Heves Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 178-203. szám)
1998-08-01 / 179. szám
II 5. oldal 1998. augusztus I., szombat „Már csak egy vágyunk van: Marika szakmát tanulhasson” így nem érdemes tovább élni... Egy hét alatt harmadjára csörög a telefon a szerkesztőségi ügyeletén. Mindig ugyanaz a női hang, név nélkül: „Kérem, segítsenek! Egy kerecsendi családról van szó. Szörnyű, ahogyan élnek.” Végül a család neve és a pontos címe. A név nélküli telefonokat, leveleket a szerkesztőségben óvatosan kezeljük, ám a megismételt S.O.S.-hívások nem hagynak nyugodni. Megkeresem a címet, becsöngetek. Idős asszony nyit kaput. Mondom, mi járatban vagyok. Az asszony a szemembe néz, majd egy nehéz sóhaj kíséretében végigsimítja a haját.-Biztosan a lányom hívta magukat - mondja halkan. - Tudja, Marika kései gyerekként született. Néha furcsa dolgokat művel. Nagyon el van keseredve. Hiába akart tovább tanulni, sorra kudarcot vallott. Tizennyolc éves, és nincs semmilyen szakmája. így soha nem tud sehol elhelyezkedni. Ezeknél a szavaknál a férj is megjelenik, és bekapcsolódik a beszélgetésbe:- Idős emberek vagyunk, kis nyugdíjjal. Aggódunk a lány miatt. Hogyan fogja megállni a helyét a világban, mi lesz vele, ha már ránk sem számíthat? Időközben beljebb tessékelnek. A konyhában ülünk le, ahol már a nagylány is csatlakozik hozzánk.-Nézze meg, hogy élünk! - tárja szét a kaiját a szegényes helyiségben. - Szégyellem. Ha ide valaki belépne, rosszul lenne. De ránk senki nem nyit ajtót. Honnan is tudnák, mi van itt? Kérdezem a szülőket, beszélnének-e a múltjukról, a sorsukról. Mindketten bólintanak, miközben előveszem a jegyzet- füzetet.- Földműves családból származom - mondja Kecsmár József, a családfő. - Amikor beléptem a téeszbe, nagyon keveset fizettek. Traktorosként, később teherautó-vezetőként dolgoztam. 1961-ben házasodtunk össze, és akkor költöztünk ide, ebbe a százéves házba, ami szülői örökség. A feleségemet nyolcgyerekes szegény családból hoztam el, semmi nélkül. Évekig együtt dolgoztunk a Füzesabonyi Állami Gazdaság baromfitelepén, míg fel nem számolták. Ézután az egri borforgalmi vállalathoz kerültem, anyagmozgatónak. Tizenegy éve vagyok nyugdíjas, a feleségem négy éve. Az összes jövedelmünk a kettőnk harmincezer forintos nyugdíja. Mire kifizetjük a számlákat, a biztosítást, az OTP-kölcsönt, alig marad valami. Mégis a legnagyobb bánatunk az, hogy a lányunk nem tud szakmát szerezni.- A munkaügyi központban azzal biztattak, hogy szeptembertől indul egy tíz hónapos szakácstanfolyam, ami 80 ezer forintba kerülne. Ha sikerülne elvégezni, akkor csak a felét kellene kifizetni, de ha nem, vissza kell fizetnünk az egész összeget.- Ha megszakadunk is, ösz- szekuporgaljuk a rávalót, csak sikerülne - mondja az apa.- Az a baj - folytatja az édesanya -, hogy sokszor a lelket is alig tudjuk tartani Marikában. Mindig azt hajtogatja, hogy miért nem fojtottuk meg, amikor megszületett. Mert ez minden, csak nem élet. Fiatal lány, mégis az én régi ruháimban jár, mert nem telik újra.- Két szakiskolába is felvettek. Egyik sem sikerült. Miért? - kérdem a lánytól.-Nem az akarattal van baj, hanem a képességeimmel - mondja Marika. - A fizikát, a kémiát egyszerűen nem értem, a többi tantárggyal is nehezen boldogultam.- Nem tehet róla, hogy nem megy a tanulás - mondja maga elé nézve az anya. - Már általánosban is kisegítőbe járt... Későn született, ezért nem boldogul. Mindannyian tudjuk ezt, de nem törődhetünk bele. Mi lesz vele ebben a világban? Segélyt mi egyszer kaptunk az önkormányzattól, kétezer forintot. Úgy vagyunk vele, hiába is kérnénk. A faluban rengeteg a rászoruló család. Próbálkozni sem érdemes. Végezetül körbevezetnek a házban. A falak vizesek, omlik a vakolat. A mennyezeten két- ujjnyi repedés szalad végig, a legszükségesebb bútorok komoran árválkodnak a festést rég nem látott házban. Minden résből árad a reménytelenség. A szegénységnek is vannak fokozatai. Közülük a legkegyetlenebb az, amikor teljes kilátás- talansággal párosul. Kecsmárék még próbálnak harcolni ez ellen. A kérdés csupán az, segítség nélkül meddig bírják? (barta) Gabonatároló gödrök, oszlopszerkezetes cölöpházak, Árpád-kori sírok Vallanak a szarmata kori leletek Nem mindennapi leletekre bukkantak az egri Dobó István Vármúzeum szakemberei a falu határában. Az ásatásokra Pelle Sándor polgármester hívta fel a Figyelmünket, a helyszínen pedig Domboróczki László régész kalauzolt. DETK - Tavasszal kezdődtek el az ásatások a Mátrai Eró'mű Rt. keleti II.-es bányája melletti területen, amely gyakorlatilag detki közigazgatási terület volt - tudtuk meg. - A terep bejárása során lokalizálták a helyszínt, mint régészeti lelőhelyet: 170x150 méteres területet jelöltek ki, ami régészeti- leg még teljesen feltáratlan volt, Ezután kezdték el az ásatást egy kisebb, mintegy 170x70 méteres területen. Erre volt megbízásuk, illetve felkérésük a Mátrai Erőmű Rt. részéről, amely finanszírozza a leletmentést. Eddig több mint 70 régészeti objektumot találtak. Ezeknek egy része újkőkori, a többi szarmata, illetve Árpádkori. Az újkőkorból találtak néhány hulladékgödröt, egy sírt és néhány cölöplyukat. A szarmata korszakból gabonatároló gödrök kerültek elő, továbbá földbe mélyített oszlopszerkezetes cölöpházak maradványai. Hasonló jellegű leletekre bukkantak az Árpádkorból is, közelükben néhány sírt is találtak. Ezek zömét már megbolygatták. A területet a bányaművelés megkezdése előtt ugyanis rendszeresen szántották, csupán egy keskeny sáv maradt érintetlen. Innen származik a legtöbb lelet és a legjobb régészeti megfigyelés, amit elvégezhettek. A többi részen viszonylag sérült objektumokat találtak. Érdeklődésünkre, miszerint mikoriak ezek a leietek, Dom- boróczki László elmondta: az újkőkori leleteket nagyjából időszámításunk előtt 5200 körűire lehet datálni. A szarmata kori leletek valószínűleg a késő szarmata időszakból, a IV-V. századból származhatnak. Az Árpád-kori leletek kora egyértelmű. Ám hogy pontosan honnan származnak az előkerült tárgyak, azt nehéz megállapítani, mert a népvándorlás kori leletekből nagyon kevés került elő, s ezek analizálására csak később kerülhet sor. A feltárt leletek a Dobó István Vármúzeumba kerülnek, ott mossák majd le őket, a kerámiákat pedig restaurálják. Az antropológiai leleteket is komoly vizsgálatnak vetik alá. A mellőlük vett talajmintákat pedig laboratóriumban veszik majd górcső alá - mondta végezetül Domboróczki László régész. Korcsog Béla Az öröklét valósága K özelebb jársz az igazsághoz, mint gondolnád, barátom, ha kételkedsz az öröklét valódiságában. Jól tudod, hát persze, hogy jól: az életed múlandó, minden újabb és újabb pillanatod, perced - a megélés olykor nehéz, olykor csodás érzetén túl - arra figyelmeztet, véges e földi pálya neked is. A legcsodálatosabb az egészben, barátom, mégis az, hogy folyton-folyvást keressük, kutatjuk annak titkát,, mi lehet számunkra az örök. Vajon mondhatjuk-e öröknek az emberségünket? Sokan vallják, hogy igen! Például az egymást segítő szándék megannyi jelének láttán. Akkor, amikor nem vonhatod meg jóindulatú támogatásodat az elesettektől, a bajbajutottaktól. Sem a kifosztott gazdagtól, sem a pökhendi koldustól, mert képtelen vagy ellenükre, a bármely másik ember kárára tenni. Akkor is, amikor talán éppen téged készülnek eltiporni, lehetetlenné tenni, s te gálánsán úgy felelsz erre, hogy mindenképpen meg kívánod értetni velük: nem helyénvaló, amit cselekszenek, mert előbb- utóbb önnön lelkiismeretük szigorú ítélőszéke előtt kell majd felelniük. S legfőképpen a humánusság akkor tekinthető öröknek, ami- j kor legmagasztosabb ajándékunkat oszthatjuk másoknak - a | szeretetet. A legapróbb részletekre is ügyelő megértést, a báto- j rító türelmet azok iránt, akik nekünk igazán fontosak. A sosem j hamvadó kitartást, az önfeláldozó odaadást azokért, akiket i soha, semmilyen befolyásra sem hagynánk el, s azt sem engednénk meg soha senkinek, hogy elvegyék őket tőlünk. Jól tudom, barátom, azt is, szerinted lehetnek olyan momentumaink is - mindennapi harcaink, pitiáner ellenfeleink sajnos, kikényszeríthetik -, amikor bármi más közelebb áll hozzánk, mint ez az annyit dicsőített emberség. Amikor már nem bírod tovább szemlélni a tehetetlenséget, elviselni az alattomosságot, a kicsinyességet, eltűrni az aljasságot. Amikor nem óhajtasz egyebet, mint hogy egy kicsit hagyjanak békén, mert szeretnél a saját gondolataiddal, érzéseiddel birkózni, hogy azután ismét olyannak láthassanak, amilyen valójában vagy, s amilyennek tűnni-lenni mindig is kívánsz. Ilyenkor megtörténhet, hogy röpke időre megfeledkezel arról: mit és hogyan cselekednél, ha - egyébként jogos - haragod más irányba nem vezérelne. Lám, a hétköznapok érzelmi-indulati hullámzásairól is kijelentheted nyugodtan: ez örök. A mozgás, a változás is az, ami formálja hangulatod, alakítja jellemed. S persze, vannak a létünknek olyan állandóságai, elmaradhatatlan kísérői is, amelyek nélkül hiába is törekednénk arra, hogy örökkévalónak érjük meg boldogságunkat. A férfi és a nő lelki és testi összefonódása, a forró éjszakák varázsa, a lüktető élethabzsolás, s mindennek gyümölcse, akiben megtestülhetnek és összegeződhetnek legszebb és legszentebb tulajdonságaink - ez is örök. Amióta csak ember létezik e planétán. D e ha ezek után is kutatod, barátom, kérdésedre a megfelelő választ, akkor előbb-utóbb rádöbbenhetsz arra: ez a vissza- visszatérően előbukkanó, olykor téged kínzó kételyed - leginkább ez az örök. Szalay Zoltán Szemét a Dobó tér tövében A késő éjszakába nyúló nagy, nemzetközi szabadtéri rendezvények után másnap reggel már szinte ragyogó tisztaság fogadja a Dobó térre érkező vendégeket. Ez az igyekezet mintaszerű munkát takar. Ám az, hogy az Eger-patak partszakasza a megyei önkormányzat diákkollégiumának oldalán piszkos és szemetes, úgymond, korántsem az! A kollégium emeleti ablakain kidobált tejeszacskók, cigarettásdobozok, szendvicsmaradékok előnytelenül teszik látványossá a városközpont képét. A minap egy nejlonzacskóban rejtezkedő „vízbomba” csaknem leterített a lábáról egy arra bicegő nyugdíjast. Tudom, nagyon is jól tudom - akárcsak valamennyien ebben a városban hogy szükség van a nyári bevételre, az olcsó turistaszállóra, de akkor legyen gazdája a kollégium patakparti tisztaságának is. (-cs) HIk(telen)Kék... Új székházat keresnek a fővárosban a szabaddemokraták. Annak a három madárnak egy kalitka is elég... * A mai kor igényeinek megfelelően végre meghosszabbítják a brit kiskocsmák - a pubok - nyitva tartását. Túljutottak a pubertáskoron * Az angliai Fairfordban - magyar pilótával a kabinjában - a világ legnagyobb légi bemutatójának fődíját nyerte el a MIG-29- es vadászgép. Egyszer lenn, egyszer fenn... * Szexbotrányba keveredett számos New York-i rendőr, miután a Midtown South városrész egyik bordélyában titokban videóra rögzítették a fizetség nélkül igénybe vett pásztorőráikat. Szeretkezünk és védünk...! * A középkori erényöv modern változatát dobta piacra egy indonéz üzletember, Simon Ayasanjaya, akitől eddig ötezer darabot rendeltek. Ami az üzletet illeti: résen kell lenni... (szilvás) ,Attól félünk, hogy ránk omlik a ház... „Segélyért hiába is fordulnánk
