Heves Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 178-203. szám)
1998-08-29 / 202. szám
8. oldal Hírlap Magazin 1998. augusztus 29., szombat A hajótörött Odüsszeusz szigete Nyárbúcsúztató kalandozás Korfun Korfu jelképe, a Pondikonisszi, azaz az Egérsziget (a kolostor mögötti szigeten) Homérosz világhírű hősi eposza szerint Odüsszeusz megannyi hányattatás - szirének éneke, küklopszok harca - után hajótörést szenvedett. A legenda szerint a balszerencse Korfu szigetén vetette partra a híres hajóst és legénységét, ahol Na- uszikaa királylány vendégszeretetét élvezte. Hogy mindez hol történt? Erről már megoszlanak a vélemények. A paleokasztrit- szaiak szerint az ő köves partjukon ért földet a nagy utazó. Más települések lakói szerint ez mese, mert Odüsszeusz igenis az ő partjukra érkezett. Valójában mindegy, hogy az eposz szerinti történés Korfu melyik partján, egyáltalán a Ión-tenger hét szigetének legnagyobbikán történt-e? A lényeg másban rejtőzik: az a nép, amelyik enrtyi istent, mesét, mondát, földi és isteni erejű hőst képes teremteni magának, azt a természet nemcsak mesés szépségű szigetvilággal, hanem lelki gazdagsággal is megáldotta. Érdekek hálójában Nem így a történelem. Korfu közel hatszáz négyzetkilométer nagyságú szigete szabályos kis határátkelő a tenger nyugati és keleti világa között. Csatároz- tak is érte szép számban az európai népek, míg végül a velenceiek vetették meg a lábukat a szigeten, mintegy négyszáz éven át. A korfuiakra (akik a legenda szerint az első keresztény lány, a sziget névadója után kerkyra- iaknak nevezik magukat), viszonylagos jólét köszöntött. A kereskedelem gazdagította a csöppnyi országot, a fővárosban két hatalmas erőd is épült az ellenséges támadások ellen, a tengerpart házsorai mini-Ve- lence stílusban készültek, s elszaporodtak az olajfák, melyekből ma mintegy 4 millió található a szigeten, abból all millióból, amely a világon létezik. E nemes fák telepítését is a velenceiek szorgalmazták, kedvezményt adva minden száz fa után az azt ültető őslakosoknak. A velencei-korfui nép jó előre gondolkodott. Egy-egy olajfa csupán 40 év múlva fordul termőre, így aki telepít, az az unokáira gondol. A legtöbb családnak van is ültetvénye. Ennek köszönhetően ma a sziget fő bevételi forrása a nyári idegenforgalmi szezon után az olajsajtolás. Az olívabogyót télen szedik, préselik. Nedvéből készül a világ legfinomabb olívaolaja - melyből minden korfui évente átlagosan öt litert fogyaszt -, a héjából pedig szappan lesz. S hogy mindehhez mennyi bogyót kell begyűjteni? Egy literhez kétezret. A többi csak rövid számolás kérdése... Az évszázados velencei uralom alatt a helyiek elsajátították jótékony meghódítóik nyelvét. Korfun 1851-ig az olasz volt a hivatalos társalgási nyelv. Kolostorsziget Bár ezt az elnevezést a Chalki- diki-félsziget legkeletibb nyúlványa, Athos érdemelte ki - hivatalosan kolostor-köztársaságnak is nevezik, belépni csak különleges engedéllyel lehet -, mégis feltűnik, hogy ezen a piciny szigeten hogyan fér meg 800 kolostor. Korfunak így mégsem az olajfa vagy az előbb említett két ősi erőd lett a jelképe, hanem az Egérsziget azaz a Pondikonisszi. A repülőgéppel érkezők azonnal felfigyelnek az érdekes jelenségre a Kánoni- félsziget öblében. Egy piciny szigeten magasodik a kolostor, mely mindazok számára látogatható, akik az ott állomásozó csónakok valamelyikébe beszállnak, s fizetik a pár méteres evezés viteldíját. Akinek viszont nincs kedve e rövid tengeri úthoz, az egy mesterséges kis hídon átsétálhat a szerzetesnők által lakott, hasonlóan pici kolostorba, amely a Pondi- konisszitől alig néhány méterre fekszik a tengerben. A szigeten összesen 800 templom épült. Méretük feltűnően kicsi a nálunk