Heves Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-29 / 176. szám
8. oldal Mozaik - PR 1998. július 29., szerda Lőrinciben százötvenmillió forintot szántak fejlesztésre A kerékpárút-építés és a városháza bővítése mellett új szociális otthonra is jutott pénz A polgármesteri hivatal csaknem százéves épületére már ráfér a teljes felújítás Megyénk legfiatalabb városában ebben az évben kerül sor az évtized beruházására - adta hírül a Heves Megyei Hírlap a közelmúltban. Mindez akkor is igaz, ha külön-külön számoljuk a megoldásra váró feladatokat; akkor meg pláne, ha ösz- szeadjuk az e célra szánt tételek összegét. A település ugyanis az idén mintegy 150 millió forintot költ fejlesztésre. Kerékpárút épül az erőműtől Selypig- Lőrinciben korábban még soha nem állt rendelkezésre akkora összeg útépítésre, mint az idén - tájékoztat Fónagy László jegyző. - Mintegy 37,5 millió forintot fordítunk e célra. Ebből 22,5 milliót pályázaton nyert a település a szakminisztériumtól; a képviselő- testület az eredetileg tervezett 15 millió forintos önerőből - a meglévő utak karbantartásán kívül - az eredeti terv szerint a Szabadság tértől a selypi útkereszteződésig kívánt kerékpárutat létesíttetni. Ám a pénzeszközt kiegészítve megépül a Szabadság tértől a József Attila utcán át az erőműi kerékpárutat összekötő szakasz is. A 37 és fél millió forinton felül - külön beruházási keretből - kétmillió forintért bekötőút épül az erőműi új szociális otthonig. Ennek a pénznek a felét szintén pályázaton nyerte az önkormányzat. Új helyre költözik a szociális otthon A jelek szerint 1998 nemcsak az útépítés éve a Zagyva-parti kisvárosban. Augusztus 16-án az egészségügyi és a családvédelmi minisztériumok képviselői a Heves Megyei Közgyűlés elnökével együtt adják át az új szociális otthont a Mátravidéki Erőmű lakótelepének 37-es épületében. A létesítményt dr. Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök is megáldja.- Ez az objektum 20 férőhelyes, állandó bentlakásos idősek otthona lesz, amely összesen 35 millió forintba került - mondja Fónagy László. - A szükséges összegből 75 millió forint - fele-fele arányban - a Népjóléti Minisztérium és a Heves Megyei Településfejlesztési Tanács támogatásából tevődött össze. Az otthon átadásával ismét kialakítható lesz a nappali ellátást biztosító idősek napközi otthona, illetve új helyre kerülhet az anya- és csecsemővédő szolgálat rendelője, a fogászat részére pedig új helyiségek alakíthatók ki. A polgármesteri hivatal apparátusának irányítója elmondta: a szociális otthon létszáma az átadás pillanatában már teljesen feltöltött, így a további jelentkezőket előjegyzésbe kellett venni; az öt várakozó mellett mintegy 10-12 komoly érdeklődő értesítette idáig szándékáról az illetékeseket. Mindez indokolttá teszi a létesítmény további fejlesztését. E célra a legmegfelelőbbnek a jelenleg üresen álló egykori erőműi iskolaépület fel- használása tűnik. A számítások szerint ebben emelt szintű ellátás esetén 25-30, átlagos ellátással pedig 45-50 rászorulót tudnának elhelyezni. Megújul a százéves hivatali épület is A polgármesteri hivatal patinás épülete ma már inkább gondnak, semmint a település büszkeségének számít. A városközpontban lévő létesítmény mára alkalmatlanná vált funkciója betöltésére. Irodái kicsik és sötétek, az ügyfelek számára alig akad hely, a dolgozók szükségmunkahelyeken végzik teendőiket. Egy részüket a Közösségi Házba kellett „költöztetni”, ami által újabb problémák merültek fel. Egy új városháza építésének gondolata még az előző ciklusban, a ’90-es évek elején felvetődött. Akkor elkészültek a tervek is, de a megvalósításra nem volt elég pénz, így az ötlet csupán ötlet maradt. Tavaly augusztusban ismét napirendre került a kérdés. A képviselő-testületben most is akadt olyan városatya, aki új objektum megépítését szorgalmazta, de a többség - természetesen anyagi megfontolásokból - a bővítés és a teljes felújítás mellett foglalt állást. A vezetőség végül - meggyőző arányban - utóbbi mellett határozott. A beruházás 72 millió forintba kerül. A munkálatok augusztus 3-án kezdődnek, s várhatóan a jövő év májusában fejeződnek be. Addigra a városháza alapterülete megháromszorozódik. Korszerű irodákat, kiszolgálóhelyiségeket alakítanak ki az épületben, amelyben az ügyfelek kulturált körülmények között intézhetik hivatalos ügyeiket. Arról nem is beszélve, hogy a létesítmény mennyivel járul hozzá a városkép kedvezőbbé tételéhez... A beruházás költségeihez 75 millió forint támogatást nyújtott a megyei településfejlesztési tanács. Nem volt könnyű feladat előteremteni a pénzt Lőrinci évente több mint fél- milliárd forintból gazdálkodik, ám az összeg jelentős részét elviszi az intézményhálózat fenntartása, működtetése. Ahogy más településeken, itt sem futotta idáig számottevő fejlesztésre. Joggal merülhet hát fel a kérdés: mostanság mitől változott meg a helyzet? Ebben az esztendőben a város összesen 150 millió forintot költ az említett beruházásokra, s a pénz fedezete - elkülönítve - rendelkezésre áll. Fónagy László jegyző a forrásokat is feltálja:- Pályázatokon 53 milliót nyert az önkormányzat - jelenti ki —, a többi 100 milliót egy külső támogató biztosította. A pályázatok szervezésének, koordinálásának fő mozgatója Varga Antal polgármester volt, természetesen a képviselő-testület egyetértő jóváhagyásával. A polgármester úr jelentős szerepet vállalt az egyéb pénzeszközök előteremtésében is: hosszas tárgyalások, a célokban való megegyezés eredményezték a sikert, amelynek köszönhetően Lőrinci valóban az évtized helyi beruházásának küszöbén áll. Nem maradnak el az egyéb fejlesztések sem A város vezetősége - noha a fentiekben említett kiemelt feladatokat tartotta elsősorban szem előtt - nem feledkezett meg az egyéb területekről sem. A keretek, ha szűkösen is, további fejlesztéseket is lehetővé tettek. így az általános iskolában új technikaműhelyek létesültek, s megszűnt a tantermeken való átjárás. A lőrinci tag- intézmény napközi otthonát átalakították, Selypen pedig kicserélték a gázkazánt. Mindezek elkészültével - amelyek 5 millió forintba kerültek - a feltételek adottá váltak a régi problémaként meglévő létszám-arányosítás megvalósításához is. (PR) A Lőrinci Erőmű révén: egyenrangúként Európában Szegény Európát manapság minduntalan előcitálják, ha kell, ha nem! így jelzőként kopik, fényét és erejét veszti. Aztán mikor valóban valami nagy jelentőségű ügynek kellene tekintélyével nyomatékot adnia, már nem tudni, használatát ki hogyan érti. Pedig igenis vannak alkalmak - jelesül Heves megye egyik folyamatban lévő nagyberuházása, a lőrinci erőmű létesítése is ilyen -, amelyek a legszorosabb értelemben véve tevőlegesen hozzájárulnak az ország európai integrálódásához S hogy ez valóban igaz, könnyen bizonyítható egy kis utazással térben és időben... A kontinens legfejlettebb államai már évtizedek óta összehangoltan üzemeltetik villa- mosenergia-hálózataikat az úgynevezett UCPTE-rendszer- ben. Korábban a volt szocialista országoknak is volt hasonló szervezetük, de ez a gazdasági-politikai változásokat követően szétesett. Ma csupán egy kisebb egység, a Magyar- ország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország által létrehozott szervezet, a CENTREL működik. Méghozzá olyany- nyira jól, hogy 1995 óta már technikailag teljesen összekapcsolódott a nyugat-európai rendszerrel. Ahhoz azonban, hogy az UCPTE felvegyen teljes jogú tagjainak sorába, még néhány szigorú előírásnak meg kell felelnünk. Tartalék kapacitás létesítése A magyar villamosenergiarendszerben is az UCPTE rendszerszabályozási, rendszerirányítási követelményeinek megfelelő, rugalmas működésű, kellő tartalékokkal rendelkező erőműparkot kell kialakítani az erőműrendszer fejlesztésével. Ezért néhány erőműnek önálló indulásra képes „black-start” egységgel kell rendelkeznie. A Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) megvizsgálta a tartalék kapacitás létesítésének lehetőségeit. Ennek során elsősorban a magyar villamosener- gia-rendszer teljesítményszabályozási hiányosságainak enyhítésére irányuló intézkedések műszaki, gazdasági, környezetvédelmi és egyéb infrastrukturális szempontjai kerültek előtérbe, kitérve a rendszerszabályozás főbb elemeire és a tartaléktartási lehetőségekre. A vizsgálat eredménye az volt, hogy az összes körülményt mérlegelve - beleértve a megvalósításra rendelkezésre álló időt, a beruházás fajlagos költségét, a feladatra való alkalmasságot - nyílt ciklusú gázturbinás egységeket célszerű létesíteni. Ilyen turbina üzemel majd Lőrinciben is. A Lőrinci Erőmű újraindítása Az erőmű tervezési munkái már 1995-ben megkezdődtek. A szükséges engedélyezések és beruházás-előkészítési munkák után a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) 1997 decemberében kibocsátotta a főtechnológia (a gázturbina-generátor) tenderét, amelyben szerepel, hogy a helyszíni munkákhoz 1998 szeptemberére a terület biztosított lesz. Ez a határidő minden bizonnyal tartható, hiszen az előkészületek tervszerűen haladnak, ezen Lőrinciben jelenleg már 150-200 fő dolgozik. A beruházást az ERBE Energetika Mérnökiroda Kft. bonyolítja. A mérnökiroda készíti elő a rendeléseket a mérnöki tevékenységre, a szállításra, a szerelésre és az üzembe helyezésre. A létesítés verseny- tárgyalásos eljáráson alapul. A kiválasztás után kerül sor a szerződéskötésekre, amelyekben pontosan meghatározták a felelősségi köröket, az elvégzendő munkák határidejét, a minőségbiztosítás követelményeit és a szerződés teljesítésének feltételeit. Az ellenőrzési feladatok ellátására elkülönített szervezeti egység jött létre, amely a beruházás egyes fázisaiban szükség szerint külső szakértőket, szakértői intézményeket is. igénybe vehet. Az ellenőrzési tevékenység fő rendeltetése a megrendelő érdekeinek mesz- szemenő érvényesítése. A létesítmények megvalósulása a meglévő üzemi épületek felhasználásával történik, így az építési munka bontás, átalakítás, illetve közüzemek, vonalas és kiszolgáló létesítmények felújítása vagy építése. Ezek a szokványos eszközökkel meg- építhetők, víz- vagy energiacsatlakozás biztosítható. Az építkezések és szerelések során számos új technológiai rendszer elhelyezésére kerül sor. Elsőként kell megemlíteni magát a gázturbinás egységet és a vízellátás létesítményeit. Új szabadtéri mező és készenléti transzformátor lesz, és korszerűsödnek az olajellátás építményei, valamint a teljes fűtési rendszer. Az erőműnek saját diesel-generátora lesz, karbantartási célra raktár és műhely épül, megújulnak az utak, a közművek, a különböző nyomvonalas létesítmények, s nem utolsósorban az irodaépület. A létesítmény megvalósítása szükségszerűen a bontási munkákkal kezdődött. Elsőként az új technológiai létesítmények, berendezések helyét szabadították fel, továbbá a felvonulási célra kijelölt területeket. Ezzel egy időben a szükséges mértékig felújításra került néhány, felvonulási célra is használható meglévő épület. A meglévő erőművi út és a vas- úthálózat mind a külső beszállítási kapcsolatokat, mind a belső, kerítésen belüli anyag- mozgatást jól kiszolgálja. Természetesen az új létesítmé- _ nyék környezetében új útvonalak is épülnek, mások pedig megszűnnek. A technológiai célú beszállítások a közeljövőben szükségessé fogják tenni egyes helyeken a végleges úthálózat kiegészítését előre gyártott vasbeton lapokkal, a szállítójármű fordulási sugarának megfelelően. A főberendezések beszállításához viszont az erőmű vágányhálózatát igénybe lehet venni. A beruházás a terveknek megfelelően halad Az előzetesen elvégzett vizsgálatok eredményei szerint az érintett lakossági csoportok egyetértettek az erőmű építésével, és attól a település és a térség gazdasági növekedéséi várják. Ezzel együtt bizonyított, hogy minden jelentős vállalkozás valamennyi felelős vezetője egyetért abban: egy társaság bármilyen jó teljesítménye csak akkor hozza meg a tőle elvárt eredményt, ha az adott tevékenységet a közvélemény is elfogadja. Ezért tartja a Magyar Villamos Művek Rt. is fontosnak, hogy a ’90-es évek végének egyik legfontosabb beruházásáról, a Lőrinci Erőmű építéséről a lehető legtöbb fórumon és a médiumokban folyamatosan tájékoztatást adjon. Július végén tehát Lőrinci ben a munkák a terveknek megfelelően folynak. Az 1997- ben megkezdett területi előkészítéseket végzik, és a helyszíni szerelés után, az üzembe helyezési folyamat végén, várhatóan jövő év novemberében az erőmű üzembe kerül. MVM Rt. (PR) Az MVM Rt. Lőrinci Erőművének látképe, előtérben az erőművi tározótóval
