Heves Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-10 / 238. szám
Hiszek abban, hogy az ember eredendően jó. Az egri Kertész út 100. előtt sétálva mégis egyre erősebb bennem a kétely. Ha valaki jónak születik, miért kényszerül mégis arra, hogy a menedékhelyen tengesse életét? A környezete, az őt körülvevő társadalom, a család tette földönfutóvá? Avagy az egyén mégsem teljesen jó, amikor megszületik? A legtöbb, kerítésen kívül élő embert mégsem ez izgatja. Sokkal inkább bántja igazságérzetünket a napközben váró emberek látványa. Miért nem dolgoznak? - teszik fel az újabb kérdést. Ki tartja el őket? S honnan van a zsebekben lapuló százas, mely alkalmanként egy felesre, s egy üveg sörre elég? Szuromi Rita Cirkuszolunk Álmuk egy éji menedék JHfek >-1 f í :: ü A szigor csomagja Rendkívül szigorú büntetésre számíthatnak a kábítószer forgalmazói, sőt fogyasztói is, ha a Parlament elfogadja a szervezett bűnözés elleni törvénycsomagra vonatkozó kormány- javaslatot. Mint hírlik, Európa legszigorúbb törvénye van születőben. A fogyasztás 0-3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, a kábítószer-kereskedő pedig akár életfogytig a rács mögött ülhet. Jó szándékú, épeszű ember csak üdvözölheti a kilátásba helyezett szigort, a kérdés azonban ettől még költői marad, nevezetesen: ki juttatja következetesen érvényre a fenti elképzeléseket? A megfogyatkozott létszámú rendőrség aligha. S ha mégis sikerülne valamennyit betartatni ezen szabályokból, felvetődik a többi kétely: nem ússza-e meg az általában jobb módú szülők csemetéje egy-egy szelíd ejnye-bejnyével a törvénybe ütköző „csínytevést”? Ki és milyen módon érheti tetten a drogfüggő személyeket? A törvény szigora vajon valóban elrettenti-e a bódult ifjakat, netalántán még mélyebb válságba süllyeszti őket a nehezebben megszerezhető következő adagért? A válaszok egyelőre váratnak magukra. (b. k.) Ha nincs priusza, jöhet Sós István, a Város- gondozási Kft. vezetője:- Jelenleg is küzdünk a munkáskéz hiányával. Huszonöt embert foglalkoztatunk közhasznúként, hetet a hulladékgyűjtő telepeken. Nagy a szóródás a munka- vállalók között, folyamatosan hiányzik négy-öt emberünk.- Felvennének-e hajléktalant?- A munkavállalásuknak az a feltétele, hogy jelentkezzenek a munkaügyi központnál, ahol regisztrálják és kiközvetítik őket. Ennek megkerülésére azért nincs mód, mert a közhasznúak foglalkoztatásának 70 százalékát a munkaügyi központ, 30 százalékát az önkormányzat fizeti. 1998. október 11. Közelről Harmadik oldal Zoltán, a rokkantnyugdíjas a ma éjszakát is valószínűleg a szabad ég alatt tölti. Némi nézeteltérése támadt az intézmény vezetőivel: tetűirtásra küldték, ám ő tiltakozik ez ellen. Korábban már lakott a Kertész 100.-ban, de visszaköltözése már nem ment simán. A 49 éves férfi egyébként 50 százalékos rokkant. Havi apanázsa pontosan 10.930 forint. Előző benntartózkodása alatt ebből fizette az 1500 forintos havi ellátást, valamint a kötelező elő- takarékosságot. Ha semmit nem vonnának le a rokkantnyugdíjából, akkor naponta 300 forintot költhetett volna. Hoj*y miből él? Élettársa alkalmi munkát vállalt. Ó azonban meghalt egy szociális otthonban, Zoltán azóta kisebb megszakításokkal a Kertész 100. lakója. Álma az éjjeli menedék, ahol ingyenes az ellátás. Arra a számára költőinek hangzó kérdésre, hogy egyáltalán hajlandó lenne-e dolgozni, ezt feleli:- Kinek kell ma egy 49 éves, rokkantnyugdíjas esztergályos? Az egészséges ember sem kap munkát ilyen idősen...- Alkalmaztak már hontalanokat?- Nem tudjuk, hogy a munkásaink honnan érkeznek. De akinek nincs nálunk priusza - korábban már dolgozott itt, és nem merült fel magaviseleté, fegyelme ellen kifogás -, azt minden megkülönböztetés nélkül alkalmazzuk. Tíz munkahely sem volt elég... Jékli Sándor, az Egri Családsegítő Intézet igazgatója: Differenciált a családsegítő intézet ellátóhálózata, így az azt igénybe vevők anyagi helyzete is. Akik gondozóotthont kérnek, azok havonta 8000 forintot fizetnek. Akik az átmeneti otthonba kérik az elhelyezést, azok minimális térítési díjat fizetnek a hajlékért és a meleg vacsoráért. A legrosszabb helyzet a menedékhelyen van. Az ott élők többségének nincs jövedelme, őket teljesen ingyen látjuk el.- Láthatatlan jövedelmek azért az utóbbi kategóriában is adódnak...- A menedékhelyen élők is vállalnak alkalmi munkát építkezéseken, vagy üveget, papírt gyűjtenek. Ebből keletkeznek a láthatatlan jövedelmek, melyeket ha eltitkolnak, akkor ingyen, jelképes összeg nélkül is kapnak szállást, vacsorát.- Ha lenne munka- lehetőség, dolgoznának a hajléktalanok?- Ez nagyon változó. Volt olyan, akinek egy hónapban tíz munkahelyet kerestünk, s egy napon belül mindegyiket otthagyta. Mások évek óta rendszeresen dolgoznak. Miért kell nekem nevetni, amikor sírni volna kedvem? Azért, mert cirkuszban vagyok - adom meg önmagámnak a választ. Pedig tiltakozom a mosoly ellen. Testem-lelkem ellene van az ilyesfajta bohóckodásoknak. Mégis, a körülöttem ülők derülnek, s ezt teszem én is. Ha visszaemlékszem saját életemre és mindarra, amit évszázadok során tapasztalatként felhalmozott az emberiség, akkor tudhatom, ez semmi más, mint manipuláció. Játék az idegekkel, az érzékkel, az emberben lakó csordaösztönnel. Mert amit tesz a tömeg, az önkéntelenül rám is hat. Valójában még mindig sírni volna kedvem. Ám most már nem saját magamtól, hanem az emberek kiszolgáltatottságától. Attól, amit sokan és sokszor neveztek már a történelemben úgy: ösztönös cselekvés. Attól, ami ezreket és tízezreket szólított az utcákra forradalmak, polgár- háborúk, népfelkelések, királyok és miniszterek hatalmának megdöntése érdekében. Attól, amely tucatszám kényszerített ártatlanokat, kevésbé ártatlanokat és bűnösöket vérpadra, utóbb törvényszék elé. Ám az emberben rejlő sötét erőket nemcsak a cirkuszi akrobaták, bohócok, állatidomárok ismerik. Sajnos, jól tudják, nagyon is érzékelik ezt az életünket meghatározó politikusok is. Már nem akarok sími. Nevethetnékem támad. A magam és a körülöttem ülők kiszolgáltatottságán. Ezért is állja meg - talán most minden eddiginél jobban - a helyét egy régi, Caesar kori római mondás: a népnek cirkusz kell - és mellé kellene még kenyér is... SZUROMI RITA Szabad ég alatt Van, aki a szabad ég alatt, van, aki vaságyon tengeti napjait A törvény kedvezményezettjei a rossz lányok? Noha törvény még nincs, s a számos tervezet közül a legutóbbit is csak szőrmentén ismerik az illetékesek, máris sokan beszélnek arról: mely településeken lehetne kialakítani az úgynevezett „türelmi zónákat”; azokat a helyeket, ahol a prostituáltak legálisan gyakorolhatnák ősi mesterségüket. Bár a látszat ennek némiképp ellentmond, a szakemberek szerint Heves megyében nincs konkrét igény vigalmi övezetek ' létrehozására. A legtöbb városban még azt sem tudják: rájuk is vonatkozik-e majd az elképzelés? Egyesek szerint az 50 ezres, mások úgy tudják, a 30, netán 20 ezres lélekszám lesz a határvonal, ami felett kötelező lesz kialakítani a kéjzónákat, de igény eseten állítólag a kisebb települések is élhetnének a lehetőséggel. A hírek szerint a törvény csak a rosszlányokat hozná kedvezményezett helyzetbe. A kapcsolódó tevékenységekre - futtatásra, kerítésre, szobáztatásra, nem is beszélve a prostitúciót kisérő egyéb bűncselekményekről - továbbra is vas- ököllel sújtana le a hatósági szigor. Mindez azt jelentheti, hogy a kurváknak maguknak kellene gondoskodniuk saját fenntartásukról, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről. A koncepcióban sok még a kimunká- latlan elem. Egyebek mellett nem tudható az sem, ki dönt majd a türelmi övezet kialakításáról. A képviselő-testület? A jegyző? Netán valamelyik iroda? Esetleg bevonják a rendőrséget és a körzetek lakóit is...? A fővárosban máris tiltakoznak az érintettek. A belső kerületekből legszívesebben a „partvonalra” szorítanák a jelenséget, a peremrészeken élők viszont kézzel-lábbal ellenzik viszonylagos nyugalmuk felborulását. Heves megyében - legalábbis hivatali körökben - nem váltott ki túlzott lelkesedést az ötlet. Egerben úgy vélik: a város miliőjébe nem illene bele az intézményesített örömszerzés, kivált most, amikor a rendőrségnek köszönhetően az illegális prostitúció jelentős részét felszámolták, s e téren - relatíve - rend és nyugalom tapasztalható. A polgármesteri hivatalban úgy vélekednek, azért sem lenne szükség a zóna kialakítására, mivel idáig még senki nem jelentkezett erre vonatkozó igénnyel. Gyöngyös és Hatvan túlzottan kis város ahhoz, hogy érdemes lenne fontolóra venni az elképzelést - állították egybehangzóan magas helyeken. Egyelőre azzal sincsenek tisztában, milyen szempontok alapján kellene mérlegelniük, ha kötelezővé tennék számukra az intézkedést, s még nagyobb gondot jelent, hogy szerintük ezzel táptalajt biztosítanának a bűnözéshez.- A nagyvárosokban eltűnnek az emberek, nálunk viszont háziasí- tanánk a bordélyt - jelentette ki az egyik jegyző. - Kinek van erre szüksége? Azért akadnak ilyen emberek - tehetjük hozzá zárszóként anélkül, hogy bármelyik álláspont mellett elköteleznénk magunkat. Ám tény: hiba lenne strucc módjára a homokba dugni a fejünket - mondjuk - a 30- as úton, vagy a sztráda parkolóinál járva.. Tari Ottó
