Heves Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-17 / 140. szám

1998. június 17., szerda Horizont 7. oldal m Cipőgondok: rosszban sántikálnak? (Folytatás az 1. oldalról) Ám megtalálhatók a kínálat­ban a drágább, védett márka­jelzéssel forgalmazott termé­kek is. A jogszabály szerint a lábbelik nem kötelezettek elő­zetes minőségvizsgálatra. Ki­vételt képeznek a hatéves ko­rig használt gyermekcipők, amelyeket 30-as méretszámig jelölnek. A vevők kívánságára ezen termékekről az eladó kö­teles a szakvélemény számát vagy kivonatos szövegét be­mutatni, közölni. Valamennyi lábbelit el kell látni vásárlói tájékoztatóval, használati-kezelési útmutató­val. Ez azt jelenti: a cipőhöz tartozó címkén jelölni kell többek között a gyártót vagy importálót, az anyagösszeté­telt, a használatának korlátáit, például mérsékelten vízálló jellegét. Az ellenőrzések ta­pasztalatai azt mutatták, hogy a jogszabályi előírások nem teljesülnek. A kisgyermek-cipőket érté­kesítő 12 üzletből mindössze egy boltban tudták igazolni az előzetes minőségvizsgálat té­nyét. Ezért csaknem félmillió forint értékű cipő forgalmazá­sát feltételekhez kötötte a fo­gyasztóvédelem, és értékesíté­sét átmenetileg - az engedé­lyek beszerzéséig - megtiltot­ták. A minőségtanúsítási köte­lezettség és a használati-keze­lési útmutató hiánya miatt pe­dig 2,7 millió forint értékű lábbeli árusítását kötötték fel­tételekhez. A cipőkkel kapcsolatos mi­nőségi kifogásokat hat hóna­pon belül lehet érvényesíteni. Szabálytalan az a gyakorlat, ha a vásárlót úgy tájékoztat­ják, hogy „csak három hóna­pig vállalunk garanciát”, vagy az az eset, ami szintén előfor­dult: „Minőségi okok miatt minden lábbelit 40 százalékkal leértékelve árulunk, garanciát nem áll módunkban biztosí­tani!" Ilyen esetben a vevők a számla bemutatásával a Fo­gyasztóvédelmi Felügyelő­séghez fordulhatnak (Eger, Kossuth L. u. 9.). A cipőellenőrzések mér­lege: szabálysértések miatt három alkalommal helyszíni bírságot szabtak ki, 11 esetben szabálysértési határozattal 158 ezer forint bírság megfize­tésére kötelezték a szabálysér­tőket, és egy esetben éltek a figyelmeztetés eszközével. (kj) A szennyvízberuházás készültségi foka 70 százalékos Ki akarja befeketíteni a várost? Korrekcióra szorult az iparűzési adórendelet Új lehetőségek Észak-Heves előtt A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a kormány még ugyanabban az évben rendeletben határozta meg a hazai vállalkozási övezetek létre­hozásának és működésének szabályait. A vállalkozási övezet egy közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal meg­határozható, sajátos kedvezmények igénybevételét biztosító, a fejlesztések szempontjából együtt kezelt terület. FÜZESABONY - Sajnálato­san több olyan nyilatkozat is megjelent egyes városbeliektől és másoktól az elmúlt hetek­ben, amelyek valójában az időarányosan haladó szenny­vízberuházást, illetve a kivite­lezési munkálatokat akarták lejáratni. Szeretném éppen ezért ezen a fórumon a lakos­ságot megnyugtatni: 70 száza­lékos a rendszer kiépítettsége pillanatnyilag - szögezte le tegnap az önkormányzat kép- viselő-testülete ülésének leg­elején Gulyás László polgár- mester. A városatyák tanácskozá­sukon egyebek mellett módo­sították a költségvetési rende­letet, mert több intézmény ese­tében újabb forrásigények me­rültek fel. Korrekcióra szorult a helyi iparűzési adóról szóló rendelet is, mivel a „cégtör­vényben” megváltozott a nettó árbevétel tartalma. A mérté­kek természetesen Füzes­abony városában sem változ­nak. A Remenyik Zsigmond Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola vezetőjének ismét Eperjesi Lászlót nevez­ték ki hat esztendőre, az ön- kormányzat állásfoglalása alapján. Meglehetősen élénk vita bontakozott ki a további­akban egy 300 ezer forintos pénzügyi igény kapcsán, ame­lyet - az előre minden képvi­selőnek írásban megküldött napirenden kívül - Wenczel Árpád terjesztett elő. A képvi­selő-testület tagja tulajdon­képpen azt kérte, hogy a Fü­zesabonyi SC női kézilabda­szakosztályának az önkor­mányzat biztosítsa az említett összeget. A polgármester ja­vaslatára azonban végül elna­polták az erről szóló döntés meghozatalát. Szajlai Csaba A kormány alig egy hónapja rendeletet alkotott 8 vállalko­zási övezet létrehozásáról. A záhonyit követően másodikként az országban a rendelet kije­lölte az Ózd-Putnok-Észak- Hevesi Vállalkozási Övezetet. Az övezetek létrehozásának fő célja az adott térség gazda­sági fejlődése érdekében a helyi sajátosságokkal . összhangban álló, valamint a kormányzat gazdaságpolitikájával össze­függésben vállalkozásbarát környezet kialakítása, ezen be­lül különösen a befektetések ösztönzése, a vállalkozások pi­aci viszonyokkal összhangban álló megerősítése, a foglalkoz­tatási lehetőségek bővítése stb. Az érintett települések kez­deményezésére és a területfej­lesztési tanácsok támogatásával elkészült a kistérségi helyzet felmérése. Ezt lényegében vál­tozatlanul elfogadta a kabinet, és ez év elejétől 10 éven keresz­tül biztosít kedvezményeket. ■ A kormányrendelet szerint a vállalkozási övezetekben adó- és más kedvezményre jogosul­tak azok a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint adózók, valamint a sze­mélyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállal­kozók, amelyek az adott vállal­kozási övezetben folytatnak te­vékenységet. Az Országos Területfejlesz­tési Koncepció javaslatot tett 8 lehetséges vállalkozási öve­zetre, de ebben még nem szere­pelt Észak-Heves. Az előké­szítő munka során kiderült, hogy mind Ózd, mind Salgótar­ján tágabb térsége is hasonló válságjelenségekkel küzd. Sal­gótarján és Ózd nagyüzemei és kisebb vállalatai még az 1990- es népszámlálás adatai szerint is a helyben lakókon kívül együttesen mintegy 16 ezer in­gázó aktív keresőnek nyújtottak munkalehetőséget. Az ingázók zöme a városok szőkébb vonzáskörzetéből járt be dolgozni, de a munkaerő­vonzás kiterjedt egy tágabb tér­ségre is. A két város vonzás- körzete Heves megye északi ré­szén, Pétervására-Tamalelesz térségében fedte át az Ózd és Salgótarján között ma már tör­ténelminek számító termelési övezetet. A térségbe települt ki­sebb vállalatok és nagyüzemek között még ma is megfigyel­hető egy bizonyos, egymást ki­egészítő gazdasági struktúra. A két város megyehatárszéli fekvése, illetve a munkaerő­vonzás intenzitása révén Heves megye északi településeivel egészül ki a megyehatárokat át­lépő, hasonló adottságokkal küzdő térség. A Salgótarján és Ózd közötti közúti összekötte­tést biztosító 23. sz., illetve 25. sz. útvonal mentén fekvő tele­pülések aktív keresőinek igen magas aránya ingázott (még az 1990-es adatok alapján is 60%) a közeli ózdi, borsodnádasdi, salgótarjáni és bátonyterenyei üzemekbe. A fenti üzemek lét­számcsökkentései közvetlenül mintegy 2000 észak-hevesi munkavállaló (és családjuk) megélhetését tette bizonyta­lanná. A hagyományos ipari szer­kezet megszűnése, átalakulása nem szükségszerűen olyan lép­tékű, hogy a térség kapcsolatait felszámolásra ítélje. A vállal­kozások támogatásával, a ter­melési szerkezet indirekt befo­lyásolásával a térségi belső energia fokozására, kiaknázá­sára ma még lehetőség van. A gazdasági, pénzügyi, terü­letfejlesztési eszközök rendelke­zésre állnak egy gyorsabb át­alakuláshoz, később egy gazda­sági-társadalmi fellendüléshez. Mindehhez legcélszerűbbnek látszott egy, az ózd-putnoki, az észak-hevesi és a salgótar- ján-bátonyterenyei térséget magában foglaló vállalkozási övezet létrehozása. Az övezethez Heves megye északi részéből 33 település tar­tozik (Pétervására, Balaton, Bátor, Bekölce, Bélapátfalva, Bodony, Bükkszenterzsébet, Bükkszentmárton, Bükkszék, Egerbocs, Egerese hi, Erdőkö- vesd, Fedémes, Hevesaranyos, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvis- nyó, Párád, Parádsasvár, Recsk, Sírok, Szajla, Szentdo­monkos, Szilvásvárad, Szúcs, Tarnalelesz, Terpes, Váraszó). A vállalkozási övezetben a koordinációs feladatokat a me­gyei területfejlesztési tanács, il­letőleg ha több megyére terjed ki, a regionális fejlesztési ta­nács bevonásával az Országos Területfejlesztési Tanács látja el. Legutóbbi döntése értelmé­ben a pályázati pénzek odaíté­lésénél az övezethez tartozó vállalkozások előnyt élveznek. Gelsei Sándor KÄRTX69 60 bruttó: 62 000 Ft HfiflMf ALCATEL One Touch Cluh/SL’ «■»15 200 Ft bruttó: 19 000 Ft Újdonság a Westel 900-nál! Nokia 511 hosszú készenléti idővel. Egyetlen gombnyomásra hangszínt használhassa. Mindez június 24-ig, vagy amíg plusz előlappal, hihetetlenül kedvező áron, mindössze nettó 24 elegáns mobiltelefon, előlapok, hogy Ön mindig a megfelelő Új Westel 900 előfizetéssel, Ft**-ért (bruttó 31000 Ft-ért) máris az Öné. Legyen tulajdonosa egy kitűnő mobiltelefonnak és egyben előfizetője egy minőségi mobil szolgáltatónak. Már több, mint 435 OOO-en választották. f/1/European i jh'l'iV i k'v r 11 n ' Au/tm Ljr ... , immun i Keravill ofotert \nestel róna Award WESTEL 900 mintabolt: Eger, Bajcsy-Zs. u. 3. tel.: 06-36/411-900, 06-30/433-900 • Ofotért: Gyöngyös, Fő tér 2. tel.: 06-37/311-776 • Eger, Érsek u. 2. tel.: 06-36/313-506, 06-30/414-049 • Videoland: Eger, Rózsa Károly u. Í3. tel.: 06-30/423-639 • Tiszafilm Videotéka: Hatvan, Horváth Mihály út 20. tel.: 06-30/685-172 • Apex Kft.: Gyöngyös, Fő tér 10. tel.: 06-30/257-339 • Hatvan, Horváth Mihály út 15. 06-30/387-386 • M.C.G. Kft.: Eger, Katona J. tér 5. tel.: 06-30/651-900 INFORMÁCIÓ: 06-30/30 30 30 ■ 06-30/80 80 80 • WWW.WESTEL900 . H U ‘Csak WESTEL 900 előfizetői kártyával használhatói “Új WESTEL 900 előfizetéssel, kétéves szerződéssel. fi JAHLRT fSlNKs MIND, MIND ... KÁRTYÁVAL 1 2 800 Ft' nettó: bruttó: 16 000 Ft KÍRTS24 800 Ft bruttó: 31 000 Ft ... MIND LEHET SZERETNI! ERICSSON GH688/SL* KÄRTYÄ36 600 Ft" bruttó: 63 000 Ft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents