Heves Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 178-203. szám)
1998-08-12 / 188. szám
6. oldal PR - Riport 1998. augusztus 12., szerda Több mint két és fél évszázada a magyar ipar élén Parádsasvár nemcsak idegen- forgalmi szempontból fontos állomás, de a magyar ipar történetében is jelentős helyet foglal el, mert itt működik az ország egyetlen olyan üveggyára, mely idén már 290 éves múltra tekinthet vissza. A Mátra ezen erdős területein több üveghuta is működött, például Párádtól nem messze az Almássy-uradalomban is, ahol évi 100 mázsa üvegárut termeltek. A Debrői-uradalom egy része 1708-ban II. Rákóczi Ferenc tulajdonába került, aki több ipari létesítményen kívül létrehozta a parádi hutát, a mai Óhutát. A szabadságharc ideje alatt ablaküveget és közönséges háztartási üveget állítottak elő fúvóit technikával. Minden bizonnyal már ekkor működött a huta mellett a hamuzsírfőző ház. Feltevések szerint a munkáslétszám 5-6 fő lehetett a hutásmesterrel együtt. 1740 körül jelentős fejlődésen ment át a huta, a munkáslétszám 15 főre nőtt. Mennyiségi termeléshez 1764-ből van számítható adat, mely évi 20 mázsa hamuzsír felhasználását jelöli meg. A készített üvegek fúvással készültek és kézi formálással dekorálták őket. A huta működtetéséhez szükséges faanyag olyan mértékben lecsökkent, hogy szükségessé vált az áttelepítés a mai Parádsasvárra. Ez nagyobb gonddal nem járt, hiszen a nyersanyagok a közelben maradtak. A műhelyben dolgozók száma családtagjaikkal együtt 56 fő volt. 1785-ben már jelentősen felfutott termelésről beszélhetünk, mert évi 150 mázsa üvegárut állítottak elő, s a készárut egyrészt Párád környékén, másrészt Pesten, Temesváron és Kecskeméten értékesítették. 1803-ban állították fel az első köszörűsműhelyt, melynek révén a díszítési mód is bővült. Az igazi fejlődés azonban 1839-től számítható. A szabadságharc, majd az 7. világháború okozta leállás után a gyár többször tulajdonost váltott, 1923-ban nagy része leégett, ám gyorsan hozzákezdtek az újjáépítéshez, bővítéshez, és ismét fellendült a termelés. De mi a helyzet a rendszer- váltás óta?- A ’90-es évek elejétől kezdődő különböző bonyodalmak után 1993-ban a Vallis Rt. kezébe került a cég - mondja Géczy Attila, a Párád Kristály Manufaktúra Kft. ügyvezető igazgatója. - Az eddigi tapasztalatok szerint az rt. hosszú távon gondolkodik. Ezt az utóbbi évek jelentős műszaki fejlesztése is mutatja, s folyamatos a fejlődés a kereskedelmi oldalon is. Dinamikusan fejlődik az exportunk, jelenleg termékeink mintegy 96 százaléka kerül külföldre, főleg az USA-ba, Japánba és Svájcba. Nagy problémát jelent azonban a cégnek, hogy a munkaerő-utánpótlást már nem vagyunk képesek helyben megoldani, pedig mi hosszú távú munkalehetőséget tudunk biztosítani. Az elmúlt néhány évben jelentős mértékű létszámfejlesztést hajtottunk végre.-Ahogy az ember belép a mai hutába, mintha száz évet lépne vissza az időben.- így igaz, hiszen a gyár még napjainkban is tradicionális kézi gyártási technológiával állít elő különféle kelyheket, poharakat, káli- és ólomkristályból készült díszárukat. Ennek köszönhetően minden termék egyedinek tekinthető. A művészi színvonalról állandó tervezőgárda gondoskodik. Vállalatunk termékskálája nemzetközi viszonylatban is szélesnek mondható, üvegáruink szinte egész Európában, Amerikában, Japánban ismertek, és népszerűségük töretlen.- Gondolom, ez annak is köszönhető, hogy minden évben részt vesznek a frankfurti Ambiente szakvásáron.-Valóban, a vevőkapcsolatok ápolása és fokozatos bővítése érdekében rendszeresen részt veszünk az évente két alkalommal megrendezendő eseményen, ahol bemutatjuk újdonságainkat, hiszen évente közel 2000 új terméket állítunk elő. Az üveggyártásnak is van ugyanis divatja, ami évről évre változik, s amihez a piac megtartása érdekében alkalmaz-, kodnunk kell. Az említett kiállítást egyébként februárban és augusztusban rendezik, ahol állandó standszámunk: Halle 10 O A 72.- Milyen termékeket kínálnak vevőiknek?- A hagyományos és új dekorral ellátott ólom- és káli-kristálytól kezdve a festett káliüveg termékeken, kely- heken, söröskorsókon és gyümölcstálakon át a vázákig - melyek csiszolása kézzel történik - szinte bármit elkészítünk. De vannak a vállalati kapcsolatokban, illetve promóciós területen felhasználható termékek, hiszen hamutartók, reprezentatív iratnehezékek, különféle állatfigurák, névjegykártyatartók, szalvétagyűrűk, kés- és pálcikatartók, gyűrűtartók, mécses- és asztali gyertyatartók, egyszerű és művészi kivitelű vázák széles méretválasztékban kaphatók. Ez utóbbiak emblémázását is vállaljuk előzetes egyeztetés után, a többi termékünk nagy része pedig megvásárolható a gyár mellett található üzletünkben, a Rákóczi út 46-48. szám alatt, ahol hétköznap 9-től 15 óráig, szombaton pedig 9-tól 13 óráig várjuk az érdeklődőket. (PR) A megformázáshoz nagy gyakorlat szükséges A kézi festés egyedivé tesz minden darabot A gyógyító savanyúvíz és az ősjuhar fejlődő hazája Parádsasvár önálló községe 1947-ben alakult. 1956-ig a Debrői-uradalomhoz, attól kezdve az Ónodi-uradalomhoz tartozott. 1950-ben önálló tanácsot választottak a községben, mely 1966-ig a pétervásá- rai járáshoz tartozott, majd később az egri járáshoz csatolták. 1972-ben, a közös tanácsok szervezésekor Párád társközsége, majd '64-től Eger városkörnyéki községe lett. 1990-ben, a rendszerváltás után megváltozott a községek vezetési rendszere, így Parád- sasváron is létrejött a polgár- mesteri hivatal, melynek élén jelenleg Holló Henrik áll. Parádsasvár egyik nevezetessége a betonkerítéssel körülvett 20 méter magas ősjuhar, ami a településtől alig 600 méterre található, ahol a Köszörűs-patak a Tamába ömlik. A növénytani különlegességnek nemcsak Magyarországon, de az egész földkerekségen nincs párja. 1932-ben Papp József hazai juharfa-szakértő fedezte fel, akinek feltűnt a fa levelének;alakja. A település hírnevét elsősorban az egész világon ismert üveggyárnak köszönheti. A csaknem 300 éves hagyományra visszatekintő üzemnek alig van párja Magyarországon. Műemlék jellegű az 1872- ben Ybl Miklós által épített, s 1885-ben német reneszánsz stílusban átalakított volt Károlyikastély, mely a falu felső végében, fenyvesek közepén, magas tornyával és gyönyörű építészeti stílusával hívja fel a figyelmet. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi-család nevezte el Sasvár névre. A község 1950 óta használja a Parádsasvár nevet, mintegy őrizve ezt az elnevezést. A két világháború között lakatlanná vált kastély 1945 után úttörőtábor lett. A rendszerváltás után ismét pusztulásnak indult az épület. Új tulajdonosa terve szállodává, gyógyközponttá tenni a gyönyörű fekvésű kastélyt. A hírek szerint a 120 férőhelyes hotelben a felújítást követően sokrétű szolgáltatás nyújtására lesz lehetőség. Építenek tenisz-, tollaslabda- és íjászpályát, fürdőmedencét. A háromcsillagos vendégváró a legkülönlegesebb és legszolidabb igényeket egyaránt kielégíti majd. Több terem adhat helyet alkalmi rendezvények számára is, s a kulturális értékeket a kis házikönyvtár, illetve a Károlyi-családnak emléket állító házimúzeum szolgálja. A vallásos vendégeket kápolna várja. Az itt felfakadó gyógyvizek már az elmúlt évszázadokban is híresek voltak. A kastély szomszédságában található az alkáli-hidrogénkarbonátos kénes víz, eredeti