Heves Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-11 / 161. szám

2. oldal 1998. július 11., szombat Megyei Körkép Másfél milliárdból nem futotta liftre (Folytatás az 1. oldalról) Korábban a város kapott némi céltámogatást a gyógyintéz- mény korszerűsítésére azzal a feltétellel, ha a költségek felét saját forrásból finanszírozza. A kórház magára vállalta a lebo­nyolítást, s szakembereik ki­számították, hogy az „A” szárny tatarozása összesen 30 millió forintba kerülne.- A pályázatok elbírálása előtt az önkormányzat átvette az ügyek intézését - mondja dr. Freili Géza igazgató-főorvos. - Ott választották ki a pályázók közül a kivitelezőt, mégpedig egy szolnoki kft.-t. Korábban a céltámogatásból elkészült a külső közmű felújítása és a fű­tés; az „A”-számy felújítását már a nyertes végezte. A mi harmincmilliós tervünkkel szemben a pályázatukban 70-80 millióval számoltak, de végül a munka több mint 170 millióba került. Megdöbbentem az összeg hallatán... Elkezdték a nővérszálló felújítását is, de ezt a maradék 80 millióból - mivel közben új veszélyeshul­ladék-égetőt is kellett építeni - már nem lehetett befejezni. Dr. Freili ennél a pontnál megjegyzi: tény, hogy a kórház időközben előállt néhány új, összességében nem jelentős igénnyel, ám a nővérszállót csak az újabb - ezúttal címzett támogatásként kapott —1,2 mil­liárdból lehetett befejezni, noha ezt a pénzt teljes egészében a kórház „B"-szárnyának a fel­újítására, illetve a műszerállo­mány korszerűsítésére szánták. Nem volt mit tenni: lemondtak arról, hogy a nővérszállóra új emelet épüljön, s hogy a léte­sítménybe liftet szereljenek.- A nővérszálló és a hulladé­kégető munkálataival kapcsola­tos teendők lebonyolítója egy másik szolnoki cég lett - vála­szolja kérdésemre Freili főor­vos. - Tény, hogy minden lépés a közbeszerzési törvényben elő­írtak szerint történt. Az 1,2 milliárdot - benne az önkormányzati 10 százalékos önerővel - tehát a szükséges építkezés nagyrészt elviszi. Olyannyira, hogy a műszerekre szánt pénzt 150 millióval csök­kenteni kellett. Freili főorvos tavaly szeptemberben kérte az önkormányzatot: a kórház - nem ellenkezve a közbeszer­zésre vonatkozó előírásokkal - kapja vissza a műszerbeszerzés és az építkezés lebonyolítási feladatait, a költségek kímélése érdekében. Csak a műszerek vonatkozásában kapták meg az engedélyt.- Mindezek után nem meg­lepő, hogy a győztes pályázatba nem fért bele a külső vakolat felújítása és a nyílászárók cse­réje - panaszolja az igazgató. - Szinte szégyelljük, hogy mi­lyen látványt nyújt a kórház. Jelenleg a „B”-számyra vo­natkozó előminősítéses pályáz­tatásnál tartanak. Nyolcán felel­tek meg a feltételeknek. A le­bonyolító a második szolnoki cég, amely nem szokványos kö­rülmények közepette kapta meg a megbízást. Az önkormányzat egy öttagú munkacsoportot bízott meg, hogy az minősítse a lebonyolí­tásra jelentkezőket. A grémium - amelynek vezetője Wagner Dénes önkormányzati képvi­selő volt - egyhangúlag felállí­tott egy rangsort, amelynek élén két, ISO 9002-es minősí­téssel is rendelkező cég állt. He­tekig tanulmányozták az irato­kat, majd javaslatukat a döntés­hozók elé terjesztették. Ez utóbbi grémium azonban nem az ajánlott vállalatok mellett határozott, hanem a második szolnoki céget bízta meg a fel­adattal. Freili doktor - aki a kórházat egymaga képviselte - magára maradt az eredeti aján­lás támogatásával. Dühösen távozott a teremből.