Heves Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-16 / 243. szám
8. oldal Pf. 23. 1998. október 16., péntek Ordítozás a kórházban Szeptember 15-én a reggeli órákban allergológiai szakrendelésen jelentem meg a megyei kórház bőrgyógyászati osztályán. Várakozás közben arra lettem figyelmes, hogy az egyik szobából kiabálás hallatszik. Durva, nyomdafestéket nem tűrő szavak hangzottak el legalább tíz percen keresztül, és aki hallotta, azt hihette, hogy nem kórházban, hanem egy út- széli kocsmában van. A kiabálásra a betegek is kijöttek a kórtermekből a folyosóra. Megkérdeztem az egyik beteget, hogy ki ez a „szörnyűséges” kiabáló, mire azt mondta, hogy „hát a ... doktornő, aki egy másik doktornőre ordibál...” Felháborító dolognak tartom, hogy egy kórházban, ahol beutaltak várakoznak, beteg emberek tartózkodnak, egyesek magukból kivetkőzve, ilyen magatartást tanúsítanak. Azt még láttam, hogy a kiabálásra egy fehér köpenyes, telt alakú nővér bement a szobába, utána csend lett. Engem ez az egész viselkedés és ordítozás megdöbbentett, ezért úgy döntöttem — és még egy férfi és egy hölgy is -, hogy nem megyek vizsgálatra, hanem hazautazom. Úgy gondolom, a kórház vezetésének kellene eldöntenie, hogy az illető doktornő alkalmas-e betegekkel történő foglalkozásra vagy sem. Az mindenesetre tény, hogy a kórház jó hírnevét nem öregbíti. Szőke Ágoston (cím a szerk.-ben) Több egy szimpla hírnél Befejeződött az Eger, Cifrakapu u. 37—47. szám alatti társasház fűtésiköltség-megosztó- inak szerelése. Ez csak egy szimpla hír, de nekünk, akik ott lakunk, ettől több. Lehetőségünk volt az ön- kormányzat 40%-os támogatását igényelni. így, bár zömmel kispénzű emberekből áll kollektívánk, mindenki maga szabályozhatja lakás-otthona melegét, igénye és pénztárcája szerint. Öröm volt a kiadás mellett, hogy a szerelést végző EV AT Rt. távfűtő részlegének szerelői pontos, szép munkát végeztek, akkor jöttek, amikorra ígérték, tisztán dolgoztak. rövid idő alatt elvégezték ezt a munkát. Tudjuk, már hat éve hőközpontonként történik a fűtési hődíj elszámolása, és ezzel a távfűtők országosan is az elsők voltak, de ebben a fűtési idényben a mérés tovább „finomodik” a lakásonkénti méréssel. Olcsó nem lesz ez a fűtési mód sohasem, de legalább igazságosabb lesz a fizetés, és mód lesz takarékoskodni. Sokat szidták az EV AT Rt.-t, úgy gondoljuk, hogy az elismerésnek is helyt kell adni, mert ezzel a munkával ezt kiérdemelték. A társasház építőközössége Tiszta, virágos Gyöngyösért Gyöngyösön születtem, és a hatvanas évek közepétől a jelenlegi lakóhelyemen élek. Szeretem városomat, és szeretem a mások által sokszor elátkozott déli városrészt. Ezért jogom van dicsérni vagy bírálni mindazt, ami itt történik. Alig van olyan fórum, ahol ne bírálnánk keményen és okkal városunk tisztaságát, parkjaink rendezetlenségét, a rongálások okozta károkat. Szidjuk a polgármestert, a képviselőket, és eszünkbe sem jut, hogy a megoldás a mi kezünkben van. Nyári, napos időben a kismamák kiülnek gyermekeikkel a játszótérre. Reklámszatyrukban a kicsi uzsonnája. A játék hevében megéhezett gyermek jóízűen elfogyasztja a szendvicset, a mama pedig egy laza mozdulattal a szelek szárnyára bízza a fölösleges göngyöleget. Alkonyaikor parkjainkat benépesítik a tizenéves fiatalok. Ők a chips-es zacskókat, kólásüvegeket, dobozokat hagyják hátra maguk után. Tíz-tizenöt méterre üresen tátong a szemétgyűjtő. Kedvenc időtöltése dohányzó embertársaimnak a ci- garettavég-röptetés, melynek a gondozott virágágyások látják kárát. Városunk milliókat költ közterületeink tisztán tartására, pedig erre a pénzre máshol lenne szükség. Útépítés, csatornázás marad el, amit viszont számon kérünk a város vezetőin. Aki azt ígéri, hogy megoldja a város tisztán tartását, hiú ábrándokat kerget. Mi tehetünk legtöbbet a tiszta, virágos Gyöngyösért, az itt élő emberek! Mi vagyunk a tulajdonosai ennek a csodálatos környezetben lévő településnek. Miért nem vigyázunk rá? Boári István Gyöngyös (teljes cím a szerk.-ben) Hetvenöt éves idős Zakar János, az eszperantista fordító Ritkán adatik meg egy ember számára, hogy egy mozgalomban negyven évet töltsön el, munkálkodjon szeretett nyelvéért, az eszperantóért. Ennyi évet töltött az eszperantó-mozgalomban idős Zakar János (képünkön) Egerben. Ostoroson született. Édesapja levélkézbesítő postás volt. Az egri fiú-felsőkereskedelmiben érettségizett. Még csak húszéves volt, amikor megszerezte a diplomát, ami akkor a legmagasabb képesítés volt a pénzügyi szakmában. Harminc évig dolgozott a Heves Megyei Statisztikai Igazgatóságon mint pénzügyi osztályvezető. Három fia és egy lánya van, és hét unokája. Az ő életében a nagy pillanat akkor jött el, amikor eszperantista lett. Kis csoportjuk örömmel elvállalta az 1958. évi Északmagyarországi Eszperantó-találkozó rendezését. Némi központi segítséggel a rendezés jól sikerült. Kétszáznál több eszperantista jött el Egerbe, és a résztvevők között több külföldi is volt. Kilenc fő tett nyelvvizsgát - köztük Zakar János - Baghy Gyula előtt, aki akkor a világ legkiválóbb eszperantistája (költő, író) volt, s akit az ország eszpe- rantistái egyszerűen csak „Apukának” neveztek. Zakar János kitűnőre vizsgázott, s már akkor mondta neki Baghy Gyula, hogy szeretné, ha hozzákezdene fordítani szeretett nyelvükből magyarra, hadd lássák a magyar újságok olvasói, hogy milyen gazdag az eszperantó nyelv és irodalom. O megfogadta a jó tanácsot, és hétszáznál több fordítása, írása jelent meg szerte az országban. Legtöbb az akkori Népújságban, a mai Heves Megyei Hírlapban. Egerben a Népújság főszerkesztője, de a szerkesztők is szimpatizáltak az eszperantóval. Ezért az eszpe- rantisták nevében csak köszönetét mondhatunk a hajdani tollforgátóknak ma is. Idős Zakar János egyszerű eszperantistának vallja magát. Részt vett több eszperantó-világtalálkozón, ahol számos levelezőjével találkozott. Az eszperantistáknak nem kell tolmács. A nyelv maga a tolmács. A nyelv, amit az egész világon egyformán beszélnek. Talán ebben van az eszperantó nyelv zsenialitása. Egerben hétszer rendeztek eszperantó-iskolát bel- és külföldi hallgatók részére, ahol Zakar János mindig szívesen segített. Örült, amikor látta, hogy a teljesen kezdők a tanfolyam befejezése után milyen sokat fejlődtek. Az elmúlt 40 év alatt kétszer volt a városi eszperantó-csoport titkára. Manapság csak egyszerű munkása a mozgalomnak, és saját mondását idézve: „Életem végéig szeretnék megmaradni eszperantistának, mert ez a nemzetközi nyelv valóságos csoda. Sok vihart megért már e nyelv, de egyszerűségével ma is hódít az egész világon.” Az egri eszperantisták szívből köszöntik őt a mozgalomban eltöltött 40 évi munkájáért, kívánva neki erőt, egészséget és