Heves Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-22 / 119. szám

1998. május 22., péntek PR - Mozaik 11. oldal A helyzet nem csak fehér vagy csak fekete Javultak a lakótelepi életkörülmények Mi is a lakótelep? Átok vagy áldás? Nehezen lehet egyértelmű feleletet találni a kérdésre. Más­ként válaszol rá az, aki álmai netovábbjaként most kapott ott lakást, és másként az, aki évek óta hiába vár a jó szerencsére, hogy elköltözhessen onnét. A ’60-as, ’70-es években az egész vi­lágon kitört a tömeges lakásépítési láz, amely Egerben is jelentős fejlesztéseket hozott. A város lakóinak mintegy harmada a régebben Csebokszárinak nevezett, ma Északivá keresztelt lakó­telepen él. Eger alpolgármesterével, Habis Lászlóval vettük számba a településrész helyzetét, az eddig megtett utat, s az ezután következő lépéseket. A ’60-as, ’70-es években Egerben is lakótelep nőtt ki a földből A gyors fejlődés ellentmondásai Annak idején a házgyári tech­nológia lehetővé tette, hogy egy falunyi lakó költözhessen egyetlen épületbe, s ezeknek az épületeknek a sokasága nőtt ki a földből. A lakásokban a civi­lizált élet minden feltételét biz­tosítani tudták. Szinte korlátlan számban szükség volt rájuk, hiszen az iparosodás óriási táv­latokat nyitott, s a városiasodás elképzelhetetlennek tűnt a pa­nelházak nélkül. Nem szerve­sen fejlődtek ezek a városré­szek, magukon viselték a gyors fejlődés minden hátulütőjét. Hiányoztak a közösségi élet színterei, amelyeken az a sok ismeretlen szomszéd összeta­lálkozhatott, összeismerkedhe­tett volna, nem voltak parkok, játszóterek, közösségi épüle­tek. Később az is kiderült, hogy nem is olyan olcsó, ami annak tűnt: a lift, a távfűtés drágának bizonyult. Szélsőségektől mentesen- Nem szabad szélsőségesen fogalmazni az Északi lakóte­leppel kapcsolatban - szögezi le Habis László alpolgármester -, mert a helyzet nem minősít­hető sem. csak fehérnek, sem csak feketének. A liftes laká­sok valóban drágán tarthatók fenn, viszont a városban ol­csóbbak, könnyebben megsze­rezhetők. Úgy látom, hogy ösz- szességében az élet minősége javult a lakótelepen, s a beru­házásokon, tudatos fejlesztése­ken kívül a természet is segített ebben, mivel egyre több a zöldfelület. Amikor számba vesszük az alpolgármesterrel és munkatár­saival az Északi lakótelepre fordított forintokat, három fő szempontra figyelünk. A vá­rosi önkormányzat legfonto­sabb célja a városüzemeltetés, a felújítások, fejlesztések bizto­sítása, ezenkívül a humán szféra működtetése, a szociális és egészségügyi ellátás, illetve a közoktatás feltételeinek meg­teremtése és a művelődés elő­segítése. A lakótelepi életfeltételeket meghatározza, már első pillan­tásra szembeötlő a köztisztaság és a parkfenntartás helyzete. A polgármesteri hivatal köz- beszerzési eljárás keretében hirdetett versenyt a legjobb megoldás megtalálása érdeké­ben. Jelenleg évi 15 millió fe­jében látják el a vállalkozók ezeket a feladatokat, és a külső szemlélők megállapítása sze­rint javult a parkok, zöldfelüle­tek állapota. Ez már első ráné­zésre is mindenképpen pozitív változásnak látszik. Kirí a kör­nyezetből a tervezett Karitász- központ helye, amelyen el­kezdték az alapok kiásását, de a lakosság tiltakozása miatt abbamaradt az előkészítés Tolytatása. A telek egyelőre az érsekség tulajdonában maradt, de a város vállalja a terepren­dezést és a füvesítést, amely­hez a napokban hozzákezdtek. Parkok, játszóterek A környezet emberibbé alakí­tását fontos feladatnak tartja az alpolgármester, ezért