Heves Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-24 / 224. szám

8. oldal Kamarai Elet 1998. szeptember 24., csütörtök Bővülő kamarai hatáskör reite a panaszügy rendezését. Amennyiben a fo­gyasztó panaszával a gazdálkodó szervezet nem ért egyet, köteles véleményéről azt rövid írásos indoklással értesíteni. A békéltető testület eljárása kérelemre a tör­vény 27. paragrafusában szabályozottan indul. A kérelmet a fogyasztót - vagy több fogyasztót - érintő vitás kérdés esetén, az érintettek felhatal­mazása alapján, a fogyasztói érdekeket képviselő társadalmi szervezet terjesztheti elő. A békéltető testület határozata kötelező érvé­nyű, kivéve azt az esetet, ha a gazdálkodó szer­vezet már az eljárás kezdetekor a kötelezés elfo­gadása ellen nyilatkozott. Ez esetben a határozat ajánlás. A gazdálkodó szervezet a határozat ki­hirdetésekor is nyilatkozhat a kötelezőség elis­meréséről. Az eljárás költségei azt a felet terhelik, akit az ügyben a testület elmarasztalt. A békéltető testületeket 1999. január 1-jétől kell működtetni. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a területi gazdasági kamarák mellett mű­ködő békéltető testületek létrehozását írja elő. A békéltető testület olyan független testület, amelynek célja a fogyasztó és a gazdálkodó szer­vezet közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyez­ségen alapuló rendezésének megkísérlése. Sikertelenség esetén a testület az ügy eldönté­sére is jogosult a fogyasztói jogok gyors, haté­kony és egyszerű érvényesítése érdekében. A békéltető testület a területi gazdasági kama­rák (Kereskedelmi és Iparkamara, Kézműves Kamara, Agrárkamara) közösen működtetik. A békéltető testület hatásköre bizonyos mérté­kig korlátozott. Nem terjed ki azokra a jogvi­tákra, amelyekre a jogszabály valamely más ha­tóság jogkörét állapítja meg. A területi illetékes­ség a testületet működtető gazdasági kamarák il­letékességi területéhez igazodik. A békéltető tes­tület akkor indítja meg az eljárást, ha a fogyasztó az érintett gazdasági szervezettel már megkísé­Tanulószerződések és kötelezettségek A gazdálkodó szervezet (vál­lalkozó) és a tanuló között a gyakorlati képzésre létrejött szerződésnek „következmé­nyei” is vannak. A leggyakrab­ban felvetődő kérdésekre az alábbiakban válaszolunk: Tanulószerződést köthet a tankötelezettségnek eleget tett, 16. életévét betöltött fiatal, ha a szakképzettségre előírt előkép­zettségi és egészségügyi feltéte­leknek megfelel. Az a vállalkozó, gazdasági szervezet köthet tanulószerző­dést, akinek az adott szakma oktatásához a tárgyi és szemé­lyi feltételek rendelkezésre áll­nak (a gazdasági kamarák a fel­tételek meglétét ellenőrzik), és tagsági viszonyuk a kamarák­nál rendezett. A gazdálkodó szervezet a ta­nuló részére juttatást köteles fi­zetni. A juttatás összege nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér 10 százalékánál. Ez a juttatás ösztöndíjnak minősül, így adóelőleget nem kell le­vonni. A tanulószerződéssel tanul­mányokat folytató fiatal teljes körű társadalombiztosításra jo­gosult, a tanulói jogviszony időtartama szolgálati időnek minősül. A tanuló három százalék egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni, míg a nyugdíjjá­rulék mértéke attól függ, tagja- e valamely nyugdíjpénztárnak. A teljes nyugdíjjárulék ez év­ben 7 százalék. A vállalkozó, gazdasági szervezet kötelezettségeit ille­tően a tanulónak kifizetett jutta­tás munkabérnek minősül, így az után tb-járulékot kell fizetni. Egészségügyi hozzájárulást ta­nuló után nem kell fizetni. A tanulói jogviszony nem minő­sül munkaviszonynak. Az SZJA-törvényben megha­tározott vállalkozó, valamint az 1996. évi LXXVII. törvény szerinti belföldi székhelyű gaz­dasági társaság szakképzési hozzájárulás fizetésére kötele­zett. Kedvezmények a fentiek ellensúlyozására: A vállalkozói bevétel: legfel­jebb annak mértékéig — csök­kenthető:- tanulónként havi 6000 fo­rinttal,- a 12 hónapon keresztül fi­zetett tb-járulék összegével, ha a vállalkozó a szakmai vizsga után a tanulót tovább foglalkoz­tatja,- a szakképzési hozzájárulás egyéb ráfordításként könyvel­hető el. Tanfolyamok - vizsgák Folyamatos a jelentkezés a mestervizsgára, illetve az azt előkészítő tanfolyamokra. Várhatóan októberben autószerelő mestervizsgára kerül sor. A jelentkezéshez és a felkészüléshez szükséges doku­mentumok, jegyzetek a kamaránál beszerezhetők. Várjuk a jelent­kezést a hamarosan induló pék, fodrász, kőműves mestervizsgára felkészítő tanfolyamainkra. A munkaerő-piaci helyzetnek megfelelően, kellő számú jelent­kezés esetén munkanélküliek és szakképzettség nélkül a pék szak­mában dolgozók számára szakképesítést nyújtó tanfolyamot szer­vezünk. Várjuk a jelentkezést a tűzvédelmi tanfolyamra is. Részletes in­formáció személyesen vagy a 36/429-891-es telefonon kapható. Új szakmai tananyagok Ipartner A Gazdasági Minisztérium közvetlen telefonszolgálata a gazdasági életben résztve­vőket, illetve a gazdaság iránt érdeklődőket tájékoz­tatja. A telefonszolgálat heti három alkalommal (kedd, szerda, csütörtök) működik, 14—16 óra között. A telefonszámok: 06/1/269-3703, 311-8375. Az érettségihez kötött szakmák gyakorlati oktatásában az 1998- ban elsőéveseket foglalkoztató vállalkozóknak komoly válto­zást hozott az új tanév. A most kezdődő képzésben csak az Országos Képzési Jegy­zék szerinti oktatás engedélye­zett. Fontos tehát, hogy a gya­korlati képzésre vállalkozó gazdálkodó szervezet mielőbb vegye fel a kapcsolatot a szak­képző iskolával, és kérje az ál­tala oktatni kívánt szakma kép­Üzleti ajánlatok 837 3432 Észt szállítási cég mindenféle fa, fűrészelt áru eladásában érdekelt. 837 3436 Gyerekruházati cikkeket (0-16 éves korig) vásárolna gyártótól izraeli cég. 837 3440 Fiatal német divat- tervező csoport kapcsolatot keres magyar nőiruha-gyár- tókkal, akik érdekeltek - közös vállalkozási alapon - elsősorban női fehérnemű és estélyi ruhák gyártásában. 837 3441 Norvég cég ma­gyar billentyűzetet vásá­rolna, és lehetőleg magyar gyártmányú mintapéldányt kér. 837 3443 Norvég nagyke­reskedelmi vállalat, amely ajándéktárgyakat, lakásde­korációs cikkeket és kisbú­torokat forgalmaz, szállító­kat keres ezen termékekre. 837 3445 Svájci cég kapcso­latot keres kerti pavilonokat, kerítéseket és egyéb kerti felszerelési cikkeket gyártó vállalatokkal. 837 3446 Szíriái cég finomí­tott cukrot és nyerscukrot vásárolna. Az ajánlattevőket versenyeztetni kívánja. 837 3448 Plexiüveget és PVC-fóliát venne török cég. 837 3450 Amerikai vállalat vásárolna feldolgozott, fé­nyezett kendert. 837 3457 A következő fű­szerféléket kínálják megvé­telre Indiából: feketebors, gyömbér, fokhagyma (szárí­tott is). Importőrt, ügynököt keres, kívánságra mintát küld. A legfrissebb üzleti aján­latok faxinformációs rend­szerünkről is lekérhetők a 414-414-es telefonszámon. További információ kedden és csütörtökön 14—16-ig: Heves Megyei Vállalkozói Központ 3300 Eger, Dobó tér 6/A. zési és vizsgakövetelményeit. Egyedi munkahelyen ugyanis csak akkor folyhat képzés, ha a személyi és tárgyi feltételek, a végzett munka olyan, hogy lehetővé teszi a szakmai és vizsgakövetelmé­nyekre való felkészülést. Az idei ellenőrzések során sok esetben jártunk olyan kép­zőhelyen, ahol az alapvető do­kumentumok - köztük az előbb felsoroltaknak megfelelőek - sem álltak rendelkezésre. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Miniszteri rendelet jelent meg Támogatás fémzárolt búzavetőmag beszerzéséhez Az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) kormányrendelet (a továbbiakban R.) 1. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelte el a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca vezetője: 1. paragrafus (1) Százszázalékos kamattá­mogatásban részesülnek azok a vetőmag-forgalmazók (a to­vábbiakban: forgalmazók), amelyek tagjai a Vetőmag Terméktanácsnak, és áruhitel formájában az 1998. évi őszi- búza-vetésekhez fémzárolt, II. szaporulati fokú vetőmagot ér­tékesítenek azon termelők ré­szére, akik a./ az élelmezési búza garan­tált áron történő felvásárlásáról szóló 58/1997. (VII. 29.) FM rendelet (a továbbiakban: FM r.) alapján ötven hektárnál ke­vesebb búza-vetésterületet je­lentettek be a területileg illeté­kes megyei (fővárosi) földmű­velésügyi hivatalnak, és akik b./ nem rendelkeznek az 1998. évi búzatermésből szár­mazó, az FM r. alapján fel­ajánlható minőségi búzával. 2. paragrafus (1). A forgalmazók az 1. §. (1) bekezdése szerinti kamattámo­gatást termelőnként legfeljebb ötven hektár búza-vetésterület figyelembevételével, hektáron­ként kétszázötven kg/ha vető­magmennyiségig harmincket­tőezer Ft/t plusz áfa áron tör­ténő biztosításához - a terme­lőkkel kötött különmegállapo- dás alapján, azok 1999. évi bú­zatermésének fedezetére - az R. 2. §-a (8) bekezdésének a./ pontja alapján, legfeljebb egy­éves lejáratra felvett hitelösz- szeg után vehetik igénybe. (2) A forgalmazónak a ka­mattámogatás igényléséhez - a kamatbefizetés hitelintézeti igazolása mellett - termelőn­ként csatolni kell a területileg illetékes földművelésügyi hiva­tal igazolását a bejelentett ve­tésterület nagyságáról, illetőleg a vetőmag kiszolgáltatásáról szóló bizonylatot is. (3) A kamattámogatás a terü­letileg illetékes adóhatóságtól negyedévente igényelhető az 10032000-01905616 APEH Agrárfinanszírozás támogatás folyósítása számláról. 3. paragrafus (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2). Amennyiben a forgal­mazó külön jogszabály alapján integrátor, támogatást ugyan­azon termék után több jogcímen is igénybe vehet. Azzal a felté­tellel, hogy a támogatás összege a ténylegesen kifizetett kamata összegét nem haladhatja meg. Az ős- és a kistermelőkért lépnek fel A készülő középtávú mező- gazdasági stratégia lényege a ős- és a kistermelők, valamint a családi gazdaságok segítése lesz - hangoztatta Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter. Mint kijelentette: az ötéves straté­giát a közeljövőben hirdetik meg. Kiemelte: a kis- és középvál­lalkozások támogatása már EU- konform Magyarországon, de miként a világon, úgy nálunk is probléma, hogy a nagyobb ter­melők előnyösebb helyzetben vannak, mint a kicsik, miköz­ben a „társadalom motorját” a kisebb vállalkozások jelentik. Torgyán József úgy fogalma­zott, hogy a gabonahelyzet megoldásának kulcsa csak a piacok hosszú távú biztosítása lehet. Ennek érdekében a ma­gyar gabonát ismét szállítani kellene a hagyományosnak te­kinthető, ám néhány éve elfelej­tett országokba, mint például Kubába, de új piacokra is, mint például Boszniába. Az üzleteket pedig barter-megállapodások- kal kellene előmozdítani. Az idén mintegy 5 millió tonna búza, további 2 millió tonna egyéb gabona termett Magyar- országon, és várhatóan több mint 6 millió tonna kukorica- termésre lehet számítani. A ki­vitel megkönnyítése érdekében pedig a miniszter javasolni kí­vánja, hogy a MÁV csökkentse hazai áruszállítási tarifáit, ezzel is segítve a gazdálkodókat. Megerősítette, hogy a gazdák úgynevezett normatív támoga­tása megszűnik, és a tárca csak akkor segíti az exportot, ha az a hátrányos helyzet kiegyenlítését szolgálja. Ez összhangban van az Európai Unióban alkalma­zott előírásokkal is. Az esedé­kes hazai állami felvásárlásokat - amelyek a piaci zavarok meg­szüntetését célozzák - a költ­ségvetési források ésszerű fel- használásával, de