Heves Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-02 / 102. szám

6. oldal Kamarai Élet 1998. május 2., szombat HEVES MEGYEI tájékoztató 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon; (36)429-890, 429-891 - Telefax: (36)429-890 Nívódíj Ipari Forma -1998 Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter és az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság ügyvezető elnöke nyilvános pályázatot hirdet az 1998. évi Ipari Formatervezési Nívódíj és Ipari Formatervezési Miniszterelnöki különdíja elnyerésére. A pályázat célja:- az ipari formatervezési tevékenység ösztönzése, értékeinek elismerése- a magyar termékek formakultúrájának emelése- a hazai termékek versenyképességének javítása az ipari for­matervezés eszközeivel- a formatervezés szakmai, társadalmi elfogadtatásának előse­gítése az új és kiemelkedő eredmények bemutatásával és népsze­rűsítésével. Pályázni lehet többek között az alábbi termékcsopor­tokban:- gépek, gépi berendezések, szerszámok és műszerek- számítástechnikai és híradástechnikai eszközök- közszükségleti iparcikkek, csomagolóeszközök- textíliák, ruházati alapanyagok, termékek és kellékek- bútorok és lakásfelszerelések- szilikátipari készítmények (üveg, porcelán, kerámia)- sport- és szabadidőeszközök, nyilvános terek berendezései, játékok. Pályázati feltételek: A pályázaton olyan, gyártásra érett termékekkel lehet részt venni, amelyek a Magyar Köztársaság területén készültek, és döntő arányban hazai alkotói-formatervezői tevékenységet teste­sítenek meg. Pályázatot természetes és jogi személyek, jogi sze­mélyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók egy­aránt benyújthatnak, akik vállalják, hogy a pályamű kiállítása esetén a kiállítási költség 30 százalékát fedezik. Jelentkezési határidő: június 25. Üzleti ajánlatok 816 2666 Művészi kivitelű kézműipari fabútorokat venne belga cég 816 2677 Tömörfából készült gyermekbútorok forgalmazásá­val foglalkozó német cég meg­bízható asztalosműhelyt keres 816 2681 Alapítás alatt álló üz­let magyar szövödékkel keresi a kapcsolatot, melyek nyers pamutvászon és festővászon gyártásával foglalkoznak 816 2682 Német cég olyan ma­gyar gyártóval keresi a kapcso­latot, amely dekorációs célra fémből készült tányérokat (kü­lönféle kivágott motívumok­kal), valamint fémből készült füles kis vödröket készítene A legfrissebb üzleti ajánlatok faxinformációs rendszerünkről is lekérhetők a 414-414-es tele­fonszámon. Üzleti ajánlatok már az Interneten is. További információ kedden és csütörtö­kön 14—16-ig: Heves Megyei Vállalkozói Központ 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 36/410- 724, fax: 36/413-265. A fogpótlások térítése A közelmúltban lépett hatályba a gyógyászati se­gédeszközök társadalombiztosítási támogatásának összegéről szóló rendelet módosítása. Ez tartal­mazza a fogpótlásokkal kapcsolatos változásokat is. A már hatályban lévő rendelet szerint a támogatás­ból eddig kizárt 18-60 év közötti korosztály is meg­kapja ezentúl az 50 százalékos támogatást a kive­hető fogpótlások rendelése esetén. A rendelet módosítását megelőzően csak a nyug­díjasok élhettek az 50 százalékos kedvezménnyel, mostantól ezt mindenki igénybe veheti. Eltérő a helyzet a rögzített fogpótlások tekintetében. Itt a 18 éven aluliak a továbbiakban is megkapják a támoga­tást. Ám történt egy fontos változás a terhes és gyermekágyas nők szempontjából. Ők a szülést kö­vető 90 napig vehetik igénybe az 50 százalékos kedvezményt, amiben eddig nem részesülhettek. Ha valaki esztétikailag, illetve egészségügyi okok­ból akarja megoldani a fogával kapcsolatos problé­máit, akkor erre ezentúl kedvező lehetősége lesz. Az ifjúsági szakképzés korszerűsítése Világbanki modell kiterjesztését tűzi célul A program előnyei: a jelenleg beinduló projekt az 1991-1997 között megvalósí­tott, és a tavaly június 30-án lezárult „Emberi erőforrás fej­lesztése” világbanki prog­ramra épül. Az előző prog­ramban 79 szakközépiskola vett részt, az Európai Uniótól kapott Phare-segélyből tör­ténő finanszírozással pedig újabb 79 szakközép- és szak­munkásképző iskola csatlako­zott a modellhez. Támogatás nélkül a program szakmai tar­talmának megvalósítását vál­lalta további mintegy 70, úgy­nevezett „követő iskola”. A programban elért sikerek alapján - a programot fel­ügyelő és irányító Munkaügyi Minisztérium javaslatára - döntött úgy a kormány, hogy a kormányzati támogatáson kí­vül újabb világbanki hitelt vesz igénybe egyrészt e prog­ram több iskolára történő ki- terjesztésére, másrészt az erre épülő, befejezett szakképesí­tést nyújtó program kidolgo­zására és elterjesztésére. A jelenlegi program célja és ismertetése: A projekt a világbanki új szakképzési modell kiterjesz­tését, a szakképzés korszerűsí­tését, az európai normákhoz történő igazítását tűzi ki célul. Ez további iskolák bevonását, a munkaerőpiac igényei sze­rinti szakmai képesítést nyújtó befejező szakasz megvalósítá­sát, az iskolák eszközfelsze­reltségének javítását, a 10. osztály utáni minőségi szak­képzés kialakítását, a közép­fokú szakképző iskolák taná­rainak továbbképzését jelenti. A projekt két komponensből áll:- A befejezett szakképesí­tést adó komponens- új szakképzési modell ki- terjesztése komponenes. „A” Befejezett szakképesí­tést adó komponens célja: Modulrendszerű, a munka­adók igényeihez igazodó tan­anyagok kifejlesztésével, az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek megteremtésével segíteni a tankötelezettségük­nek eleget tett és/vagy érettsé­gizett fiatalok olyan szakkép­zéshez jutását, amelyek kere­settek a munkaerőpiacon.- A fiatalok munkaerőpi­acra történő belépését segíteni annak érdekében, hogy növe­kedjen a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélye, csök­kenjen az ifjúsági munkanél­küliség. A kifejlesztett 85 modul- rendszerű tananyag alapján mintegy 170 helyszínen in­dulhat képzés, amelyhez a szükséges eszközök beszerzé­sét és felszerelését a kompo­nens finanszírozza. A kivá­lasztott szakképzést folytató intézmények oktatói és veze­tői lehetőséget kapnak kép­zésben való részvételre. „B” Új szakképzési modell kiterjesztése komponens célja: Tizenhárom szakmacso­portban további mintegy 135 szakközépiskola és szakmun­kásképző intézet bevonása a munkaerő-piaci igényeket jobban figyelembe vevő, ru­galmasabb, hatékonyabb szakképzési modell alapján oktató intézmények közé. A kiválasztott intézmények esz­közöket, korlátozott mértékű szakértői segítséget kapnak a projekt végrehajtásához és ta­náraik felkészítéséhez. A projektben való részvétel: A projekt két komponen­sébe nyílt pályázat útján kap­csolódhatnak be a megfelelő szervezetek az alábbiak sze­rint:- A befejezett szakképesí­tést adó komponensre vala­mennyi olyan szakképzést folytató intézmény (szakkö­zépiskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, speciális szakiskola, munkaerő-fej­lesztő és -képző központ, va­lamint iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató természe­tes és jogi személy, ezek jogi személyiséggel nem rendel­kező gazdasági társasága) és ezek társulásai pályázhatnak, amelyek a Világbankkal egyeztetett alapvető kritériu­moknak eleget tesznek.- Az új szakképzési modell kiterjesztése komponensre csak szakképző iskolák nyújt­hatnak be pályázatot. A pályázatok elbírálása két lépcsőben valósul meg:- az elsőfokú értékelésben részt vesznek a megyei mun­kaügyi tanács, a szakképzési bizottság, a területi gazdasági kamarák és a munkaügyi köz­pontok képviselői. . A projekt összértéke: 60,1 millió USD. A program kezdete: 1998. január 1. A program befejezése: 2000. december 31. Csökkenő sertésárak Egyre szűkül a belső piac Kilogrammonként 20-60 forint­tal csökkent a hízósertés ára a ha­zai piacon az elmúlt hetekben - ez tűnik ki a Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb összeg­zéséből, amelyet a szakértők a megyei tapasztalatok alapján állí­tottak össze. A hízósertés árának zuhanása amiatt következett be, hogy a felvásárlási árakat a fel­dolgozóipar nem tudta érvényesí­teni az egyre szűkülő belső pia­con. A készletek levezetésére in­dított akciók sem hoztak sikert. A lakosság egy része a magas ser­téshúsárak miatt ugyanis már át­tért a baromfihús-fogyasztásra. Az exportpiacokra sem lehet nagy mennyiségű magyar sertés­húst szállítani, mert ott jóval ala­csonyabbak az árak a hazainál. Március végére a felvásárlók a nagyüzemekben tenyésztett serté­sekért minőségtől függően 230-285 forintot fizettek kilo­grammonként, míg a kisüzemi ál­lattartóktól 210-255forintért vet­ték át kilogrammonként a serté­seket. Az árcsökkenés nem érzé­kelhető a malac árának változá­sában, az továbbra is magas, és nagy a kereslet iránta. A tavaszi fagyok hatása Az állattenyésztést érintő sze­mestakarmányok és tápok árá­ban márciusban lényeges válto­zás nem történt. Az éjszakai fa­gyok főleg a baromfi- és a ser­téshústermelés költségeit nö­velték meg. Ez meghaladja a januári, februári energiamegta­karítás értékét - tűnik ki egy földművelésügyi minisztériumi jelentésből-. A vágómarhaárak­ban országosan nem történt változás. A sertéstenyésztés felvásárlási árait azonban a fel­dolgozóipar márciusban nem tudta érvényesíteni. A baromfi- ágazatban az eddig beadott tá­mogatási igények alapján a termelők elsősorban barbarie kacsa-, pulyka- és tojótyúk-tar­tást célzó beruházásokat ter­veznek. A tojás ára ugyan je­lentősen csökkent, de március­ban még így is darabonként 8,70 és 15 forint közötti áron lehetett hozzájutni. Idén egymilliárdot kapnak a területi agrárkamarák A területi agrárkamarák idén több mint egymilliárd forintot kapnak a költségvetésből. Az összeg csaknem 75 százalékát a gazdajegyzői hálózat támogatá­sára fordítják. Éves szinten ösz- szesen 0,97 milliárd forint tag- díjbevétellel számolnak - derült ki a Magyar Agrárkamara kül- • döttgyülésén. A kamara tavalyi bevételei az előirányzatnál ked­vezőbben alakultak, a kiadások pedig közel tíz százalékkal elma­radtak a költségvetési előirány­zattól. A múlt évi költségvetésről ké­szült beszámoló szerint, noha ta­valy azt a küldöttgyűlés 1,1 mil­liárd bevételi és 1,09 milliárd fo­rint kiadási főösszeggel hagyta jóvá, a mostani közgyűlés vi­szont 1,16 milliárd forint bevé­teli és 0,99 milliárd forint kiadási főösszeggel fogadta el. A bevételeket több olyan forrás is növelte, amelyek a költségvetés készítésekor még nem voltak is­mertek, illetve pályázati előkészí­tésük még tartott. Az idei költség- vetést 1,27 milliárd forint bevételi és 1,26 milliárd forint kiadási fő­összeggel hagyta jóvá a közgyűlés. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Megélhetést keresnek a dombok között Nyolc falu: Balaton, Bekölce, Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó és Szilvásvárad gazdajegyzője Fónagy Albert. A megye északi tájegységének szülötte, tősgyökeres nagyvisnyói. Gödöllőn szerzett agrármérnöki diplomát, s dolgozott az egykori bélapátfalvi szövetkezetben, ame­lyet időközben felszámoltak.- Állattenyésztési szakmérnök vagyok - me­séli -, korábban főágazat-vezető voltam a szö­vetkezetben. Azután munkanélküli lettem, s gazdajegyzőnek pályáztam erre a térségre. Örül­tem, amikor 1994 márciusától elfoglalhattam ezt a munkakört. Változatos, dombos a mi vidékünk, de kedvezőtlen termőhelyi adottságú. Alacsony a földek aranykorona-értéke, emiatt költséges a gazdálkodás. Kevés állami támogatás jut, pedig az itt tevékenykedő emberek megérdemelnék, hogy több anyagihoz juthassanak.- Mi jellemzi erre a vállalkozókat?- A hagyományoknak megfelelően takar­mánytermeléssel és az erre alapozott állatte­nyésztéssel foglalkoznak.- Mennyire ismerik Ónt?-Ez kölcsönös, hiszen ismerjük egymást és az adottságokat is. Főleg Bélapátfalván, Bala­tonban és Szilvásváradon vannak a nagyobb gazdák. Maguk termelik a takarmányt és te­nyésztik az állatokat: szarvasmarhát, juhot, ba­romfit. Ezek még a ’90-es évek elején vállalkoz­tak, és meg is maradtak. Zömében fiatal embe­rek, akik jövőt látnak a munkájukban. Ebben a térségben jelenleg 460 gazda rendelkezik őster­melői igazolvánnyal, amelyet erre az évre is meg kell újítaniuk. Ezzel még nem mindegyikük élt, pedig a betétlap nélkül nem érvényes az igazol­vány.- Amellett, hogy kedvezőtlen a termőhely, mi­lyen más gondokkal küzdenek?- Sajnos, a földterületek részaránytulajdona még rendezetlen. Ez pedig nehezíti a gazdálko­dást. Értesülésünk szerint őszre megszületnek az erre vonatkozó határozatok, de az érdemi teen­dők utána következnek. Én is nagyon szeretném és lehetőségeim szerint mindent el is követek, hogy az itt levő termelők tudásukat és anyagi erejüket megfelelően hasznosítsák, (mentusz) Hektáronként hatvan kiló műtrágya A környezethez illeszkedő mezőgazdaságot A természeti környezet adott­ságait jobban figyelembe vevő mezőgazdasági termelést szor­galmaznak a szakemberek. A hazai mezőgazdaság az EU- csatlakozást követően várha­tóan átalakul, a növényterme­lésben legalább 1,5 millió hek­tárnyi terület kerül ki az úgyne­vezett intenzív termelési kör­ből. Ezeken a földeken csak úgy­nevezett külterjes termelés folyhat majd, és ezzel a hazai földhasználat lényegesen át­rendeződik. Az intenzív terme­lésben a jelenlegi 4,7 millió hektárról mintegy 3-3,2 millió hektárra csökkenhet a terület, mondta. Az EU-támogatások mértéke is attól függ majd, hogy hazánk mekkora összeget szán a környezethez illeszkedő mezőgazdasági termelés meg­teremtésére. A Földművelésügyi Miniszté­rium az agrárökológiai gazdál­kodást ebben az évben mintegy 100 millió forintos támogatás­ban részesíti, ugyanannyival, mint tavaly. Hazánkban nem szükséges erőltetni a fejlett or­szágokban elterjedt ipari rend­szerű mezőgazdasági termelést, hanem a területi adottságokat figyelembe vevő termelés irá­nyában kell elmozdulni. Kör­nyezetvédelmi szempontból a mezőgazdaság kedvező hely­zetben van, hiszen műtrágya­felhasználása csupán a hollan­diai felhasználás egynegyede. Jelenleg hazánkban évente és hektáronként mintegy 60 kiló- grammnyi műtrágyát haszná­lunk fel. Ez a mennyiség a ’90- es évek eleje óta szinte válto­zatlan. Nemzeti tejkvótát A költségtakarékosabb termékért Az életbe lépett kvótarendszer jól működik, és ez évtől már segít a garantált ár mellett meg­termelt tejmennyiség szabályo­zásában, ami jelentős tényező a magyar érdekek érvényesítésé­hez az uniós csatlakozási fo­lyamatban - állapította meg Csákvári László, a Tej Termék- tanács elnöke. Hozzátette: már most évi 1,9 milliárd liter első osztályú és extra minőségű tej termelésére adott a lehetőség, ezért pozíciónk megtartásához indokolt lesz ragaszkodni a 2 milliárd liter nemzeti tejkvótá­hoz az EU-belépés időszaká­ban. Csákvári László ennek érde­kében olyan kulcsfeladatok együttes megvalósítását emelte ki, mint a tej és tejtermékek minden piac számára stabil mi­nősége, a költségtakarékosabb előállítás, a vásárlók fizetőké­pességéhez is igazodó belföldi fogyasztásnövelés és a feldol­gozók tőkehelyzetének megerő­sítése. Bejelentette: ez év má­sodik felétől országos minőségi kontrollrendszert vezet be a ta­nács, mindenekelőtt a napi ter­mékek reprezentatív ellenőrzé­sére. Közölte azt is: ez évben a Tej Terméktanács jelentősen megnövelt, 800 millió forintos, az agrárrendtartás pedig 300 millió forintos intervenciós alappal rendelkezik, ám ez mégsem lesz elégséges a piacra jutás megfelelő mértékű támo­gatására. Az export növelése és a tej - mint létfontosságú táplá­lék - hazai rangjának erősítése érdekében további rugalmas szabályozási és szubvenciós rendszerre lesz szükség - mondta a szakember. ( I ► í I > ( > I I ► ► i ► > I M N ► * I M Első emelet ajánlata: Puma sportcipők 1000 Ft enctedménnvel - táük Második emelet aiánlata: Hiltőoén-rsereakrin

Next

/
Thumbnails
Contents