a követ­kező évre is áthúzódó beruhá­zásként további parkot és ját­szóteret építenek a Vallon út térségében. Igen sokat jelent a lakók szempontjából, hogy minél barátságosabb, lakha­tóbb legyen a környék, hogy az ott élők szívesen időzzenek otthonaik közelében is. Friss közgyűlési téma a „lila” iskola, a Neumann János Közgazdasági Szakközépis­kola és Gimnázium tevékeny­ségének megváltozása, amely révén a városrészé lesz egy 9000 m2 nagyságú sportterület. A lakótelepen az iskolát mű­ködtető alapítvány megvásá­rolta a volt iparcikk-kereske­delmi vállalat irodaépületét, amelyből ifjúsági vállalkozási központot kíván kialakítani. Ennek a célja a fiatalok gya­korlati képzésének támogatása, hogy hasznosíthassák az isko­lában szerzett ismereteiket. Ehhez a vásárláshoz járult hozzá a városi közgyűlés 16 millió forinttal. Olyan területcserét terveztek, amely révén az alapítvány kap egy 3400 m2 nagyságú ingatlant, s átengedi a sportpályát közcé­lokra. Ehhez a cséréhez kapcsoló­dóan terveznek a Kallómalom és a Tavasz utca térségében újabb játszóteret és parkot, amelyekre a tervek szerint jö­vőre 10 milliót szánnak. Ezen a területen az elmúlt évben is volt hasonló beruházás, a Ta­vasz utcai játszótér négymilli­óba került. Nem keveset fordítottak ját­szótéri, közterületi felújítá­sokra is, az idén viszont első­ként fásításra, parkolóépítésre költöttek pénzt. Utasváró pavi­lonokat tavaly a Kővágó téren, a Shell-kútnál, illetve a Vallon úton emeltek. Gondot fordíta­nak az Eger-patak medrének tisztítására is, erre mintegy félmilliót áldoznak. Távfűtés, de hogyan? Az alpolgármester szerint az egyik legfontosabb műszaki kérdés a távfűtés korszerűsí­tése. Véleménye szerint ebben komolyan előrelépni csak or­szágos szinten lehet. Kedvez­ményes gáztarifával kellene támogatni a távfűtést, hogy ne emelkedjenek az elviselhető- ség fölé az árak. Mindenesetre már elkezdték helyben is a megoldások keresését. A la­kossági törekvéseket hat és fél millió forinttal segítették, hogy minél több helyen mérhető, szabályozható legyen a távfű­tés. A bölcsődéket és óvodákat is igyekeznek korszerű fűtéssel ellátni. Nagy gondot fordítanak arra, hogy az intézményeket megóvják, karbantartsák. A Balassi Bálint Általános Isko­lában az elektromos rendszert kellett rendbe hozni, a Wigner Jenő Műszaki és Informatikai Középiskola felújítási prog­ramja 9 milliós összeggel kez­dődik el. A 12. Sz. Általános Iskola magastetejét is rendbe kell hozni, jövőre pedig a Ta­vasz utcai óvoda tetőszigete­lése következik. A Kallóma­lom út 88. szám alatt védőnői körzetet alakítottak ki. Korszerű orvosi rendelők Az Északi lakótelepen négy gyermek-háziorvosi körzet ta­lálható, amelyek mintegy négy és fél ezer 14 éven aluli ott élő­ről gondoskodnak, s szintén négy felnőtt-háziorvosi körzet működik, amely mintegy 10 ezer, 18 évesnél idősebb lakót lát el. Az utóbbi években a rendelők elhelyezése sokat ja­vult. Két gyermekorvosi körzet a Rákóczi út 8-10. alatt műkö­dik, míg a másik kettő a Kal­lómalom 88. alatt, ahol a vé­dőnők a megüresedett felnőtt­rendelők helyén kaptak új he­lyet. A négy felnőtt-háziorvosi körzet a volt Gárdonyi-böl­csőde helyén működik, ahol 1997-ben 47 millió forintot ál­doztak a felújításra és felszere­lésre. Az orvosi ellátás színvo­nala a régi körülmények között kritikus volt, különösen járvá­nyok idején. Most viszont a vá­ros legkorszerűbb rendelőiben folyik a gyógyítás. A szociális ellátások terén meg kell említeni a Kallóma­lom út 1-3. sz. alatti idősek