minden jót. Legyen továbbra is az egri eszperantisták között, és tapasztalataival segítse azokat, akik most kezdik ezt a kedves nemzetközi nyelvet tanulni. Csáki József MMK eszperantó-klub vezető Egy vélemény a nyugdíjvitához Az 1998. október 5-én megjelent cikket olvasva felháborodással fogadtam a Nyugdíj- vita: ki emel a végén? című írásban olvasott Üszögi Bleyer Jenő szövetségi elnök nyilatkozatát a nyugdíjemelés-vitával kapcsolatosan. Ha szerinte - idézem - alkotmányellenes a kormánynak az a szándéka, hogy az alacsony nyugdíjakat kívánja nagyobb arányban emelni, akkor az is alkotmányellenes, amit az én esetemben elkövetett, igaz, hogy a jelen kormánytagok közül is elfogadták azt a szabályt, melyet jó előre már az előző kormány eldöntött, hogy akinek a férje 1997. január 1. után halt meg, annak nem adnak özvegyi nyugdíjat csak akkor, ha az 58. évet betölti. Én bedolgoztam becsületesen 34 szolgálati évet, a munkahelyem megszűnt, mert felszámolták a hevesi Finomsze- relvénygyárat, a nyugdíjalapom a lehető legrosszabb évek, illetve keresetek alapján lett megállapítva, mely 10.282 Ft-tal indult. Jelenleg 16.900 Ft az emelésekkel. Kérdezem én a tisztelt szövetség elnökét, hogy ha ebben a helyzetben lenne, akkor is ez lenne a véleménye? A férjem is bedolgozott 42 év szolgálati időt, a betegsége miatt nem kapta két évig a nyugdíjat, ilyen esetben legalább lehetne a kormány tekintettel arra, hogy a hátramaradt özvegy ne 16.900 Ft-ból kényszerüljön kegyelemkenyéren élni. Mert az említett összeg a lakás rezsijét nem fedezi. Kéréssel fordultam már több helyre, de csak elutasító választ kaptam mindenhol. Kérem, hogy ha az Alkotmánybírósághoz fordulnak, akkor ezen korosztály problémáját is szíveskedjenek felvetni, mert azt hiszem, hogy nem egyedül vagyok ilyen helyzetben, és küszködöm megromlott egészséggel, magas gyógyszerárak mellett fenntartva magam. 1998. március 21-én töltöttem be az 55. évet, immunbeteg vagyok, állandóan gyógyszert kell szednem magas vérnyomásra és szívbetegségre. Több mint 2500 Ft a havi gyógyszerem. Szociális segély csak esetleg adható, de csak esetenként egy évben egyszer, de ezt a magamfajta becsületes ember szégyellj is kérni. Igen hosszúra nyúlt levelemért kérem elnézésüket, de ha lehetséges, juttassák el a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségének, hogy okuljanak az esetemből, és rám nézve is tehetnének javaslatot a megfelelő fórumon, mert nem tudják a magamfajta emberek, hogy hol találnak olyan megfelelő embert, aki bele tudja magát képzelni a kisemberek helyzetébe, és elmondja a problémát ott, ahol kell. S. J.-né (teljes név és cím a szerk.-ben) * Szerkesztőségünk a fenti írást egyfajta vitaindítónak is szánja. Kérjük az idősebbeket, hogy a nyugdíjemelési vitával kapcsolatban fejtsék ki minél többen véleményüket, egyéni sorsok felmutatásával is. Reményeink szerint ezen írások közreadásával is segíthetünk a döntéshozóknak a lehető legigazságosabb megoldás keresésében. A borítékokra írják rá: Nyugdíjvita, Pf. 23. Hálás köszönet a gyógyításért Az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház ortopédiai osztály főorvosainak, nővéreinek és egyéb dolgozóinak köszöne- tünket fejezzük ki áldozatos, lelkes munkájukért, amellyel minket gyógyítottak. Id. Kőműves Endre. Balázs Sándor. Várkonyi László Eger, Földi Sándor Istenmezeje. Répás Imre