Heves Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-20 / 143. szám
Két csengetés között a Parlament folyosóin Itt most még csendesek a padsorok Az örökifjú korelnök - Az atillások frakciója - A magányos farkas Zsong a kupolacsarnok és a folyosó. A korelnök, a 88 éves fi- deszes dr. Varga László pár perce rendelte el a szünetet. Korához képest frissen lép ki a teremből. Mosolyogva fogadja, hogy mint örökifjú korelnöktől kérek tőle interjút.-Az életkorom nem az én érdemem - replikázik -, hanem a szüleim öröksége, mindketten 92 évesen aludtak el... A Mindenhatónak köszönhetően izgalmas munkám van, így azt, hogy kor, hogy fáradtság, nem ismerem. S ameddig dolgozni tudok, addig fiatal maradok. Teendőm épp elég akad, főként nemzetközi vonalon, de foglalkozom a kisebbség problémáival, és sokat járok vidékre.-Sokat tapasztalt politikus lévén, milyennek látja a most megalakult Országgyűlést?-Bízom abban, hogy olyan alapvető kérdésekben, mint a szegénység, munkanélküliség, a közbiztonság vagy a fiatalság jövője, az Országgyűlés egyhangúan foglal majd állást. A külpolitikáról szólva, a NATO, illetve az Európai Unió tagjai akarunk lenni, ezeket meggátolni, lelassítani nem lehet érdeke senkinek. Hogy ki miként látja a megvalósítás útját, azon lehet vitatkozni. Ami az ország- gyűlési munkánkat, stílusunkat illeti, nem vagyunk rosszabbak más európai parlamenteknél, mert lám, olyanok is akadnak, ahol verekednek is. Nálunk nem fajulhatnak idáig a dolgok... * Vitás kérdések - az ünnepi hangulat ellenére - már most is akadnak. Korózs Lajos és dr. Molnár János (MSZP) éppen arról beszélget, hogy folytatni szeretnék az előző ciklusban megkezdett munkát. Ám ez nemcsak rajtuk múlik.- Még nem dőlt el, hogy a szocialista párt milyen lehetőségeket kap a bizottságokban - mondja Molnár János. - Az a gondunk, hogy a Fidesz nem veszi figyelembe a választópolgárok akaratát, miszerint az MSZP-nek a bizottsági helyek egyharmada jár. Korózs Lajos az idegenforgalmi bizottság ügyeit intézi, hogy ősszel már érdemi munkát végezhessen. A füzesabonyi képviselőt a frakcióvezetés a honvédelmi bizottságba javasolja, mert továbbra is szükségesnek tartja a civil kontrollt. Dr. Varga László * A T. Ház padsoraiban jelenleg egyetlen független képviselő ül.- Milyen érzés magányos farkasnak lenni? - kérdem Kupa Mihályt.- Nem vagyok én magányos -jön a meglepő válasz. - Tény, hogy függetlenként egyedül vagyok, ám éppen most számoltam össze: barátaimmal, szakmai ismerőseimmel vagy tizenöten képviseljük az északmagyarországi régiót - benne Hevest is -, például az agrárkérdés megoldásában. Említhetem további közös gondunkat, a szolészetet-bórászatot, az erdészetet, az állattenyésztést, az infrastruktúrát, de ugyanígy az idegenforgalommal kapcsolatos teendőket. S ha mi együtt tudunk működni - nem várva a kormányra -, akkor talán több új munkahelyet is tudunk teremteni.- Ezen a nagy napon milyen gondolatokkal lépett be a Parlamentbe?- Őszintén megvallva, nagyon izgultam... Benn ülve pedig elmerengtem azon, hogy ez a négy év azt jelenti: már az ezredfordulón is átmegy az ember, s ez felemelő érzés. Egyúttal abban reménykedem, hogy - miután itt sok a fiatal, tettre kész ember - ez az ország, s benne a térség sikerrel rajtol majd a XXL században. * — Mint egyéni választókerületben bejutott, s ellenzéki szerepet vállaló képviselő, igyekszem majd a választók elvárásainak megfelelni - tömöríti egyetlen mondatba vállalását Godó Lajos (MSZP), aki rutinosan mozog már a patinás Csurka István épületben. - Olyan lobbyérdekeket kívánok érvényesíteni továbbra is, mint a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet fejlesztése. Rövidesen beindul a jobb parti településeken a szennyvízcsa- toma-építés, ennek a menedzselése is fontos feladataim közé tartozik. Mindezzel összefügg, hogy házon belül szeretnék a területfejlesztési bizottságban tevékenykedni, az egyeztetések még nem fejeződtek be, így még nem tudni, bejutok-e a tagjai közé. * Nem kis feltűnést keltett a folyosókon, amint fekete színű, zsinóros atillában, kihajtott nyakú fehér ingben vonultak az ülésteremig a MIEP frakciójának tagjai.-Ez a mi ünnepi öltözékünk - simít végig a vadonatúj viseletén Csurka István pártelnök. - A magyarság jeles eseményeit tiszteljük meg, amikor felöltjük. Az újonnan bejutott párt képviselői a Szabadság téri református templomban tartott ökumenikus istentiszteletről érkeztek az alakuló ülésre.- Lelkileg felkészültünk az előttünk álló feladatokra - adja ennek magyarázatát a nagy figyelem középpontjában álló politikus. - Tiszta szándékkal, jó érzésekkel jöttünk ide a magyarság érdekében folytatandó munkára.- Az ünnepi pillanatok elmúltával melyek lesznek az első teendőik?-A népesség fogyását megállító intézkedések foglalkoztatnak bennünket. Ez a kormány terveiben is szerepel, arra serkentjük hát az illetékeseket, Kupa Mihály hogy ebben a fontos kérdésben minél előbb tegyék is meg a lépéseket. Ehhez azonban számos gazdasági és pénzügyi teendő is társul, a lehetőségek megalapozásához is hozzá szeretnénk járulni a magunk erejével. * Mielőtt a leendő honvédelmi miniszterrel, dr. Szabó Jánossal (FKGP) a tárca elkövetkezendő négy évéről kezdünk beszélgetni, a Hírlap egyik aznapi cikkére hívom fel a figyelmét. Amikor elolvassa az írás címét- Nincs is különb őnála... -, meghatottan kiált fel:- Ezek az édesanyám szavai!- Forgatja a lapot. - Nahát, rólam kérdezték! Nem is mondta, pedig szinte naponta hívom telefonon.- Megkérdeztük, s az örömén túl azt is elmondta kollégámnak, hogy most már talán eljut a Parlamentbe is.- Ezt már megígértem neki - bólogat a meglett férfi. - Meg hogy elviszem az esztergomi bazilikába is, mert még azt sem látta. Mihelyt lesz egy kis időm... De hát nyakunkon a sok-sok teendő. Tervbe vettük, hogy felülvizsgáljuk például azokat a privatizációs folyamatokat, amelyek korábban nagy botrányokat kavartak. Előttünk áll a NATO-csatlakozás: ezzel kapcsolatban javasoltuk, hogy a legkorszerűbb harci technika beszerzésekor ne feltétlenül készpénzben fizessünk, hanem olyan igényes mezőgazdasági és ipari termékekkel, amelyeket az unió országai is elfogadnak. Ehhez nekünk minden téren nyitnunk kell... * Ezen a napon az ünnepélyesség hatja át az ország házát. Most még csendesek a padsorok, ám napok kérdése, és megkezdődik a - remélhetően nem elmérgesedő vitákkal terhelt - törvénykezési munka. Hogy látja ezt a Kerecsenden élő - s az első ciklusban képviselősködő - politológus-tanácsadó (Fidesz—MPP), Elek István.- Nyugodtabb lesz ez a Parlament, mint az előző kettő volt. Annyiban különbözik tőlük, hogy nincs meg a kormánykoalíció kétharmados többsége, így a rendszert illető változtatásokhoz kompromisz- szumokra kényszerül majd. Mint az Antall-kormány idején, most is hallani olyan vélekedéseket, hogy a Parlament nem tölti ki a négy évét. Én kevésbé látom megalapozottnak ezeket a nézeteket, az új generáció az ellenkezőjére ad reményt. Majd meglátjuk... Szilvás István . A megbékélés napja K ilenc éve történt. Szabadságot vettem ki arra a napra. Főnökömnek nem mondtam meg, hová készülök. Ő még akkor is lement a pártgyűlésre, amikor már maga a párttitkár is asztalra dobta könyvecskéjét. Álltunk a tűző napon a Hősök terén, hallgattuk a kivégzettek névsorát és a lélekharangot. Ami nemcsak értük szólt. A karámban töltött éveimért is, elérhetetlen, mosolyogtatóan egyszerű kis vágyaimért. Hallgattuk Orbán Viktort, „ebből a fiúból egyszer miniszterelnök lesz”. Egymás kezét fogva énekeltük a Boldogasszony anyánkat. Balomon a férjem, úgy szorítottam a kezét, mintha megéreztem volna, egy hónap múlva szirénázva robog vele a mentő az intenzív osztályra, szívinfarktus. És szorítottam a jobbomon áljó vadidegen férfi kezét. Akkor még nem hittem, hogy megoszthatnak minket. Hogy más-más vezérek mögé sorakozunk föl. Hogy évek múltán semmi közünk sem lesz egymáshoz. Hogy talán sose lenne kedvem összebarátkozni azokkal, akikkel akkor olyan egyek voltunk. Amikor elindultunk a térről, a Vajdahunyad vára előtti sátraknál ismerősbe botlottam. Főnököm kólázott ott. Félreismertem volna? Mit szólsz Orbán Viktorhoz? - kérdeztem örömmel. „Az a fiatalember nem tudja, mit beszél” - felelte. Az idén már rájuk szavazott. „Rájuk még nem szavaztam” - magyarázza. Ma már tudom, hogy nem gondolkodtunk egyformán a téren. Hogyan beszélhetnénk hát megbékélésről? Amikor annyira mások vagyunk? Amikor a sortűz tetteseit felmentik. Amikor antiszemiták és III/JIl-asok is ülnek a Parlamentben. Amikor a több házért és földért adott kárpótlási jegyek nem fedezték egy, az önkormányzat által megvételre felkínált lakás árát. A z MDF-kormány idején „lelabancozott” Mozartért elmentem volna újra a Hősök terére. Talán míg a Requiem szólt, békesség költözött volna a telkembe. De minek. Voltaképp most sincs bennem harag. Csak már nem hiszek abban, hogy akik előttem és mögöttem állnak, mind-mind hozzám hasonlóan éreznek. Őszintétlen tett volna közéjük vegyülni. Négyessy Zita Vigyázz, ha jön a vonat! A zt írja az osztrák Kurier, hogy Magyarországon veszélyben forog a vasúton utazók élete. A magyar szakértő kijelentette, hogy a lap alapvetően téves értesüléseket közölt, sőt az sem zárható ki, hogy a bulvárújság ily módon próbálja meg elijeszteni az osztrák turistákat a MÁV járatainak igénybevételétől. Ha ez utóbbi feltételezés igaz, akkor viszont bizonyos szempontból csak hálásak tehetünk osztrák tollforgató kollégánknak. Hogy miért? A napokban nekem is „volt alkalmam igénybe venni” a jeles tömegközlekedési eszközt. Bevallom, hosszú évek teltek el úgy, hogy nem vonatoztam, így amikor a viszonylag rövid távolságra kifizettem a borsos menetjegyet, reménykedni kezdtem: ennyi pénzért akár kellemes útiélményben is részem tehet. Elvégre annyi minden megváltozott ebben az országban néhány év leforgása alatt. Miért épp a vasút maradt volna ugyanolyan, mint volt? A Magyar Államvasutak azonban nem lepett meg semmi újdonsággal. A Szolnok-Hatvan szakaszon ugyanolyan vigasztalanul mocskos szerelvényen döcögtem, mint tíz esztendeje. Különbség mégis volt: mára az egész vonaton nem akadt egyetlen használható mosdó sem. ahol az izzasztó hőségben kezet moshattam volna. A szeméttartó edényeket módszeresen leszerelték, a koszos műbőr huzatok széthasogatva olvadoztak a tűző napon. Ilyen helyzetben a legtöbb, amit tehet az ember: mozdulatlanul ül egy helyben, s lehetőleg igyekszik semmihez nem hozzáérni. Jó, jó...! Tudjuk mindannyian, hogy a MÁV nem valami nyereséges vállalkozás, hogy nincs elegendő pénz fejlesztésre, hogy tömegesen bocsátották el innen is az embereket, stb., stb... De akkor ne tegyünk álszentek! Köszönjük meg az osztrák újságnak, hogy idejében figyelmeztette a hazánkban nyaralni szándékozó sógorokat: jobb, ha nem ülnek nálunk vonatra. Mert ugyan az életük nem forog veszélyben, ám a benyomásuk rólunk, s az itteni viszonyokról...! M indenesetre a vakációs élményekből jobb, ha kimarad a vonatozás. Egyes szakaszokon mindenképpen. Barta Katalin HÍR(TELE1V)KÉK... A magyar polgárok nem értik, hogy miért van szükség csaknem négyszáz fős Parlamentre. Szó, ami szó: sok, ami sok... * Tekintettel az amerikai elnök közelgő látogatására, a kínai hatóságok betiltották a Sex President Bill Clinton című könyv árusítását. Csak a sexis saxofonjáról olvashatnak...! * Elfogták a Pesti Pék Rt. kenyérgyárában elkövetett rablás felbujtóját, s tetteseit. S mostantól rabkenyéren élhetnek... * Az egyik német magazin megkérdezte férfi olvasóit: kivel tennének együtt legszívesebben egy lakatlan szigeten. A legtöbben Demi Moore-t. Bruce Willis feleségét választanák. Te is, fiam, Bruce...? * Egy nemrég elkészült vizsgálóbizottsági jelentés szerint: a Svédországban élő cigányság sincs könnyű helyzetben. Nem férnek hozzá a svédasztalhoz... (szilvás)