klubját, a Malomárok út 66. sz. alatti nyugdíjasházat és -klu­bot, a Kallómalom út 88. sz. alatt működő családsegítő in­formációs irodát. Szociális ét­kezésben 262-en részesülnek, s 25-en kapnak házi segítség- nyújtást. Bölcsőde a Vízimol­nár utcában működik, ahol 80 helyet kínálnak a kicsiknek - nagy kihasználtsággal. A Malomárok út 58. sz. alatt egy háromszobás lakást alakí­tottak át az autista gyerekek oktatásának céljára, amelyet ingyenesen adták át az iskolát működtető alapítvány számára. A Kallómalom utcai gyógy­szertár 100 m2-es felszabadult részét pedig a Segít a Város Alapítvány rendelkezésére bo­csátották, ahol megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak. A tapasztalat az, hogy az itt élők több szociális segélyben részesülnek, mint a város más területein, s a lakótelepiek halmozták fel a legnagyobb közüzemi hátralékokat (lakbér, távfűtés, áram-, vízdíj). A lakásmobilitás terén az alpolgármester némi javulást lát az elmúlt időszak változásai következtében. A garzonház­ban egyik oldalon ugyan léte­zik a fizetésképtelenség, másik részről azonban az első lakás­hoz jutás támogatásának eme­lése (400-600 e Ft) elindított egy kedvező folyamatot. Az oktatás fejlesztése A lakótelepen négy általános iskola működik, összesen évi 350 milliós költségvetéssel. Úgy tervezik ezek szerepét, hogy egyre nagyobb részt vál­laljanak a szociális és kulturá­lis igények kielégítésében is. A 3-as iskola körüli viták lezáró­dása után például át lehet te­kinteni az épület felhasználá­sának új lehetőségeit is. A Ti­nódi általános iskolában fiók­könyvtárat kívánnak elhe­lyezni, főleg az idősebb olva­sók számára, akik nem tudnak bejárni a belvárosban működő Bródy Sándor Városi Könyv­tárba. Korábban már említettük a „lila” iskola új törekvéseit, ugyanúgy ki kell emelni a Wigner Jenő Műszaki és In­formatikai Középiskola, a volt GMSZ törekvéseit, amely vi­lágbanki fejlesztések révén lép előre. De valamennyi általános iskola igyekszik emelt szintű képzést nyújtani: a Balassi testnevelésből, a Tinódi ének­zenéből, a 12-es nyelvekből és teniszből, a Széchenyi számí­tástechnikából igyekszik az át­lagnál többet nyújtani. A lakótelep tehát él és fejlő­dik, s a beruházások a város­rész lakóinak számára jól ka­matoztathatók. A lehetőségek egy része eleve pályázati úton nyerhető el, a lakók a házuk felújítását, fűtésének korszerű­sítését a város segítségével, de saját erejükre is támaszkodva hajthatják végre. A városi ön- kormányzat a lakáseladásokból befolyt összegekből sokat for- • dított a felújításokra, hogy ele­jét vegye az épületek állagának további romlásának. Ilyen pá­lyázati úton lapostető-felújítás történt például a Kallómalom út 2-30. sz. között, s a Vallon út 2. sz. alatt is. Az ott élőknek akarniuk kell a fejlesztést, a ja­vulást — s akkor megjön a tá­mogatás. Nem átok vagy áldás a la­kótelep, hanem az ott élők számára lakóhely, amit gon­dos, figyelmes munkával egyre otthonosabbá lehet tenni. Speciális gondok nehe­zítik a fejlesztéseket, de sok jó ötlettel és kezdeményező­készséggel áthidalhatók a problémák. Nem mostohagyermek a városi önkormányzat szá­mára ez a településrész, ahogy a befektetések aránya is mutatja, hanem a város harmadának az élettere. így is viszonyulnak jelenéhez s jövőjéhez, mert Eger szerves része az Északi lakótelep. (PR) A természet is segített lakhatóbbá tenni a városrészt A „lila iskola” is új szerepet vállal A városi önkormányzat sok játszóteret és parkot létesít

Next

/
Thumbnails
Contents