ha kell, akár hitelekkel is megoldják - kö­zölte a miniszter. Feloldották a tűzgyújtási tilalmat A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium feloldotta az augusztus 15- től az erdőkre és az erdők melletti területekre elrendelt általános tűzgyújtási tilal­mat - tájékoztatta a tárca il­letékese az MTI-t. Egyben felhívták a lakos­ság és a kirándulók figyel­mét, hogy az erdőben csak a kijelölt és kiépített tűzrakó- helyen - szélcsendes időben- szabad tüzet gyújtani. A tüzet ne hagyják felügyelet nélkül, távozás után pedig minden esetben gondoskod­janak annak eloltásáról. Fontos, hogy a hétvégite- lek-tulajdonosok az őszi gyomégetésnél fokozott fi­gyelemmel járjanak el, mert a gyorsan haladó tűz köny- nyen elérheti az erdőt vagy a lakott területeket. A minisztérium kéri a közúton és vasúton utazó­kat, hogy égő cigarettacsik­két és dohányneműt ne dob­janak ki a járművek abla­kán, mert a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül az erdő- és mezőgazdasági területe­ket is veszélyeztetik. Ha mégis tűz keletkezik az erdőben, annak észlelé­sekor a legfontosabb feladat- a kezdeti „kis tüzek” elol­tásán túl -, hogy értesítsék a tűzoltóságot, a polgármes­teri hivatalt és a terület tu­lajdonosát. Védjegyes élelmiszerek Az agrártárca kezdeményezése alapján kezdődik el az a marke­tingprogram, amely a Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegy bevezetését és működtetését célozza. Az FVM Agrármarketing Centrum által szervezett kampány célja a terméktanúsítás, a fo­gyasztó bizalmának megnyerése. A kiváló, a vonatkozó jogszabá­lyokban, valamint a Magyar Élelmiszerkönyvben előírtaknál lé­nyegesen jobb minőségű élelmiszerekre a tanúsítást a terméken fel­tüntetett jellel - védjeggyel - hozzák a fogyasztó tudomására. Ha­zánkban ez az első ilyen védjegy, amely a magyar eredetet, a ter­mék minőségi többletteljesítményét és a független szerv által vizs­gált tanúsítást tartalmazza. Támogatják a kukoricaexportot Tonnánként 1500 forint export- támogatást ad az agrártanács a kukoricára, és kivitelére meg­szünteti a letéti, valamint enge­délyezési kötelezettséget — mondta Kosa Ferenc, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium Agrárrendtar­tási Hivatalának új elnöke. Eldőltek a kukoricával kap­csolatos támogatások alapvető elemei. A javaslat lényege, hogy a kukoricakivitelt a lehető legjobban liberalizálják, s az áru hazai beszerzését és tárolá­sát is megkönnyítik. A vonatkozó intézkedések­nek még meg kell jelenniük, így az exportszubvenció - amelynek mértékét a GATT­WTO-megállapodás szerint már nem is nagyon lehet nö­velni - várhatóan szeptember végétől, október elejétől lesz érvényes. A kivitel ösztönzése az ex­porttámogatás maximális ki­használtsága esetén 700-800 millió forintba kerülhet az ag­rártárcának, ez az összeg ren­delkezésre áll az idei keretből. Várhatóan a tárca a kukori­cára is ki kívánja terjeszteni a most csak a búzára érvényes százszázalékos tárolási hitel­kamat-támogatást, valamint az állattenyésztőkre vonatkozó heti 15 forintos tonnánkénti támogatást. A gabonára szánt idei költségvetési keretből 95 százalék körüli a rendelkezésre álló pénzeszközöknek az ará­nya, ami részarányos. Az intéz­kedés célja, hogy a kukorica exportja folyamatos legyen. Mivel a gabona országon be­lüli elhelyezkedése adott eset­ben gátja az értékesítésnek, ja­vaslat született arról is, hogy a szállítási költségek jelentős ré­szének átvállalásával 50, vagy a döntéstől függően 100 kilomé­teres távolságon felül ezek a különbségek csökkenthetők le­gyenek. A tervezett fuvarozási hozzájárulás feltétele az értéke­sítés lenne. Kosa Ferenc reméli, hogy az intézkedések nyomán már az, idén nőhet a gabonaexport.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents