Heves Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-02 / 153. szám

8. oldal Kamarai Elet 1998. július 2., csütörtök Levél Orbán Viktorhoz A Magyar Kézműves Kamara elnöke, dr. Ká­rolyi Miklós június 5-én levelet intézett Orbán Viktorhoz, a Fidesz-Magyar Polgári Párt el­nökéhez. A Magyar Kézműves című lapban megjelent levélből idézzük: Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Kézműves Kamara Elnöksége gra­tulál Önnek, s az Ön által vezetett pártnak a par­lamenti választások során elért sikeréhez. A Fidesz-Magyar Polgári Párt programjában számos olyan elem és megfogalmazott cél van - a nemzetgazdaság helyzetmegítélését, fejleszté­sét, a gazdasági-társadalmi átrétegződést, a „pol­gári megerősödést” illetően -, amit a Magyar Kézműves Kamara tagköre és társadalmi veze­tése szintén fontosnak tart. Ez a gazdasági „céla­zonosság” legmarkánsabban a mikro-, kis- és kö­zépvállalkozások társadalmi-gazdasági szerepé­nek, helyének megítélésében, stabilizálódásuk, fejlesztésük iránt támasztott igényben lelhető fel. Tisztelt Elnök Úr! Az MKK elnöksége úgy látja, hogy a vállalko­zások közgazdasági környezetének javításában, a gazdasági fejlődés elősegítésében programja és az MKK stratégiai elképzelései mentén konstruk­tív együttműködés alakítható ki, amennyiben en­nek konzultációs formái a jövőben a kormány és a gazdasági kamarák viszonylatában rendszeres­séggel működnek, amint azt a gazdasági kama­rákról szóló törvény 26/A. §-a is megfogalmazza. Tekintettel arra, hogy a közeljövőben napi­rendre kerül az elkövetkező időszak gazdasági feltételrendszerének koncepciózus kialakítása, a különféle szabályozó-terelő és elosztó rendsze­rek áttekintése, kérem, hogy mielőbb szívesked­jék lehetőséget adni arra, hogy ezen főbb kérdé­sekről személyesen is konzultációt folytathas­sunk. További munkájához sok sikert kíván a Ma­gyar Kézműves Kamara Elnöksége. Tisztelettel: Dr. Károlyi Miklós elnök Oktatni-nevelni mesterszinten A kamarai képzés-oktatás egyik fő területe a mesterkép­zés. Sokan meglepődtek, ami­kor az új típusú mestervizsga­szintek követelményei között a pedagógiai vizsgakötelezett­séget felfedezték. A meglepe­tést ma már a gyakorlati kivi­telezés, a többnyire sikeres vizsga váltotta fel. A szakem­berek, mesterjelöltek maguk is vallják, tanulókkal, beosztot­takkal foglalkozni tudatosult pedagógiai ismeretek birtoká­ban könnyebb. A Kézműves Kamara szervezésében ma már csaknem száz mesterjelölt sajátította el az alapismerete­ket, és a részbizonyítvány bir­tokában készülhet a szakmai megméretésre is. Képünkön a június elején vizsgát tett csoport A kamarai tagdíj elszámolása A SZJA-ról szóló törvény idén január 1-jétől kétféle lehetőséget ad a kamarai tagdíj elszámolására. 1. Az egyéni vállalkozó költségként érvényesíti a kamarai tagdíjat, amely a hatályos jogszabályban a jellemzően előforduló költségek között változatlanul megtalálható. 2. A vállalkozó él a törvény 48/B §-ában adott lehetőséggel, és a vállalkozói személyi jövedelemadóját csökkenti a kamarákról szóló törvény alapján, kamarai tagdíj címén az adóévben fizetett összeg 50 százalékával, legfeljebb ’0 ezer forinttal. Ebben az eset­ben a bevételt növelni kell a megfizetett kamarai tagdíj 50 százalé­kával, legfeljebb 10 ezer forinttal. A kamarai tagdíj költségként való elszámolása kisebb kedvez­mény, mint az adóból való leírás. Mégis kedvező lehet abban az esetben, ha nincs számított vállalkozói jövedelemadó, amiből a kedvezményt le lehetne vonni, vagy az adó összege kisebb, mint a kamarai tagdíj 50 százaléka. Példa a két elszámolási módra: A kamarai tagdíj elszámolásának két módja a vállalkozói személyi jövedelemadózásban az alábbi példák alapján szám­szerűen is összehasonlítható 7. A kamarai tagdíj költségként való elszámolása: Vállalkozói tevékenység bevétele 700 000 Ft Költség (kamarai tagdíj nélkül) 500 000 Ft Kamarai tagdíj 15 000 Ft Összes költség 515 000 Ft Vállalkozói jövedelemadó alapja 185 000 Ft 18 százalékos vállalkozói jövedelemadó-fizetési kötelezettség 33 300 Ft 2. A kamarai tagdíj adóból való leírása Vállalkozói tevékenység bevétele 700 000 Ft + a kamarai tagdíj 50 százaléka az adócsökkentés miatt + 7500 Ft Adóköteles vállalkozói bevétel 707 500 Ft Vállalkozói tevékenység költsége 500 000 Ft Vállalkozói jövedelemadó alapja 207 500 Ft Vállalkozói jövedelemadó (18 százalék) 37 350 Ft Le: kamarai tagdíj 50 százaléka -7500 Ft Vállalkozói jövedelemadó-fizetési kötelezettség 29 850 Ft Kamarai osztályok Az építőipar területén jelentős szerepet játszanak a gépé­szeti feladatokat megoldó szakemberek, vállalkozók. Az osztály munkáját Pethes Ferenc elnök irányítja. Az elnökség tagjai: Marosvölgyi György (tüzeléstechnika), Gregor Sán­dor, Zsarnóczky László (gáz-, víz- és központifűtés-szere- lés). Üzleti ajánlatok 825 3037 Osztrák cég vásá­rolna belső és külső faajtó­kat, enyvezett lemezeket, erkélydeszkákat, kisbútoro­kat, fa gyermekjátékokat, kerti házakat, szaunát. 825 3045 Skóciai vállalat érdekelt tépőzárral ellátott anorákok és jól szabott eső­kabátok vásárlásában. 825 3047 Német fatermék- kereskedő vállalat vásárolna a./ enyvezett lemezeket (lucfenyő, erdeifenyő, bükk, tölgy, kőris stb.), b./ fabúto­rokat különböző faanya­gokból, c./ egyéb fatermé­keket. 825 3049 Építőipari techno­lógiát fejlesztő és építőipari tevékenységet folytató szlo­vák cég magyar partnereket keres. 825 3073 Román cég befek­tetőket keres (kölcsönösen előnyös feltételek mellett) élelmiszeripari termékek gyártásához. Csarnokkal rendelkezik. 825 3081 Román cég ex­portra kínál bútorokat, és alapanyag-beszállítókat ke­res. Kiadó csarnoképület Nyíregyházán A 36-os főút mellett raktá­rozás, képviselet-nyitás céljára alkalmas, 120 négyzetméter alapterületű épület kiadó. Érdeklődni a 42/342-680 vagy a 30/282-135 telefonon. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Szívós, kitartó emberek között... Heves megye északi részén kilenc település gazdajegyzője Kovács Ferenc. Ennek a tájnak a szülötte, tarnaleleszi. Itt élte le eddigi életét, s kötődik a vidékhez, ezért nem ment el máshová. Ismeri és tiszteli az embereket, akik napi kemény küzdelmet folytatnak a megélhetésükért.- Gyenge erre a föld minő­sége - mondja a szakember -, alig több mint hét aranykoro­násak a szántók. Szép a kör­nyezet, de inkább kirándu­lásra, kiruccanásra alkalmas, mint gazdálkodásra. Az embe­rek mégis tiszteletre méltó módon dolgoznak, hajtanak a megélhetésükért. Sokan kény­szerből vállalkoznak, mert nincs más lehetőségük. A kör­nyék ipari üzemei vagy meg­szűntek, vagy csak kis lét­számmal működnek. Emiatt sokakat elküldték és munka nélkül maradtak.- Mivel foglalkoznak, akik a gazdálkodást választották?- Szarvasmarhatartással és tejtermeléssel. Az őstermelők közül többen nyúl-, baromfi- és juhtenyésztéssel. Erre kalá­szosokat termelni ráfizetést je­lent. Helyette inkább a jöve­delmező olajtökmaggal és a kompolti FibroSeed Kft. által szervezett kendermagterme­léssel foglalkoznak. Azért akadnak tehetősebb gazdák is, például Szentdomonkoson, akik saját erő- és munkagé­pekkel is rendelkeznek.-Ont mint szakembert, el­fogadják a termelők? — Ez bizalmat jelent, amivel soha nem éltem vissza. A lehe­tőségeim alapján igyekszem nekik segíteni, hiszen agrár­mérnök vagyok, amelyet nö­vényvédelmi szakmérnöki diplomával egészítettem ki. 1971-től a ’90-es évek köze­péig a tarnaleleszi Egyetértés Szövetkezetben dolgoztam, amely később önmagát szá­molta fel. 1994-ben lettem - pályázat útján - falugazdász. majd újból pályázva gazda­jegyző. Hat községgel kezd­tem, amely később további há­rommal bővült.-Nehéz erre a megélhetés, mégis sokan ragaszkodnak ehhez a vidékhez.- Kétségtelen, mert aki el­indított valamilyen vállalko­zást, azt igyekszik meg is tar­tani. A kezdők viszont nehe­zen boldogulnak, kevesen is vannak. Például a két lányom is más pályát választott. A na­gyobb nemrég végzett a Bu­dapesti Közgazdaság-tudomá­nyi Egyetemen, a kisebbik pe­dig negyedéves az állatorvos- tudományin. Nem szándékoz­nak visszajönni ide, máshol keresik a jövőjüket. Mi vi­szont, akik itt maradtunk, másként boldogulunk. Biztos vagyok abban, hogy az illó­olaj-tartalmú növények és más gyógynövények gazdaságos termelésére alkalmas ez a vi­dék. Sokaknak nyújthat jövőt, csak meg kell próbálni... (mentusz) Búzaexport-támogatás Meghirdette a búza kivitelé­nek támogatását a Földműve­lésügyi Minisztérium Agrár- rendtartási Hivatala. A búza­export támogatása a legjobb minőségű, azaz a malmi I.-es és a malmi II.-es, valamint az EURO-búzára vonatkozik. Az exporttámogatás mértékét a. földművelésügyi tárca ha­vonta, a világpiaci árak figye­lembevételével hirdeti meg. A kiviteli engedély a támo­gatott búza exportjára július 1-je és 31 -e között azoknak az exportőröknek jár, akik szám­lával vagy vásárlási jeggyel igazolják, hogy a gazdáknak a malmi I.-es, illetve a malmi II.-es búzáért 18 ezer forintos tonnánkénti árat, illetve az EURO-búzáért 16 ezer forint tonnánkénti nettó vételárat fi­zettek ki. így nekik ezt köve­tően kétezer forintos tonnán­kénti, illetve 1500 forintos tonnánkénti támogatást ad az állam. Júliusban egymillió tonna búzára adható ki ex­porttámogatás. Értesülésünk szerint a bú­zakivitelre exportengedély­kérelmet nyújthatnak be azok a természetes és jogi szemé­lyek, valami jogi személyiség nélküli szervezetek, amelyek megfelelnek a vonatkozó kormányrendelet előírásainak és tagjai az Országos Gabona Terméktanácsnak. A kérel­mezett mennyiségre az expor­tőröknek 500 forint tonnán­kénti letéti díjat kell fizet­niük. Csökkenő szarvasmarha­állomány A június 1-jei adatok szerint 12 hónap alatt öt százalékkal csökkent a szarvasmarha-állo­mány hazánkban - tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója. A KSH ada­tai szerint 1998. június 1-jén 878 ezer szarvasmarhát tartot­tak Magyarországon, ez 49 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A múlt év végéhez viszo­nyítva azonban egy százalék körül gyarapodott a szarvas- marhák száma. A teheneknél az átlagosnál kisebb a csökkenés, mindössze négy százalék tavaly júniushoz képest. 1997 júniu­sában 421 ezer, december 1-jén 403 ezer, idén június 1 -jén pe­dig 406 ezer tehenet tartottak a gazdák. Hét év alatt ezermilliárdos lemaradás Jelenleg a magyar mezőgazdaság támogatottsági hátránya évente mintegy 200 milliárd forint az uniós átlaghoz viszo­nyítva -jelentette ki Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára a kamara elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón. Mint elmondta, az elmúlt hét évben a mezőgazdaságban mintegy 1000 milliárd forintnyi beruházás maradt el. Emellett több olyan hátrány is felhalmo­zódott az agráriumban, amely kétségessé teheti a magyar me­zőgazdaság csatlakozását az EU-hoz, ha nem történik sürgős intézkedés. Ezért az agrárkamara elnök­sége sürgeti, hogy a csatlako­zás időpontjáig az elmaradt be­ruházások legalább 40 százalé­kát pótolják. Szorgalmazzák azt is, hogy a tőkepótló hitelt is legalább a mai szinten, azaz évi 100 milliárd forintos összegben folyósítsák a gazdáknak a kö­vetkező három és fél évben. Az agrárolló zárását is szükséges­nek tartják a szakértők, évente 6-8 százalékkal. A mezőgazda­ságilag hasznosítható földterü­let nagysága 2,5-szerese az uniós átlagnak. Ezt a nemzeti vagyont, ami 1600-1800 milli­árd forintra tehető, a szakértők szerint kár lenne nem hasznosí­tani. Úgy vélik, hogy a mező- gazdasági ültetvények terület- arányát lényegesen növelni kel­lene a csatlakozás időpontjáig. Ez jelenleg éppen a fele ha­zánkban az uniós átlagnak. Ott az ültetvények átlagos aránya a mezőgazdaságilag művelt terü­leteken belül 8 százalék. Emel­lett a birtokkoncentrációt is gyors ütemben végre kell haj­tani - mondta a főtitkár. A 10 hektár alatti birtoknagyság az Európai Unióban mintegy 12 százalék, míg Magyarországon ez meghaladja az 50 százalékot. A szakértők szerint az is elfo­gadhatatlan, hogy az unió nem kívánja hazánknak megadni a kompenzációs támogatásokat, mondván, hogy a termelői árak nálunk alacsonyabbak, mint az Európai Közösségben. Csikai Miklós, az agrárka­mara elnöke beszélt arról is, hogy jövőre az agrártörvény szerint minimálisan 138,4 mil­liárd forintot kellene juttatni támogatásként az ágazatnak. Ahhoz azonban, hogy érvénye­süljön a törvényben megfogal­mazott elv, miszerint az uniós támogatásokhoz közelíteni kell a hazait, legalább 168 milliárd forintra volna szükség az agrá- rium támogatásához. Több gyümölcslét fogyasztunk A hazai fogyasztó csaknem annyit költ gyü­mölcslé vásárlására, mint szénsavas üdítőita­lokra, de a gyümölcslé-fogyasztás növekedése gyorsabb ütemű. így ez az arány is változóban van - derül ki a GFK Hungária Piackutató Inté­zet felméréséből. Az adatok szerint gyümölcslé­ből folyamatosan esik vissza az egyliteresek részaránya. Tavaly ez 63 százalék volt, míg az ennél na­gyobb csomagolás 13 százalékról 33 százalékra növekedett egy év alatt. A GFK Hungária Piac­kutató Intézet felmérése szerint a gyümölcsle- veket a lakosság többsége jobban kedveli, az üdítőitalok nagyobb forgalma pedig az árkü­lönbségnek köszönhető. A gyümölcslevek átlag­ára ugyanis tavaly 92,87 forint volt, szemben a szénsavas üdítőitalok 68,20 forintos átlagos árá­val.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents