Heves Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-03 / 154. szám

1998. július 3., péntek Megyei Körkép 3. oldal Lesz szombat Július 10. péntek, július 11. vasárnap, írtam egy előze­tesben. Előtte arról olvas­tam, hogy az ezredfordulón a számítógépek egy része megbolondulhat, mivel kép­telenek lesznek az évszázad­váltás felismerésére. Vélhe­tően ez hagyott bennem olyan mély nyomokat, hogy egyszerűién kihagytam a szombatot. Megnyugtatásul ezennel közlöm: az „y2k” még messze van. Egyelőre 1998- at írunk. Július 11. szom­batra esik. Akkor mulatoz­nak a palócok Párádon. Pardon. (s. p.) * Feldobta a víz szerdára vir­radóra azt a szerencsétlenül járt nagytályai férfit, aki - mint hírül adtuk - hétfőn tűnt el az ostorosi tóban. A tragédia körülményeit a rendőrség vizsgálja. Sajnálatosan hibás képalá­írás jelent meg tegnapi la­punk első oldalán. A felvé­tel azt a pillanatot örökítette meg, amikor dr. Ertsey Csaba, a megyei kórház igazgatója dr. Berhés Ist­vánnak gratulál főorvosi ki­nevezéséhez. Az elírásért elnézést kérünk. Lefűrészelik a fák száraz vagy zavaró gallyait Eger­ben a polgármesteri hivatal megbízásából. Július 4-én a Knézich Károly utcában, 11-én a Dr. Nagy János ut­cában, 18-án a Klapka György utcában dolgoznak a favágók. A jelzett napo­kon átmenetileg lezáiják a felsorolt utakat és parkoló­kat, amiért is türelmet, meg­értést kémek a munka meg­rendelői. Allergiások! Az allergiát okozó növények pollenkon­centrációja alacsony volt az elmúlt héten. Ugyanakkor kedvezett az időjárás a gombák szaporodásának, ezért gyakran volt magas a gombaelemszám. Gyöngyösön jótékonysági hangversenyt rendeznek a ferences műemlékekért a Barátok templomában szombaton 19 órától. Belé­pőjegy nincs, az adományo­kat a műkincsek megmenté­sére fordítják. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Hatvan belte­rület. 14.00- 22.00 - Eger belterület. Égi és földi tájakon - ezzel a címmel látható az egri Érsekudvarban az egykori Ciszterci Gimnázium négy diákjának - Demeter Lászlónak, Gömöri Józsefnek, Tilless Bélának és Vargha Lászlónak - a kiállítása. A tárlat július 7-ig tekinthető meg. fotó: piusy elemér Mi titok lehet a kerítés túloldalán? Megdöbbent az önkormányzat: a sereg eladta a kijelölt terület zömét (Folytatás az 1. oldalról) A privatizációs részvénytársa­ság igazgatójához június 25-én írt levelében Juhász Béla azt a kérdést is felveti: vajon a föld­hivatal miként jegyezhette be az új tulajdonosokat anélkül, hogy a Honvédelmi Minisztérium megbízást adott volna az APV Rt.-nek az értékesítésre. Csütörtök estére a település polgármestere rendkívüli testü­leti ülést hívott össze. A képvi­selőknek vagy nyilatkozatot kell hozniuk arról, hogy lemon­danak a kormányhatározat által kijelölt területekről, vagy új el­járást kémek. Az előbbi esetben elismerik Juhász János tulajdonát, így nem kezdeményeznek jogvitát a lőtérrel, illetve a később el­adott területtel kapcsolatban. Ha azonban úgy döntenek, hogy ezt elutasítják, a birtokba­vétel tovább késik, s ezzel sokat veszíthet az önkormányzat. A laktanya területére tervezett ipari park létrehozásához ugyanis mihamarabb meg kel­lene alkotni a rendezési és a megvalósulási tervet, s kiírni a pályázatot.