néven Csevice- forrás. A pagodaszerű ivó- csarnok szintén Ybl Miklós tervezése alapján készült a XIX. században. A kénhidrogént tartalmazó szénsavas savanyúvíz vulkáni utóhatások terméke. A hagyomány szerint a pásztorok észrevették, hogy nyájaik nem a közeli vizekből, hanem mindig egy-két megszokott forrásból isznak. Maguk is megkóstolták, s így terjedt el az ivóvíz híre. A Csevice-forrás vizét az egész országban csaknem 200 éve fogyasztják a gyomorsav- túltengés gyógyítására. A kisközség lélekszáma az elmúlt években hullámzóan alakult, legtöbben 1980 körül lakták a falut, de most is több a lakosa, mint az 1949. vagy 1960. évi népszámlálások idején. Két külterületi részén, Ál- dozón és Fényespusztán csak egy-két lakóegység található. A falunak egy kicsi, 25 férőhelyes óvodája van, a kisiskolások pedig a két tantermes iskolában kezdhetik el tanulmányaikat. A közművelődés sem hiányzik a település életéből, a művelődési ház várja a kultúra iránt érdeklődőket, s ez szolgálja a fiatalok szórakozását is. Az egészségügyi ellátást körzeti orvos és gyógyszerész biztosítja, a bodonyi körzettel heti két alkalommal folyik a rendelés. A sportolókat télen-nyáron kiváló lehetőségek várják. A Csilice-völgyben, a fák hűs árnyékában található a füves labdarúgópálya, mellette bitumenes teniszpálya. A kultúrház szomszédságában, igen frekventált helyen van a kétfolyo- sós automata tekepálya, fölötte csillagvizsgáló, mellette cél- lövő pavilon, izomerősítő komplexum. Közvetlen a község szélén alakították ki a sípályát, két faházzal is felszerelve.-Az elmúlt időszakban nagyobb beruházások is voltak a községben.-így igaz, ez év januárjában fejeződött be a szennyvíz- csatorna építése — mondja Holló Henrik polgármester —, mely 150 millió forintba került, s ezzel az egész falu csatornázása készen van. A ví- kendtelepen, illetve a Béke utcában még vannak problémák a vízellátással, ám ráépítéssel nemsokára elkészül egy nagyobb nyomású új rendszer. Nagy gondot jelent községünknek, hogy jelenleg nincs vezetője a helyi iskolának és óvodának. A pályázatok már megérkeztek az önkormányzathoz, elbírálásuk folyamatban van, s reméljük, hogy a feladatra egy igazán alkalmas és talpraesett embert fogunk találni, aki kezében tartja és fellendíti az oktatást községünkben.-Az önkormányzat költség- vetése a tervszerű felhasználás miatt a nagyobb beruházások után is stabil maradt, s büszkék vagyunk rá, hogy településünkön a munkanélküliek száma nagyon alacsony.-Az üveggyáron kívül milyen munkalehetőségek vannak a faluban ?- Több betéti, gazdasági társaság és vállalkozás van a településen. A kereskedelmi ellátást is jó néhány kiskereskedelmi bolt, vendéglátóhely és szálláshely biztosítja. A Mátra Áfésznek is működik itt élelmiszerüzlete, diszkontkereskedése, található fodrász és presz- szó is a községben. Természetesen van postahivatalunk, s minden utcában crossbar rendszerű telefon működik.-Parádsasvár jelentős idegenforgalmi látványosság. Hogyan használja ki ezt a község?- Valóban, főleg ilyenkor, a nyári hónapokban rengeteg látogató érkezik hozzánk. Osztálykirándulók, buszos turisták, de családok is, akik főleg az üveggyárra kíváncsiak, de kihasználják a környék nyújtotta turista-látnivalókat is. Ilyenkor megélénkül az élet a víkendtelepen is, beindul a falusi turizmus, ami egyre nagyobb fejlődésnek indult az utóbbi időben. Több panzió épül, s reméljük, hogy a jelenleg felújítás alatt álló Károlyikastély is vendégcsalogatóként fog szolgálni. Ezenkívül a Mátraháza vagy Párád felől érkező vendégeinket modem autóbuszváró, kiépített parkoló fogadja. (PR) A Károlyi-kastélyból luxusszálloda lesz Párád Kristály Manufaktur^