megszokotthoz képest. Nem is csoda, hiszen egy-egy kolostort kevesen laknak. Átlagosan - még a híres kolostorszigeten, a Chal- kidiki-félszigeten található At- hoson is - jó esetben egy tucat szerzetes él itt. Életük ma már sokkal nyitottabb, mint a század elején. Templomaikat, klastromaikat bárki felkeresheti, legfeljebb illik néhány drachmát ajánlani a műemlékek fenntartására. A férfi szerzetes- rendek bevételeiket többnyire az általuk készített ikonok árusításával is kiegészítik. A sziget védőszentje Szent Szpiridón, akinek ünnepe a legnagyobb idegenforgalmi szezon közepén (augusztus 11-én) van. Ilyenkor a fővárosban elindul a látványos körmenet, éjszaka pedig bárkákkal eveznek ki az öblökbe fáklyát gyújtani a védőszent tiszteletére. Egy tér - négy nép Korfu, a meseszép sziget számos érdekességet rejteget. Már az érkezéskor meglepetésben van része a kirándulónak. Aki repülővel teszi meg a mindösz- sze 1 óra 20 perces utat, az Európa legkisebb repterére érkezik. A kifutópálya mindössze 2,5 kilométer hosszú. A déli vége a tengernél, az északi a közútnál végződik. Aki hajóval közelíti meg a szigetet, az Korfu városának nemzetközi kikötőjébe, s egyben határátlépőjéhez fut be. Aki autóval jön, az Albánia vadregényes kopár hegyei után egyórás kompút végén ér a sziget földjére. A főváros is sok fényképre kívánkozó képet tár az utazó elé. Itt található többek között a Balkán legnagyobb tere, az Esplanade, amelynek érdekessége, hogy négy oldalán a szigetet uraló négy nép hagyott építészeti emléket az utókorra. A tenger felé néz az angol kormányzóság klasszicista stílusú épülete, mellette hamisítatlan kis Velencével - sikátoros penészfoltos házakkal, zsalugáte- res ablakokkal - találkozunk, emellett nyílik a francia negyed, melynek presszói előtt több ezer ember szürcsölgeti üdítőjét, s a görögök jellegzetes hideg, habos kávéját, a frapét ezzel szemben pedig a régi és új erődök várfokai magaslanak, a hellének templomaival, feltárt épületmaradványaival. Aki a városnézésre hosszabb időt szentel, annak érdemes bérelni egy sétakocsit, amely romantikus utazásra visz a történelem sikátorai között. Sissi-emlék: AchUleon A sziget másik nemzetközi nevezetessége az Achilleon, Erzsébet királyné nyári palotája. A Korfu keleti partján található sziklakastélyról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint klasszicista rendezettségével értékes színfoltja ez a szigetnek, mások szerint nem más, mint a Habsburgok tömény giccse. Az azonban tény: a merev klasszicista vonalú, a görög hőskori történelmet a mába átmentő épület szépsége ellenére is kissé tájidegen a rendezetlen, mégis élettel, színnel, teli Ión tájban. A kastélyt 1891-ben vásárolta meg Sissi, s haláláig - amikor is Genfben leszúrják 1898-ban - nyaranta hosszú időt töltött a görög emberek között, kedvenc hősének, Akhilleusz márványból kifaragott szobrának társaságában. A szobrászati emlékekkel gazdagon ellátott épületegyüttesben fellelhető a 13 legnagyobb ókori filozófus mellszobra, a kilenc múzsa álló alakos márványszobra és a görög mitológia megannyi szereplője, történetüket jelképező tárgyak, állatok, mozdulatok társaságában. Az Akhilleusz-kultusz legszebb festménye csupán üvegfal mögül, a legfelső teraszról látható. Franz Matz: A diadalittas Akhillesz című kompozíciPaleokasztritsza apátsága ója 4x10 méter, s mozgalmasságával uralja a palota felső szintjét. Az Achilleon többlépcsős teraszán később II. Vilmos német császár is megfordult - aki Sissi halála után megvásárolta az Achilleont -, s aki a szenvedélyes Akhilleusz mellé diadalittas hőst is hozatott, a következő felirattal: „A legnagyobb görögnek, a legnagyobb némettől”. Vilmos korának legkifejezőbb tárgyi emléke az a nyereghez hasonlatos