- Eddig már négy, komolyan érdeklődő befektetővel tárgyal­tam, akik szinte azonnal betele­pülnének - mondta a polgár- mester. - Az eljárás további ha­lasztásával elveszíthetjük őket. Elsődleges célunk a munka­helyteremtés: öt-hatszáz ember hosszú távú foglalkoztatását oldhatná meg az ipari park, s ezzel nemcsak Abasár, de a tér­ség gondjai is megszűnnének.- A dolog egyik pikantériája - idézte -, hogy az objektumot az egri helyőrség gondjaira bízta a minisztérium, annak pa­rancsnoka viszont megtiltotta, hogy belépjek a volt lakta­nyába. * Tegnap délután új hírek ér­keztek a HM-ből: a laktanya átadását - állítólag - mégis az előre rögzített időpontban kez­dik meg. A vitatott területek to­vábbi sorsát a minisztérium és a polgármesteri hivatal megbízot­tai, valamint Juhász János je­lenlétében egyeztetik majd. Ezt az ajánlatot a testület el­fogadta. Jónás Ági Bűnpártolással vádolják a vámparancsnokot és társát Százmilliós olajügybe keveredtek Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolja R. G. pénzügyőr alezredest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye vámparancsnokát, illetve K. F. volt pénzügyőr őrnagyot, a pa­rancsnokság egykori munkatársát az Egri Városi Ügyészség. EGER - A vádiratot benyújtot­ták az Egri Városi Bírósághoz - tájékoztatta csütörtökön az MTI tudósítóját Szajlai József ügyész. Mint emlékezetes: az ominó­zus ügy 1997 áprilisára nyúlik vissza. Abban az időben az egri vámhivatal munkatársai várat­lan ellenőrzést tartottak a Bene­fit 2001 Kft. mezőkövesdi te­lephelyén. Alapos gyanú merült fel ugyanis, hogy a kft. vezetői az ott tárolt 20 vagonnyi savazott olajterméket kivonták a jöve­déki eljárás alól. Ezért az olajat a vámosok a helyszínen lefog­lalták. Április 22-én azonban - ál­lapították meg a Heves Megyei Ügyészségi Nyomozóhivatal vizsgálata során - R. G. alezre­des, megyei parancsnok megbí­zására K. F. őrnagy utasítást adott a húszvagonnyi olaj ki­adására. Tette ezt annak elle­nére, hogy mindketten tudták: az illetékes vámhatóság az üggyel kapcsolatban már bűn­cselekményre utaló adatok bir­tokában volt. Ezután a VPOP Országos Parancsnoksága vizsgálatot rendelt el, melynek eredmé­nyeképpen április 26-án Buda­pesten újra lefoglalták az olaj­terméket, s utóbb a jövedéki törvény megsértése miatt 600 millió forintos bírságot szabtak ki a Benefit 2001 Kft.-re, és el­rendelték az olaj elkobzását is. A két vámtiszt ellen fe­gyelmi eljárás is indult, amelyet mindkettőjük esetében meg­szüntettek: F. K. ugyanis idő­közben nyugdíjba vonult, R. G. felelősségét a határozat szerint pedig nem lehetett egyértel­műen megállapítani. TOLLVÉGEN Véget ért egy fejezet N em lesz mozi Pétervásárán. Volt ugyan - a Művelődés Há­zában - két hónapig amolyan „kísérleti”, vagyis kicsit fa­pados, kicsit krepegős. Ezt kellett volna fejleszteni, véglegesí­teni - 800 ezer forintért. Vagy végleg elvetni ingyen, esetleg néhány szavazatért. Az ügyet korábban már több bizottság többször tárgyalta, legutóbb támogató állásfoglalás született. Ezt aztán a bizottság­ban és a képviselő-testületben ülő városatyák — jobbára önma­guk - elé terjesztették, határozati javaslattal. És nem fogadták el. Ez legfeljebb furcsa, de nem tragédia. Ám a döntés folya­mata dráma - tragikomédia - volt. Ízelítőül: készült egy felmérés, amiben a kísérleti mozi láto­gatóit kérdezték az igényeikről. Ezzel szemben az volt a kifo­gás: nem ad teljes képet, mert csak a moziba járókat kérdezték meg. (Hat éve, amikor a régi mozit bezárták, senkit nem kérdez­tek meg. Erre, úgy tűnik, az akkori képviselő-testületben is he­lyet foglaló döntéshozó már nem emlékszik.) Az előterjesztés­ben szerepelt, hogy volt olyan előadás, amelyet 28, s volt, ame­lyet 200 ember nézett meg. Erre is volt frappáns kifogás: ki tudja, melyik az igaz? Mindkettő. Na, ennyit a színvonalról. A képviselők, megunván a ködevést, kérték: hadd szavazzanak már... Erre hatalmának teljes tudatában az elnöklő alpolgármes­ter kijelentette: „Majd szavazunk, ha én úgy látom.” És jöttek az újabb kifogások. Hogy nem megfelelően előké­szített az anyag. (Újra csak zárójelben: kevésbé elkészített anyagot szempillantás alatt elfogadtak. Anélkül, hogy kiderült volna: mennyi és milyen „idegen” ipari szennyvizet fogadnak be a péterkei szeméttelepre. Mindegy, jöhet.) Végezetül a képviselők egyetértettek abban, hogy mozira szükség van, de a Művelődés Házában akkor sem lesz. Rossz nyelvek szerint azért ódzkodtak - néhány kivétellel - a képvise­lők, mert egy helybeli vállalkozó szeretne filmszínházat nyitni. Ha megteszi, biztos, hogy színvonalas szórakoztatást nyújt. Ami mindannyiunk hasznára válik. E bben én csak azt nem értem, ha így van, akkor miért kell mellébeszélni. Meg lehetne mondani: emberek, nekünk eh­hez se pénzünk, se tehetségünk, csinálja hát, aki jobban tudja. Ebben így nem lett volna semmi szégyellnivaló. Suha Péter Hagymavásárra viszik az üvegeiket Európai cseregyerekek PÁRÁD, BAD BREISIG ­A mátraaljai község és a né­metországi város között már évek óta jól működő testvér- kapcsolat van. Ennek jegyé­ben az idén több alkalommal is találkoznak a két település polgárai, képviselői. Elsőként július 18-án a né­met kisvárosból érkezik gye­rekcsoport, viszonozva a két évvel ezelőtti parádi látoga­tást. A több mint negyven kis vendégnek tíz napra színes programot szerveznek: sokat kirándulnak, s a várbükki er­dészház jóvoltából a lovaglást is kipróbálhatják. Szeptemberben a Rajna- parti település legnagyobb ünnepén, az úgynevezett Hagymavásáron képviseltetik magukat a mostani vendéglá­tók. A több tízezer látogatót vonzó rendezvénysorozaton a palócok népművészetéből és a helyi üvegművességből kí­nálnak ízelítőt az érdeklődők­nek. Az eseményre a községből egy kisebb, hat-nyolc fős de­legáció utazik Nagy Oszkár polgármester vezetésével. Kilenc múzeumba egy jeggyel EGER - Kilenc múzeum és kiállítás megtekintésére érvé­nyes az a bérlet, amelyet jú­lius elejétől vezettek be a me­gyeszékhelyen - jelentette be Veres Gábor, a megyei múze­umi szervezet képviselője. A váltástól számított egy hétig érvényes belépővel egy­aránt látogatható a vár kaza­matája, a várban lévő képtár, a történeti kiállítás, a börtön­kiállítás és az időszaki tárlat. A városban pedig felhasz­nálható a kedvezményes árú bérlet a Gárdonyi-ház, a me­gyeházán található Eger-tör- téneti kiállítás, a Telekessy Patikamúzeum és a Palóckiál­lítás megtekintéséhez. Hídépítészet a műemlékvédelemben Tegnap a 28. Műemlékvédelmi Nyári Egyetemen a hallgatók az ipari építészettel, a kastélykertek megóvásával, a Török Birodalom magyarországi hagyatékának ápolásával és Szardínia szigetének műemlékeivel foglalkoztak. NOSZVAJ, EGER - A nap egyik izgalmas előadása Tóth Ernőtől (képünkön) hangzott el, aki a hidak megóvásáról és a műemlékvédelem feladatai­ról szólt. Mint hangsúlyozta: nem ért egyet azzal a felfogás­sal, hogy a hídépítészet az ipari építészet része, mert bár a XX. század vasbetonszerke­zetei megváltoztatták a mér­nöki munkát, mégis ugyan­olyan részei a múlt örökségé­nek, mint a kastélyok. Példaként megemlítette a hidak középkori szerepét: az emberi élettér szerves részei voltak, elég csak a kereske­delmi, határ­vagy állo­más-szere­pükre gon­dolni. Ha­zánk hídmű- emlékei kö­zül mégis csupán a Lánchíd vagy a hortobágyi kőhíd ismert, holott 11 ezer építményt jegyeznek. Érdekességképp elmondta azt is: a hazai hidak felülete összesen egymillió négyzetki­lométer, értékük a nemzeti va­gyonban pedig 250 milliárd forint. Megóvásuk fontos kérdései közé tartozik, hogy hozzájuk kell igazítani a közúti forgal­mat, mert a több száz éves építményeknek sem az anyaga, sem a terhelhetősége nem megfelelő a mai, felgyor­sult közlekedésben. Bár a hi­dak terhelhetősége javítható, szélességükön viszont nem le­het változtatni. Mindezekkel a problémákkal szembe kell nézniük a műemlék jellegű lé­tesítmények nemzetközi és hazai védőinek. A nyári egyetem pénteki programja a közép-bulgáriai sírkamrák restaurálásával és az „arany háromszög” építé­szetével foglalkozik. Az utóbbi téma előadója Ronald Silva, az ICOMOS elnöke. (szuromi) Hontisztelet, határon túlról MÁTRAFÜRED - Mintegy hatvan kárpátaljai, felvidéki, vajdasági és erdélyi résztvevője van az Adria-Duna Szabad- egyetem július 8-ig tartó szak­mai-szaknyelvi továbbképző kurzusának. A magyar nyelven tanító pedagógusok hatodik al­kalommal vehetnek részt a ren­dezvényen, és már negyed- szerre vendégeskednek Mátra- füreden. A Magyar Környezetvédő Egyesület kurzusának célja az ősi magyar tájak megóvása ha­táron innen és túl. A házigazda a Vadas Jenő Erdészeti Szakkö­zépiskola igazgatója, Simon László és Keresztes György, a megyei közgyűlés alelnöke. A nyitóelőadást dr. Harmati Béla, a Magyar Evangélikus Egyház püspök-elnöke, a ren­dező egyesület tiszteletbeli el­nöke tartotta, s a hontisztelet spiritualitásáról beszélt. A to­vábbképzés első napján - sok más mellett - Czeizel Endre or­vosgenetikus értekezését is meghallgathatták az egészséges utódok nemzéséről. Csütörtökön az Országos Rendőr-főkapitányság munka­társa adott tájékoztatást a drog­veszélyről, majd a Bükki Nem­zeti Park igazgatója, Duska Jó­zsef beszámolója következett. A mai programban szerepel Márton János professzor érté­kelése a falvak agrárképéről, Raffay Ernő egyetemi tanár pe­dig a történész szemével láttatja századunk nagyhatalmi politi­káját. Délutáni előadásában az uni­verzum felől mutatja be a Kár­pátokat Zombori Ottó, az Urá­nia Csillagvizsgáló igazgatója. A HEVESTHÍRLAP iát «.n« xnr.i.j.- «MltiWT-.ívn. ÜGYELETE: Újságíró: Suha Péter Telefon-(36)413-853 Fax-(36)413-145 * Hirdetésfelvevő: Ambrus Henriett Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: Salétliné Murányi Gertrud Telefon-(36)412-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents