Heves Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-02 / 102. szám
6. oldal Kamarai Élet 1998. május 2., szombat HEVES MEGYEI tájékoztató 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon; (36)429-890, 429-891 - Telefax: (36)429-890 Nívódíj Ipari Forma -1998 Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke nyilvános pályázatot hirdet az 1998. évi Ipari Formatervezési Nívódíj és Ipari Formatervezési Miniszterelnöki különdíja elnyerésére. A pályázat célja:- az ipari formatervezési tevékenység ösztönzése, értékeinek elismerése- a magyar termékek formakultúrájának emelése- a hazai termékek versenyképességének javítása az ipari formatervezés eszközeivel- a formatervezés szakmai, társadalmi elfogadtatásának elősegítése az új és kiemelkedő eredmények bemutatásával és népszerűsítésével. Pályázni lehet többek között az alábbi termékcsoportokban:- gépek, gépi berendezések, szerszámok és műszerek- számítástechnikai és híradástechnikai eszközök- közszükségleti iparcikkek, csomagolóeszközök- textíliák, ruházati alapanyagok, termékek és kellékek- bútorok és lakásfelszerelések- szilikátipari készítmények (üveg, porcelán, kerámia)- sport- és szabadidőeszközök, nyilvános terek berendezései, játékok. Pályázati feltételek: A pályázaton olyan, gyártásra érett termékekkel lehet részt venni, amelyek a Magyar Köztársaság területén készültek, és döntő arányban hazai alkotói-formatervezői tevékenységet testesítenek meg. Pályázatot természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók egyaránt benyújthatnak, akik vállalják, hogy a pályamű kiállítása esetén a kiállítási költség 30 százalékát fedezik. Jelentkezési határidő: június 25. Üzleti ajánlatok 816 2666 Művészi kivitelű kézműipari fabútorokat venne belga cég 816 2677 Tömörfából készült gyermekbútorok forgalmazásával foglalkozó német cég megbízható asztalosműhelyt keres 816 2681 Alapítás alatt álló üzlet magyar szövödékkel keresi a kapcsolatot, melyek nyers pamutvászon és festővászon gyártásával foglalkoznak 816 2682 Német cég olyan magyar gyártóval keresi a kapcsolatot, amely dekorációs célra fémből készült tányérokat (különféle kivágott motívumokkal), valamint fémből készült füles kis vödröket készítene A legfrissebb üzleti ajánlatok faxinformációs rendszerünkről is lekérhetők a 414-414-es telefonszámon. Üzleti ajánlatok már az Interneten is. További információ kedden és csütörtökön 14—16-ig: Heves Megyei Vállalkozói Központ 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 36/410- 724, fax: 36/413-265. A fogpótlások térítése A közelmúltban lépett hatályba a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásának összegéről szóló rendelet módosítása. Ez tartalmazza a fogpótlásokkal kapcsolatos változásokat is. A már hatályban lévő rendelet szerint a támogatásból eddig kizárt 18-60 év közötti korosztály is megkapja ezentúl az 50 százalékos támogatást a kivehető fogpótlások rendelése esetén. A rendelet módosítását megelőzően csak a nyugdíjasok élhettek az 50 százalékos kedvezménnyel, mostantól ezt mindenki igénybe veheti. Eltérő a helyzet a rögzített fogpótlások tekintetében. Itt a 18 éven aluliak a továbbiakban is megkapják a támogatást. Ám történt egy fontos változás a terhes és gyermekágyas nők szempontjából. Ők a szülést követő 90 napig vehetik igénybe az 50 százalékos kedvezményt, amiben eddig nem részesülhettek. Ha valaki esztétikailag, illetve egészségügyi okokból akarja megoldani a fogával kapcsolatos problémáit, akkor erre ezentúl kedvező lehetősége lesz. Az ifjúsági szakképzés korszerűsítése Világbanki modell kiterjesztését tűzi célul A program előnyei: a jelenleg beinduló projekt az 1991-1997 között megvalósított, és a tavaly június 30-án lezárult „Emberi erőforrás fejlesztése” világbanki programra épül. Az előző programban 79 szakközépiskola vett részt, az Európai Uniótól kapott Phare-segélyből történő finanszírozással pedig újabb 79 szakközép- és szakmunkásképző iskola csatlakozott a modellhez. Támogatás nélkül a program szakmai tartalmának megvalósítását vállalta további mintegy 70, úgynevezett „követő iskola”. A programban elért sikerek alapján - a programot felügyelő és irányító Munkaügyi Minisztérium javaslatára - döntött úgy a kormány, hogy a kormányzati támogatáson kívül újabb világbanki hitelt vesz igénybe egyrészt e program több iskolára történő ki- terjesztésére, másrészt az erre épülő, befejezett szakképesítést nyújtó program kidolgozására és elterjesztésére. A jelenlegi program célja és ismertetése: A projekt a világbanki új szakképzési modell kiterjesztését, a szakképzés korszerűsítését, az európai normákhoz történő igazítását tűzi ki célul. Ez további iskolák bevonását, a munkaerőpiac igényei szerinti szakmai képesítést nyújtó befejező szakasz megvalósítását, az iskolák eszközfelszereltségének javítását, a 10. osztály utáni minőségi szakképzés kialakítását, a középfokú szakképző iskolák tanárainak továbbképzését jelenti. A projekt két komponensből áll:- A befejezett szakképesítést adó komponens- új szakképzési modell ki- terjesztése komponenes. „A” Befejezett szakképesítést adó komponens célja: Modulrendszerű, a munkaadók igényeihez igazodó tananyagok kifejlesztésével, az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek megteremtésével segíteni a tankötelezettségüknek eleget tett és/vagy érettségizett fiatalok olyan szakképzéshez jutását, amelyek keresettek a munkaerőpiacon.- A fiatalok munkaerőpiacra történő belépését segíteni annak érdekében, hogy növekedjen a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélye, csökkenjen az ifjúsági munkanélküliség. A kifejlesztett 85 modul- rendszerű tananyag alapján mintegy 170 helyszínen indulhat képzés, amelyhez a szükséges eszközök beszerzését és felszerelését a komponens finanszírozza. A kiválasztott szakképzést folytató intézmények oktatói és vezetői lehetőséget kapnak képzésben való részvételre. „B” Új szakképzési modell kiterjesztése komponens célja: Tizenhárom szakmacsoportban további mintegy 135 szakközépiskola és szakmunkásképző intézet bevonása a munkaerő-piaci igényeket jobban figyelembe vevő, rugalmasabb, hatékonyabb szakképzési modell alapján oktató intézmények közé. A kiválasztott intézmények eszközöket, korlátozott mértékű szakértői segítséget kapnak a projekt végrehajtásához és tanáraik felkészítéséhez. A projektben való részvétel: A projekt két komponensébe nyílt pályázat útján kapcsolódhatnak be a megfelelő szervezetek az alábbiak szerint:- A befejezett szakképesítést adó komponensre valamennyi olyan szakképzést folytató intézmény (szakközépiskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, speciális szakiskola, munkaerő-fejlesztő és -képző központ, valamint iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató természetes és jogi személy, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága) és ezek társulásai pályázhatnak, amelyek a Világbankkal egyeztetett alapvető kritériumoknak eleget tesznek.- Az új szakképzési modell kiterjesztése komponensre csak szakképző iskolák nyújthatnak be pályázatot. A pályázatok elbírálása két lépcsőben valósul meg:- az elsőfokú értékelésben részt vesznek a megyei munkaügyi tanács, a szakképzési bizottság, a területi gazdasági kamarák és a munkaügyi központok képviselői. . A projekt összértéke: 60,1 millió USD. A program kezdete: 1998. január 1. A program befejezése: 2000. december 31. Csökkenő sertésárak Egyre szűkül a belső piac Kilogrammonként 20-60 forinttal csökkent a hízósertés ára a hazai piacon az elmúlt hetekben - ez tűnik ki a Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb összegzéséből, amelyet a szakértők a megyei tapasztalatok alapján állítottak össze. A hízósertés árának zuhanása amiatt következett be, hogy a felvásárlási árakat a feldolgozóipar nem tudta érvényesíteni az egyre szűkülő belső piacon. A készletek levezetésére indított akciók sem hoztak sikert. A lakosság egy része a magas sertéshúsárak miatt ugyanis már áttért a baromfihús-fogyasztásra. Az exportpiacokra sem lehet nagy mennyiségű magyar sertéshúst szállítani, mert ott jóval alacsonyabbak az árak a hazainál. Március végére a felvásárlók a nagyüzemekben tenyésztett sertésekért minőségtől függően 230-285 forintot fizettek kilogrammonként, míg a kisüzemi állattartóktól 210-255forintért vették át kilogrammonként a sertéseket. Az árcsökkenés nem érzékelhető a malac árának változásában, az továbbra is magas, és nagy a kereslet iránta. A tavaszi fagyok hatása Az állattenyésztést érintő szemestakarmányok és tápok árában márciusban lényeges változás nem történt. Az éjszakai fagyok főleg a baromfi- és a sertéshústermelés költségeit növelték meg. Ez meghaladja a januári, februári energiamegtakarítás értékét - tűnik ki egy földművelésügyi minisztériumi jelentésből-. A vágómarhaárakban országosan nem történt változás. A sertéstenyésztés felvásárlási árait azonban a feldolgozóipar márciusban nem tudta érvényesíteni. A baromfi- ágazatban az eddig beadott támogatási igények alapján a termelők elsősorban barbarie kacsa-, pulyka- és tojótyúk-tartást célzó beruházásokat terveznek. A tojás ára ugyan jelentősen csökkent, de márciusban még így is darabonként 8,70 és 15 forint közötti áron lehetett hozzájutni. Idén egymilliárdot kapnak a területi agrárkamarák A területi agrárkamarák idén több mint egymilliárd forintot kapnak a költségvetésből. Az összeg csaknem 75 százalékát a gazdajegyzői hálózat támogatására fordítják. Éves szinten ösz- szesen 0,97 milliárd forint tag- díjbevétellel számolnak - derült ki a Magyar Agrárkamara kül- • döttgyülésén. A kamara tavalyi bevételei az előirányzatnál kedvezőbben alakultak, a kiadások pedig közel tíz százalékkal elmaradtak a költségvetési előirányzattól. A múlt évi költségvetésről készült beszámoló szerint, noha tavaly azt a küldöttgyűlés 1,1 milliárd bevételi és 1,09 milliárd forint kiadási főösszeggel hagyta jóvá, a mostani közgyűlés viszont 1,16 milliárd forint bevételi és 0,99 milliárd forint kiadási főösszeggel fogadta el. A bevételeket több olyan forrás is növelte, amelyek a költségvetés készítésekor még nem voltak ismertek, illetve pályázati előkészítésük még tartott. Az idei költség- vetést 1,27 milliárd forint bevételi és 1,26 milliárd forint kiadási főösszeggel hagyta jóvá a közgyűlés. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Megélhetést keresnek a dombok között Nyolc falu: Balaton, Bekölce, Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó és Szilvásvárad gazdajegyzője Fónagy Albert. A megye északi tájegységének szülötte, tősgyökeres nagyvisnyói. Gödöllőn szerzett agrármérnöki diplomát, s dolgozott az egykori bélapátfalvi szövetkezetben, amelyet időközben felszámoltak.- Állattenyésztési szakmérnök vagyok - meséli -, korábban főágazat-vezető voltam a szövetkezetben. Azután munkanélküli lettem, s gazdajegyzőnek pályáztam erre a térségre. Örültem, amikor 1994 márciusától elfoglalhattam ezt a munkakört. Változatos, dombos a mi vidékünk, de kedvezőtlen termőhelyi adottságú. Alacsony a földek aranykorona-értéke, emiatt költséges a gazdálkodás. Kevés állami támogatás jut, pedig az itt tevékenykedő emberek megérdemelnék, hogy több anyagihoz juthassanak.- Mi jellemzi erre a vállalkozókat?- A hagyományoknak megfelelően takarmánytermeléssel és az erre alapozott állattenyésztéssel foglalkoznak.- Mennyire ismerik Ónt?-Ez kölcsönös, hiszen ismerjük egymást és az adottságokat is. Főleg Bélapátfalván, Balatonban és Szilvásváradon vannak a nagyobb gazdák. Maguk termelik a takarmányt és tenyésztik az állatokat: szarvasmarhát, juhot, baromfit. Ezek még a ’90-es évek elején vállalkoztak, és meg is maradtak. Zömében fiatal emberek, akik jövőt látnak a munkájukban. Ebben a térségben jelenleg 460 gazda rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, amelyet erre az évre is meg kell újítaniuk. Ezzel még nem mindegyikük élt, pedig a betétlap nélkül nem érvényes az igazolvány.- Amellett, hogy kedvezőtlen a termőhely, milyen más gondokkal küzdenek?- Sajnos, a földterületek részaránytulajdona még rendezetlen. Ez pedig nehezíti a gazdálkodást. Értesülésünk szerint őszre megszületnek az erre vonatkozó határozatok, de az érdemi teendők utána következnek. Én is nagyon szeretném és lehetőségeim szerint mindent el is követek, hogy az itt levő termelők tudásukat és anyagi erejüket megfelelően hasznosítsák, (mentusz) Hektáronként hatvan kiló műtrágya A környezethez illeszkedő mezőgazdaságot A természeti környezet adottságait jobban figyelembe vevő mezőgazdasági termelést szorgalmaznak a szakemberek. A hazai mezőgazdaság az EU- csatlakozást követően várhatóan átalakul, a növénytermelésben legalább 1,5 millió hektárnyi terület kerül ki az úgynevezett intenzív termelési körből. Ezeken a földeken csak úgynevezett külterjes termelés folyhat majd, és ezzel a hazai földhasználat lényegesen átrendeződik. Az intenzív termelésben a jelenlegi 4,7 millió hektárról mintegy 3-3,2 millió hektárra csökkenhet a terület, mondta. Az EU-támogatások mértéke is attól függ majd, hogy hazánk mekkora összeget szán a környezethez illeszkedő mezőgazdasági termelés megteremtésére. A Földművelésügyi Minisztérium az agrárökológiai gazdálkodást ebben az évben mintegy 100 millió forintos támogatásban részesíti, ugyanannyival, mint tavaly. Hazánkban nem szükséges erőltetni a fejlett országokban elterjedt ipari rendszerű mezőgazdasági termelést, hanem a területi adottságokat figyelembe vevő termelés irányában kell elmozdulni. Környezetvédelmi szempontból a mezőgazdaság kedvező helyzetben van, hiszen műtrágyafelhasználása csupán a hollandiai felhasználás egynegyede. Jelenleg hazánkban évente és hektáronként mintegy 60 kiló- grammnyi műtrágyát használunk fel. Ez a mennyiség a ’90- es évek eleje óta szinte változatlan. Nemzeti tejkvótát A költségtakarékosabb termékért Az életbe lépett kvótarendszer jól működik, és ez évtől már segít a garantált ár mellett megtermelt tejmennyiség szabályozásában, ami jelentős tényező a magyar érdekek érvényesítéséhez az uniós csatlakozási folyamatban - állapította meg Csákvári László, a Tej Termék- tanács elnöke. Hozzátette: már most évi 1,9 milliárd liter első osztályú és extra minőségű tej termelésére adott a lehetőség, ezért pozíciónk megtartásához indokolt lesz ragaszkodni a 2 milliárd liter nemzeti tejkvótához az EU-belépés időszakában. Csákvári László ennek érdekében olyan kulcsfeladatok együttes megvalósítását emelte ki, mint a tej és tejtermékek minden piac számára stabil minősége, a költségtakarékosabb előállítás, a vásárlók fizetőképességéhez is igazodó belföldi fogyasztásnövelés és a feldolgozók tőkehelyzetének megerősítése. Bejelentette: ez év második felétől országos minőségi kontrollrendszert vezet be a tanács, mindenekelőtt a napi termékek reprezentatív ellenőrzésére. Közölte azt is: ez évben a Tej Terméktanács jelentősen megnövelt, 800 millió forintos, az agrárrendtartás pedig 300 millió forintos intervenciós alappal rendelkezik, ám ez mégsem lesz elégséges a piacra jutás megfelelő mértékű támogatására. Az export növelése és a tej - mint létfontosságú táplálék - hazai rangjának erősítése érdekében további rugalmas szabályozási és szubvenciós rendszerre lesz szükség - mondta a szakember. ( I ► í I > ( > I I ► ► i ► > I M N ► * I M Első emelet ajánlata: Puma sportcipők 1000 Ft enctedménnvel - táük Második emelet aiánlata: Hiltőoén-rsereakrin