Heves Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-30 / 126. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1998. május 30., szombat A pünkösdöt már az ókeresztények is az egyház születésnapjaként ünnepelték Szépségvarázsoló a pünkösdi harmat Mit ünnepiünk e napon? Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok együtt maradtak, együtt ülték meg a zsidó pünkösdöt is, a mózesi törvény ünnepét, ami ötven nappal következett az Egyiptomból való szabadulás, a húsvét emlékünnepe után. Erre az ünnepre évről évre rengeteg zarándok érkezett Jeruzsálembe, akik most tanúi voltak a Szentlélek eljövetelének: „Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész érkezett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol az apostolok egybegyűltek. Mindany- nyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a lélek szólásra indította őket.” A Jeruzsálemben tartózkodó idegenek döbbenten vették észre, hogy értik, amit az apostolok beszélnek, mintha kihez-kihez az anyanyelvén szólnának. Mindenki csodálkozott, némelyek részegséggel vádolták az apostolokat. Ekkor előállt Szent Péter, és prédikálni kezdett. Beszédének hatására sokan megtértek, belőlük alakult az első nagyobb keresztény közösség. A pünkösdöt valószínűleg már az ó-keresztények is az egyház születésnapjaként ünnepelték. Hiedelmek továbbélése A május 10. - június 13. között mozgó ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló ősi európai szokásainak és hiedelmeinek továbbélésére. A középkori egyház az ünnep keresztény jellegének hangsúlyozására a templomokban megjelenítette a bibliai eseményt. Az egyházi ünnep világi jellegét bizonyítják az azt tiltó rendelkezések. A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdikirály-választás, a lányok, legények falujáró köszöntése. A pünkösdhöz különböző eredetű és korú szokások fűződnek, a legarchaikusabb a pünkösdikirály-választás. A pünkösdikirályné-járás a Dunántúlon még ma is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formájában. Az ünnephez énekes-táncos, dra- matikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak. Ezeknél a játékoknál két játékos feltartott karral kaput formál, ez alatt haladnak át a többiek. A „Bújj, bújj, zöld ág...” szövegmotívum is erre utal. Rituális fürdés Különböző rítusok és hiedelmek kapcsolódnak ehhez a naphoz hazánkban is, akárcsak a környező népeknél. Nálunk azonban a pünkösdnek nincs boszorkányos, rossz előjelű, vagy halotti jellege. A keleti szlávoknál jellegzetes az ünnep kapcsolata a vízzel és a rituális fürdéssel. Erre nálunk csak szórványos adatok vannak. így például Szeged környékén pünkösd hajnalán is fürödtek a lányok a Tiszában. Általánosan is úgy tartották, hogy a pünkösdi hajnali fürdés egész évre mentesíti az embert a kelésektől. Pünkösd napján a szent kutak vizében mosakodtak, vagy abból ittak. A pünkösdi harmattal való mosakodás szeplöüző és szépségvarázsoló. Egyes helyeken mezítelenül szedték a rozsharmatot szemfájás és kelés ellen, de akad példa a pünkösdi locsolásra is. A pünkösd hajnalán szedett növényeket gyógynövényekként használták. A pünkösd egyébként termés- és időjósló nap is. A tilalmak a mezőgazdasági munkákra, egyes házimunkákra, kiváltképp a kenyérsütésre voPünkösdikirályné-járás natkoznak. Néhány helyen ilyenkor tartják a barátságkötő mátkálást (komatál-kül- dést). Ezen a napon minden községi pásztor élelem- és pénzadományt kapott minden háztól, ahol állatot őrzött. Kirándulásokat, táncmulatságokat is rendeztek ezen a napon. Az ünnep ősi jelképe: a zöld ág és a rózsa A pünkösdi táplálkozással kapcsolatos néhány adat: egyes helyeken már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. A juhtartó pásztorok ünnepi lakomája a pünkösdi bárány. Az ünnep természetes jelképei a zöld ág és a rózsa. Egyes helyeken ilyenkor állítják a májusi fát, azaz a pünkösdi fát is. Az ünnepkör több jellegzetességét is magában foglalja a pünkösdi ladikázás. A legények zöld ággal feldíszített csónakokon pünkösd másnapján meg- csónakáztatták a lányokat, akik erre az alkalomra díszes evezőket vittek magukkal. A rózsának az ünneppel való kapcsolatára a pünkösdikirályné-járás és a pünkösdölés dalszövegei utalnak. A pünkösdi királyné fejét általában rózsakoszorú díszíti, egyes változatokban rózsaszirmot hint maga körül. Pünkösdi királyság A pünkösdi ünnepkörhöz fűződő alakoskodó szokás. Európa jelentős részében a középkor óta választanak pünkösdi királyt. Őt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajsz- szal, a fiatalabbaknál bothúzással, kakaslövéssel, gúnámyak- szakítással választották. A 19. századi adatok szerint a pünkösdi király egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomra és összejövetelre. A legények engedelmeskedni tartoztak neki. A pünkösdölés énekes-tánlíció uralomra jutása óta háttérbe szorítja a taktika, mely a Szentlélek e két ajándékának érvényesülését lehetetlenné tette. A bölcsességet pedig utánadobták e kettőnek, és nem hallgattak a tanácsára, mely a mérsékelt haladást követeli. Az eredmény az lett, hogy az erő helyett az erőszak lett úrrá. Hogy ki a hibás: az-e, aki előbb erőszakoskodott, vagy az, aki erőszakkal felelt - az nem tartozik most ide. Tény, hogy nem az erő dolgozott, hanem a vak szenvedély és az erőszak. Az istenességről és az Úr félelméről pedig ne is beszéljünk, mert az új áramlat, az úgynevezett liberális irány, hallani sem akar erről a két isteni ajándékról. A Szentlélek hét ajándékára pedig nagy szükség lenne, kivált most, amikor egy új Magyarország alapjait kell lerakni, illetve erősíteni. Ezek nélkül nem végezhetünk jó munkát, hanem csak rombolót. Az égi tűz ma is él Piros pünkösd napjára virradunk vasárnap, amelyről írva vagyon az Élet könyvében, az Evangéliumban: „Én elküldöm Atyám ígéretét, ti pedig maradjatok a városban, mígnem fel- ruháztattok erővel a magasságból.” Ez az isteni ígéret Urunk föltámadása után az ötvenedik napon teljesedett be. Az apostolok, az Úr parancsa szerint, „mikor elérkeztek a pünkösd napjai, mindnyájan egy akarattal ugyanazon helyen valának, és lön hirtelen az égből, mint egy sebesen jövő szélnek zúgása és betölté az egész házat, ahol ülnek vala, és eloszlott nyelvek jelenének meg nekik, mint a tűzláng, mely leszálla mindenikre közülük. És heteiének mindnyájan Szentlélekkel és kezdenek szólani különböző nyelveken, amint a Szentlélek ad vala szólamuk.” A tűz világossága és melege, a nyelv ereje és hatalma volt a bölcsője a keresztény katolikus anyaszentegyháznak, melyet az első pünkösd ünnepén keltettek életre a Szentlélek erejével vértezett apostolok, „elmenvén a világba, tanítva minden népeket.” Az oldalt összeállította: Barta Katalin Források: Keresztény Művészeti Lexikon, Magyar Néprajzi Lexikon, az Eger című politikai és társadalmi hetilap 1912. májusi számai Illusztráció: Pilisy Elemér A legény bíró jelvénye cos, adománygyűjtő népszokás. Eredeti formájában lányok és legények, később gyermekek vettek részt benne. Házról házra járó csoportok bekéredz- kedés után szavalnak, énekelnek, táncolnak, átveszik az adományokat, majd ismét táncra perdülnek. Az ilyen világi jellegű pünkösdi mulatságokat már a 17. században is tiltó rendelkezésekkel igyekeztek megszüntetni. Pünkösdi gondolatok egy 1912-es egri újságból Pünkösd napjaiban érdemes elmélkedni a Szentlélek hét ajándékáról, nevezetesen a bölcsességről, az értelemről, a tanácsról, az erősségről, a tudományról, az istenességről és az Úr félelméről. Érdemes róluk gondolkozni már csak azért is, mert a politikai küzdelmek irányítóinak mentül kevesebb jutott belőlük. Az egy fogalomkörbe tartozó bölcsesség, értelem, tudomány, és ezeknek folyománya, a tanács mentül kisebb mértékben érvényesült a múlt hét politikai küzdelmeiben. Hol az egyik, hol a másik fél nem akarta belátni, hogy a politika az egzi- genciák tudománya. A közszükséglet parancsolóan követeli a választójog kiterjesztését. Hogy helyes-e ez, vagy kárt csinál majd, arról lehet vitatkozni, mert hiszen már eddig is nagyon sok olyan választó van, aki nem tud élni evvel a fontos jogával, viszont az alkotmány sáncain kívül levők között is igen sokan vannak, akik joggal követelhetik azt, hogy szavazataikkal irányíthassák az állam ügyeinek intézését. Érvényben lévő választójogi törvényünk megalkotása óta nagyot fordult a világ: a múlton, a jelen által tovább kell építenünk a jövő számára. A politikai bölcsesség azonban óvatosságra int. A józan értelmet és a politikai tudomány következtetéseit a koaA gyermekek sem maradtak ki a tavasz jeles ünnepeiből Sztárpletykák Szegény gazdag! Celine Dion az egyik legnépszerűbb és leggazdagabb énekesnő a világon. 70 millió lemeze kelt el, és az előző évadban 60 millió dollárt keresett. Több pénze van, mint a legtöbb énekesnőnek és színésznőnek, de a kanadai sztár mégsem boldog. Nemsokára betölti a 30. életévét, és rettenetesen vágyik egy gyermekre. Férje, az arab Rene Angeld azonban nem teljesíti Celine kívánságát. A jóval idősebb férfit csak a kaszinó, az üzlet és a póker érdekli. Tragikus vég Parasztházának padlásán, felakasztva találtak rá Raimund Harmstorf világhírű német színészre, akit a Kórház a pálmák alatt című tévésorozatban láthat jelenleg a magyar néző. Az 57 éves férfi öngyilkosságot követett el. Harmstorf 1971-ben, a Jack London regényéből készült Tengeri farkas című négyrészes tévésorozatban tűnt fel. Bud Spencer és Terence Hill partnere volt két „spagetti-westemben”, de többször láthattuk a Tetthely vagy a Derrick egy-egy epizódjában is. Liz feladta? Liz Taylort nemcsak fizikailag viselte meg márciusi hátsérülése, lelkileg is nagyon rossz állapotban van. Fájdalmai miatt mély depresszióba süllyedt. Egyre többször nyíltan beszél a halál iránti vágyáról. „Édes Istenem, segíts, hogy ne kelljen így tovább élnem - meg akarok halni” - így imádkozik a 66 éves díva nap mint nap. „Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is így beszéljek" - vallotta be az egykori sztár. - „De ha így kell tovább élnem, akkor inkább a halál.” Liz olyan súlyosan megsérült, amikor elesett a lépcsőn, hogy azóta a lábát sem tudja mozgatni. Élete során nem először kényszerül tolókocsiba, de korábban mindig volt reménye a gyógyulásra. Most viszont úgy érzi, feladja. Csókbajnok Bár John Travolta a cannes- i filmfesztiválon most bemutatott Primary Colours című filmjével Amerikában megbukott, feleségétől, Kelly Prestontól óriási bókot vághatott zsebre. „Csókolózásban ö a király! Johnnak van a legfinomabb, legpuhább ajka, szinte beleveszik az ember” - jelentette ki a kilenc évvel fiatalabb színésznő. Ő csak tudja, miről beszél, hiszen korábban a nők bálványának tartott George Clooney-\a\ élt együtt, nemrégiben pedig Tom Cruise barátnőjét alakította a Jerry Maguire című filmben. Újra együtt Kibékült az egykori sikeres popduó, a Eurythmics. A nyolcvanas évek sikercsapata 1990-ben oszlott fel. Nyolc év szünet után a 46 éves Dave Stewart és egykori élettársa, Annie Lennox nemrégiben egy londoni klubban lépett fel. „A kapcsolatunk azért ment tönkre, mert Dave elvesztette a realitásérzékét. Most viszont nagyon jó volt vele újra beszélgetni, és nagyszerű dolog, hogy ismét barátok lehetünk.” (FEB)
