Heves Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-12 / 136. szám

4. oldal Horizont 1998. június 12., péntek Felmentette a bíróság az ’56-os sortűzper vádlottjait A vádlottak és védőik tudomásul vették a döntést, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn Az ítélet kihirdetése három és fél órán át tartott FOTÓ: PERL MÁRTON (Folytatás az 1. oldalról) A Heves Megyei Bíróság bün­tetőtanácsának elnöke először az eljárás során az elmúlt esz­tendőkben bekövetkezett válto­zásokat ismertette. Eljárási módosulások A Fővárosi Főügyészség még 1994-ben emelt vádat öt sze­mély - a tudósításunk elején felsoroltak mellett a közben el­hunyt harmadrendű vádlott, S. Gyula - ellen emberiség elleni bűntett címén. Még abban az évben, szep­temberben - a terheltek rossz egészségi állapota miatt - az el­járást felfüggesztették, majd 1994 decemberében mégis folytatódott a bűnper. Az újabb felfüggesztésre 1995 decembe­rében került sor. Az Alkot­mánybíróság pedig 1996 szep­temberében az e pereket meg­alapozó 1993. évi 96. törvényt alkotmányellenesnek minősí­tette. Az újabb lépés az volt, hogy a Fővárosi Bíróság 1996. de­cember 27-én az ügyet illeté­kességi okokból áttenni ren­delte a Heves Megyei Bíró­ságra, ahová a következő év márciusának végén érkeztek meg az iratok. Időközben a vádhatóság mó­dosította az indítványát, s kérte, hogy a bíróság több emberen elkövetett szándékos ember­öléssel megvalósított háborús bűntett miatt vonja felelősségre a vádlottakat. Közülük egyéb­ként 1997 decemberében a III. rendű terhelt, S. Gyula - amint azt az orvos szakértő igazolta - elhunyt. A továbbiakban a feleket és a hallgatóságot az ügyészségnek a vádindítványban megfogal­mazott történeti tényállásáról tájékoztatta az igazságszolgál­tató testület elnöke (ezt korábbi tudósításainkban már nyilvá­nosságra hoztuk). A párt fegyveres ereje Ezt követően az ítélet indokolá­sában a tanácsvezető bíró rész­letesen taglalta az 1956. októ­ber 23. és november 4. között hazánkban végbement esemé­nyeket, továbbá a karhatalmi alakulatok megszervezésének okait és módját. Hangsúlyozta: az akkori néphadsereg tiszti ka­rából hozták létre ezeket az egységeket, amelyeket - mivel jogszabályi alapjuk nem volt fellelhető - a bíróság a párt fegyveres erejének kénytelen tekinteni. Az Egerben abbart az idő­szakban történteket szintén ala­posan tanulmányozta az első­fokú bíróság, elsősorban levél­tárak, múzeumok, továbbá 1957-es bírósági jegyzőköny­vek dokumentumait forrás­anyagként felhasználva. Mind­ezekből kitűnik, hogy megye- székhelyünkön az egri karhata­lom létrehozását az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Ideiglenes Intéző Bizottsága határozta el, s a megszerzé­sével Lintallér László tényleges állományú honvéd századost bízták meg 1956. november 18- án. Mellesleg a megbízott hat elemit végzett csupán, s tiszti rendfokozatot sem szerzett... A pufajkás egységek egyéb­ként laza fegyelmű irreguláris alakulatok voltak, tagjaik kar­hatalmi kiképzésben nem része­sültek, gyakori volt náluk az ita­lozás - állapította meg a vallo­mások és a dokumentumok alapján a bíróság. Történeti előzmények Történelmi tény, hogy a Nagy- Budapesti Munkástanácsnak az emberi jogok napja alkalmából kiadott országos sztrájkfelhí­vása nyomán 1956. december 10-én este gyertyafényes néma tüntetés zajlott Egerben a szín­ház és a Hatvanasezred-em- lékmű, majd a Petöfi-szobor előtt. Másnap tüntetők a Klapka György úti szovjet parancsnok­ságon elfogott bajtársaik sza­badon bocsátását követelték. Ezt el is érték. Ezután a Hatva- nasezred-emlékműnél Rácz Mihály mondta el A kisgyermek halála című versét, majd a tö­meg a nyomdához vonult. Töb­ben bementek, s röpiratot nyomtattak ki, amelyen ez állt: „A szabadság úgy szép, ha ké­szek vagyunk a vérünkkel ön­tözni!” . Este negyed hét körül - uta­sításra - egy honvéd karhatalmi szakasz kíséretében jelent meg ott Kádár János rendőr száza­dos, aki igazoltatta a szedőte­remben tartózkodókat, s közü­lük ötöt elő akart állítani. Ám amikor a főkapitányságra kí­vánta vinni őket, a tömeg kör­befogta, majd üldözni kezdte. Utol is érték a Széchenyi utcán, leteperték, meg akarták lin­cselni. Két embernek végül si­került őt kimentenie szorult helyzetéből, s kórházba vinni. Közben a nyomdánál lövés ért egy lányt és egy féifit. A rendőr elleni atrocitás hallatán az akkor már Egerben lévő Gyurkó Lajos vezérőrnagy, a néphadsereg katonai tanácsá­nak tagja karhatalmistákkal a helyszínre sietett, úgymond megvédeni a néphatalmat. Lö­vések dördültek, s annak ketten estek áldozatául, a 22 éves Dé­zsán József, akit hátulról a tar­kóján ért a lövedék, s a 15 esz­tendős Tuza Sámuel, akit a ket­tes kórház kapujában találtak el, s sebesítettek meg halálosan. A bíróság által megállapított tényállás szerint 1956. decem­ber 12-én délelőtt mintegy két­száz-kétszázötven egri lakos sé­tált a Széchenyi és a Csiky Sán­dor utca kereszteződésének környékén. Az előző este történ­teket beszélték, de szemezett demonstrációra semmilyen jel nem utalt. A szakszervezeti székházból - ahol ma az Ifjú­sági Ház található - azonban te­lefonáltak a pártbizottságra, hogy nagy a tömeg, s bizonyára tüntetésre készülődnek. Ezután indult útjára a Dobó-laktanyá­ból a Lintallér vezette, legalább negyventagú karhatalmi egy­ség, s a Kossuth Lajos utcai BM-épületből a tíz-egynéhány fős füzesabonyi alakulat. Ä Csiky Sándor utcán csatlakoz­tak egymáshoz. Háromsoros oszlopban me­neteltek a Széchenyi utcára. A lakosság nem tartott a támadá­suktól, utat engedtek a pufajká- soknak. Igaz, szidalmazták, gyilkosoknak, Kádár-huszá­roknak titulálták őket. Egy gyermek almacsutkát dobott közéjük. Kézigránát odahajítá- sát, provokatív fegyverlövést azonban az eljárás nem iga­zolta. Lintallér ennek ellenére oszoljt vezényelt és tűzparan- csői adott ki - szól az ítélet in­dokolása. Erre az egység elején és végén állók géppisztolyukat csípőnél tartva, kaszáló mozdu­lattal sorozatokat lőttek ki. Pil­lanatok alatt kiürültek az utcák, csak a halottak és a sebesültek maradtak fekve a földön. A karhatalmisták segítségnyújtás nélkül továbbálltak. A sérülte­ket civilek vitték ölben a közeli kettes kórházba. A golyózápor áldozatai- E nap délelőttjén érte halálos lövés - olvasta fel a korabeli dokumentumok alapján a ta­nácsvezető bíró az indokolás­nak ezt a részét - a 19 éves Bóta István felsőtárkányi, a 31 esztendős Tóth József, a nála öt évvel fiatalabb Bóta Antal, a 36. életévében járt dr. Nagy József, az ugyanennyi idős Tóth Sán­dor és a 29 esztendős Rezső Fe­renc egri polgárokat. A sebesül­tek száma igazolhatóan 19 volt. A legtöbbjüket hátulról, kette­jüket oldalról, kettejüket pedig szemből lőtték meg. A bíróság azt a következte­tést is levonta a rendelkezésére álló kordokumentumok alap­ján, hogy a lakosság 1956. de­cember 12-én délelőtt Egerben a szólási és gyülekezési szabad­ságával kapcsolatos jogát gya­korolta. A jogos fegyverhaszná­lat jogszabályi feltételei hiá­nyoztak. A megyei rendőr-fő­kapitányság pedig a halasztha­tatlanul fontos helyszíni szem­lét sem tartotta meg. A továbbiakban a polgári la­kosság védelméről szóló genfi egyezmény idevonatkozó cik­keit ismertette a büntetőtanács elnöke, kijelentvén, hogy a nemzetközi jogszabályok érvé­nyesek erre az ügyre, ezért az elévülés vizsgálata szóba sem kerülhetett. Hangsúlyozta to­vábbá, hogy mivel a pufajkások nem katonai szolgálatot teljesí­tettek, így a jelen testületnek volt hatásköre és illetékessége a megvádolt személyek cselek­ményeinek elbírálására. Mit tettek a terheltek? Lényeges volt annak vizsgálata, hogy a vádlottak bűnösöknek tekinthetők-e. Külön is ki­emelte: szem előtt tartott alap­elv volt az ítélet meghozatalá­nál, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tények nem ír­hatók a terheltek terhére. Az ominózus események óta 42 év telt el. Az idő múlása, s az azóta 1956-ról megjelentek is befo­lyásolhatták a tanúkat, a szerep­lők emlékezetét. Jellemző egyébként, hogy a sértettek közül öten már meg­bocsátottak, ketten kérték csak a vádlottak megbüntetését, egy pedig nem foglalt állást. A terheltek közül a IV. rendű Váraljai István esetében azt fo­gadta el érvként a bíróság, hogy 1956. december 12-én nem le­hetett ott a tüzelő pufajkások között, mert csak három nappal később lépett be a karhatalmi alakulatba. Az egység kimuta­tásában nem is szerepel a neve. A terhelő tanú a tárgyaláson az elé tárt fényképen csak a vád­lott testvérét ismerte fel, mint akivel együtt szolgált ebben az irreguláris formációban. Ugyanakkor három másik tanú alibit igazolt: ketten azt ál­lították, hogy azon a napon ci­vilben épp értekezletet tartottak a kérdéses időpontban munka­helyükön, a járási tanácson. Egyvalaki pedig igazolta, akkor délelőtt ugyanazon a helyen kézbesítettek a számára egy küldeményt. Ez utóbbi vallo­másokat aggálytalanoknak ta­lálta a bíróság, s nem vette fi­gyelembe annak az embernek az elmondását sem, akiről kide­rült: elfogult a terhelttel szem­ben. Mindezek alapján a bíró­ság Váraljai Istvánt felmentette. Ugyancsak haragosa pró­bálta „eláztatni” az eljárás so­rán az V. rendű Pápista Gyulát is - állapította meg a bíróság. Esetében az nem bizonyított, hogy december 12-én Egerben lett volna, sokkal inkább az, hogy Füzesabonyban tartózko­dott. Voltak, akik azt is elmond­ták, hogy az abonyi karhatal- mistáknak aznap - helyből - ő szállította az ebédet. Mindezek után az ő esetében is felmentő ítélet született. Az kiderült a szakértői véle­ményekből és a tanúk közlései­ből is - szögezte le a tanácsve­zető bíró -, hogy a pufajkás alakulat elején és végén állók használták elsősorban a fegy­verüket, s lőttek akár ember- magasságban is. A középen lé­vők nem tehették, legfeljebb a levegőbe tüzelhettek, ellenkező esetben ugyanis a társaikat se- besíthették volna meg. Az is tény, hogy a dobtáras, szovjet típusú géppisztolynak - amit abban az időben alkalmaztak - torkolattüze, de füstje sem volt szabad szemmel látható. Min­dennek ama tanúvallomás kap­csán tulajdonított jelentőséget az igazságszolgáltató testület, amelyre a vádhatóság legin­kább alapította először az indít­ványát. Ez az illető - aki ma már a 88. életévében jár, s orvosa is leírta, hogy tőle értékelhető ta­núvallomás már nem remélhető - ugyanis úgy nyilatkozott, hogy ő látta, kik lőttek az em­berekre... Az is felvetődött, hogy - ha egyáltalán ott volt a helyszínen - olyan helyen tar­tózkodott a sortűznél, ahonnan nem láthatott jóformán semmit. Más tanúk ugyanakkor meg­erősítették, hogy az I. rendű vádlott, Józsa Vilmos - aki el­ismerte, hogy tagja volt a pu­fajkás alakulatnak - a jobb ol­dali oszlopban középen, míg a II. rendű terhelt, Pogonyi Gyula a középső sor közepén helyez­kedett el az egységen belül. Sem az elején, sem pedig a vé­gén, ahogy egyes tanúk mond­ták...- Kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a két vádlott használta a fegyverét - hangzott el az indokolásban. - Még az sem, hogy riasztáskép­pen a levegőbe lőttek volna. Ennek alapján a bíróság mind­kettőjüket felmentette a ter­hűkre rótt vád alól. Az ügyben a perköltséget az állam viseli - fejezte be az elsőfokú ítélet in­dokolását a megyei bíróság büntetőtanácsának elnöke. Rövid szünetet követően a felek tették meg a büntetőeljá­rások során ilyenkor megszo­kott nyilatkozataikat. A vádha­tóság képviselője, a tárgyalá­son eljáró ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn. A vádlottak és védőik tudomá­sul vették az ítéletet. Szalay Zoltán A markazi „Mátravölgye" Szövetkezet PÁLYÁZATOT HIRDET az alábbi munkakörök betöltésére a borászati üzemében. főborász • felsőfokú iskolai végzettség • többéves nagyüzemi gyakorlat borászati laboráns • szakirányú végzettség • többéves laborgyakorlat Mindkét állásnál előnyben részesül az idegen nyelv (angol, német) tudása. Jelentkezni lehet a szövetkezet elnökénél telefonon ill. személyesen. Telefonszámok: 06/37/363-628, 363-617 Mobil: 06/20/465-292 A CSALÁD GYÖNGYSZEME A Felicia Pearl 68 LE-s MPI motorja a tetszetős karosszériát, gazdasá­gosan és dinamikusan mozgatja. A Felicia Pearl-t egy sor extrafel­szerelés gazdagítja: • központi zár • elektromos tükör • könnyűfém keréktárcsák • gyári kardánbox • esztétikus "B" oszlop borítás • króm kipufogóvég. Most 380.000 Ft. befizetésével - kezelési költség nélküli hitelre - elviheti. ríLJCJA P£f\JlL Sándor 3200 Cyöngyös' A » ■ U ' ,áHSÍgi “ 24 Autóház Tel./Fax:(37)315-515 I BETONTHERM KFT. 3300 Eger, Homok út 26. Tel.: 36/311-438 | ÉPÍTŐANYAG- ÉS KEVERTBETON-KERESKEDÉS AKCIÓS GERENDA- ÉS BETONVÁSÁR 5-10 % ENGEDMÉNNYEL! VASBETON 6ERENDÁK, BÉLÉSTESTEK ÉS EOYÉB BETONELEMEK ME6RENDELHETÖK r KÖTŐANYAGOK: cement, mész & ADALÉKANYAGOK: homok, sóder BETONACÉLOK, BORSOD FALAZÓTERMÉKEK, THERWOOUN-HÖSZIGETELŐK Mixerkocsikkal és betonszivattyúkkal állunk ügyfeleink rendelkezésére. Gépjármű­átíratás ingyenes ügyintézése biztcsításkötéssel a PIRAMIS Rt.-nél! Hétfőtől csütörtökig: 8.00-tól 17.00-ig, pénteken: 8.00-tól 16.00-ig várjuk kedves ügyfeleinket Egerben a Klapka Gy. u. 1. a fszt. 3. sz. alatti irodánkban. | Tel.: 36/310-111/269 mellék. & 2 db 1990-es A-06-os Érdeklődni hétköznap napközben 412-822-es telefonon. Megtekinthető: Eger, Sas út 8/a. SZUPER AKCIÓ A TRIÓ BÚTORBOLTOKBAN ÚJ PROFILLAL JELENTKEZIK A TRIÓ BÚTOR KFT. JÚNIUS 02-21-16 Különleges olasz technológiával készült konyhabútorok egyedi méretre készítéssel, felméréssel, házhoz szállítással, 270 féle színből, bevezető árakon 15-25 % kedvezménnyel! 150-es blokk-konyhák már 45.000 Ft-tóll A TRIÓ BÚTOR KFT. KÜLÖNLEGES AKCIÓJA: Minden szekrénysor árából 5.000 Ft kedvezmény! Minden sarokgarnitúra árából 5.000 Ft kedvezmény! Minden 3-2-1 ülőgarnitúra árából 10.000 Ft kedvezmény! (Megrendelés esetén is) 4 DB-0S SZEKRÉNYSOROK MAR 42.000 Ft-tól! 6+1 DB-0S ÉTKEZŐK MAR 29.900 Ft-tóll OTP-HITELRE IS! CSAK 2 HÉTIG! Ny.: H-P: 9-18-ig Szó.: 9-14-ig TRIÓ - KEVÉSÉRT KÉNYELMESEN! Üzletek: Eger, Mátyás király u. 76. Tel.: 36/412-622 Eger, Pacsirta út 3. Tel.: 36/428-530 *TJD (25196) I i * « < á r

Next

/
Thumbnails
Contents