Heves Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-12 / 214. szám

1998. szeptember 12., szombat PR - Riport 11. oldal Nyugodtan indult az új tanév Eger, az iskolaváros A 12. Számú Általános Iskola tetejét újították fel Az egész társadalmat meg­mozgató nagy változások között miért éppen az okta­tás maradna a béke szigete? Annál kevésbé válhat azzá, mert az iskola nagyon érzé­kenyen reagál a környező vi­lág átalakulásaira, hiszen éppen azok befogadására kell felkészítenie diákjait. Eger régi iskolaváros, s hagyományaira építve fej­lesztette, formálta oktatás­ügyét. Pedig lassan kikerül az általános iskolából, s nemsokára érettségit, szak­mát kap az a diák, aki a rendszerváltás éveiben is­merkedett a betűvetéssel. Színes paletta Az egri önkormányzat tevé­kenységének egyik legfonto­sabb területe az oktatás. Be­szédes adat, hogy a városi költségvetés közel felét fordít­ják a közoktatás működteté­sére, beleértve a szakképzést is. Ezenkívül komoly figyel­met szentelnek az épületek karbantartására, valamint az indokolt mértékű bővítésre és átalakításra. Érdemes néhány adattal kezdeni a körképet, hogy lát­hassuk, milyen színes is a pa­letta, azaz milyen a helyi okta­tásszolgáltatási kínálat. A legkisebbekkel kezdve a sort, a tagintézményekkel együtt 22 óvodát működtet a város, emellett egy magán­óvoda és egy vállalati óvoda egészíti ki a kínálatot. A kihasználtság magas, megközelíti a 120 százalékot, hiszen a csökkenő gyermekál­dás mellett egyre többen ve­szik igénybe a szolgáltatásai­kat. A városi önkormányzat 9 általános iskolát tart fenn, kettő a tanárképző főiskolához tartozik, egy pedig egyházi in­tézmény. A középfokú oktatási-neve­lési intézmények közül 9 ön- kormányzati, kettő alapítványi formában oktat, a honvédgim­názium a Honvédelmi Minisz­tériumhoz tartozik. Egyházi fenntartású egy gimnázium, valamint egy 8+4 évfolyamos általános iskola és gimnázium. Három önálló kollégiumot tart fenn az egyház, egyet pe­dig a megyei jogú város. Ezenkívül több önállóan te­vékenykedő szakképzési is­kola, illetve szakképzés-szol­gáltatás teszi teljessé a válasz­tékot, amely a szülők és diá­kok részére széles lehetősé­gekkel szolgál. Stabil szerkezet A város iskolaszerkezete álta­lánosan stabil, mert a helyi ok­tatáspolitika - nem engedvén a divathullámoknak - megóvta a 8 évfolyamos általános isko­lát, valamint középfokú neve­lési-oktatási intézmények te­kintetében a 4 évfolyamos modellt. Az iskolahasználók ez irá­nyú igényének teljesítése ér­dekében a Dobó István Gim­názium 4+8 osztályos szerke­zetben is oktat. Említést érdemel még a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium 0. évfolyamos képzése, amely alapítványi támogatással működik. A vázolt szerkezetet már a jelenlegi hatályos törvényi szabályozók is megerősítették azzal a kiegészítéssel, hogy szakképző intézmények tekin­tetében a 4 évfolyam (9-12. évfolyam) elvégzését köve­tően további 1 vagy 2 év (13., 14. évfolyam) szükséges a tényleges szakmai képesítés megszerzéséhez. A szerkezet egyébként van olyan rugalmas, hogy képes a lehetséges változások befoga­dására, beleértve a 12 évfo­lyamos oktatást is. Fontos oktatáspolitikai dön­tés volt annak kimondása, hogy a 9., 10. évfolyam helye* a középfokú hálózatnál van. A diákok és a szülők előtt tehát széles sávban adott az iskolaválasztás lehetősége. Az intézmények jelentős szakmai pedagógiai újítások­kal igyekeztek önálló arcu­latot kialakítani, ezáltal vonzó oktatásszolgáltatást biztosí­tani. A folyamat egyik indító­pontját az ún. világbanki mo­dell átvétele jelentette (5 is­kola), melyhez 1999. évben a második lépcső is csatla­kozik. Regionális oktatási központ Demográfiai szempontból egy viszonylag stagnáló időszak következik, ugyanis a gyer­mek- és tanulói létszámok drasztikus csökkenése meg­állt. Óvodában enyhén emel­kedő, általános iskolában pe­dig lényegében változatlan kezdőévfolyamok belépésével lehet számolni. A középfokú oktatást ket­tősség jellemzi: egyrészt csökken a beiskolázott tanulók száma, másrészt a már említett 13., 14. évfolyamok belépésé­vel nő a diáklétszám. Ettől függetlenül a prob­léma kezelésére gondosan fel kell készülni. Attól természetesen joggal lehet tartani, hogy néhány ke­vésbé népszerű intézménybe a lehetségesnél kevesebben je­lentkeznek, míg máshol túlje­lentkezést regisztrálnak, ezért meg kell találni az átirányítás célravezető módszereit. Az általános iskolák eseté­ben elmondható, hogy a tanu­lói létszám csökkenése elle­nére nem változott az önkor­mányzati intézmények száma. Eger ma is regionális okta­tási központ, hiszen a város középiskolásainak közel 50 százaléka más településen ál­landó lakos, de az általános is­kolákban is helyet kapott kö­zel 400 nem egri diák. Várható, hogy a jövőben tovább erősödik a megyeszék­hely regionális oktatási sze­repe, hiszen az ún. minőségi ellátási központok kialakítási koncepciójához természetesen illeszkedik a város, illetve a közvetlen és a megyei von­záskörzet. Ez egyrészről valószínűleg forrástöbbletet, másrészről vi­szont komoly felelősséget is je­lent. Karbantartások, felújítások Az iskolaépületek állagában, valamint eszköz- és felszerelt- ségi ellátottságában vannak különbségek. A felzárkózást minden bi­zonnyal jótékonyan segíti az ún. funkcionális taneszköz­jegyzék megjelenése, amely kapcsán 5 év alatt valamennyi intézményben kötelezően el kell érni a megjelölt tanfelsze­relés teljessé tételét. Az épületeket folyamatosan igyekeznek karbantartani, felújítani. Az 1998/99-es tan­évben több, nagyobb léptékű felújítás is befejeződött, vagy a befejezéséhez közeledik. Ilyen például a Kemény Fe­renc Általános Iskola (terve­zési, előkészítési munka, az udvar rendezése: 3,2 millió fo­rint, fűtésfelújítás: 17,8 millió forint), a 12. Sz■ Általános Is­kola (magastető felújítása és csatorna: 2,6 millió forint), a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola (hom­lokzat-felújítás: 13,5 millió fo­rint), a Dobó István Gimná­zium (lépcsőházi nyílászáró­csere, tetőbeázás megszünte­tése, zsibongó vakolása, csa-- tomajavítás: 1,7 millió forint), a Lenkey János Általános Is­kola tomateremfűtése, festés 3 millió forint), a Balassi Bálint Általános Iskola (uszoda gépé­szeti felújítása: 1,2 millió fo­rint), a Wigner Jenő Műszaki Informatikai Középiskola (ab­lakcsere, fűtéskorszerűsítés: 9 millió forint). Más, hasonló nagyságrendű település helyzetével is nehéz összevetni Egert, de a szakmai közvélemény szerint bármi­lyen mutatóval kapcsolatban is megállja a helyét az ország­ban. A pedagógusok létszáma például lényegében már az el­látandó feladatmennyiséghez igazodik. (126 közalkalma­zotti álláshely szűnt meg olyan humánus megoldások­kal, mint a korengedményes nyugdíj, vagy az üres álláshe­lyek elvonása.) A fejlesztések jó színvona­lúak. Nagy lépés történt az in­formatikai-számítástechnikai háttér magasabb szintre eme­lése terén, de kiemelésre méltó az önkormányzat azon döntése is, amellyel jelentős órafel­használási többletet biztosított a törvényi előírásokon túlme­nően iskolái részére a színvo­nalmegőrzés érdekében. Fejlesztési tervek Az önkormányzat a lehetősé­gein belül figyelembe vette azt is munkája során, hogy több intézménynek megváltozott a tulajdonosa, ennek ellenére ré­sze a település oktatási rend­szerének. Igyekezett konkrét forrá­sokkal támogatni az egyházi és az alapítványi fenntartású iskolákat. Mindemellett nyílt pályáza­tok segítségével további ki­egészítő összegeket ítéltek oda ezen intézményi körben. A városi közgyűlés 1997- ben fogadta el Közoktatásfej­lesztési Tervét, amely 6 évre szól. A kidolgozás során figye­lembe vették a munkaerőpiac szereplőinek javaslatait, igé­nyeit, valamint a munkaügyi központ trenderekre vonat­kozó elemzéseit is. Várható, hogy a jövőben sok kvalifikált szakemberre lesz szükség. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy egyes válla­latoknál kevesebben jelentkez­tek, mint amennyi álláshelyet azok kínáltak. A szülőket és a diákokat tu­datni kell az önkormányzat­nak, hogy egyrészt szakmai végzettséget a gimnáziumi évek után is szerezhetnek a di­ákok, ha felsőoktatási intéz­ménybe nem kerülnek be, másrészt pedig azt a fontos körülményt, hogy a műszaki jellegű végzettség biztos ke­nyér lehet a következő évek­ben. A munkaerőpiac változásait igyekeznek követni a távokta­tás fejlesztésével is. Együtt­működési megállapodást kö­töttek Péccsel, Szombathely- lyel, a Budapesti Műszaki Égyetemmel, illetve az egri Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskolával. Szeretnének egy jól mű­ködő képzési és vizsgarend- szert kialakítani, amely jól szolgálja a tanulók és a cégek érdekét egyaránt. Eger város az elmúlt évek­ben saját feladatkörében igye­kezett javítani a pedagógusok élet- és munkakörülményein. Költségvetési forrásaiból je­lentősen megemelte a pedagó­gusok kötelező pótlékait, va­lamint a helyi kitüntetések számát és az adományozható összegeket. Felelősségteljes oktatómunka Eger iskolavárosi szerepéből, életéről természetesen sok mindent lehetne még mon­dani. Annyi bizonyos, hogy a megyeszékhely közoktatási in­tézményei a tanévet zökke­nőmentesen, nyugodt szak­mai, tanügy-igazgatási és jogi feltételek között kezdték meg. A Nemzeti Alaptanterv in­dításához szükséges Pedagó­giai Programok és a helyi tan­tervek igen felelősségteljes al­kotómunkával készültek el, amelyhez az önkormányzat 12 millió forintot biztosított költ­ségvetésében fejlesztési céllal. A minőségi munkavégzés után járó keresetkiegészítést a munkáltatók szakmai döntése után pedig az október havi fi­zetéssel kapják meg az arra érdemesek. Jó munkát kíván az egri ön- kormányzat pedagógusnak, diáknak egyaránt az új tanév­ben! (PR) A Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola, megiíjult homlokzattal Diákok a Kemény Ferenc Általános Iskolában - korszerű a fűtés

Next

/
Thumbnails
Contents