyozva az elnök emlékeztetett: a kézművesek már évszá­zadokkal ezelőtt szervezetekbe tömörültek, ren­det és követelményeket támasztottak. Csak az ér­vényesülhetett, aki eleget tudott tenni az elvárá­soknak. A kamarák bebizonyították életképessé­güket, személy szerint bízik a jövőjükben. (A Magyar Kézműves cikke nyomán) Értékes trófea a MÁRTA-díj A Magyar Arukat Támogató Alapítvány által létrehozott díj a ki­váló hazai termékeket gyártó cégeket hivatott elismerni. Az alapítvány nyilvános pályázatot hirdet a díj elnyerésére. A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, egyéni vállalkozó és kisiparos, valamint jogi személyiség nélküli gazda­sági társaság. A nevezési díj: 50 ezer Ft. A részletes pályázati kiírás megtekinthető a Kézműves Kamará­nál (Eger, Hadnagy u. 6. Pálfy István). A pályázatot november 6-ig a Magyar Árukat Támogató Alapít­ványhoz (1081 Budapest, Köztársaság tér 24.) kell benyújtani. A pályázattal kapcsolatosan részletes tájékoztatás kapható: Ro­zsos Ilona irodavezető (06/1/228-7998) vagy Turzán Edina szer­vező (06/1/303-5735). Vállalkozók kérdezték Köteles-e egészségügyi hozzájárulást fizetni az egyéni vállal­kozó, ha egyidejűleg egy korlátolt felelősségű társaságnál napi 4 órás munkaidejű munkaviszonyban áll? Ebben az esetben a fizetési kötelezettség nem áll fenn. Az eü. hoz­zájárulást a társaság köteles megfizetni. Vitatott téma, hogy a társadalombiztosítási ellenőrzés elfogadja- e a betéti társaság tagját munkaviszonyban állónak? Kezdetben merev álláspont érvényesült arra való hivatkozással, hogy a bt. jogi személyiséggel nem rendelkezik. Ma már általánosan elismert, hogy a bt. korlátozás nélkül léte­síthet munkaviszonyt kültaggal, sőt az utóbbi időben az a gyakorlat érvényesül, miszerint munkaviszony létesíthető az üzletvezetésre nem jogosult beltaggal is. A tb gyakorlata azonban változatlanul nem ismeri el a betéti tár­saság üzletvezetésre jogosult tagjával kötött munkaszerződést sza­bályszerűnek, arra hivatkozással, hogy az üzletvezető nem gyako­rolhatja saját maga felett a munkáltatói jogokat. Kell-e járulékot fizetnie a táppénz ideje alatt az átalány- adózó egyéni vállalkozónak? Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a hónap folyamán táppénzt kap, általánosan a járulékfizetésnél a táppénzfolyósítás időtartamára nem kell figyelembe venni a minimális bér összegét. Az átalányadózónái azonban eltérések adódnak az általános esettől. Mivel nincs vállalkozói kivét, így az egyes járulékok alapja az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább az előbb emlí­tett minimálbér. Az átalányadózó jövedelmét az szja alapján a tárgyhavi bevételből, annak vélelmezett költséghányadát levonva állapítja meg. Ez az összeg akkor is járulékalapul szolgál, ha az egyéni vállalkozó táppénzben részesül. Járműipari vállalkozások, figyelem A Heves Megyei Kézműves Kamara járműipari osztálya november 5-én 16 órakor tartja soron következő érte­kezletét. Az értekezlet helye: az Eger Városi Ipartestület Csiky Sándor utcai székhaza. Üzleti ajánlatok 842 3657 Ciprusi cég műanyag bevonatú pozdorjából készült összeszerelhető kiegészítő és irodai bútorok gyártásával bízna meg magyar partnert. 842 3658 Dubai cég együttmű­ködő partnert keres az ottani kormány által felállításra kerülő használt gumiabroncsok reciklá- lását végző gyár nyersanyagellá­tásának biztosításához. 842 3661 Német vállalat ma­gyar céget keres speciális kere­kek egyes esztergált alkatrésze­inek gyártására. A magyar partner CNC-fémfeldolgozó, il­letve CNC-esztergaműveleteket végző vállalat lehetne. 842 3666 Balettkellékeket for­galmazó német cég megbízást adna magyar partnereknek megadandó minta szerinti ba­lettcipők készítésére. 842 3671 Román cég magyar partnereket, befektetőket keres a meglevő kapacitásának bőví­téséhez, valamint húsfeldol­gozó üzem és sörgyár létesíté­séhez. 842 3672 Svéd cég mindenféle élelmiszert importálna Ma­gyarországról. A legfrissebb üzleti ajánlatok már az Interneten is. További információ kedden és csütörtö­kön 14—16-ig: Heves Megyei Vállalkozói Központ 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 06-36- 410-724, fax: 06-36-413-265. A kézműves kamara helyzete a számok tükrében A taglétszám 1998 végére el­éri a 250 ezer főt, annak elle­nére, hogy több jellemzően kézműves szakmát gyakorló vállalkozás másutt regisztrált. A mesterképzés, mester­vizsgáztatás általános gyakor­lattá vált. Országosan 370 mestervizsga-bizottság dolgo­zik. Otven szakma mester­vizsga-követelmény szintje ké­szült el, a munka folya­matos. A gyakorlati képzőhelyek ellenőrzését illetően a képző­helyek ötven százalékát láto­gatták meg a kamarai szakem­berek, 5285 vállalkozásnál tar­tottak ellenőrzést és 14.131 szakmunkástanuló gyakorlati képzési körülményeit vizsgál­ták. A meglátogatott képzőhe­lyek 4,5 százalékánál szüksé­ges az ellenőrzést megismé­telni a hiányosságok felszámo­lására tett intézkedések ered­ményességét vizsgálva. Az új tanévben várhatóan sor kerül a még ellenőrizetlen képzőhe­lyek látogatására. A közigaz­gatási feladatok átvételének jelentős dátuma 1998. július 1., az egyablakos rendszer be­vezetése. Ennek lényege, hogy a vállalkozói igazolvány mellé az adószámot, tb-törzsszámot és KSH-számot is egy helyen kapja a vállalkozni szándé­kozó. A kamarák 180 ügyfél- fogadó irodát alakítottak ki a feladat gördülékeny megol­dása érdekében. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Közérthetően, leendő mérnököknek, vállalkozóknak Könyv, amely a szakma középpontjában áll Főleg az utóbbi évtized kutató- és gyakorlati munkájának tapasztalatait foglalja össze a Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája című könyv, amely nemrég jelent meg. Neves hazai oktató-kutató műhelyekben dolgozó szak­emberek adták közre gondolataikat a gazdaságos technoló­gia megválasztásától az értékesítésig terjedő értékképző fo­lyamatok szervezéséhez. A könyv a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával készült, és a Mezőgazdasági Szaktudás Ki­adó jelentette meg. A mű szerkesztője dr. Magda Sán­dor professzor, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem gyön­gyösi főiskolai karának fő­igazgatója, a Heves Megyei Agrárkamara elnöke.- Életemnek nagy állomása volt ennek a könyvnek a meg­jelentetése - mondta a Hírlap­nak a szerkesztő. - Olyan ki­váló szakembereket sikerült megnyerni, akik az oktatás, a kutatás élvonalához tartoznak. A hatvanas évek elejétől egy évtizeden át általánosan hasz­nálták Enese László-Posvai László: Mezőgazdasági üzem­tanít, amelyet többször is ki­adtak. Ezt követően Csete— Gönczi-Kádár-Vadász: Me­zőgazdasági üzemtana jelen­tette a modemet. Jelentős ösz- szefoglaló mű volt Dobos Ká- roly-Tóth Mihály: Mezőgaz­dasági vállalati gazdaságtan és Csáki Csaba-Vági Ferenc: Mezőgazdasági vállalatok gazdaságtana című alkotása a hetvenes évekből. Ezek a nyolcvanas évtized végéig se­gítették a szakemberképzést.. Ám a rendszerváltást köve­tően nem volt, aki tankönyv formájában foglalta volna ösz- sze a mezőgazdasági vállalko­zások életét. Ezt tette a mos­tani kollektíva, amely értékes új ismeretanyagot gyűjtött össze. Ennek a gerince a gyöngyösi főiskolai kar Válla­latgazdasági Intézetéhez tar­tozó tanszékek alkotóit dicséri. Emellett beépítettük a főisko­lánkon tíz év óta rendszeresen megtartott Agrárökonómiai Tudományos Napok elhang­zott előadásainak anyagát is. Nem kevésbé jár elismerés a szakmai lektoroknak: Dimény Imre akadémikusnak, Búzás Gyula, Enese László, Csete László, Vadász László egye­temi tanároknak szakszerű munkájukért.- A könyv mennyire segíti a vállalkozók, a gyakorló szak­emberek tevékenységét?- Tartalmában kellő egyen­súlyban vannak a termelés- szervezési és a gazdálkodás­hoz nélkülözhetetlen üzem- gazdasági, vállalkozási isme­retek. így a gyakorló gazdák is jól hasznosíthatják.-Milyen fogadtatásban ré­szesült ez a munka?- A kiadó 2500 példányban jelentette meg, amelynek nagy része az elmúlt hetekben elfo­gyott. Ez is bizonyítja, hogy hiányt pótol a szakmai palet­tán. így már elkezdtük az újabb, javított kiadás előkészí­tését. Ebben felhasználjuk a szakmai észrevételeket. Úgy tervezzük, hogy 2000-ben is­mét megjelentetjük. (mentusz) November 11-ig lehet nyilatkozatot benyújtani Segítség a gabonatermelőknek Megjelent az FVM 42/1998. (X. 28.) számú rendelete egyes gabonatermelők rendkívüli jö­vedelemkiegészítő támogatásá­ról. Az a mezőgazdasági termelő, aki az 1998. évi termésű élelme­zési búza és takarmánykukorica garantált áron történő, illetve a búza, az árpa, a rozs vagy a triti- cálé intervenciós felvásárlásáról szóló külön jogszabályokban foglaltak szerint értékesítési jo­gáról lemond, legfeljebb a ré­szére megállapított kvóta mér­tékéig, tonnánként háromezer forint jövedelemkiegészítő tá­mogatást vehet igénybe. Ámennyiben a lemondás nem a teljes bejelentett kvóta­mennyiségre vonatkozik, az ál­lam garantált áron történő, il­letve intervenciós felvásárlási kötelezettsége csak arányosan áll fenn. A támogatás igénybevételé­nek feltétele, hogy a termelő vagy az integrátor november 11-én 24 óráig az FVM hiva­talhoz a kvótájáról lemondó nyilatkozatot nyújtson be, melyhez mellékelni kell a hiva­tal által korábban kiadott igazo­lás eredeti példányát, valamint a kijelölt felvásárlótól kért iga­zolást. Bővebb felvilágosítás, vala­mint a lemondó nyilatkozatok nyomtatványai a gazdajegy­zőknél kaphatók. Évente ötven hektárral csökken Ellenőrzik a termőterületet A termőföldek védelme az a te­rület, ahol az EU-nak „van mit tanulnia tőlünk” - jelentette ki Apagyi Géza, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium főosztályvezetője. A privatizáció alatt szüneteltetett határszemléket a földművelés- ügyi hivatalok az idén újra megkezdték, s eddig a termő­földek használatának egyötödét ellenőrizve arra a tapasztalatra jutottak, hogy mindössze a terü­letek 1,4 százalékán történt mu­lasztás. A tervek szerint hároméven­ként sor kerül majd az ország teljes termőterületének ellenőr­zésére. A szakember a kedvező jelek ellenére indokoltnak tar­taná a földvédelmi törvény át­fogó felülvizsgálatát, mert ma már évente 50 ezer hektárral csökken az ország termőterülete. Exporttámogatás sertéshúsra A 16/1998. (VIII. 28.) FVM rendelet változásokat hozott a 17/1998. (IV. 3.) FM ren­delet által kihirdetett támo­gatás előfeltételeiben, vala­mint a feltételek tartalmá­ban. A módosítás szerint az igénylő akkor jogosült a tá­mogatásra, ha E-minőségű vágósertés után kilónként legalább 286 forintot, U-mi­nőségű vágósertés után ki­lónként legalább 263 forintot fizetett az alapanyag-terme­lőnek. Emellett olyan feldol­gozóhelyről vásárolt termé­ket értékesít exportcélra, amely a feltételeknek megfe­lelt. Az árak áfát és kompen­zációs felárat nem tartal­maznak, és a 9/1994. (III. 10.) FM rendelet alapján mi­nősített vágósertésre és meghatározott hasított súlyra vonatkoznak. A feltételekről a Vágóállat és Hús Termék- tanács az egyes kvóták igénylésekor igazolást ad minden igénylőnek. Az irányár tartását az Agrár- rendtartási Hivatal ellen­őrzi. A rendelet idén december 31-én veszti hatályát. A tá­mogatás a december 31-ig kiszállított termékek után 1999. március 31-ig igényel­hető az adóhatóságtól. A rendszer kiépítése kilencszázmillió forintba került Informatika a szarvasmarha-tenyésztésben Minőségi változást eredmé­nyez a magyar szarvasmarha­tenyésztésben a holland és a magyar kormány együttmű­ködésével megvalósult Szar­vasmarha Információs Rend­szer program - mondta Red- nágel Jenő, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium helyettes államtit­kára. Az együttműködés négy éve kezdődött, és célja a Hol­landiában alkalmazott mód­szerre alapozva az egyedi nyilvántartási és azonosítási rendszer létrehozása a hazai szarvasmarha-tenyésztésben. A szóban forgó szisztéma be­vezetésével hazánk teljesíti az Európai Unióhoz való csatla­kozás feltételeit a szarvas­marha-nyilvántartásban. A számítógépes programok és adatbázisok pedig hozzájárul­nak a hazai szarvasmarha-te­nyésztés továbbfejlesztéséhez. A rendszerben valamennyi kérődző mozgása és életében történő változása nyomon kö­vethető. Ezt a számítógépes rendszerrel kiállított marhale­vél teszi lehetővé. Megteremti az EU által követelt és a jog­szabályokban foglalt állat­egészségügyi ellenőrzések alapját, segíti a betegségekkel szembeni védekezést. A Szar­vasmarha Információs Rend­szer tartalmaz olyan részele­meket is, mint a mesterséges megtermékenyítési, a tejter­melés-ellenőrzési és a tenyészérték-becslési alrend­szerek. Eszerint a regisztrált szar­vasmarhák száma Magyaror­szágon jelenleg több mint 840 ezer, míg az ország szarvas­marha-állománya egymillióra tehető. A rendszer bevezetését holland és magyar kormány­pénzekből, illetve Phare-tá- mogatásból fedezték. A teljes kiépítése mintegy 900 millió forintba került. Hasonló kiala­kítását tervezik a közeljövő­ben a sertés- és juhtartásban is. 1 1 I K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents