Heves Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-18 / 115. szám

4. oldal Horizont 1998. május 18., hétfő „A kihívások mindig hasonlóak...” Exkluzív interjú Göncz Árpád köztársasági elnökkel Az egri Lenkey János Honvéd Középiskola és Kollégium végzős diákjainak szombaton megtartott ballagási ünnep­ségén részt vett Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság el­nöke. Á közjogi méltóság a katonai ceremóniával lezaj­lott eseményt követően exklu­zív interjút adott lapunk munkatársának. Elnök úr! Milyen személyes iskolai emlékeket ébreszt Ön­ben egy ilyen ballagás?- Én egy budai gimnáziumba jártam a családi környezetből, s - miután nem voltunk elvá­lasztva az otthontól, mint ezek a fiatalok - az élményvilágom nyilvánvalóan más volt. Na­ponta végig kellett trappolnom a Vérmező mentén az iskolába. Mi sem voltunk akkoriban koe­dukált intézmény, úgyhogy a Szilágyi gimnáziumba jártunk a lányoldioz, ott adtunk találko­zót. Nem tudom, ezek a fiatalok hová mennek, ha lányokkal akarnak találkozni, de biztosan megtalálják a módját. Egyszó­val más volt az élet, az élmény­világ. Nekünk az ifjúsági moz­galom jelentette a tartalmat: a mozgás, a romantika... Egyébként a mostaniak ugyanolyan kamaszok, mint mi voltunk, csak nekik egyrészt be­szűkült, másrészt kitágult a lá­tókörük. Kitágult azzal, hogy az informatika révén, az Interne­ten az egész világgal érintkez­nek, viszont beszűkült annyi­ban, hogy kevesebb természeti élményben van részük.- Milyennek ítéli meg az ez­redvég előtt felnövekvő ifjúság jövőjét?-Ha ezekre a most végzett diákokra gondolok: ők lesznek az első NATO-katonatisztek nemzedéke Magyarországon, s ez azt jelenti, hogy mindenna­pos alkalmazkodást, szakadat­lan fejlődést követel meg tőlük az élet. Ezáltal hozzászoknak majd a nemzetközi gondolko­dáshoz és együttműködéshez.-Ez, ha jól gondolom, vo­natkozik az egész magyar fia­talságra is.-Igen, igen... Hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy másmi­lyen bőrszínű, másmilyen nyelvű emberrel találkoznak majd a munkájuk során. Nagy szükségük lesz erre, mert meg kell érteniük más népeket, az együttélés mozgatórugóit, s ez nem megy a szemhatárok tágí­tása nélkül.- Elnök úr! Ebben a jubile­umi esztendőben - az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója kapcsán - gya­korta elhangzik, hogy a mai magyar társadalomra hason­lóan nagy történelmi kihívások várnak, mint amilyenek az ak­kori nemzet előtt álltak. Mi er­ről a véleménye?- A kihívások mindig hason­lóak, de a lét és nemlét kérdései sohasem ugyanolyanok. Szent István korában a változás olyan nagy volt, amilyet eddig még nem éltünk át. Százötven évvel ezelőtt, 1848-ban, a valóságos szuverenitás megszerzéséért harcoltunk, és a társadalmi igazságért. Katonailag ’48 el­veszett, társadalmilag megnyer­tük, mert nem lehetett eltörölni a jobbágyfelszabadítást, bár ez akkor sem volt még teljes. A 150 évvel ezelőtti események­ből két alapvető politikai tanul­ságot lehet levonni. Az egyik az, hogy senki nem tudja át­lépni az árnyékát, s ezért nem hibáztathatjuk az árnyékot, vi­szont kötelességünk felismerni azt, amit akkor fel kellett volna, s akkor talán megúsztuk volna Trianont. Nem hibáztatjuk a ve­lünk élő népeket, hogy ugyan­azt a jogot kívánták saját ma­guknak, amit a magyarság ön­magának kívánt. Ha idejében ismerik fel ők is, s mi is a törté­nelmi szükségszerűséget, lehet, hogy máshol vagyunk. Volta­képpen a történelemben volna nincsen, de tanulnunk belőle szabad...- ...Bizonyos történésekből viszont okulnunk kell. Itt van az a tény, hogy megdöbben­tően kevesen járultak az ur­nákhoz a mostani országgyű­lési választások első fordulójá­ban. S ezt azon a vasárnapon Ön is sajnálatosnak nevezte.