Heves Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-13 / 137. szám

1998. június 13., szombat Hírlap Magazin 7. oldal Kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes színházév volt EGER - A barokk stílusú vá­ros hangulatához, közönségé­nek szemléletéhez illő évadot zárt a Gárdonyi Géza Színház társulata, művészeti vezetése. Klasszikus darabokkal, alapos kidolgozásokkal, körültekintő rendezésekkel találkozhattak a nézők. Mindez inkább forma­őrzéssel, semmint kísérletező szemlélettel párosult. Az évadban bemutatott da­rabok kiválasztása is inkább az iskolaváros lakosság-összetéte­léhez illett. A nyitódarab, Hel- tai Jenő Néma leventéje szinte minden korosztály előtt ismert. Igaz, a történet nem tartozik a tanított klasszikus irodalmak sorába, a szerelmes lovag né­masági fogadalmának törté­nete a kevély itáliai asszony előtt iskolapéldája a hőssze­relmeknek. A könnyed hangvé­telű, neoklasszicista alkotás vendégművésze, Ráckevei Anna nézőcsalogatónak bizo­nyult. A darab tökéletes évad­kezdőként vizsgázott, nem bombázta mély gondolatokkal a betérőket, elandalította, ro­mantikus hangulatba sodorta a színházbarátokat. Talán ennek köszönhetően inkább hangula­tok, mintsem felkavaró érzések maradtak e darab örökéül a nézőkben. Ráhangolásra, egyestés szórakozásra kiváló volt, ám hiba lett volna hosszú távú hatást várni Heltai művé­től. Egészen más kategória volt a Marit a grófnő. Nagyoperett­ben szinte lehetetlen hibázni. Egy klasszikus mesejáték - Kék madár Nem is tették. A fülbemászó, ismert dallamok, a klasszikus operettépítkezés az évad vé­géig sikernek bizonyult. Az újabb műfaji váltás Ma­dách Imre: Az ember tragédi­ája bemutatójával következett. E négyezer soros dráma próba elé állítja a rendezőket, mégis az ország színpadain folyama­tosan játsszák a reformkorban született művet. A rendező, Beke Sándor a tőle már meg­szokott monumentalitás-él­ménnyel dolgozott. A látvány, a színpadkép ötvözte a múltat, a jelent és a jövőbe látás vá­gyát. Ha a darab mégis kicsit hidegen csengett, az inkább a művészi teljesítménynek volt tulajdonítható. Helyenként .hi­degen csengtek a dráma üzene­tértékű monológjai, a fáradt­ság alkalmanként átsütött a nézőtérre. Mindezt azonban a megjelenés és az alapos drama­turgiai munka feledtetni tudta. Az évadban helyet kapott egy klasszikus mesejáték is, a Kék madár. Meghökkentő tel­jesítményt nyújtottak a gyer­mekszereplők. E két darab szinte kontrasztja volt egy­másnak. Mivel mindkettőt a színház igazgatója rendezte, s így a rá jellemző stílusjegyek is hasonlóak voltak, az ellentét a szereplők játékában bontako­zott ki. A gyermekek teljes át­élése, a mese világával való azonosulás, az álomutazásban történő magabiztos színpadi mozgás hangsúlyossá tette az előző darabban, Az ember tra­gédiájában látott hideg színészi játékot. A hat bemutató csúcsa vi­szont az évad végén Napsugár­díjjal jutalmazott, Szegváry Menyhért rendezte Liliom volt. Egy sütőtök miatt veszett össze Chioggiában az asszonynép A nézők számára mindvégig hiányként tűnhetett fel a vér­beli színészi játék, a gondolatra ható, érzelmeket felkavaró elő­adás. A Liliomban mindez megvolt. Sata Árpád és Nádasy Erika - talán nem véletlen, hogy e darab két főszereplője lett a közönségdíjas - játéka iskolapéldája volt a személyi­ség kifelé ható sugárzásának. Molnár Ferenc klasszikusából nem derült ki, hogy mestersé­güket gyakorló emberek mo­zognak a színpadon. Emberek voltak, gyarlók, szeretők, vét­kezők és megbocsátok. Talán a műből áradó emberség emelte ezt a bemutatót magasan a többi fölé. A színházi esztendő végére egy újabb klasszikust - ezúttal Goldonit - tartogattak. Nagy feladat volt mediterrán jelle­meket „készíteni” a próbák so­rán. Bár a közönség tapsa és nevetése, mint e munka ju­talma, nem maradt el, mégis kicsit hamiskás volt a siker ér­zete. Bár a szereplők a lehető legjobbat próbálták magukból kihozni, mégsem feledhető, hogy igazából nem sikerült tü­zes vérűvé, haragvóvá, zsörtö- lődővé válni, s ez a Chioggiá­ban kirobbant csetepaté hite­lességéből is sokat levont. Az elmúlt esztendő színházi koncepciója nélkülözte az előző évadban éles visszhangot kiváltott kísérletező kedvet (Caligulo, Kutyakomédia). Sokkal nyugodtabb, kiegyensú­lyozottabb év volt ez, hiszen a kisvárosi közönség idegeit szinte lehetetlen volt borzolni klasszikusokkal. Nem is tették. A darabok jószerével két kate­góriában „futottak”, a szóra­koztatáséban és a moralizálá- séban. Mintha egy kis vissza­vonulás lett volna érezhető a tavalyi „viharos” bemutatko­zás után. S persze ezt is kétfé­leképp lehet értékelni: a művé­szetért színházba járók, s a szó­rakozást keresők oldaláról. Mindkettőnek más a vélemé­nye, igénye... Szuromi Rita fi Hírlap totójátéka 1. A ’30-as uruguayi VB-n a hazaiaknak az „argentinok­kal vívott döntőjét a belga Langenus vezette. Pedig az Argentína-USA selejtezőn csak a véletlen mentette meg, hogy az amerikai csapat fel­dühödött elnök-gyúrója ha­ragjában agyon ne verje. Mi volt ez a véletlen momen­tum? 1: A pályára rohanó elnök-gyúrót fejen találta a labda, és elájult. X: Az egyik honfitárs játékos jó- szándékúan elgáncsolta, hogy meg­akadályozza a nagyobb bajt. 2: A gyúró megbotlott, elesett, a táskájából kiesett a kloroformos am­pulla, s attól a földön fekve elaludt. 2. A futballvilágban Napó­leon volt a beceneve annak a focistának, aki az 1934-es olaszországi „ VB-n játszott, méghozzá kitünően. Ki volt ö? 1: A svájci Abegglen III. X: Az osztrák Horvath. 2: Az olasz Schiavio. 3. „Se himnusz, nse díszbe­széd, csak őijöngö emberek, s közöttük en rémültén áll­tam, kezemben a kupával. Féltem. Nagyon féltem... És menekültem!” - nyilatkozó valaki az ’50-es VB döntője után. Ki ő? 1: Schiaffino, a győztes uruguayi csapat kapitánya. X: A találkozó játékvezetője. 2: Jules Rímet FIFA-elnök. 4. A svájci VB-n, 1954-ben, 11 találattal avattak gólki­rályt. Ki érdemelte ki e cí­met? 1: Kocsis X: Julinho 2: Rahn 5. A ’66-os VB legszebb gól­jának jelölték a szakírók e találatot. Hogyan futott az akció? 1: Mátrai - Albert - Benc (cselso­rozat) - gól Gilmar hálójában. X: Moore - Charlton - Hurst - gól Tilkowsky kapujában. 2: Albert (cselsorozat) — Bene - Farkas - kapásból bombagól a brazil kapuba. 6. .4 mexikói világbajnokság kétséekívül legszebb ielene­X: 40 2:41 12. Neve után nem gondol­nánk, hogy az argentin válo­gatott színeiben érte el az. 1986-os mexikói VB döntő találkozójának első gólját. Mi a neve? 1: Briegel X: Brown 2: Medina 13: Alaposan megharagud­tak arra a bolgár focistára, aki annak az országnak a vá­logatottját ütötte el a tovább­jutástól a góljával, ahol ad­dig futballozott. Ki ez a játé­1: Borimirov X: Sztoicskov 2: Lecskov 13+1. A képen százszoros vá­logatott magyar labdarúgó latható. Gyermeke is ker­gette á labdáij ma edző és szakkommentator. Egy csa­ládnév a megfejtés. 1: Tichy X: Bozsik 2: Sipos Fényes egri pillanat E lismerésre méltó, hogy az országos könyvhétre az egri köny­vesszakma az idén gazdag könyvheti programot jelentetett meg. Sajnos, a változatos programból kimaradt dr. Lőkös István irodalomtörténész, egyetemi tanár neve. Lőkös István nemrég - a pályázati korhatár felszabadítása után - nyerte el a Széchenyi Professzori Díjat. Fő kutatási területe: a ma­gyar felvilágosodás irodalma, a horvát, szlovén, szerb irodalmak, valamint a délszláv és a magyar irodalmi kapcsolatok. 1984-ben az irodalom kandidátusa, 1994-ben pedig az irodalomtudományok akadémiai doktora fokozatot szerezte meg. Számos tanulmány, magyar és világirodalmi jegyzet és könyv szerzőjét, a debreceni és a miskolci egyetemen két összehasonlító irodalomtudományi tan­szék alapítóját tisztelhetjük személyében. 1974-ben látott napvilágot Hidak jegyében című tanulmánykö­tete, amelyet 1984-ben a Magyar és délszláv irodalmi tanulmányok követett. Szellemi hidat épített Eger és Debrecen, Eger és Budapest és Zágráb között, főképpen az őt barátságába fogadó Miroslav Krleza jóvoltából. A horvát irodalom története (1996) című szinté­ziséért 1997-ben neki ítélték oda a horvát kormány által alapított, a Horvát írószövetség által adományozott, a Horvát Köztársaság Művelődési Minisztériuma védnökségével létrehozott A horvát könyv napja „Divadias"-díját. Az 1997-es könyvhétre a debreceni Kossuth Egyetemi Kiadónál, a Csokonai Universitas Könyvtár re­mek sorozatában jelent meg a Zrínyi eposzának horvát epikai előzményei című kiváló tanulmánykötete. 1997 decemberében napvilágot látott Miskolcon a Serfőző Simon és a Felső-magyaror- szág Kiadó gondozásában Déli szláv magyar szellemi kapcsolatok című tanulmánygyűjteménye. Legújabban A Kapt oltói a Ludovikáig című, Honát nemzettudat és magyarságélmény Miroslav Krleza életművében alcímű könyve került az olvasók kezébe. A megejtő szépségű zágrábi városne­gyedtől, a Kaptoltól (káptalani városrésztől) kíséri figyelemmel a horvát irodalom klasszikusának útját, kivételes emberi, közép-eu­rópai tanulságait a pécsi hadapródiskolán át a Ludovikáig. Zágrábban horvát nyelvű, Münchenben pedig német nyelvű ta­nulmánykötete jelenik meg a közeljövőben. A honát irodalom tör­ténete című szintézishez készített szöveggyűjteménye is megjele­nés előtt áll. Ebben is a jól bevált időrendet és korszakolást, tago­lást követi: a kezdetek, középkor, reneszánsz, klasszicizmus, felvi­lágosodás, romantika, a XIX. század horvát irodalma, majd pedig a XX. század horvát literatúrája, az úgynevezett Krleza-korszak iro­dalma és az 1945 utáni irodalom... A z egri könyvheti programból hiányoltuk Lőkös István nevét, a könyvsátrakból pedig könyveit. Sajnos, elszalasztott alkalom maradt az a virtuális lehetőség is, hogy a nemzetközi hírű iroda­lomtörténész az egri könyvhéten együtt dedikálhatta volna köny­veit fiával, dr. Lőkös Péterrel, a budapesti Károli Gáspár Egyetem kandidátus tanárával, akinek az idei könyvhétre jelent meg első könyve: a Minnesang. A középkori német világi líra gyöngyszemei (Eötvös József Könyvkiadó). Az örvendetes tényt, a valóban fé­nyes egri pillanatot örömmel regisztráljuk: egy Egerben élő iroda­lomtudós a csúcsokra érkezik, miközben fia megkezdte ígéretes kutatói pályafutását.. Cs. Varga István ét produkálta egy kapus és így csatár. Utóbbi gólvo­nalra küldött bombafejesét 'itötte ki fantasztikus mozdu­lattal a hálóőr. Kik a fősze­replők? 1: Albertosi és Müller X: Banks és Pelé 2: Felix és Boninsegna 7. A helyszín Nyugat-Né­netország, az év 1974. A Vuttosport írta: ..Tizenöt ipró túszúrásondöli el a vi- 'agbainoki döntő párosítása. Ha XY játékos akupunktú- 'ás kezelése sikerűt, akkor nás az eredmény az elődön- öben.” Kinek a neve helyet­tesíthető be az XY helyére? 1: A lengyel Szarmaché. X: Az NDK-beli Sparwasseré. 2: A svéd Edströmé. 8. Az 1978-as argentínai VB ’egkiemelkedöbb játékosa tolt Mario Kempes. Mivel ’rdemelte ki ezt a minősí­tést? 1: Kiváló védekező középpályás átékával. X: Legtöbb gólpasszával. 2: Ő volt a torna legjobb mezőny- átékosa és a gólkirály is egy sze- nélyben. 9. Ha ez a futballista az ar­gentin VB döntőjének 90. nercében nem a kapufát ta- ’ália el, másképp szóltak ’olna a tudósítások erről a nérközésröl. Hogy hívják it? 1: Leopold Luque X: Nanninga 2: Berloni 10. Spanyolországban, az 1982-es VB-n e kiváló lab- larúgó pecsételte meg a sor­sunkat, s nem jutottunk to- •ább a csoportunkból. Ki az lie tő? 1: Ceulemans X: Maradona 2: Czemiatynski 11. A spanyolországi VB leg­öregebb játékosa, Vino Zóff ’ehette at János Károly ki­rálytól a World Cup-ot. Hány éves volt az olasz ka- mvedö? 1:38 A labdarúgó VB-k története (V.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents