Heves Megyei Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-16 / 165. szám
6. oldal 1998. július 16., csütörtök Kamarai Élet 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Éger, Pf. 131 Telefon: (36) 429-890, 429-891 - Telefax: (36) 429-890 Idén is Vásár Agriában - Az előző évekhez hasonlóan az idén is várjuk bemutatkozni, kiállítani kívánó tagjainkat. Kamaránk száz négyzetméteren egységes kézműves-standot alakít ki, ezáltal lehetőség nyílik a kézműves-szakmák széles körű reprezentálására. Területfoglalásra még van lehetőség, a költségek egy részét a kézműves kamara átvállalja. FOTÓ: MAJOROS TAMÁS Társadalombiztosítás A hatályos, többször módosított 1997. évi LXXX. tv. 29. paragrafusa foglalkozik az egyéni vállalkozók járulékfizetésével. A járulék megállapítása idén január 1-jétől a személyi kivéthez kötődik, ha pedig nincs az adott hónapban vállalkozói kivét, akkor az előző hónap 1-jén érvényes minimálbér után kell járulékot fizetni. A számítás egyértelmű, ha a vállalkozónak a 29. paragrafus 4. bekezdésében részletezett kieső ideje nem volt. A kieső idő leszámítása jelent problémát a jogszabály pontatlan megfogalmazása miatt. Még a tb-s szakemberek sem vélekednek a dologról egyértelműen, ezért jártunk utána a helyes értelmezésnek, és a jogalkotó szándékát is figyelembe véve alakítottuk ki álláspontunkat. Ha az egyéni vállalkozó táppénzben, terhességi, gyerekágyi segélyben, baleseti táppénzben részesült, valamint gyesen volt, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesült, katonai szolgálaton van, polgári szolgálatot teljesít, fogva tartott, vagy külföldön munkát vállalóként kamarai tagságát szünetelteti, akkor a minimum és maximum járulékalapja is csökken. Most a minimum járulékalap csökkenését taglaljuk, mert ez okoz gondot. Az 1997. évi LXXX. tv. 29. paragrafus 5. bekezdése szerint: „Amennyiben a 4. bek.-ben meghatározott körülmények nem állnak fenn, egy-egy naptári napra a havi járulék, illetve nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék fizetésénél a minimumbér harmincadrészét kell megfizetni. A 4. bekezdésben meghatározott időtartamok naptári napjainak számával a járulékfizetési alsó határt, illetőleg a járulékfizetési felső határt csökkenteni kell. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.” A második mondat az, amit ki kell hangsúlyozni, eszerint ha a vállalkozó a 4. bekezdés szerint „távolléten” van, akkor a minimum járulékalapot csökkenteni kell. A csökkentés mértéke a kieső naptári napokkal arányos. Például: február hónapban 4 napot beteg a vállalkozó. Minimumbér 19.500 Ft/30 nappal = 650 Ft (ez az egy napra jutó minimum járulékalap) 4 nap betegség miatt 4x650 Ft-tal kell csökkenteni a minimum járulékalapot = 2600 Ft. Minimumbér: 19.500 Ft. Csökkentés: -2600 Ft. Fizetendő minimális járulékalap: 16.900 Ft. Ez lesz az alapja a 39 százalék tb-nek, nyugdíjjáruléknak és egészségbiztosítási járuléknak. A lényeg az, hogy a jogalkotó minden hónapot 30 naposnak vesz, hiszen a járulékot sem a hónap napjainak számával arányosan fizetjük. Figyeljünk oda, hogy az igazgatóságok mit számolnak, mert gyakorlat az, hogy a hónap naptári napjait csökkentik. Mondhatjuk erre azt, hogy ez a kedvezőbb a vállalkozóknak, azonban gondoljunk arra, hogy a törvény szövegéhez ragaszkodnunk kell, mert a jogszabályt semmilyen körülmények között nem szabad felhígítani! Ha mindig ehhez ragaszkodunk, ez lehet az üdvözítő, ha jogállamban akarunk élni. Segíthetünk Tájékoztatjuk tagjainkat, hogy a Heves Megyei Kézműves Kamara jogszabályban biztosított lehetősége a javaslattétel a rendezési tervek módosítása esetén. Amennyiben a kamara tagjainak egy-egy változtatás esetén javaslata, észrevétele van, kérjük, szíveskedjenek kamaránknál írásban jelezni. Üzleti ajánlatok 827 3121 Fajátékok gyártóival szeretné felvenni a kapcsolatot angol cég. 827 3122 Gázkészülékekkel foglalkozó ír cég magyarországi gyártókat keres, akiktől háztartási vízmelegítőket tudna importálni. 827 3124 Angol disztribútor cég a következőket importálná Magyarországról: szélvédő üveg mindenféle járműhöz, autó biztonsági üveg, napfénytetők. 827 3126 Importőr angol cég női kötöttárut, anorákokat, dzsekiket és esőkabátokat venne. A cég képviselői júliusban Magyarországra látogatnak, addig is szívesen fogadják potenciális magyar partnerek jelentkezését. 827 3138 Ajándéktárgyak, mindenféle dekorációs cikk, valamint kiegészítő bútorok szállítóival keresi a kapcsolatot spanyol cég. 827 3164 A romániai privatizálandó cégek jegyzéke megtekinthető a HMVK-ban. Várjuk befektetők, érdeklődők jelentkezését. 827 3165 A zöldség-gyümölcs tárolás, valamint a hűtéstechnika területén 30 éve működő német cég magyarországi képviselete ajánlja ilyen jellegű szolgáltatásait. A minőség követelmény és igény Egyre gyakoribb téma fogyasztói és vállalkozói körökben egyaránt a minőségbiztosítási rendszer. Sokan sokféleképpen vélekednek, néha divatnak, néha elengedhetetlen követelménynek tartva a minőségbiztosítási rendszer bevezetését. Egyre többen időt és pénzt, de fáradságot sem kímélve bevezetik az ISO 9000-9003 jelzésű szabványokat. Mi a minőségbiztosítási rendszer? ISO 9001 átfogja a teljes vállalati tevékenységet, a gyártmányfejlesztéstől a vevőszolgálatig. ISO 9002 a tervezéssel, fejlesztéssel foglalkozó cégeknek ajánlott. ISO 9003 főleg a termék-végellenőrzés szabályozását írja elő. Ezek mellett az átfogó rendszerek mellett szakmaspecifikus rendszerek is léteznek. A rendszerek kiépítése költséget, időt és energiát igényel, az eredmények nem jelentkeznek azonnal. De nő a vállalati belső rend, a működés szabályosabbá válik, a vezetés is rendezettebb és könynyebb lesz. Hamarosan költségcsökkentéssel, a vevők nagyobb megelégedettségével, az újravá- sárlási kedv növekedésével és stabilabb piaci helyzettel is lehet számolni. A rendszer kiépítése lépcsőzetes. Általában tanácsadó cégek segítségével történik. A kiépítés lépései: a helyzetfelmérés, dokumentációk elkészítése (minőségügyi kézikönyv, minőségbiztosítási eljárások leírása). A következő fázis a zsűrizés, majd a bevezetés szakasza következik. A bevezetés során belső vizsgálatokkal ellenőrzik az eredményeket. Az utolsó szakasz a rendszer tanúsíttatása (auditálása). A sikeres tanúsítást követően a tanúsító cég oklevelet ad ki. A bevezetés ideje és költségei: 9 hónaptól 1 évig és 1,5 millió forinttól 3 millió forintig terjedhetnek. Támogatási lehetőségek: a rendszer építése során felmerülő tanácsadói és tanúsítási költségek 50 százalékára a szaktárca kereskedelemfejlesztő pályázat keretében nyújt támogatást. Beleszületett a gazdálkodásba A boconádi születésű Zsákai Lajos soha nem hagyta el szülőfaluját. Gazdálkodó családba született, tőlük leste el annak fortélyait. Ezért is ezt választotta hivatásul. Gyöngyösön tanult a mezőgazdasági szakközépiskolában, majd a mátraalji város főiskoláján üzemszervező üzemmérnöki diplomát szerzett. Jelenleg másodállásban Bo- conád, Tamabod, Tárnáméra és Tarnazsadány gazdajegyzője. A fő tevékenysége ugyanis a volt alma materének, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi főiskolai karának taspusztai tangazdaságához kapcsolódik. A műszaki tanszéken mérnök. Gazdag szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, hiszen előtte 27 évig a helyi termelő- szövetkezetben dolgozott, a műszaki ágazatban. Ezt igyekszik kamatoztatni a jelenlegi munkája során. A kilencvenes évek elején még a szövetkezetből pályázott gazdajegyzőnek.-Úgy ismerem az itt lakó embereket, mint a tenyeremet - meséli. - Korábban velük dolgoztam, tudom a gondju- kat-bajukat, s szívesen oszto- zok az örömükben is. Sokakkal barátságban is vagyok, így szívesen keresnek meg, hogy közösen írjunk pályázatot állami támogatáshoz, vagy fogalmazzunk kérvényt az adóvisszaigényléshez. A négy községben csaknem ezer őstermelő van. Akad közöttük olyan, aki több száz hektáron gazdálkodik például Tamamé- rán, Tamabodon és Alatkán, de vannak olyanok is, akik nadrágszíjparcellákon tevékenykednek. A nagyobb gazdák gépekkel is jól fel vannak szerelve.- Mondana erre példát is?- Van olyan család ebben a körzetben, amelynek valamennyi munkaképes tagja őstermelő vagy vállalkozó. Csaknem 400 hektár földön termelnek. Ezek idén 34 millió forint értékben vásároltak gépet. Tarnazsadány ban és Bo- conádon is találhatók olyan gazdák, akik két kombájnnal is rendelkeznek, így béraratást is vállalnak. Mivel az új technika nagyon drága, sokan inkább használt gépeket vásárolnak, mert azokat meg tudják fizetni.-Milyen növényekkel foglalkoznak a gazdák?- Az adottságoknak megfelelően gabonafélékkel, napraforgóval, kukoricával, olajos tökmag termelésével. Sokan kertészkednek is, főleg diny- nyével, paprikával, paradicsommal, uborkával. Én magam is vállalkozó vagyok, együtt a családommal. A feleségem - aki a zsadányi polgármesteri hivatalban dolgozik - és a két gyermekem segítenek a hat hektáron kialakított dinnyekertemben. Sok a munka vele, de már megszoktuk.-Milyen további elképzelései vannak?- Szeretnék gazdajegyző is maradni a jövőben, mert a tanszéki mérnöki munkámmal jól összeegyeztethető. Nagy előnye, hogy sok hasznos szakmai információhoz jutok. Ezeket a gazdákkal is igyekszem megosztani. (mentusz) Akivitelt segítené az agrárkamara A Magyar Agrárkamara elsősorban az export támogatásával oldaná meg a felhalmozódott gabonakészletek sorsát - áll az agrárkamara közleményében. Annak gabonaosztálya nem tartja elfogadhatónak az idei gabonakivitelhez kapcsolódó export mennyiségének felső határát, illetve a kivitelhez kapcsolódó támogatások nagyságát. A szakértők véleménye szerint az állami beavatkozást már most úgy kellene tervezni, hogy az 2,5 millió tonna kalászos gabonára legyen érvényes. Ehljől mintegy 1,5 millió tonnányi lenne a takarmánygabona és további 500-500 ezer tonna* a malmi I., illetve II., valamint az euro-búza. A köztestületnek az a véleménye, hogy az intervenció meghirdetése legyen nyitott, hogy nemzetközi versenytárgyaláson a külföldi neves gabonaexportőr cégek is bekapcsolódhassanak a magyar piaci tranzakcióba. így az intervenció kötelező exporttal párosulna, amelynek keretében a malmi I—II. búza esetében 18 ezer forint, az euro-búzánál 16.500 forint, a takarmánygabona esetében pedig 13 ezer forint lenne tonnánként a termelőt megillető minimális felvásárlási ár. Ez az összeg a termelő telephelyén szállítójárműre rakott terményre vonatkozna. A raktározási és finanszírozási költségeket havonként a felvásárló exportőrnek fix ösz- szegben térítené meg a költség- vetés -javasolja a kamara. A gabonafélék vetésterülete az idén mintegy 3 százalékkal kisebb az előző évinél, két- millió-kilencszázötvenkilenc- ezer hektárról kétmillió- nyolcszázhelvenhétezerre csökkent - tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése, amelyet a fontosabb növények vetésterületéről adott ki. A május 31-i állapotot tükröző felmérés szerint az ország területének kétharmada, azaz 6,2 millió hektár a szűkebb értelemben vett mezőgazdaságilag hasznosított terület. Hazánk területének 19 százalékát borítja erdő, 0,8 százalék pedig nádas és halastó. A fennmaradó hányadot, a terület 13,6 százalékát nem művelik meg. A mezőgazdaságilag hasznosított terület több mint háromnegyedét szántóként, 1,8 százalékát kertként, 1,6 százalékát gyümölcsösként, 2,1 százalékát szőlőként, 18,5 százalékát pedig gyepterületként kezelik a gazdák. A búza vetésterülete a durumbúzával együtt 1,2 millió hektár. Ez több mint négy százalékkal marad el a múlt évitől. Ellenben így is több mint 16 százalékkal haladja meg az 1991 - 1995 közötti évek átlagát. A kukorica vetésterülete 1 millió, ami több mint 2 százalékkal kisebb az előző évinél, és tíz százalékkal kevesebb az 1991-1995 közötti évek átlagánál. Az őszi árpa és a triticale vetésterülete 5, illetve 4 százalékkal növekedett. A múlt évinél mintegy 13 százalékkal kevesebb, azaz 55 ezer hektár a burgonya vetésterülete. Folytatódott a cukorrépa és a napraforgó vetésterületének csökkenése is. Az előbbi 18, az utóbbi pedig két százalékkal marad el az előző évitől. Csökkenő gabonaterület A gazdálkodók figyelmébe Július végén lejár a határidő A Heves Megyei Agrárkamara felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a földhasznosítást elősegítő támogatást, valamint a földhaszonbérleti díj költségcsökkentő támogatását július 31- ig lehet igényelni, amelyet a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. Az igénylést az agrárkamarai gazdajegyzők útján is be lehet nyújtani. A gazdajegyző gondoskodik arról, hogy az agrárkamara javaslatával ellátott igénylőlap a földművelésügyi hivatalhoz benyújtásra kerüljön. A határidő elmulasztása a támogatás elvesztésével jár. Megbeszélést kezdeményeznek A három országos közjogi kamara megbeszélést kezdeményezett a miniszterelnökkel a közös kormányzati és kamarai feladatokról. A közjogi kamarák elnökei közös levelet küldtek Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben javasolják a gazdasági növekedés gyorsításának, valamint a gazdálkodók európai uniós csatlakozásának felkészülését segítő feladatok egyeztetését. A közlemény szerint a Magyar Agrárkamara, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Kézműves Kamara vezetői megbeszélést folytattak az új kormánnyal kialakítandó kapcsolatról. A tárgyaláson a kamarai elnökök megállapodtak abban, hogy a jövőben jobban összehangolják a saját tevékenységükkel kapcsolatos kommunikációs munkákat. A tárgyaláson egyeztették a közigazgatási feladatok eredményes ellátásához szükséges teendőket és a kereskedelemfejlesztés, valamint a vállalkozásfejlesztés helyzetének javításához szükséges kezdeményezéseket.