-A részvétel valóban ala­csony volt, bár az 56,2 százalé­kot nem tartom tragikusnak. Hogy ez az arány a második fordulóban emelkedik-e majd? Szerintem van rá lehetőség, de ezt megjósolni nem lehet. Min­denesetre egy politikai rend­szert sokkal legitimebbé tesz, ha a választások alkalmával minél magasabb a részvétel. Van egy olyan érzésem, hogy az egész országot megdöbben­tette az érdektelenség. Ami a választási eredményeket illeti: jóslásokra nem vállalkozom, mert bármikor fennáll a lehető­sége annak, hogy tévedjek, s ha én tévedek, akkor más súlya van a dolgoknak.-A választások kimenetelé­től függetlenül meghatároz­ható viszont az, hogy melyek azok az értékek, amelyeknek a megőrzésére a következő négy évben, illetve a távoli jövőben vállalkoznia kell az országnak. Hogy helyünk legyen a mo­dern világban.- Nekünk ezen a tájon a nép­vándorlás utolsó hulláma óta mindenekelőtt a valóságérze­tünket, alkalmazkodóképessé­günket, találékonyságunkat kel­lett megőriznünk. Sajátos kér­dés ez, mert ha azt mondjuk, hogy nemzeti identitás, akkor felvethetjük: milyen volt a nem­zeti identitás, amikor őseink be­jöttek? Szent István frissen megkeresztelt magyarjai el­vesztették az ősvallást, a nép­hagyomány jelentékeny részét, viszont megmaradtak nemzet­nek. S milyen a Rákóczi-koré, illetve török elleni harcok ma­gyarjaié. Vagy milyen ’48-é, a két háború közötti időszaké, il­letve a jelenlegi, amikor Ma­gyarország immáron meghívott tagja a világ valaha létezett legnagyobb katonai szövetsé­gének. Magyarok vagyunk, magyarul beszélünk, magyar az irodalmunk, magyar a zenénk, de a körülmények változnak kö­röttünk. De vajon, a polgár szó jelen pillanatban definitive mit je­lent: azt, akinek tulajdona van, vagy azt, akinek felelőssége van, ismeri a kötelességét, avagy a gazdag embert jelenti, netán jogi fogalmazásban az ál­lampolgárt. Tehát mielőtt valamit meg akarunk határozni - akár az identitást, amely naponta válto­zik az új tudattartalmakkal, akár magát a társadalmat és lé­tét - pontosan definiálnunk kell. Mert használunk szavakat, de nem gondoljuk végig azok jelentését, holott ez nagyon fon­tos, mert csak azok értelmezése ad támpontot, hogy a változó környezetben miként lehet megmaradni. A megmaradás a lényeg. S ehhez a realitásérzék, a valóságérzék, a valóság fel­ismerésének szükségessége el­engedhetetlen. Ha jól kérdezek valamit, akkor jó választ kapha­tok rá, s ez a megmaradást szolgálja.- Elnök úr! Ismereteim sze­rint az utóbbi egy-két évben három könyve - a Gyaluforgá- csok, a Kő a kövön és a Sod­rásban című kötete - jelent meg. Emellett a tennivalókban bővelkedő államfői tisztség mellett jut-e ideje örök szerel­mére, az írásra, a műfordí­tásra?- Ezek közül csak a Sodrás­ban az, ami új termés. Ezzel az függ össze, hogy szeretem ma­gam írni a fontos beszédeimet, megkövetelem magamtól, hogy azok formailag és tartalmilag tisztességes munkák legyenek. Nagyon egyszerű elmondani azokat a politikai beszédeket, amelyekben hemzseg, hogy „szorosabbra vonjuk..., kiter­jesztjük..., elmélyítjük..., stabi­lizáljuk...”, sorolhatnám a ve­zérszavakat. Már most is elal­szom tőlük! Nahát, ha én azt akarom, hogy meghallgassák, amit mondok, akkor máskép­pen kell fogalmaznom. Példá­dul magyarul... Szóval, ezek­nek a beszédeknek a töredéke jelent meg a Sodrásban című válogatásban. Ezt a kötetet úgy vállalom, mint világszemléle­tem összefoglalását. Örülnék, ha olvasnák, de nem csinálok neki reklámot... Ami a továbbiakat illeti: két és fél évem van még az alkot­mány szerint, akkor 78 éves le­szek. Mindenesetre, ez a tíz év, ha megérem, amit elnökként töltök, három dologra megtaní­tott. Az egyik: megismerni sa­ját magamat. A másik: érté­kelni mindazt a tapasztalatot, amit az emberektől kaptam. S végül a harmadik, hogy mind a szerzett, mind pedig a származ­tatott hatalom hihetetlenül tor­zít, ha az ember nem vigyáz vele. Ha ezeket a dolgokat le tudom majd írni, akkor nagyon boldog leszek.