Heves Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-19 / 220. szám
1998. szeptember 19., szombat Cseh és német várak, várkastélyok (1.) Közös történelműnk Spilbergben Spilberg vára az 1700-as évek táján A brünni városközponttól nyugatra fekvő Spilberg vára a morva főváros meghatározó eleme. A városba érkezők a gótikus Petrov-székesegyház- zal együtt pillanthatják meg az erőd komor falait. A magyar jakobinusok börtönéül is szolgáló vár méltán érdekelheti a magyar turistákat. Az erődítmény német neve - Spilberg - nem a lovagi játékokra utal, mint azt feltételezték, hanem az egykori „Spiegelberg”, vagyis tükörhegy kifejezésre. A megnevezés még a kora középkor századaira vezethető vissza, amikor a vár helyén egy jelzőállomás volt, ahol a fenyegető veszélyekről tűzje- lekkel adtak információt. A várat a XIII. század második felében építették az abban az időben élt morva őrgrófok számára. Az erőd a virágkoraként számon tartott XIV-XV. században is a morva őrgróf rezidenciája volt, majd Luxemburgi Zsigmondnak jelentett támaszt a husziták elleni háborúban. A történetírás szerint 1468-ban Mátyás királyunk csapatai is megostromolták, majd ezt követően magyar kézen maradt egészen 1490-ig. A cseh rendek Habsburg-el- lenes felkelésével kezdődő 30 éves háború (1618-1648) időszakában már politikai foglyokat is tartottak a császári erőd falai között, de csak a XVII. század második felétől lett börtön. I. Lipót 1673-ban kiadott dekrétumában Spilberget a csavargók, kisebb adósok, tolvajok és rablók börtönévé nyilvánította. Később megfordultak itt lázadó alattvalók, megvesztegetett hivatalnokok, cseh protestánsok, akiket hivatalosan eretnekeknek nyilvánítottak. Külön csoportot jelentettek a politikai, az iín. státusfoglyok, akiknek a száma sosem volt olyan nagy, mint a köztörvényeseké. Mégis az ő ittlétük és visszaemlékezéseik révén vált ismertté az erődítmény. A híres foglyok közül itt halt meg Tre- nek Ferenc báró, az ismert pandúrezredes. Különösen a francia forradalom idején nőtt meg a politikai foglyok száma. így ide kerültek a forradalomnak osztrák fogságba került képviselői, a Konvent biztosai, többek között Beurnonville hadügyminiszter. Itt raboskodott a Martinovits-féle összeesküvés során 1794-ben letartóztatott 19 magyar jakobinus. A legismertebb Kazinczy Ferenc, aki börtönélményeit később a Fogságom naplójá-ban írta meg. Az 1830-40-es években lengyel forradalmárokat őriztek Spilberg celláiban, majd 1848 után lassan megszűnt az erőd börtönjellege, és kaszárnyává alakították. Utoljára a II. világháború alatt a cseh antifasiszták börtöne volt. 1961-től a régi erődítményben működik a Brünni Városi Múzeum. Az utóbbi évtizedekben végzett rekonstrukciós munkák eredményeként a látogatók megtekinthetik a várat és a múzeum kiállításait. A Dobó István Vármúzeum és Eger Vára Barátainak Köre képviseletében dr. Dusán Uhlir professzor és dr. Jiri Vanek múzeumigazgató kalauzolása mellett tanulságos délutánt tölthettünk Spilbergben. Megrázó élmény végigjárni a kétszintes, föld alatti kazamatát, ahol leírhatatlan körülmények között, 20-40 fős sötét cellákban tartották a rabokat. A legszömyűbb helyzetük a II. József rendeletével eltörölt halálbüntetés után életfogytiglani büntetésüket kéz- és lábbilincsben töltő raboknak volt. A szűk cellákban kenyéren és vízen sínylődő elítéltek 1-2 évnél tovább nem maradtak életben. A múzeum emeleti termeiben - a politikai foglyok egykori „komfortosabb” celláiban - történeti kiállítás, a foglyoktól elvett személyes tárgyak, dokumentumok, a vízellátást szolgáló egyetlen kút makettje és enteriőrök tájékoztatják a látogatókat a börtönerőd mindennapjairól. Az osztrák birodalom különböző részeiből ide került foglyok között magyar zászlóval jelzett teremben találjuk a magyar jakobinusokra vonatkozó emlékeket. A 15 magyar 1795. október 5. és 7. között érkezett az erődbe. Láthatjuk Kazinczy Ferenc naplójegyzeteit, és vázlatából kiderül, hogy rossz egészségi állapota miatt a 14-es cellából az 1-esbe helyezték át. Kazinczy alig 36 évesen érkezett Spilbergbe, és négy évig raboskodott Brünnben. 1796. január 23-án a magyar jakobinusokat Spilbergből a Cejl utcai fegyházba szállították. Kazinczy Ferenc innen került a ti- roli Kufsteinbe, ahonnan csak 1801-ben szabadult. A nagy magyar író és az irodalmi élet szervezőjének emlékét a kiállítás folyosóján a brünniek által 1927-ben elhelyezett márványtábla örökíti meg e szöveggel: „ Vándor, szent, hová lépsz e hely. / Menj, s mondjad hazámnak, / Hogy törvényeidért kész vala veszni fia. ” Az erőd legfelső teremsorában más hangulatot áraszt a város gazdag művészettörténeti emlékeit bemutató kiállítás. A középkori oltárképek és régi városábrázolások mellett a színvonalas XX. századi cseh festészet és szobrászat remekeit érdemes megnézni. Az egri Dobó István Vármúzeum és a Brünni Városi Múzeum között szakmai együttműködés keretében 1989-ben az egriek láthattak egy kiállítást a várban Brünn városáról és a Spilbergről. Brünnben pedig a Mitrovskyak gyönyörű palotájában mutattuk be a barokk Eger műkincseit, hiszen a többek között cseh-morva területről is érkezett mesteremberek és festők keze munkáját több egri templom, rendház őrzi. Petercsák Tivadar Nyugtalan nyugdíjasok N em tudnám megszámlálni, egy nap alatt hányszor hallok és látok a nyugdíjemeléssel kapcsolatos vitaműsort. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy idős szüleimmel egy fedél alatt élek, épp ezért e műsorok nagy többségét is velük együtt nézem, hallgatva az ügyben leginkább érintett két kisnyugdíjas azonnali véleményét is. Édesanyám azt mondja: nem változott semmit a világ. Amikor ugyanis ő fiatalasszonyként napközben megállás nélkül dolgozott a tűzőgép mellett, s a műszak után hazarohanva késő éjszakáig a háztartási teendőket látta el, ő is érzett valami hasonlót. Nevezetesen kicsit irigykedve figyelte az idősebbeket, akiknek minden hónapban postás hozta a nyugdíjat, s békésen éldegéltek, feledve a megélhetést hajszoló hétköznapokat.- Hidd el, lányom, hogy akkor is ugyanígy szidták a nyugdíjasokat. Akkor is azt hajtogatták, hogy csak élősködnek a társadalom nyakán, hasznot ők már nem hajtanak. Most is ezt hallani, és ha megöregszel, te is megéled majd ezt az érzést - mondja lakonikusan. Apám csóválja a fejét. Már megint rajtunk lovagolnak! Ez egyszerűen röhej! Mintha nem lenne ennél nagyobb gond ebben a szerencsétlen országban! - fakad ki epésen. - Fenyegetőztek már éppen eleget. A Bokros-csomagra is azt mondták, hogy belerokkan az ország, aztán azt is túléltük, méghozzá úgy, hogy a száraz kenyér a kukában kötött ki. Legyint egyet, és kiballag a kertbe paradicsomot szedni. H ogy