Mátraballa, Balázs Ferenc Gyöngyös. Kriminális utazás 1998. október 5-i számukban megjelent (Pf. 23.) „Udvariasabban” című olvasói levélre szeretnék reagálni. Teljesen igazat adok az illetőnek, kriminálisba illő az utazás Egerben reggel 7 és 8 óra között, különös tekintettel 7.15 és 7.35 óra között. Hiszen mindenki ekkor szeretné igénybe venni a Volán által biztosított kevés járatot (borsos árú menetjegyekkel és bérletekkel). A kiírásuk szerint 5-6 percenként fog jönni a busz. Na, ezt még nem sikerült nekik megvalósítani. Ha negyed körül nem jutunk fel a buszra, amire mindig kicsi az esély, akkor sokszor fél 8-ig is várhatunk, de akkor már mindenki ideges, lökdösődnek ingerülten, a gyerekeket szidják, mintha az a gyerek imádná cipelni a hátán az 5-6 kilós nehéz táskát. Számtalan esetben megvédem a gyerekeket, mert nekik sokkal rosszabb hátizsákkal tülekedni. Nemegyszer látok olyan jelenetet, hogy a lépcsőn utazó kisgyermek leengedi a leszálló utasokat, majd mire visz- szaszállna, két felnőtt is megelőzi, és hopsz, már záródik is az ajtó. Nem tudom, mit szólna, ha az ön gyermekével történne ez meg. Szóval tűrhetetlen helyzet van, ruhák szakadása, cipőtaposás és ingerült megjegyzések, miközben egymás nyakába lihegünk. Mert min denki szeretne eljutni a munkahelyére vagy az iskolába. Mái többször lemaradtam 2-3 buszról is, és kivártam a fél 8-ast amikor is két busz is jött egymás után majdnem üresen, ak kor meg a főnök ordítását kellett egész nap hallgatnom Hogy drága az utazás, azt mindig megmagyarázzák, hogy mi ért, ezen már nem is évődik aí ember, de hogy emberteler módon kelljen ezért a pénzér utaznunk, azt már nehezen le hét elviselni. Ezért nem az isko lás gyermekek és annak szülei í felelősek. Talán meg kellen« keresni a felelőst. Vagy inkábt járjunk gyalog? Eközben a Vo lán-buszok üresen pufoghatná nak és elmondhatnánk, hog] javult az utazási kultúránk. Tóth Téré: Eger, Malomárok ú Jól szórakoztak lapunk segítségével A Sérült Fiatalok és Felnőttko- rúak Egyesülete Gyöngyösi Rehabilitációs Központja nevében köszönettel vettük a Heves Megyei Hírlap közreműködését, melynek segítségével az Eötvös Cirkusz által felajánlott ingyen cirkuszjegyeket kaptunk a gyöngyösi előadásra. Igen nagy örömöt jelentett ez az intézményünkben nevelkedő fiataloknak, akik jól szórakoztak a színvonalas előadáson. Kérjük, ha lesz ilyen lehetőség, máskor is gondoljanak rájuk. Én csak tolmácsolom hálás szeretettel küldött köszönetü- ket. Berend Károly Sérült Fiatalok és Felnőtt- korúak Egyesülete Rehabilitációs Központja Gyöngyös A májusban megrendezett Heves megyei polgárvédelmi vetélkedőn ^ verpeléti Arany János Általános Iskola és a Remenyik Ede Zeneiskola csapata 1. helyezést ért el. Jutalmunk öt csodálatos nap a Kékestetői ÉDOSZ-üdülőben szeptemberben, ahol minden földi jóban részesültünk. Köszönjük a Heves Megyei Polgárvédelmi Parancsnokságnak és Kányái Jánosnak, az üdülő vezetőjének ezt a tökéletes pihenést és kikapcsolódást. IMOLA BAU Heves megye egyik legnagyobb építőipari vállalata az Imola Bau Kft. megnövekedett építési feladatainak elvégzéséhez munkatársakat keres az alábbi munkakörökbe: Kőműves Vb-szerelő Ács-állványozó ■ Festő Kizárólag jól felkészült, önmagukkal és szakmájukkal szemben igényes szakemberek és brigádok jelentkezését várjuk. Jelentkezni a 36/417-700-as telefonszámon lehet. (34268
