Heves Megyei Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 178-203. szám)

1998-08-25 / 198. szám

1998. augusztus 25., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Ma még „rozsda maija” a szállót PÁRÁD - A település önkor­mányzata nemrégiben megvá­sárolta a parádfürdői egykori SZOT-vagyönhöz tartozó há­rom ingatlant, mellyel több száz szállodai férőhely, vala­mint a Freskó étterem, illetve az Erzsébet szálló és a benne található „Dörzsi” presszó tulajdonosa lett a falu. A község vezetői már a vá­sárláskor is kifejtették: az ob­jektumok üzemeltetéséhez a település ereje kevés, ezért szükségesnek tartják, hogy befektetőket találjanak a va­gyon működtetéséhez. A kép­viselő-testület legutóbbi ülé­sén - a település önkormány­zatának gazdasági érdekeinek védelmére hivatkozva zárt aj­tók mögött - tárgyalt ennek lehetőségeiről. A tanácskozásról csupán annyit tudtunk meg: több ér­deklődő is jelentkezett, a „leg­népszerűbb” az Erzsébet szálló, annak felújításában es megnyitásában kilenc befek­tető is fantáziát lát. Mint Nagy Oszkár polgármester la­punknak elmondta, az ülésen semmilyen konkrét döntés nem született, ugyanis a kép­viselő-testületben két nézet is erősen tartja magát. Az egyik vélemény szerint csupán az Erzsébet szállót kellene értékesíteni, míg a másik álláspontot vallók úgy vélik: az ugyancsak komoly felújításra szoruló úgyneve­zett „A” épületet is - amely turista-osztályú szálláshelye­ket kínál - be kell vonni az el­adásba. A polgármester azt is el­mondta: bármelyik megoldást is választják végül, minden­képpen az a cél, hogy Parád- fürdő „visszanyerje régi fé­nyét”, s az Erzsébet szállót ti­zenöt éve csúfító aládúcolás végre eltűnjön. Hagyományteremtő búcsú - Recsken idén rendez­ték meg először a falunap jellegű rendezvénysorozatot. Az általános iskola éttermében helyi népművészeti illetve kézműves alkotók munkáiból nyűt kiállítás, melyen 18 recski mutatkozott be szőttesekkel, hímzésekkel, bútorok­kal, szalmafonattal és bőrből készült tárgyakkal, valamint fazekastermékekkel. A tárlatot Fekete József polgármester nyitotta meg, emlékeztetve mindenkit arra, hogy milyen fontos a népművészet tárgyi emlékeinek megőrzése. A bú­csú programjában szerepeltek sportversenyek, vidám ve­télkedők, hagyományőrző bemutatók, s péntek este utcabál zárta a mulatságot. A szervezők remélik, hogy a Recski Bú­csú hagyománnyá válik a faluban. fotó: soha Péter Ébresztő Csöng a telefon. A vonal túlsó végéről egy csilingelő női hang érdeklődik: Ön kérte az ébresztést fél hatra?- Igen - morogja a hívott, még mindig kábán az álomtól.- Akkor húzzon bele, mert háromnegyed kilenc is elmúlt... A fenti - fiktív — történethez némi adalék: elkészültek a név­jegyzékek, a választópolgárok megtekinthetik azokat, s megte­hetik észrevételeiket, ha őket esetleg kihagyták, vagy indokolat­lanul vették volna fel a listákra. A polgárok augusztus 19-26. között kereshetik (illetve kereshették volna) fel ilyen céllal a polgármesteri hivatalokat. Nincs ebben semmi különös. Negyed nyolc van. (espé) A helybéliek magukénak érzik a társaságot, és éberen figyelik az erdőt A disznók után a bikák végnapjai jönnek BÜKKSZENTERZSÉBET ­A Felső Tarna-vidéki Vadász- társaság megalakulása - a vita­tott területhatárok miatt - nem volt egészen zökkenőmentes! A tisztázatlan kérdések rendezése után azonban megindult a tény­leges munka, s immár a közel egy év tapasztalatai azt mutat­ják: a társaság biztos alapokon áll. Ezt bizonyítja az is, hogy nemrégiben angol vadászokat láttak vendégül, akik - mint hír­lik - igen elégedetten töltötték idejüket a kis faluban, illetve a környező erdőkben, s meglehe­tősen szép sikerekkel a hátuk mögött távoztak a településről. Éjszakai portyáikon ugyanis hat alkalommal összesen 13 vaddisznót ejtettek el. A társaság most az őszi bika­vadászatra készül, ekkor is sze­retnének külhoni vendégeket vadásztatni, jelentkezők máris TARNALELESZ - Nemrégi­ben megnéztem a Latcho Drom című filmet, s úgy éreztem: ezt el kellene vinni az én szülőfa­lumba is. Ekkor született meg a vándormozi ötlete, amellyel szeretnénk a roma kultúrát mi­nél szélesebb körben megismer­tetni - mondja Kővári József, aki egy budapesti ifjúsági ház szociális munkása. Mint hozzátette: július köze­pén kezdték meg a sorozatot, az ország több megyéjében felke­resve olyan településeket, ahol nem működik filmszínház, és a lakosság egy része roma.