-Kívánjuk, legyen ereje és egészsége hozzá! Szilvás István Liberális támogatás Korózs Lajosnak Az 1-es választókerületben a két párt - az SZDSZ és az MSZP - közötti további választási együttműködést jelentet­ték be tegnap a Szenátorházban tartott sajtótájékoztatón. EGER - Először dr. Horuczi Csaba (SZDSZ) köszöntötte a megjelenteket, s vázolta azt a korrekt kapcsolatot, amely ki­alakult a szocialista párttal az országgyűlési választások első szakaszában. A második for­duló előtt állva a szabadde­mokrata politikus kijelentette:- Elfogadhatatlan szá­munkra egy jobboldali, szélső­jobbról támogatott kormány. Az SZDSZ ennélfogva helyben is érvényt szerez an­nak a megállapodásnak, amelyre országosan került sor az MSZP-vel.-Minden szempontból al­kalmasnak tartom Korózs La­jost arra, hogy képviselje ér­dekeinket. Ezért kérem, hogy azok, akik rám szavaztak, ezút­tal álljanak a szocialista kép­viselőjelölt mellé. Bízom ab­ban is - hangsúlyozta dr. Ho­ruczi -, hogy a választók nem­csak pártokat néznek, hanem emberileg is mérlegelnek. Korózs Lajos (MSZP) elöl­járóban az első fordulóban ka­pott voksokért mondott kö­szönetét, megemlítve: az több, mint amit 1994-ben az első körben elszámolhatott. A libe­rális támogatásra jelezte:- A két párt között tartósnak ígérkezik a kapcsolat. Az őszi önkormányzati választásokra is összehangoljuk cselekvése­inket - adta tudtul az MSZP egri szervezetének elnöke. Az 1-es választókerületben a legtöbb szavazatot kapott politikus mögött felsorakoztak az MSZDP, az Együtt Ma­gyarországért Unió, a Civil konferencia szervezetei, vala­mint az MSZOSZ szociálde­mokrata platformja is. (b. s.) Eddig 181 képviselőjelölt és két párt lépett vissza Az OVB és a plakátragasztók (Folytatás az 1. oldalról) A Munkáspárt panaszának helyt adva az OVB megállapí­totta: a Magyar Televíziónak a második forduló előtt is bizto­sítania kell a párt megjelené­sét. A Munkáspárt azt nehez­ményezte, hogy. a választási eljárásról szóló törvény alap­ján aláírtak egy pártközi egyezményt a tv-szereplések- ről, ám az első forduló után az MTV nem tartotta be azt. Hídvégi József, az MTV vá­lasztási irodájának vezetője elmondta, hogy a második forduló előtt az öt százalékot elért pártoknak, illetve azok­nak kívánnak szereplési lehe­tőséget adni, akik frakcióalakí­tási eséllyel rendelkeznek. Úgy gondolták, hogy abban a két megyében, ahol még terü­leti listás szavazások lesznek, a regionális műsorokban je­lenhet meg a Munkáspárt. Az OVB tagjai szerint ez az állás­pont több szempontból is vi­tatható, sérti az esélyegyenlő­séget. Szoboszlai György (MSZP) pedig egyértelműen diszkriminatívnak tartotta a tv eljárását. Elmarasztalta az OVB a Magyar Nemzet című napila­pot, mivel az a szombati szá­mában közzétett egy olyan cikket, amelyben a Gallup In­tézet közvélemény-kutatási felmérésekre alapozott mandá­tum-előrejelzését leközölték. A bizottság tagjai bírálták a közvélemény-kutatót, amiért ismét törvénysértő gyakorlatot folytat. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetőhelyet­tese bejelentette, hogy szom­batig 181 egyéni képviselője­lölt és hét párt visszalépését rögzítették. A választásig azonban további visszalépé­sekre lehet számítani. (MTI) Derű lesz-e vagy ború? Meteorológiai előrejelzés jövő vasárnapra A jövő hét végi programokat- így a választásokon való részvételt is - befolyásolhatja az időjárás alakulása. Ezért az Országos Meteorológiai Szolgálattól arra kértünk vá­laszt: esős vagy napfényes ví- kendre számíthatunk a vok­solás második fordulóján.- Határozott igennel vagy nemmel egyelőre nem tudok válaszolni - mondta Török Dé­nes meteorológus. - Elsősorban azért, mert a jövő hetet változé­kony időjárás fogja jellemezni, vagyis derűs és borús periódu­sok váltják majd egymást. Annyi azonban előre jelezhető, hogy a hét középső szakaszá­ban gyakoriak lesznek a szór­ványosan előforduló záporok, s a következő napok fokozatos fölmelegedést hoznak. Bár ma a hőmérő higanyszála még leg­feljebb csak 13-18 fokra kúszik fel, csütörtökön már 20-25 fok körüli kellemes meleg lesz. Az eddig rendelkezésre álló információk szerint ezúttal csak futó vendégnek ígérkezik a nyárias időjárás: jövő szomba­ton ugyanis várhatóan valami­vel hűvösebb léghullámok ér­keznek a Kárpát-medence fölé, amelyek kisebb, körülbelül 3-4 fokos lehűlést okoznak. Hogy meddig tartózkodnak itt, s azt a frontot mikor váltják föl újabb meleghullámok, azt biztonsággal csak a következő napok légköri adatai és mű­holdas felvételei alapján lehet előre megmondani - vála­szolt „politikusán” a meteoro­lógus. Cs. B. J. Bizonyítványosztás a tanévzáróval egy időben Június első felében zárul a tanév Az utolsó éveseknek ma megkezdődött az érettségi, s pár hét múlva a többi diák is befejezi az idei tanévet. Június 12-én lesznek az utolsó órák, azt követően már csak a tanévzáró és a bizonyítványosztás szerepel az iskolai „menetrendben”. A szorgalmi idő utolsó napjá­ról hagyományosan miniszteri rendelet intézkedett, így az or­szágszerte mindenhol egysé­gesen június 12-e, péntek. A tanévzárók, illetve a bizonyít­ványosztás időpontját az igaz­gatók határozzák meg. Az utóbbi években egyes intéz­mények az utolsó tanítási nap­hoz kapcsolják mindkét ese­ményt, a legtöbb helyen azon­ban - külön napra időzítve - továbbra is ünnepséggel, rövid igazgatói értékeléssel zárják az oktatási évet. S bár az osztálytermek ki­ürülnek, a vakáció - leg­alábbis a pedagógusoknak - ekkor még nem kezdődik el. A nevelőtestületek még részlete­sen értékelik a tanévet, elem­zik a pedagógiai munkát. Kö­vetkeztetéseiket írásba is fog­lalják, és a jegyzőkönyvet megküldik az iskolaszéknek, valamint az intézmény fenn­tartóinak. Az új tanulók beiratkozása június 23-25-re esik. A pót­vizsgák időpontját a tantestü­letek jelölik ki; a bukott diá­kok általában augusztus má­sodik felében javíthatnak. Összesen csaknem egymil­lió általános iskolai és valami­vel több mint félmillió közép­fokú oktatásban részt vevő, nappali tagozatos tanuló kezdi meg június közepén a nyári vakációt. (deregán) Születésnapi találkozó. A Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetségének magyarországi egyesülete alapításának ki­lencedik évfordulóját születés- napi koncerttel ünnepelte teg­nap, Budapesten. Az Új Szín­házban tartott egész napos lát­ványos találkozóra az ország szinte valamennyi nevelőottho­nából érkeztek gyerekcsopor­tok. Újabb robbantás. Mintegy 40 dekagramm trotilnak megfelelő hatóereje volt annak a szerkezetnek, amely szombat este Budapesten, a VI. kerületi Andrássy út 112. szám alatt lévő Made Inn Music Club diszkó udvarában robbant fel - közölték a rendőrségen teg­nap. A szórakozóhelyen mint­egy 80 ember tartózkodott, személyi sérülés nem történt, az anyagi kár sem jelen­tős. .

Next

/
Thumbnails
Contents