szék, amelyen a császár munka közben ült íróasztala elé. Az Achilleon mellett - amelyen az épület és a kert formáinak gazdagsága épp fordítva arányos a bútorok mennyiségével - érdemes ellátogatni a sziget legnagyobb kolostorába, a paleokasztritszaiba. A szerzetesek által lakott építmény Korfu nyugati, sziklás-szakadékos partjaira néz. Termeiben mini- múzuem található, az ortodox egyház szertartásainak díszes kellékével. Aki erre a hegycsúcsok, öblök által csipkézett partra akar tekinteni, azoknak fel kell keresni a Bella Vista kilátót, melyről a táj legcsodálatosabb panorámája tárul elénk. Ám akinek tériszonya van, jobban teszi, ha erre az útra nem vállalkozik. A hegyi ösvények jóformán egy sávban járhatóak, két gépkocsi kanyarbeli találkozásakor az egyik tolatásra kényszerül, s korlátot sehol nem látni. Születtek is viccek bőven a korfui közlekedésről... A sziget belseje kopár balkáni tájra emlékeztet. A rek- kenő hőség és a csapadéktalan nyár ellenére is megterem a gyümölcs. Az északi partvidék legérdekesebb tája Sidari agyagpartja. A 30-40 méteres függőteles agyagfal alatt kristálytisztán csillog a víz, a fürdőzők valódi agyagdagonyázást rendezhetnek. Az öböl érdekessége az a barlang, mely az egyik öblöt a másiktól elválasztó földnyelv alatt vezet át. S ha természeti érdekesség, akkor hiedelem is kapcsolódik hozzá. A helyiek úgy tartják, aki a barlangot egyedül átússza, az megtalálja párját, ha pedig ezt már ketten teszik, akkor boldogok lesznek. Gyros és sonvlaki Görögországban járva mindenképp érdemes a kirándulások mellett a helyi éttermek - tavernák - kipróbálására is költőpénzt félretenni. Aki már járt Hellászon, az tudja, hogy nem érdemes divatos szállodákban vacsorázni, ott ugyanis az európai étkeket tálalják fel. Az igazi görög konyhát a kiskocsmákban, az előbb említett tavernákban kóstolhatjuk végig. A hazánkban is jól ismert görög nemzeti ital, a jégkockától opálos színűvé változó ánizsos ouzó és a konyak, a Metaxa mindenhol kapható. Levesből nem túl nagy a választék, ám a sültek mennyisége pótolja ezt a hiányt. A gyros - hengerre felrakott bárányhús - körettel, például dzandziki mártással (uborka, fokhagyma, kapor és joghurt) különlegesen pikáns, de kérhető pitában (lángos- tészta), így már szendvicshez hasonló. Ugyancsak érdemes megkóstolni a souvlakit és mo- ussakát, melyek erősen fűszerezett főfogások. A nyári hőségben a déli órákban inkább csak salátákat érdemes rendelni, köztük is kitűnő a görög nemzeti saláta íze, amelyhez bőségesen adnak fetát, azaz sajtot. A sütemények mennyiségével azonban vigyázni kell. A baklava alig nagyobb, mint egy pogácsa, ám alapanyaga méz, tölteléke bőséges dió és csonthéjas, így egy darab bőségesen elég a kiadós vacsora után. Akár sültet, akár tengeri finomságot - kalamaráki, polip vagy kagylót - rendel a vendég, sietni nem kell, hiszen a vendéglősök türelmesek, akár 2-3 óráig is falatozhat a kiránduló a hangulatos éttermekben a görög zene mellett. * S hogy mi kell itt valóban a boldogsághoz? Korfun nem sok. A homokos tengerpartok, az izzó napsütés, az éjszakák hajnalig tartó nyüzsgése, a kavargó színek, illatok, ízek, a tenger tiszta tükre, a görög mondavilág mesés gazdagsága, az emberek nyugalma, a háromméteres pálmafák hűs árnya egészen más világot sejtet. Olyan világot, amelyben a délutáni szieszta után kétszer kezdődik a nap, ahol az időjárás miatt kétszer kezdődik az év is. S ahol - következésképpen - jó élni, hiszen a tenger csillogása, az éjszaka fényei, az erdők árnyai az élet csodáját, s megun- hatatlanságát sugallják felénk. Szuromi Rita Sidari agyagpartja és átúszható barlangja a szerző felvételei A tenger nyugati partján sziklák bukkannak elő a vízből i i i i-4 I N ntJt r jí umr%