- Úgy éreztem, formális volt a munkabizottság ténykedése - mondja utólag. Hasonlóképpen vélekedik Wagner Dénes és egy másik tag, Farsang Csaba is. Szerintük hülyét csináltak belőlük, amikor semmibe vették a munkájukat.- Soha többé nem teszek ele­get hasonló felkérésnek - mondja Farsang Csaba. Szinyei András polgármester másként vélekedik a történé­sekről. Szerinte mindig akad­nak olyan sértődött emberek, akik utólag akadékoskodnak.- Magam is részt vettem a döntési folyamatban, így ennek törvényességéért kezeskedem - nyomatékosítja a város veze­tője. - A számvevőszéki vizsgá­lat is mindent rendben talált. Nem kritizálni kell, hanem oda­jönni, amikor a határozat meg­születik, s feltenni a kérdéseket. * Röviden ennyi a kórház re­konstrukciójának története. A mellékzöngékre - amelyek olykor nem kímélik a magán­szférát érintő kapcsolatokat sem - nem feladatunk kitérni. Ugyanígy a könyvtár felújítá­sával kapcsolatos kérdéseket sem firtattuk. Pedig többen is ajánlották, hogy nézzünk utána: mennyivel került többe a beru­házás - amelyet egy szolnoki cég végzett -, mint amekkora összegre a pályázatot benyúj­tották? Tan Ottó Idén most a legalacsonyabb a munkanélküliségi mutató Visszatérő az ügyfelek jó kétharmada Közel ötszázzal csökkent szűkebb hazánkban az állástalanok száma. A munkanélküliségi mutató most az idei legalacso­nyabb: 11,3 százalékos. Júniusban 727 betöltésre váró álláshe­lyet ajánlottak a munkaközvetítők. HEVES MEGYE - A legfris­sebb, júniusi összegzés szerint megyénkben 15 ezer 163 mun­kanélkülit ásítanak nyilván. Ez a szám hat év óta a legalacso­nyabb, de a munkanélküliségi ráták alapján kialakult országos sorrendben ezzel együtt is He­ves megye csak a kilencedik „legjobb” pozíciót foglalja el. A tapasztalható javuló ten­denciát befolyásoló tényezők között említi a Heves Megyei Munkaügyi Központ jelentése az idényjellegű ágazatok fo­lyamatos munkaerőigényét, s további élénkülés jellemzi a jö­vedelempótló és a hagyomá­nyos közhasznú foglalkoztatást. A kedvező kép kapcsán az a megállapítás is olvasható, hogy a most végzett - de elhelyez­kedni nem tudó - pályakezdők jelentősebb számú megjelenése a munkaügyi kirendeltségeken a következő hetekben várható. A nem pályakezdő munka- nélküliek 14 ezer 300-as állo­mánya 745 fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A június­ban regisztráltak jó kéthar­mada, 72 százaléka visszatérő ügyfél volt. A járadék, segély és jövedelempótló támogatást az előző havinál többen, 3895- en szüneteltették, valamilyen munkavégzéssel. A munkanélküliek körében átlagot meghaladó mérséklődés következett be a hevesi és a gyöngyösi régiókban. A hevesi körzetben (19,8%) hosszú idő után került 20 százalék alá a ráta. A térségek közül egyedül a füzesabonyiban bővült mini­málisan - 19 fővel - az állásta­lanok köre. A munkaügyi kirendeltségek 727 betöltetlen állást ajánlhat­tak, de az ügyfelek júniusban 2009 munkalehetőségből vá­laszthattak. A cégek részéről részmunkaidős foglalkozta­tásra, megváltozott munkaké- pessségűek alkalmazására szór­ványos volt az igény. (b. s.) Szent Donát és az Egri Bikavér A borász szakemberek is kóstolták a bikavért FOTÓ: PERL (Folytatás az 1. oldalról) Bejelentette: a hegyközség és az önkormányzat elhatározta, hogy Donát szobrát az eredeti helyének közelében felállítja. Az alapkőletételre vasárnap délután kerül sor. Ezután adták át az idei egri borvidéki borverseny különdí- jait. A legjobb eredetvédett bikavéréért ifi. Tóth István el­nyerte az Egri Borvidék Hegy­községi Tanácsa különdíját. A legjobb fehér újbor az egri olaszrizling lett, amelyért Thummerer Vilmos a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Heves Megyei Földművelésügyi Hivatalának különdíját nyerte el. A legjobb fehér óbor az 1994-es egri tramini. Ifi. Csutorás Ferenc itala megkapta a helyi önkor­mányzat elismerését. A leg­jobb új vörösbor a ’97-es Ca­bernet Sauvignon Gundel, amelyet Gál Tibor készített. A Heves Megyei Agrárkamara különdíjában részesült. A leg­jobb vörös óbor a ’95-ös kékf­rankos, amely a Gia Kft. tulaj­dona és a helyi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kü­löndíjasa lett. A legjobb Egri Bikavér lett a szőlészeti kutató ’94-es bora, amely megkapta a város hegyközségének különdíját. A legjobb eredetvédett debrői hárslevelű a verpeléti Ker- Coop Kft. ’97-es évjáratú ne­dűje, amely a Debrői Hárs Hegyközség különdíjasa. A legjobb muzeális bor az Eger­vin Rt. 1981-es olaszrizlingje. Megkapta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának különdí­ját. A legjobb minősítésű mu­zeális vörösbornak az Egervin Rt. 1981 -es cabernet franca bi­zonyult. Elnyerte az egri hegyközség különdíját. Végül dr. Dula Bence hegybíró ismertette az ezred­forduló Egri Bikavérének el­készítésére kialakított sza­bályzatot. Ezzel a különleges vörösborral 1999. december 31-én a 2000. évet köszöntik majd. Ezután az éttermekben elkezdődött és ma is folytató­dik az egy Egri Bikavér - egy egri étel gasztronómiai bemu­tató. (mentusz) Gázszünet - karbantartás miatt HEVES MEGYE - Amint azt korábbi számunkban hírül adtuk, július 21-én reggel hat órától július 23-án reggel nyolc óráig szünetel a gáz­szolgáltatás a MÓL RT. egri és mátraderecskei üzemigazga­tóságának területén. Ez több mint ötven település lakossá­gát, üzemeit és vendéglátóhe­lyeit érinti. Amint arról az olajipari cég illetékese lapunkat tájékoz­tatta, a gázszolgáltatókkal egyeztették az éves és terv­szerű szállító-elosztóvezeték karbantartási, javítási munká­latait - erősítette meg a MÓL Rt. sajtóirodájának munka­társa. Mindkét gazdasági szerve­zet képviselői kérik ezúton is a tisztelt fogyasztók türelmét és megértését. A pincék észrevétlen ajándékaink (Folytatás az 1. oldalról)-Az egri mezőgazdasági is­kola sokat segített ebben. A Szőlészeti és Borászati Kutató- intézetben meglepően sokan beszélnek angolul és franciául.- A borászatnak mely részét tanulmányoztad Egerben?- A fotoszintézis folyamatát néztük át. Gyakorlaton elekt­ronikusan mértük a fénynek a levélre gyakorolt hatását.- Milyennek találtad az egri borokat?- Teljesen mások, mint a franciák. Elzászban csak fe­hérborok vannak. Ott ismeret­len a vörös és a rose. A ma­gyar vörösborok nagyon teste­sek, kerekek, íztartalmuk har­monikus. A legnagyobb kü­lönbség, hogy az itteniek oxi- datívak. Nálunk nincsenek pincék, a borok mesterséges körülmények között érnek. Sroka Julien Technológiával próbáljuk pó­tolni a borok pinceadta zama- tát. A magyarok észre sem ve­szik, mekkora adomány a ter­mészettől a tufába vájt pince- rendszer. Nálunk legfeljebb hegybe vájt pincék vannak. A tufa, a nemespenész, a klíma viszont elengedhetetlen a za­mathoz. Ez adja a magyar bo­rok értékét, hamisítatlan ízét.-Az itteni munkatempó?- Lassabban dolgoznak a magyarok, mint mi, de nyu- godtabb körülmények között.- Mely borokat vásároltad?- A vörösek közül a caber­net tetszett, a fehérekből a hárslevelű. A végén Sroka hozzátette: mindenkinek szeretne köszöne­tét mondani, aki a közel két hónap alatt segített neki. Zay Zoltán, Sroka személyre sza­bott tolmácsa pedig elmondta: a napokban kapott értesítést, hogy a cserekapcsolat ered­ményeként Franciaországba már megérkezett Stekkelpak Zoltán, aki máris megkezdte az ottani borok tanulmányozá­sát. (szuromi) Kórustalálkozó a Rossztemplomban EGER - Többéves restaurálás után a zeneszerető közönség birtokába vehette a Rossz­templomot, amely az átalakí­tási munkák közepette is bizo­nyította: kiváló hangverseny- terem, s pótolja a koncertte­rem évtizedes hiányát. A Nyári Zenei Fesztivál nyitónapján az ausztriai és a macedón énekkarok adtak nagy sikerű műsort. Reperto­árjukon a kórusirodalom klasszikusai mellett olyan népszerű átdolgozások is hall­hatóak voltak, mint a Barbra Streisand előadásában megis­mert Szerelmes asszony, vagy a Beatles-slágerek. A fesztivál záró eseményének, egy afrikai és egy latin-amerikai misének is a Rossztemplom ad otthont, ma 20 órakor. • , \ Ausztria kórusa a Rossztemplomban lépett fel • > foto; PiLtsv Évente pár száz forintba kerül a tolvajok elleni védelem Puskás ember vigyázza a földeket BÜKKSZENTERZSÉBET ­Július elsejétől megkezdi a mű­ködését a mezőőri szolgálat, amelyre bizony igen nagy szük­ségünk van, hiszen a határban a terménylopások és egyéb „ il­legális ” betakarítások ismét el­szaporodni látszanak - mondta érdeklődésünkre Lövei László, a település jegyzője. Mint hoz­zátette: egyelőre egy őrt alkal­maznak, a szükséges felszere­lést hamarosan megvásárolják. A munkavégzés megkönnyíté­sére, illetve eredményességé­nek növelésére a leendő me­zőőr formaruhával, fényképe­zőgéppel, mobiltelefonnal és szolgálati fegyverrel is rendel­kezik majd. ■ Mint isméit,- a szolgálat- fi­‘ nanszírozásának felét az. állam átvállalja, amennyiben a telepü­lés, illetve a gazdák a másik felét biztosítják. Ennek sok he­lyen akadálya, hogy a földhiva­talok nyilvántartása még nem tükrözi a valódi tulajdoni vi­szonyokat. Mint a jegyzőtől megtudtuk: az erzsébeti földek­ről sem rendelkeznek pontos adatokkal, az illetékesek őszre ígérik ennek elkészítését. Az erzsébeti gazdák azonban - a vadászterületek kialakításakor - közösségbe tömörültek, így azt tudni lehet, hogy összesen mekkora földterület védelmét kell megoldani. A gazdaközös­ség a vadásztársaságtól a terüle­tért bérleti díjat kap, amit vi­szont - ugyancsak a pontos tu­lajdoni hányadok ismerete hiá­nyában nem tudnak szétosz­tani. Ezért úgy határoztak: ezt a pénzt a mezőőri szolgálatnak „átadják”. Ezt az önkormányzat még mintegy 80 ezer forinttal egészíti ki. Azt is megtudtuk: ezt az ösz- szeget megelőlegezik a gazda­közösségnek, s - remélhetően legkésőbb a jövő év elején — a képviselő-testület elfogadja a mezőőri szolgálatról szóló he­lyi jogszabályt, amelyben en­nek ellentételezéséről is ren­delkeznek. Az azonban már az előzetes, becsült adatok alapján is lát­ható, hogy - területük nagysá­gától függően - a gazdáknak évente átlagosan néhány száz, esetleg pár ezer forintjába ke­rül majd a földjük, terményeik védelme. (s. p.) ^. . V t "I. V , V' . < 1. I. 1 I ft J* l/li A f J ■< ' S. *1 i t V >1 Ti Ű t

Next

/
Thumbnails
Contents