mennyit és milyen módon emelnek jövőre a nyugdíjakon, egyelőre rejtély. Annyi azonban bizonyos, hogy idős ember és aktív dolgozó között egy dologban nincs nézetkülönbség: mindannyian azt szeretnénk, hogy az utánunk jövőknek könnyebb legyen. Barta Katalin Ha én lennék az egyik főhős... G yakran eljátszom a kérdéssel, mivel foglalkoznék szívesen, ha nem Magyarországon élnék. Ha a sors Franciaországba vetne, akkor a Champs-Élysées-n, egy hangulatos kávéházban dolgoznék. Ha Szibériában élnék, favágó feleségeként ücsörögnék a fakunyhóban, óránként fahasábokat dobnék a tűzre. Ha Görögországban születtem volna, akkor még mosogatni is hajlandó lennék. Ám Magyarországon vagyunk, a pályázatok, szociális segélyek, munkaügyi hivatalok országában, ahol oly ritkán adódnak álmok, s azok többnyire kiábrándítóak. Kislány koromban szerettem volna nagy ember lenni. Amolyan miniszter vagy miniszterasszony-féle. A színpadias élet mögött akkor még megannyi ismeretlen izgalmat sejtettem. Például el tudtam volna képzelni magam egy adakozó, az idősekhez lehajló és velük kezet fogó jótékony asszonynak. Olyannak, mint az angolok legendás hercegnője volt, aki nem restellt kezet nyújtani az ágyon agonizáló idősnek. Aztán persze a magyar valóságban ez is illúzió lett. Mert a miniszterek többsége soha nem nyújt kezet az évek óta a szociális otthonok nyomorúságában tengődőknek. Minek is tenné? A reszketeg, kopott körmű ember kézfogásából annyi, de annyi láthatatlan baktérium származhat... Meg hát neki igazából nem is az a dolga, hogy a humánumot gyakorolja. Inkább csak az, hogy megismerje a valóságot. Ezt meg minden emberbaráti megnyilvánulás nélkül is megteheti, ugye? Ám akkor sem lettem volna sokkal szerencsésebb, ha a másik oldalon szülétek. Remegő kézzel nézhetném az előttem elsétáló urat, anélkül, hogy szeméből egyetlen jótékony pillantás jutna nekem. A tolókocsival nem szaladhatnék utána, hogy a szál őszirózsámat átadjam neki - ami órák óta hervadozna már akkor a kezemben -, hisz őt nem a virág érdekli, hanem a fotósok serege. S akkor megint csak keserűen csalódnék, hogy a nagy emberek mégsem olyan nagyok... H a újra születhetnék, akkor talán mégiscsak jobb’ szeretném a tajgán a kandallóba a fát pakolni, vagy a Champs-Élysées-n kávét főzni, esetleg Hellászban a gyrost felszolgálni. Mert akkor még mindig maradna erőm és emberségem egy bátorító kézfogásra a tolókocsis emberrel, nem úgy, mint főhősünknek, annak a bizonyos mai miniszternek. Szuromi Rita HÍR(TELEN)KÉK... Szokatlan mélységű nemzetbiztonsági ellenőrzésbe kezdenek az Oktatási Minisztériumban: még a hivatalnokok szexuális szokásait is feltérképezik. Kukkolásos módszerrel... ? * A távdobolás világrekordját állította fel a Hradec Kralovéban élő 28 éves Miroslav Kusnir cseh ütős, aki szünet nélkül két napig játszott - még a WC-ben is - hangszerén. A dobszerda miatt elszalasztottá a szerelemcsütörtököt... * Az elmúlt nyolc év alatt mindössze két képviselő járt a parlamenti könyvesboltban. Az (el)Tévedések vígjátéka okán... * Új igazgatója lesz rövidesen Bábolnának. Netán Burgert king... ? * Egy nápolyi férfi a taxisofőr szolgálati rádiójából hallotta, hogy a felesége egy ismeretlen címre viteti magát - mint kiderült - légyottra. Rögvest ütött a pásztorórája... (szilvás) Kisnánai Szüreti Fesztivál Fáczán Attila felvételei