- A kezdeményezés fogadta­tása általában jó, immár a má­sodik turnust is befejeztük. A romák megítélésén szeretnénk egy kicsit változtatni ezeknek az alkotásoknak a bemutatásá­val, emellett úgy gondoljuk: a közös moziélmény eleve jó arra, hogy a cigány és nem cigány lakosságot egy kicsit közelebb hozzuk egymáshoz. Leleszen kora délután kez­Tréningeznek PÁRÁD - Ma délelőtt kezdő­dik a könyvtárban az a felké­szítő tréning, melyen megyénk legkülönfélébb településeiről mintegy 40 roma szervezet képviselője, illetve képviselő- jelöltje vesz részt. A jövendő szenátorok három napon keresztül készülnek a közelgő önkormányzati válasz­tásokra, pszichológus és más szakemberek irányításával, il­letve segítségével. akadnak, így aligha lehet aka­dálya a sikeres üzletnek. Ferencz Lászlótól, a társaság titkárától azt is megtudtuk: míg tavaly mintegy félmillió forintot fizettek ki vadkárra, addig idén összesen három esetben érke­zett bejelentés, ám ezeket is si­került a gazdákkal tisztázni, így eljárásra nem került sor. A je­lentéktelennek mondható kár­okozás annak is köszönhető, hogy a vadásztársaság összesen mintegy 8 hektáros területen úgynevezett „vadföldet” mű­velt, vagyis a szarvasok, őzek, egyéb jószágok által gyakran látogatott helyeken vetettek kukoricát, egyéb növényeket. A vadak aztán ezeket dézsmálták meg, s „békén hagyták” a gaz­dák földjeit. A titkár azt is elárulta: meg­felelő vadállománnyal gazdál­kodnak, s társaságukhoz jelen­leg 41 vadász tartozik. Közülük dődött a vetítés, először a gye­rekeknek mutatták be a Szaffi című rajzfilmet, majd a felnőt­teket várták a Cigányok ideje című játékfilmmel. A mozivá „átalakult” műve­lődési házban először az szúrt szemet: igencsak foghíjasán töltik meg a nézők a széksoro­kat. Amikor a főhős a film vége felé kimondja az egyik fő gon­dolatot - egy cigány álmok nél­kül olyan, mint a templom tető nélkül, néma harang - már csak néhányan ülnek a teremben.- Az elején, a rajzfilmen még többen voltak, azonban ez a több mint kétórás játékfilm, úgy tűnik, hosszúnak bizonyult - mondja Kővári József. - Az emberek lassacskán elszállin­góztak, s ebben vélhetően az is szerepet játszott, hogy a film feliratos. Azt is megtudom: ez az egyetlen ilyen alkotás a reper­toáron, s megesik, hogy a nézők egymásnak olvassák a vászon­ról a szöveget. A dolog egysze­BÜKKSZENTERZSÉBET ­Hamarosan új, esztétikus táblák jelölik a település utcáit. A képviselő-testület legutóbbi ülésén határozott az eligazító feliratokat tartalmazó eszközök elkészíttetéséről. Mint megtud­tuk, a falu pénztárcáját alig ter­heli meg a beruházás, hiszen a várható költségek negyvenezer forintra rúgnak. A táblák lecserélése azonban csupán néhányan hivatásosok, azonban ez nem okoz semmi­féle hiányosságot a szakmai munkában. Az etetések rendben zajlanak, s több magaslest is építettek már. Kérdésünkre Ferencz azt is elmondta: a rabsicokkal eled­dig nem volt problémájuk, s ez bizonyára annak is köszönhető, hogy a falubéliek nagy figye­lemmel kísérik az erdőben tör­ténő eseményeket. A vendégva­dászok ittlétekor is többen je­lezték, hogy szokatlanul nagy a mozgás a területen, és hogy igen sok lövést hallottak eldör­dülni. Persze, ezúttal legális durranásokról volt szó. A vadá­szok úgynevezett beíró-köny- vét is pontosan vezetik, így az­tán nagyon gyorsan kiderülne, ha illetéktelenek dézsmálnák az állományt, s a tetteseket felte­hetően igen gyorsan fülön csíp­nék az éber „őrszemek", (suha) rűsítésére a szervezők azt ter­vezik, hogy ők maguk „szink­ronizálják” a vetített képsoro­kat. A látogatottságra egyébként az a jellemző, hogy a nézők szinte kizárólag a romák közül kerülnek ki, a „többségi társa­dalom" tagjai nem vesznek részt a vetítéseken. De a szerve­zők nem csüggednek ettől. Né­hány napos szünet után ismét útra kel a vándormozi, s több - főként Borsod megyei - telepü­lést keresnek fel. Azt is megtudtuk: a kezde­ményezést a Soros Alapítvány, a budapesti Cirkogejzír mozi, a Roma Polgárjogi Alapítvány, a Mokép és még több cég, szerve­zet támogatja. A szervezők re­mélik, hogy folyamatosan jár­hatják az országot, egyre több faluban bemutatva - a megszo­kottól kicsit eltérő megközelí­tésben - a cigányság kultúrájá­nak értékeit. Latcho drom, azaz: jó utat. Suha Péter nem jelent névváltozást, így például továbbra is marad a Komszomol utca elnevezése. Igaz, akadnak a faluban, akiket ez zavar kissé, azonban az érin­tett lakosok - érthetően — úgy vélik: nekik jó a megszokott ut­canév, különben is minden hi­vatalos okmányukon ez szere­pel. Márpedig az iratok cseréje sok vesződséggel és persze ki­adással jár. Maratoni. Pétervására ön- kormányzata csütörtökön délután 2 órától ülésezik. A városatyák igen kimerítő ta­nácskozásra készülhetnek, hiszen számos napirendet kell megvitatniuk. Dönte­nek többek között a lakos­sági adósságkezelésről, a mezőőri szolgálat felállítá­sáról, a helyi választási bi­zottság tagjairól, ingatlan- vásárlásról, a gyermekjóléti szolgálat megbízás alapján történő ellátásáról, valamint a művelődési ház vezetői ál­lására beérkezett pályáza­tokról. Segítenek. A parádi önkor­mányzat nemrégiben hatá­rozott a rendszeres gyer­mekvédelmi támogatásban nem részesülők tanévkezdési támogatásáról. Eszerint az általános iskolások 1000, a középiskolások 2000, míg a felsőfokú intézmények hall­gatói 2500forintnyi segítsé­get kapnak. Pénz és iskola. Pétervására és társközségei - Erdőkö­vesd, Váraszó, Ivád és Kis­füzes - közös képviselő-tes- tülete szerdán 14 órától ülé­sezik a városi polgármesteri hivatalban. A tanácskozá­son két napirend szerepel, a közösen fenntartott intéz­mények első félévi gazdál­kodása, valamint az általá­nos iskola alapító okiratá­nak illetve szervezeti és mű­ködési szabályzatának mó­dosítása. Ez utóbbira az in­tézményben megvalósult körzeti nevelési tanácsadó miatt van szükség. Elszámoltak. Mátraderecs- kén tegnap este 6 órától ülé­sezett a település képviselő­testülete. A faluatyák az idei gazdálkodást tekintették át, majd következő napirend­ként a szennyvízcsatorna­hálózat kiépítésére létrejött önkéntes társulás számolt el a „rá bízott” pénzekkel, lé­vén a beruházás sikeresen befejeződött. Utolsó téma­ként a település rendezési tervének elkészítésére beér­kezett pályázatokat bírálták el. A vándormozi közelebb szeretné hozni egymáshoz az embereket Egy cigány álmok nélkül néma harang Új táblákon a régi utcanevek Emlékművek magasodnak az ősök tiszteletére PÉTERVÁSÁRA, VÁR­ASZÓ - A falu apraja-nagyja ünneplőbe bújt Váraszón, hogy részt vegyen a templomkertben a felújított hősi emlékmű fel­szentelésén. A két világháború áldozatai előtt tisztelgő obe- liszk Asztalos Árpád recski kő­faragó munkája nyomán szé­pült meg. Pál fi István polgármester köszöntője után dr. Benkár Jó­zsef jegyző ünnepi beszédében kifejtette: a hősök bár életüket áldozták, mégsem haltak meg, hiszen emléküket megőrizte, és továbbra is őrizni fogja nem csak a kőbe vésett sok betű, de az élők emlékezete is. Arra js.kitért:,nyndannyiunk' • közös felelősségé és’ feladátá, hogy további hévékét már sose' kelljen bevésni a fekete már­ványba. Pétervásárán emlékparkot avattak, melyben a megszépült környezetben három kopjafa „üzen” a szemlélőnek. A hely­béli Bocsi József munkája nyomán életre kelt oszlopok a magyarság 1100 évére, vala­mint az 1849-es pétervásárai csatára, illetve a palóc ősökre emlékeztetik a szemlélőt. Az avatóünnepségen az egyházi szentelést követően Pál László polgármester, Czenthe Hubáné, a művelődési és oktatási bizottság elnöke, valamint Gál Sándor, a Műve­lődés Háza igazgatója kötött nemzetiszín szalagokat á kop­jafákra. majd főhajtással tiszte- "1 égték'az ősök'étőtt. ' - ■ • a kopjafák egt/ütt' és önállóanis „üzennek”' Fotó: sí iha péJer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents