Heves Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-23 / 120. szám

10. oldal Hírlap Magazin 1998. május 23., szombat fí Hírlap totójátéka a franciaországi focicsaták előtt A labdarúgó VB-k története (II.) 1. Ezen a VB-n szerepelt elő­ször a futball őshazájának, Angliának a válogatottja. Melyiken? 1: 1934-ben, Olaszország­ban X: 1930-ban, Uruguayban 2: 1950-ben, Brazíliában 2. Az 1950-es, brazíliai VB-n szerepelt a legkevesebb csa­pat, szám szerint 13. Mi volt az „érdektelenség” oka? 1: Nem volt elég pénz az eu­rópaiaknak az utazáshoz, s nem neveztek a szocialista országok válogatottjai sem. X: Az országos labdarúgó szövetségek így fejezték ki elé­gedetlenségüket azért, mert a FIFA Brazíliát jelölte ki rende­zőnek. 2: Több ország csapata nem kapott beutazási vízumot Brazí­liába - politikai okok­ból. 3. A brazíliai VB döntője meglepetést hozott. Mely együttesek vívták, s mi lett a végeredmény? 1: Brazília és Argentína; az argentinok nyertek 3-1-re X: Olaszország és Brazília; a brazilok arattak diadalt 4-1-re 2: Brazília és Uruguay; az uruguayi gárda győzött 2-1-re 4. Hány gramm volt a súlya annak az aranykehelynek, amely a győzteseknek járó világkupaként az egykori francia FIFA-elnök, Jules Rímet nevét viselte? 1: 1800 gramm X: 798 gramm 2: 5342 gramm 5. Az 1954-es svájci VB vég­kimeneteiére is hatással bíró mozzanat volt, amikor az NSZK egyik játékosa a 8-3- as magyar sikerrel zárult ta­lálkozón harcképtelenné tette Puskás Öcsit. Ki volt ő? 1: Posipal X: Liebrich 2: Rahn 6. A svájci VB elődöntőjén a magyar csoport hosszabbítás után vívta ki a döntőbe jutást Uruguay együttesével szem­ben. Kik voltak a 4-2-es mérkőzés gólszerzői? 1: Puskás (2), Kocsis, Czi- bor, ill. Schiaffino, Santamaria X: Kocsis (2), Hidegkúti Czibor, ill. Hohberg (2) 2: Budai II, Kocsis, Hideg­kúti, Czibor, ill. Maspoli, Hoh­berg 7. Ki vezette mágusként dia­dalra 1954-ben az NSZK vá­logatottját? 1; Fritz Walter X: Helmut Schön 2: Sepp Herberger 8.1 Az 1958-as svédországi VB-n látottak alapján ösz- szegzett az Idrottsbladet szakírója, így a magyar csa­patról: „Szimpatikus, de ólomlábú fiúk, akiknek még mindig nem mondták meg, hogy a futballt a pálya hosz- szaban, és nem széliében játsszák. Pedig milyen jól tudnak bánni a labdával, egészen biztos képesek len­nének előre is rúgni...” Mely válogatott ejtette ki gárdán­kat? 1: Svédország X: Wales 2: Szovjetunió 9. Az 1958-as, brazil győze­lemmel végződött VB-n tűnt fel Pelé, a ,Jekete gyöngy­szem”. Am a gólkirályi címet más szerezte meg. Ki volt ö? 1: Vava (brazil) X: Liedholm (svéd) 2: Fontaine (francia) 10. Az 1962-es chilei VB-n Rancaguában ugyanaz a já­tékvezető bíráskodott az Anglia elleni csoportmérkő­zésünkön, aki a 6-3-as wembleyi csatát is vezette. Ki ő? Mi lett a chilei meccs vég­eredménye? 1: Leo Horn; 2:1a javunkra X: Van Dyke; 3:1 a javunkra 2: Lo Bello; 1:0 a javunkra 11. A chilei VB-n a sokat vi­tatott kapufáról a gólvonalra (mögé?) lepattant Tichy-lö- vésen túl - amit a szovjet La- tisev nem ítélt gólnak - volt még egy döntő momentuma annak, hogy vesztesen hagyta el csapatunk a pályát. Mi volt ez? 1: Grosics, Solymosi és Rá­kosi sérüléssel bajlódott, mégis játszatta őket Baróti Lajos szö­vetségi kapitány. X: A csehszlovákok végig bekkelő taktikája. 2: Schroiff bravúrjai a cseh­szlovák kapuban. 12. „A világbajnokság leg­szebb mérkőzése” címet ér­demelte ki az 1966-os angliai VB-n a magyar-brazil mér­kőzésen, amely 3-1-es diada­lunkkal zárult. Kik szerezték a góljainkat? 1: Bene, Farkas, Mészöly X: Bene, Bene, Albert 2: Farkas, Mészöly, Farkas 13. A negyeddöntőben ismét elvérzett csapatunk, ezúttal a Szovjetunióval szemben. Hol játszották a 2-1-es veresé­günkkel végződött találko­zót? 1: Liverpool X: Sunderland 2: Manchester 13+1. Egy magyar fejesgól a VB-k történetéből. Ki a gól­szerző, s ki a tehetetlen ka­pus? Melyik mérkőzés? 1: Kocsis, Maspoli, Ma­gyarország - Uruguay 4-2, 1954 X: Albert, Najdenov, Ma­gyarország - Bulgária 3-1, 1966 2: Pelé, Svensson, Brazília - Svédország 5-2,1958 Bábok és gyújtogatok Vádirat a tévé ellen Emilé Zola híres írása „J’accue!” (Vádolom!) cí­men száz éve, 1898-ban je­lent meg. A Párizsban minap ki­adott könyvecske címe: „Vádolom a televíziót!". A szerző, Pierre Bourdieu szociológus bábfiguráknak és gyújtogatóknak nevezi a tévéműsorok gyártóit és fe­lelőseit. E hölgyek és urak, véli a szerző, vagy leszállnak a legocsmányabb kommersz alvilági régiókba, vagy sznob elefántcsonttoronyból utáltatják meg a tömegekkel mindazt, amit érdemes lenne nézni. A röpirat ki­mondja: a képernyőből ki- ömlő és mindent vagy majdnem mindent elárasztó primitívség nemzedékek szellemi-lelki fejlődését, te­hát magát a jövőt veszélyez­teti. Napjainkban egyetlen pa­rancs van a tévéállomások számára: el kell adniuk ma­gukat! A nézettség az a tör­vénytábla, amihez minden igazodik. Nem olyan régen - fejte­geti a szerző - az élet min­den területén még a demok­ratikus értékek szolgálata volt a mérce, ma a közvéle­mény televíziós formálóinál ezt felváltotta a nézettségi kvóta. Akkor is, ha ez éppen attól magas, mert a „mű” ne­tán a legrosszabb, legártal­masabb ösztönökre hat. A társadalomnak dönte­nie kell: meddig tűri még a képernyőn a gátlástalan ci­nizmus, a kegyetlen tudat­lanság és az elüzletiesedett élet uralmát. Ferenczy Europress Pistike az alábbi szavakkal fordul nővére udvarlófához - Mondd, miért jársz te az én nővérem után? Szavainak folytatását lásd a fő sorban. Készítette: Báthory Attila A GYEREK SZAVAINAK FOLYTATÁSA BŐR APRÓ LÉPTEKKEL A SZOBÁBA MENT MEDDIG —V— ÉTELT HIRTELEN A SZÁJÁBA VESZ VÍZI ÚT VELENCÉBEN ZENEKART VEZÉNYELNEK RÓMAI 500 GYOMNÖVÉNY -------▼------­A KÁLIUM VEGYJELE ZEUSZ ELLEN ;üzdó ÓRIÁSOK AZ IGAZSÁG KENDŐZETLEN ELMONDÁSA FILMRENDEZŐ (FERENC) A HELYISÉGET FELFÚTIK SZOBÁT RENDBE TEVŐ MÉTER, RÖV: TÁRGYAK ELRENDEZÉSE NÉMETORSZÁG GK-JELE KÉPZŐDMÉNY A TEVE HÁTÁN POKRÓCOT AZ ÁGYRA HELYEZ TISZA.... (TELEPÜLÉS) A KÉN ÉS A BÓR VEGYJELE ÜNNEPÉLYES MŰSOR NITROGÉN ------▼-----­N ÉPIES HOSSZMÉRTÉK KÜLFÖLDI FILMSZTÁR (SOPHIA) NAGY KITERJEDÉSŰ KÖLTŐI FELKIÁLTÁS PÉNZINTÉZETI SZAKEMBER REGÉNY­SZERZŐ AZÉTELT FOGYASZTOTTA PORTUGÁLIA GK- JELE SÚLYARÁNY, RÓV. A GÖRÖG ÁBÉCÉ HETEDIK BETŰJE HIRDETŐ NEVÉT HELYETTESÍTŐ SZÓ----▼---­KI LOJOULE, RÖV. SVÉDORSZÁG GK-JELE HELYSÉG KOMÁROM MEGYÉBEN ------▼-----­P ÜFFED, DUZZAD VALAKIRŐL KÉSZÍTETT ARCKÉP MUTATÓSZÓ ROMAIT A JELZETT IDŐTŐL SZÁMÍTVA TRÉNINGEZIK EBBEN AZ ÉVBEN SZÖVEGET TÉVÉSÉN JEGYEZ A FARKASVEZÉR NEVE A DZSUNGEL KÖNYVÉBEN ELEVEN ----▼----­V AJON AZ OTT LEVŐ TÁRGY? ÓVA FIGYELMEZTETI NÉVELŐ KIEJTETT MÁSSAL­HANGZÓ BALATON MELLETTI TELEPÜLÉS GRAMMSULY RÖV. SAVÓ RÉSZE! ------▼------­VA LÓ ÉSZAK, RÖV. -------▼-----­S ZÉP NŐI NÉV „Duhaj kedvében volt a falu rossza” Több olvasónk jelezte: öröm­mel látják a szombati szá­munkban immár rendszeresen megjelenő múltidéző összeál­lításokat. Kérésüket teljesítve folytatjuk a korabeli újságok­ból való tallózgatást. Ez alka­lommal az Eger című politikai és társadalmi hetilap 1912. májusi számából idézünk részleteket. Jó csemegézést! Liliom-tiprás és egyebek. * Szomorú levél az Újvilág­ból. A meggazdagodási vágy Agócs János örvényi földmí­vest is Amerikába csábította. Vagyonkáját pénzzé tette, és három gyermekével kivándo­rolt az Újvilágba, hogy ül­dözze a szerencséjét. Vágya azonban nem telje­sült. Szegény maradt ott is, sőt amidőn testében elnyomo- rodott és munkaképtelenné lett, visszajött elhagyott hazá­jába, ahol nincsenek légvárak és aranyhegyek, hanem annál több könyörület és irgalom. A három gyermekét azonban Amerikában hagyta, kik közül a legidősebbik, egy 18 éves legény gondozta a kisebbeket. De csak gondozta. Mert most szomorú levél érkezett Agócs Jánoshoz. A 13 éves leánya azt írja, hogy a kenyérkereső testvére bánya­szerencsétlenségben meghalt, és most ő és nyolcéves test­vére kenyér nélkül, a legna­gyobb nyomorúságban van­nak idegen földön. Arra kéri apját a szerencsétlen gyer­meklány, hogy hozassa haza őket, ha ugyan van miből. A hatóság persze közbelépett a két veszendő gyermeknek ha­zaszállítása érdekében, ámde ez a levél mindennél jobban bizonyítja, hogy ott van csak igazi nyomorúság, ahol a könnyelmű kivándorlók a boldogulást keresik. * A falu rossza. Vámosgyör- kön Halasi József 21 éves legény volt a falu rossza. Senkinek sem hagyott békét, és minden kocsmai vereke­désnek ő volt a kezdeménye­zője. A múlt vasárnap is du­haj kedvében volt. Minden­áron verekedni akart, de akik ismerték, kitértek előle. Végre is a Miskolczi-féle vendéglőben belékötött Szedmák Ferenc fiatal mun­kásba, aki azon az éjjel Buda­pestre készült. Halasi a ven­déglőből kipofozta Szedmá- kot, majd utánament a vasút­állomásra, ahol szintén bán­talmazta. Szedmák midőn látta, hogy Halasi már nem is ököllel, hanem bottal támad rá, hirtelen előrántotta bicská­ját, és azzal védekezett. A ve­rekedés halállal végződött, mert a Szedmák kése Halasi nyakába fúródott. * Liliom-tiprás. A Hevesi Kaszinó szolgáját letartóztat­ták, mert egy kilencéves kis­leány ellen erkölcstelen me­rényletet követett el. * Bevert fejek. Csányhan ci- vakodás közben Oláh Sándor olyan súlyos argumentumot talált Deák János nevű társá­nak fejéhez vágni, hogy az sú­lyosan megsérült. * Halál a síneken. Egy fiatal káli legény, a 19 éves Nagy Mihály szerencsétlen halálá­ról kaptunk értesítést. Bánré­vén dolgozott a vasútnál. Egy vonat közeledett a pályates­ten, átlépett tehát a másik sín­pár közé, hogy kikerülje a ve­szedelmet. Es ott érte a halál. Mert azon a sínpáron meg az ellenkező oldalról a gyorsvo­nat robogott az állomás felé, és ennek a kerekei alá került, melyek valósággal szétron­csolták a boldogtalant. Madarak és fák napja A magyar népkultúra csak lassan jut annak tudatára, hogy a madárirtás, fészekdú- lás hovatovább nemcsak a leghasznosabb madarainknak pusztulását vonja maga után, hanem a serdülő gyermekek szív- és jellemképzését is nagyban befolyásolja. Hason­lóképpen a fák rongálása is csak nehezen megy ki a di­vatból. A kultusz-kormány még Apponyi Albert gróf mi­nisztersége idején elrendelte a madarak és fák napjának megünneplését a népiskolák­ban azzal a célzattal, hogy a néplélekben végre valahára gyökeret verjen a hasznos madarak és fák megbecsülése iránt való érzés. Az iskolák azóta minden évben megtart­ják ezt a napot. A szép május hónap első felében, a termé­szet ölén magyarázgatják a tanítók a gyermekeknek a madarak és fák kiszámíthatat­lan hasznát a természet ház­tartásában. Bíboros érsekünk, Alpáry tanfelügyelő az állami iskolákban kötelezővé tette ezt a nagy horderejű ünnepet, amelyet most egymás után tartanak a községekben. Veszélyes biciklisták * Az egri biciklisták ellen erős szavakkal kelt ki a minap egyik laptársunk. Igaza van, midőn panaszkodik: őrülete- sen száguldoznak az utcákon, nem csöngetnek, esténként nem gyújtanak lámpást. Mi­dőn e panaszt teljes egészé­ben aláírjuk, azzal toldjuk meg, hogy a magyar királyi postán csodálkozunk legin­kább, melynek telegram-ki- hordói nem használnak ke­rékpárjaikon lámpást. Nem lehetne erre a postásokat rá­szorítani? Avagy talán gyön­gébb lesz a fájdalom, ha a magyar királyi posta biciklije gázolja el az embert? * Automobil-verseny. A Magyar Automobil Klub jú­nius 5-9. napjain országos au­tomobil-versenyt rendez Bu- dapest-Debreczen-Kolozs- vár-Temesvár-Budapest kö­zött, mely alkalommal csupa 15-20 lóerős kisgépek fognak versenyezni, hogy beigazol­ják a közhasználatban való hasznavehetőségüket. A ver­seny első napján Heves vár­megye területén száguldanak át a versenyző automobilok. Szökés a tébolydából * A gyöngyösi tébolydából egy Korpács József nevű el­mebeteg megszökött. Éjnek idején az emeleti ablak rácsát kifeszítette és leugrott. Ugrás közben a villamos vezetéket elszakította, így a tébolydá­ban az összes villanyvezeté­kek kialudtak. A nagy sötét­ségben aztán elmenekült. Az alsónadrágban megszökött szerencsétlen immár két hete bolyong ismeretlen helyen. * Hatvanból jelentik, hogy ott kétrendbeli véres vereke­dés volt. Az egyikben két ci­gány, Vidák Sándor és Szajkó Géza Oláh Vilmost verték meg, a másikban pedig a két Fehér testvér, Illés és János Srej János fején ejtettek sú­lyosabb természetű folyto­nossági hiányokat. * A halál önkéntese. Hétfőn reggel öngyilkosság történt Egerben. Kelemen Rudolf inas főbe lőtte magát. Az érzelgős természetű ideges fiatalem­bert valószínűen idegrohamai kergették a halálba. A korabeli újságból tallózott: Barta Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents