Heves Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-18 / 141. szám

8. oldal 1998. június 18., csütörtök Kamarai Élet HEVES MEGYEI ÁJÉKOZTATÓ 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf. 131 Telefon: (36) 429-890, 429-891 - Telefax: (36) 429-890 Képzés, továbbképzés a kamaránál A Heves Megyei Kézműves Kamara megalakulása óta je­lentős erőket mozgósít a szakképzés korszerűsítése ér­dekében. A feladatok az 1997- 98-as tanévben komoly mér­tékben növekedtek. A megol­dás nem kis erőfeszítést jelen­tett, de az eredmények jók. A mesterképzésben több mint 100 szakember jelentkezett, akik közül 35-en más mesterek, 58 fő pedig a vállalkozásisme­ret és pedagógiai részvizsgán túljutva kerül a szakmai elmé­leti és gyakorlati vizsgára. Az érdeklődés elsősorban a jog­szabály kötelezte mesterképzés iránt jelentkezik, így az autó­szerelők, kőművesek, pékek, vil­lanyszerelők, kéményseprők és tüzeléstechnikai karbantartók jelentkezhetnek a mesterkurzu­sokra. Az utóbb jelzett szakmákban a Kézműves Kamara július 1- jén és 2-án rendez mestervizs­gát. A vizsgára 13 jelölt jelent­kezett. Érdekességként említ­jük meg, hogy mindnyájan felső- és középfokú szakirányú végzettséggel rendelkeznek. Az 1997/98. évi szakmai zá­róvizsgákon (a vizsgáztatás a közoktatási, szakképzési kama­rai törvények és számos rende­let által szabályozott) a vonat­kozó jogszabályoknak megfele­lően kötelezően bent van a szakmailag illetékes gazdasági kamara képviselője. A Heves Megyei Kézműves Kamara elnöke által megbízott szakemberek elsősorban a gya­korlati képzés eredményeit, a gyakorlati vizsgarész szervezé­sét és lebonyolítását hivatottak segíteni és vizsgálni. Természe­Képünkön Ősze Ákos ifjú szakemberjelölt a modelljével tesen részt vesznek a vizsga- eredmény megállapításában is. A gyakorlati vizsga lebonyo­lítása a fodrász szakmában már hagyományosan a Kézműves Kamara szervezésében folyik. Egy ifjú szakemberjelölt, Ősze Ákos Vilmek György fodrász­mester irányításával készült a vizsgára. Üzleti ajánlatok 823 2957 Kozmetikumokat, gyermekruhákat és játékokat vásárolna egyiptomi cég. 823 2966 Fülöp-szigeteki székhelyű németországi vál­lalat szállítót keres a követ­kező termékekre: zöldség- és főzelékfélék, kenyér, tejter­mékek (joghurt, tej, vaj), margarin, kakaó, konzervek, snackek, élő, friss és fagyasz­tott húsfélék. 823 2967 Német ügynöki vál­lalat megbízást adna nyom­dának németországi város­térképek készítésére, vala­mint vásárolna strandon használatos napozókosara­kat. 823 2969 Német cég kapcso­latot keres a következő ter­mékeket gyártó vállalatok­kal: a/ alumíniumlemez, sza­lag, rúd, profilok, csövek, kábelek, b/ rozsdamentes acéllemezek, szalagok, hide­gen húzott fényesacél, rudak, csövek, kábelek. 823 2972 Német cég vásá­rolna porcelán padlócsempét (30x30 cm, húszlábas konté­nerekben szállítva). Kamarai Az elektromosipari osztály vezetése a közelmúltban megújult. A villamos szak­mákban dolgozó vállalkozók szakmai munkáját az aláb­biak fogják össze: Elnök: Makó János (vil­lanyszerelő). Elnökségi ta­A gazdasági kamarák 1997- ben pályázati úton - a Mun­kaerő-piaci Alap Szakképzési Alaprészéből - pénzhez jutot­tak a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésének finanszírozása címén. A Kézműves Kamara rend­kívül fontos lépésként köny­velte el azt, hogy - bár csak á képzőhelyek felére elegendő — egy állami és önkormány­zati feladat elvégzésére végre anyagi lehetőség is nyűt. Meggyőződésünk, hogy az osztályok gok: Szabó László (rádió-tv műszerész), Pelyhe Sándor (vill.gép- és készülékszerelő), Veres József (villanyszerelő), Gáspár László (villanysze­relő), Szabó László (villany- szerelő), . Komenczy Lajos (villanyszerelő). egyedi képzőhelyeken folyó szakemberképzés (ma már ez jelentős szám) elhanyagolása, figyelmen kívül hagyása so­kat ártott, az egyes szakmák színvonalának alakulásához szükséges anyagiakat pedig biztosítani kell. A 120 gyakorlati képző­hely ellenőrzésének doku­mentumait a Magyar Kézmű­ves Kamara összegző mun­kája után a Munkaügyi Mi­nisztérium Szakoktatási Fő­osztályának küldik meg. Befejeződött a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése Gyakorlati továbbképzés Németországban A Munkaügyi Minisztérium és Carl Duisberg Gesellschafl pályázatot hirdet németországi to­vábbképzésre. A hat hónapos tanulmányúton a résztvevők által megjelölt területen lehet szak­mai tapasztalatokat szerezni. A program 1998 októberében kezdődik. A ki­ás visszautazás költségei a résztvevőt terhelik, minden egyéb költséget a német partner fedez. A pályázónak (alkalmazott, mester, techni­kus, szakoktató, gyakorlati oktatásvezető) ren­delkeznie kell szakképesítéssel, legalább egy év szakmai gyakorlattal, német nyelvismerettel. A korhatár 40 év. Részletes tájékoztatást és jelentkezési adat­lapot a Magyar Kézműves Kamaránál (1101 Budapest, Salgótarjáni u. 20.) lehet beszerezni. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Párbeszédre ösztönzi a gazdákat A selypi medence elsősorban iparáról híres, mégsem elhanyagolható a mezőgazdaság, mert sokaknak megélhetést nyújt ezen a vidéken. Az ipari üzemekből kikerült és munka nélkül maradt emberek közül többen mezőgazdasági vállalkozók és őstermelők lettek. Nekik segít nap mint nap a szakmai eligazodáshoz Vajda István gazdajegyző.- Tősgyökeres lőrinci vagyok - meséli. - Agrármérnöki és nö­vényvédelmi szakmérnöki diplo­mával rendelkezem. Dolgoztam a zagyvaszántói szövetkezetben, majd a szolnoki GITR Rt. növény- védelmi és agrokémiai vezetője­ként Nógrád megyében. Azután újra hazajöttem, és a Mátra Cukor Rt. selypi répamagüzemét vezet­tem négy éven át. Pályázat útján lettem előbb falugazdász, majd gazdajegyző. Apc, Lőrinci, Nagy- kökényes, Zagyvaszántó és Pető- fibánya tartozik hozzám.- Mivel foglalkoznak erre a gazdák?- Miután ipari terület a miénk, a mezőgazdasági magángazdálko­dásnak nincs nagy múltja. Általá­ban kis területen, főleg gabonafé­léket és ipari növényeket termel­nek az emberek. A selypi malom közelsége előnyt jelent az értéke­sítésnél. Az állattenyésztés nem meghatározó. Zagyvaszántón van egy vállalkozó, aki száz hektáron gazdálkodik, sokaknak példaként is szolgál. Mivel vannak gépei, azokkal szolgáltatást is folytat. Akadnak 30-40 hektáros magán- gazdaságok is, akik őstermelők.- A cukorgyárak közelsége előnyt jelent-e?- Jelenleg nem, mert kis terüle­ten drága a répatermelés. Tőke­igényes ennek az ipari növénynek az előállítása, amellyel viszont nem rendelkeznek a gazdák. Jó lenne pedig ezt fellendíteni a ker­tészettel együtt, mert a Zagyva fo­lyó közelsége az öntözést is lehe­tővé tenné. Térségünkben csak Apcon találni 30 hektár szőlőt, amelyet szakszövetkezeti tagok művelnek, s jó lenne ezt tovább­fejleszteni. A tőkehiány miatt a kis területekkel rendelkező tulaj­donosok kényszerből bérbe adják földjeiket.- Miben lát jövőt ezen a terüle­ten?-A görögdinnye- és a paradi­csomtermelésben. Idén mind a kettővel sokan foglalkoznak, fel­lendülőben van. Utóbbit a hatvani Aranyfácán Konzervgyár Kft.-nek termelik. Kíváncsi leszek, hogyan sikerül értékesíteni az árukat. Én a gazdajegyzői munkám mellett nö­vényvédelmi tanácsokkal is rend­szeresen ellátom a gazdákat. Örü­lök, hogy a termelők elég nyitot­tak, részt vesznek a szakmai fó­rumokon. Közreműködtem a lő­rinci és az apci gazdakör létreho­zásában. Ennél viszont nehezebb párbeszédet folytatni a termelők­kel a jövőről, pedig nagy szükség lenne rá. Ezért a lehetőségeim alapján igyekszem erre is ösztö­nözni őket. (mentusz) Minőség az agrárgazdaságban Jövőre befejeződik az élelmiszerek EU-s jogharmonizációja Hazánkban a múlt évben az élelmi­szerek minőségi vizsgálatakor kide­rült, hogy 11 százalékuk nem felelt meg az előírásoknak - jelentette ki Fehér István, az FM kabinetfőnöke azon a konferencián, amelyet a Ma­gyar Tudományos Akadémián ren­deztek „A minőség dimenziói a ma­gyarországi agrárgazdaságban” címmel. Jelenleg az Európai Unióban csak olyan élelmiszereket lehet eladni, amelyek minőségét a termőföldtől a fogyasztóig folyamatosan ellenőriz­ték. Az EU-ban a fogyasztók egész­ség- és érdekvédelme már az élel­miszer-fogyasztás meghatározó elemévé vált, ezért hazánk is csak olyan élelmiszereket tud az unió pi­acán értékesíteni, amelyek minősé­gileg kifogástalanok. Magyarorszá­gon mintegy 150 jogszabályt már honosítottak azokból, amelyek az EU-ban e területre vonatkoznak. Várhatóan a jövő év végéig befeje­ződik az élelmiszer-jogharmonizá­ció. Az úgynevezett kritikus szabá­lyozási pontok (HACCP) rendsze­rének bevezetése már hazánkban is megkezdődött. Az adatok szerint ezt a módszert 25 üzemben alkalmaz­zák teljes egészében, 42 üzemben egyes technológiai folyamatokat el­lenőriznek ilyen módon, míg 99 vál­lalatnál megkezdték a rendszer al­kalmazásának előkészítését. A 4400, Magyarországon működő el­lenőrzött élelmiszeripari üzem kö­zül az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszert tavaly 122 üzemben al­kalmazták, míg 1996-ban csak 22 üzem volt tanúsított. Láng István akadémikus közölte, hogy a nemzeti agrárprogram minő­ségi részeinek áttekintése és azok részletes kidolgozása várhatóan az év végéig elkészül. A Kiváló Ma­gyar Élelmiszer védjegy közel más­fél évi előkészítő munka eredmé­nyeként megszületett. A minőséget a fogyasztók hajlandók megfizetni, ám ezt megfelelő módon jelezni kell számukra. Aszálymentes nyár lesz? Idén az ország teljes területén, ha június és augusztus között átlagos lesz az időjárás, akkor nem lesz aszály. Ezt tartalmazza az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság víz­háztartást előrejelzése. Megálla­pítja azt is, ha az időjárás csapa­dékos lesz, akkor a sík vidékeken változatlanul jelentős belvizekre kell számítani. Csapadékhiányos és magas hőmérsékletű nyár esetén is aszálymentes marad a Dunántúl nyugati és délnyugati fele és az ország északkeleti és keleti perem­vidéke. Szeged, Kistelek, Szentes vidékén közepes, hazánk többi ré­szén mérsékelt aszály alakulhat ki. Májusban az ország területének legnagyobb részén a sokéves át­lagnál lényegesen több csapadék hullott. A Nagykanizsa, Siófok, Esztergom vonaltól keletre a csa­padék mennyisége meghaladta a 75 millimétert, az Alföld középső részén, valamint Eszak-Magyar- országon azonban 100 milliméter­nél is több eső esett. Mindössze a Dunántúl északnyugati felén ma­radt el kismértékben a lehullott csapadék a sokéves átlagtól. A májusi esőzések hatására a síkvi­déki területek egy részén jelentős belvízi elöntések alakultak ki. Ezek kiterjedése nagyobb volt, mint amennyi az elmúlt 12 évben bármikor. Ennek megfelelően az ország belvízvédelmi szakaszainak nagy részén kellett első-, illetve másod­fokú, egyes szakaszokon pedig harmadfokú készültséget elren­delni. Május végére a talajvíz kismér­tékben átlag feletti volt, míg a föl­dek felszín közeli rétegeinek telí­tettsége meghaladta a nyolcvan százalékot. Lovasversenyek Idén is megrendezik a hagyomá­nyos lovasversenyeket megyénk déli részén. Június 20-án Zaránkon, június 26-án Nagyfügeden és július 5-én Hevesen tartják. Mindhárom helyszínen egész napos programok lesznek 9-17 óra között. Díjugra­tást, fogathajtást és lovasbemutató­kat rendeznek. If w m hi / i n hi Mezőőrök es hegyőrök Az 1997. évi CLIX. törvény ér­telmében június elsejétől a telepü­lési önkormányzatok a közigazga­tási területükhöz tartozó termő­földek (kivéve az erdőt, a halasta­vat, a védett természeti területet és értéket) őrzéséről mezei őrszolgá­lattal gondoskodhatnak. Több ön- kormányzat közös őrszolgálatot is létrehozhat. Ezt be kell jelenteni az illetékes megyei földművelés- ügyi hivatalnak, amely nyilvántar­tásba veszi. A megalakítási, fenn­tartási és működési költségek felét a központi költségvetés hozzájáru­lásként biztosítja. Az őrszolgálat a megalakulást követő harminc napon belül kér­heti megalakítási költségeinek felét, ezt követően pedig negyed­évenként a fenntartási és műkö­dési költségek felét. Az igénylés alapbizonylatai a költségként ki­mutatott és pénzügyileg rendezett kiadások. Újabb martonvásári búzafajták Felgyorsult a fajtaváltás a bú­zatermesztésben. A vetőmag­szaporító terület mintegy felén az utóbbi fél évtizedben előállított korszerű fajtákat termesztik - hangsúlyozták a szakemberek Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Ku­tatóintézetében. Három újabb búzafajtával bővült az inté­zetben előállított kenyérga­bonák családja. Ezek eltérő karakterűek ugyan, de mind­egyiknek megvan a kiemel­kedő tulajdonsága is. Az MV Summa korai érésű, kiváló télállóságú fajta, hektá­ronként hat tonnánál nagyobb rekordhozamokkal hívta fel magára a figyelmet. Ellenáll a lisztharmatnak, levélrozsdá­val és szárrozsdával mérsé­kelten fertőződik, puha szemű termése pedig megfelel az euro-malmi minőségnek. A szakemberek olyan gazdasá­goknak ajánlják termesztésre, ahol kedvező tulajdonságai jól kihasználhatók. Vetőmag­jának szaporítását már meg­kezdték, s kisebb mennyiség­ben ősszel már a köztermesz­tésbe is bekerülhet. A martonvásári búzacsalád másik új tagja, az MV Magvas azon ritka fajták közé tarto­zik, amelyek magas szinten egyesítik a mennyiségi és a minőségi tulajdonságokat. A legkeményebb szemű mar­tonvásári nemesítésű búza, amely minőségben és meny- nyiségben egyaránt igen jó lisztkihozatalt produkált. Ki­váló a télállósága és Jevél- rozsda-ellenállása. Ősszel már korlátozott mennyiség­ben árutermesztés céljából is vethető lesz. A közelmúltban állami el­ismerést kapott harmadik fajta, az MV Mezőföld a kis- parcellás kísérletekben és a vetőmag-szaporításban egy­aránt nagy termésstabilitást mutató, jó minőségű malmi búza. A szakemberek véleménye szerint az ország minden bú­zatermesztő körzetében biz­tonságosan és eredményesen termeszthető.

Next

/
Thumbnails
Contents