Heves Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-10 / 212. szám
8. oldal Kamarai Elet 1998. szeptember 10., csütörtök A vendéglátó németek és a Heves megyei vendégek együtt, egy csoportban Villamosipari szakembereink Münsterben A korábban kialakult és ma már hagyományosnak mondható gyakorlatnak megfelelően a közelmúltban villamosipari szakemberek vettek részt - kamaránk szervezésében - németországi továbbképzésen. Képünkön balról a második Cseh István, a kamara elnökségi tagja, és mellette dr. Leineweber, a münsteri kézműves kamara főügyvezetője. Ismételten lehetőség nyílik a továbbképzések igénybevételére Garázsok és környezet- védelem, valamint Hűtés és klíma témakörökben. Jelentkezni, érdeklődni lehet a kézműves kamara címén és telefonszámán: Eger, Hadnagy u. 6. 36/429-891. Kamarai osztályok A bemutatás végére értünk. A sort az építőipari osztály vezetésének bemutatásával záijuk. Az osztály elnöke: Tuza József (kőfaragó). Az elnökség tagjai: Fodor Lajos (kőműves), Palotai András (kőműves), Hadobás Dezső (építőipari kivitelező). Kérjük az olvasókat, hogy megrendeléseikkel forduljanak bizalommal kamarai tag szakembereinkhez. Üzleti ajánlatok 835 3359 Radiátorokat, fűtőtesteket európai országokban értékesítő osztrák cég vásárolna magyar gyártóktól ilyen termékeket, főleg kettős konvektorokat és lapradiátorokat. 835 3360 Belga cég megbízást adna tapasztalt műbútorasztalosnak tölgyfa bútorok gyártására. 835 3367 Tömörfából (bükk, éger, erdeifenyő) készült bútorok (ágyak, szekrények, fiókos szekrények) magyarországi gyártóival keresik a kapcsolatot Németországból. 835 3368 Német cég a legkülönbözőbb kézművestermékek gyártóival (babák, vadászkürtök, hintók stb.) keresi a kapcsolatot. Szívesen vennék, ha tipikusan magyar vonatkozású dolgokra kapnának ajánlatokat. 835 3369 Német cég asztal- és ágyneműt gyártatna Magyarországon, és ehhez olyan magyar cégeket keres, amelyek kiváló minőségű vásznat és pamutszövetet gyártanak. 835 3373 Német cég keres porcelánból, üvegből, kristályból készült ajándéktárgyakat, kerámiákat, fűzfavesszőből készült kosarakat stb. 835 3381 Hidraulikus technikával foglalkozó német cég hasonló profilú magyar vállalatnak megbízást adna precíziós részek gyártására, marással, esztergálással, fúrással, csiszolással, felületkezeléssel. 835 3382 Norvég cég megbízást adna magyar rézműves cégnek kb. 3x12 centiméter nagyságú réztáblák (legalább 10.000 db) készítésére, amelyekre egy általa megadott jelképet és szöveget vésnének. Változások a szakképzésben Az elmúlt években - napjainkig - sok hír jelent meg a magyar közoktatás és a szakképzés átszervezését illetően. Az 1998/99-es tanév a szakképzés vonatkozásában rendkívül fontos és konkrét változásokat hoz magával, az alábbiakban ezeket gyűjtöttük csokorba. A közigazgatás átszervezése - ^melynek része a szakképzés irányításának az Oktatási Minisztériumba kerülése is - valószínűleg nem befolyásolja a törvényekben és a Nemzeti Alaptantervben (NAT) lefektetett alapokat. A törvények szerint a tényleges szakképzés 1998 szeptemberétől a szakképző intézetekben 16 éves, illetve magasabb előképzettségi igény esetén 18 éves korban indulhat. Ez azt is jelenti, hogy megnövekszik a közismereti tárgyak súlya a szakképző iskolákban. A felmenő rendszer adta helyzetnek megfelelően a NAT csak 2000-ben éri el a szakképző iskolákat, egyik hatása már most is - az 1998/99-es tanévben - megjelenik. Ebben a tanévben az első évfolyamon már csak szakmai előkészítő tárgyak oktathatók - a közismeretiek mellett az összó- raszám legfeljebb 15 százalékáig -, gyakorlati oktatás pedig az előkészítés időszakában (9-10. évfolyam) csak kizárólag tanórai keretben és iskolai tanműhelyben folyhat. Ez az oka, hogy ebben a tanévben a vállalkozások nem vehették fel gyakorlati képzésre a 8. osztályból kikerülő gyerekeket. Az érettségivel rendelkező fiatalok, illetve a tankötelezettségnek eleget tettek azonban változatlan formában, szerződéssel, illetve megállapodás alapján vehetnek részt a gyakorlati képzésben. A jövőben a 10. évfolyamot követő alapműveltségi vizsga után kettéválik a szakmunkásképző és szakközépiskolai vonal, az előbbi all. évfolyamon már csak szakmai tárgyakat tanít, és szakmai vizsgával fejeződik be. A másik 11-12. évfolyamain már 30-35 százalékban szakmai előkészítő tárgyak oktatása folyik, és az érettségi vizsga után kétéves tanulással lehet szakképesítést szerezni. A szakképzés tartalmi fejlesztésének gazdája a Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI). Irányításával - a szakképző intézetek, szaktárcák, gazdasági kamarák szakembereinek bevonásával - készültek az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmákhoz a tantervek, tananyagok, követelmények. A központi programok jelentik a garanciát arra, hogy a szakma gyakorlásához szükséges és nélkülözhetetlen ismeretek valameny- nyi tanuló számára elsajátítandók legyenek, függetlenül attól, hogy melyik iskolában tanul. 1998. szeptember 1 -je azért is meghatározó dátum a szakképző intézmények életében, mert mostantól csak olyan szakmák oktathatók iskolarendszerben, amelyek szerepelnek az állam által elismert szakmák sorában, azaz az OKJ-ben. Pálfy István Heves Megyei Kézműves Kamara Sütőipari vállalkozóknak A Heves Megyei Kézműves Kamara az egri Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézet bevonásával pék szakmában mestervizsga-előkészítő tanfolyamot szervez. Érdeklődni és jelentkezni lehet Ember György igazgatóhelyettesnél (Eger, Mátyás király u. 52., telefon: 324-326) és Pálfy István képzési igazgatónál (Eger, Hadnagy u. 6., telefon: 429-891). 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Felhívás mestervizsgákra Jelentkezési lap a gazdajegyzőknél A gazdasági kamarákról szóló törvény kimondja, hogy a gazdasági kamarák végzik a mesterképzést és -vizsgáztatást, melynek alapján a Heves Megyei Agrárkamara a következő területeken és helyeken végez mesterképzést és -vizsgáztatást. Mestervizsga-helyek: Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet 3301 Eger, Mátyás király út 52-54. szám. Vincellérmester Mezőgazdasági és fenntartó mester Erdészeti mester Almásy Pál Mezőgazda- sági Szakközépiskola, Szakiskola, Élelmiszer-ipari Szakmunkásképző Iskola és Kollégium 3201 Gyöngyös, Zrínyi út 3. szám. Mestergazda Vincellérmester Zöldségtermesztő mester Virágkötő mester Szarvasmarha-tenyésztő mester Eötvös József Középiskola 3360 Heves, Dobó István út 29. szám. Mestergazda Mezőgazdasági gépészmester Juhtenyésztő mester Sertéstenyésztő mester Szarvasmarha-tenyésztő mester Mesterlovász Vadas Jenő Erdészeti Szakközép-, Szakiskola és Kollégium 3232 Mátrafüred, Erdész út 11. szám. Vadász, vadtenyésztő mester A mestervizsga szerkezete:- szakmai elmélet- szakmai gyakorlat- vállalkozási ismeret- pedagógiai ismeretek A mestervizsgák szakmai és vizsgáztatási követelményei a 25/1997. (VI. 04.) FM-rende- let tartalmazza, mely a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1997. évi 10. számában jelent meg. Az előkészítő tanfolyamokról és a vizsgáztatásról érdeklődni lehet a mestervizsga-helyeken, valamint a Heves Megyei Agrárkamaránál. A vizsgára jelentkezés határideje: szeptember 25. Jelentkezési lapot a gazdajegyzőknél lehet beszerezni. Mezőgazdasági termékek és árak A vágóállatokat drágábban adják Az előző év júliusához képest 3,9 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági termelői árszínvonal, míg az idén júliusban az előző hónaphoz képest 9,2 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly júliushoz képest a növényi termékek ára 1,8 százalékkal lett alacsonyabb, míg az élő állatoké és állati termékeké 11,5 százalékkal nőtt. A növényi termékek közül a gabonafélékért a korábbi hónapokhoz hasonlóan 23,6 százalékkal alacsonyabb árat kaptak a termelők, mint egy évvel korábban. A gyümölcsök árszínvonala 26,3 százalékkal nőtt, míg a zöldségféléké 14 százalékkal mérséklődött. Az élelmezési burgonya átlagára több mint másfélszerese az előző évinek. A KSH közleménye szerint a vágóállatok közül a legnagyobb, 38,9 százalékos árszintnövekedés a vágóborjú, 29,5 százalékos a marha, és 16 százalékos a vágójuh esetében volt. A vágóbaromfi termelői ára 5,3 százalékkal nőtt, az étkezési tyúktojásé 7,8 százalékkal, míg a tehéntejé 23,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Az adatok szerint júliusban — júniushoz képest - a növényi termékek ára 15,4 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké 0,7 százalékkal csökkent. A gabonafélék együttes árszínvonala 10,7 százalékkal volt alacsonyabb a júniusinál. A kiemelt termékeken belül csak a kukorica átlagára nőtt, árszintje 0,6 százalékkal emelkedett. A vetőmagvak felvásárlási átlagára jelentős mértékben, mintegy 35 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző hónapban. Az élelmezési burgonya árszintje 32, I százalékkal tovább csökkent. A gyümölcsök és zöldségfélék árszintje is mérséklődött, 10,1, illetve 21,6 százalékkal az előző hónaphoz képest. A vágóállatok közül a boíjú és a juh ára 3,1, valamint 12,7 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a vágósertésé 1,7, a marháé pedig 3 százalékkal tovább csökkent. Az étkezési tyúktojás átlagára 0,8 százalékkal nőtt, míg a tehéntejé 1,1 százalékkal mérséklődött. Az EU és hazánk tejtermelése Az európai tejtermelés helyzetét, jövőjét vitatta meg a kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetemen tartott tanácskozásán az Európai Tejtermelő Gazdák Szervezete. Az adott térségben - összesen 11 országban - meghatározó szerepet betöltő tejtermelők először találkoztak egy unión kívüli országban. A tanácskozáson részt vesznek a csatlakozásra váró kelet- európai országok — közöttük hazánk - jeles elméleti és gyakorlati szakemberei. Mint Széles Gyula egyetemi tanár elmondta, a szervezet azért tartotta ülését hazánkban, mert ismereteket gyűjtöttek a tejtermelés helyzetéről. Tájékoztatták a magyar gazdákat is az érvényben lévő, illetve várható uniós szabályokról. Ez a felkészítést szolgálta a csatlakozással járó feladatokra. Több külföldi hozzászóló figyelmeztetett arra, hogy hazánk csatlakozásának idején a tejtermelésre vonatkozóan még feltehetően életben lesz a kvótarendszer, azaz annak meghatározása, hogy egyes országok mennyi tejet termelhetnek. Kifejtették azt a reményüket is, hogy 2006 után már nem lesz szükség erre. Addig - szerintük - kidolgozzák azokat az ösztönző szabályokat, amelyek a jelenlegi előírások nélkül is optimális tejtermelésre ösztönzik a gazdákat. Búzáért - vetőmagot kaphatnak Nagytermelők is a csereakcióban Az idei őszi vetéseknél a fémzárolt őszibúza-vetőmag fel- használásának növelésére felajánlott búzájuk után érték- arányos csere keretében fémzárolt maghoz juthatnak szeptember 7-étől azok a termelők, akik az élelmezési búza garantált áron történő állami felvásárlására búza-vetésterületüket bejelentették. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium információi szerint a Vetőmag Terméktanács mintegy kétmilliárd forint értékű támogatási csomagot javasolt a szaktárcának. A tervekben cserelehetőség is szerepel. Azok a termelők, akik 50 hektár alatti búza-vetésterületet jelentettek be, hektáronként 250 kilogramm mennyiségig fémzárolt II. szaporítási fokozatú vetőmagot cserélhetnek az idén termelt malmi, euro vagy takarmány minőségű búzájuk után. Az árut az idei termésű élelmezési búza garantált áron történő állami felvásárlásának lebonyolítási rendjéről szóló 1/1998. (Vn. 16.) FVM-rende- let 1. sz. mellékletében kell felajánlani a csere alapjaként. A búzáról a felvásárló szervezet átvételi igazolást ad, amely tartalmazza az átvett mennyiséget, minőséget és ennek az intervenciós felvásárlásról szóló 3/1998. (VII. 16.) számú FVM-rendelet alapján meghatározott vételárat. Az igazolás a termelőt feljogosítja arra, hogy azoknál a vetőmag-forgalmazóknál, akik a Vetőmag Terméktanács tagjai, értékegyeztetéssel fémzárolt vetőmagot igényeljen. A fémzárolt II. szaporítási fokú vetőmag irányára tonnánként 32 ezer forint, az áfával 36 ezer forint, plusz a csávázási díj. A vetőmag ellenértékét a forgalmazó részére a felvásárló szervezet utalja át, az átvételi igazolások alapján. Az 50 hektárnál nagyobb búzavetésterületet bejelentők jogosultak a bejelentett területük 40 százalékáig hektáronként 250 kilogramm fémzárolt vetőmag igénylésére a fentiekben meghatározott módon idén termelt búzájuk után. Azok a legfeljebb 50 hektár búzaterületet bejelentett termelők, akik felajánlható árubúzával nem rendelkeznek, a későbbiekben kiadott rendelet szerint juthatnak vetőmaghoz. r ,•
