Heves Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-14 / 112. szám

8. oldal Kamarai Elet 1998. május 14., csütörtök 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 I Telefon: (36)429-890, 429-891 - Telefax: (36)429-^890 j A tanulókat foglalkoztató vállalkozóknak Atuális kérdések és válaszok A gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése jó lehető­ség volt a leggyakoribb kérdések felvetésére is. Úgy gondoljuk, hasznos lehet ezek megválaszo­lása lapunkban is. Reméljük, tagjaink eligazo­dását segíti az alábbi kérdés- és válasz-összeállí­tás. Milyen a gyakorlati szakképzés rendszere? A magyar szakképzést legmagasabb szinten az 1993. évi LXXVI. tv. (módosítva 1996-ban) sza­bályozza. A tv-. 15. §. (3) bekezdése szerint gyakorlati oktatás szervezhető 1. / szakképző iskolában (iskolai tanműhely­ben) 2. / a vállalkozó és az iskola közötti megálla­podás alapján 3. / a vállalkozó és a tanuló (szülő) által a ka­mara előtt aláírt tanulószerződés alapján A tanulószerződéses foglalkoztatás további részletkérdéseket indukál. Ki köthet tanulószerződést? Az Szktv. 32. §. (1) bekezdése a válasz.- Az a tanuló köthet tanulószerződést, aki: a. / a közoktatási törvényben előírt tankötele­zettségének eleget tett (16. életévét betöltötte). b. / A szakképzettségre előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel.- Az a vállalkozó, gazdasági szervezet köthet tanulószerződést, akinek az adott szakma oktatá­sához a tárgyi és személyi feltételek rendelke­zésre állnak, és tagsági viszonya a gazdasági ka­maráknál rendezett. Gazdálkodó (egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás) által fenntartott gyakorlati képzőhe­lyen tanuló csak iskolával kötött megállapodás vagy a kamara előtt megkötött tanulószerződés alapján oktatható. Mi vonatkozik a tanulóra, és milyen juttatá­sok illetik meg, ha tanulószerződést köt?- A szakképzési törvény alapján (44. §. (1)—(2). bekezdése szerint) a gazdálkodó szerve­zet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fi­zetni. (Ez a juttatás a mindenkori minimálbér 10 %-a, jelenleg 1950 Ft/hó.)- A személyi jövedelemadóról szó 1995. évi CXVII. tv. 3. §. 24. pontja a tanulószerződés alapján adott pénzbeli juttatást „ösztöndíj”-nak minősíti, ezért ez nem adóköteles jövedelem, így utána adóelőleget levonni nem kell. (SZJA tv. 46. §. (4). bekezdése.- A társadalombiztosítási ellátásokat és a nyugdíjjogosultságra vonatkozó kérdéseket az 1997. évi LXXX. törvény 5. §. (1). c. pontja sza­bályozza. E pont szerint tanulószerződéssel szakképző iskolai tanulmányokat folytató bizto­sított, azaz „teljes körű társadalombiztosításra jogosult”. A tanulói jogviszony nyugdíjra jogo­sító szolgálati időszaknak minősül (nyugellátás­ról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 37. §. (1). bekezdés.) Milyen kötelezettségekkel jár a tanuló szá­mára a szerződés?- Mint biztosított, a tanuló 1998. január 1-jétől 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A nyugdíjjárulék mértéke attól függ, hogy a biztosított kötelezően vagy önkéntesen tagja lett- e valamely magánnyugdíjpénztámak. 1998. január 1-jétől a nyugdíjjárulék 7 száza­lék. A magán-nyugdíjpénztári tagok 1 százalék já­rulékot fizetnek, és a választott magánnyugdíj­pénztár felé 6 százalékot kötelesek befizetni. Milyen kötelezettségeket jelent a tanuló- szerződés a vállalkozó számára?- Társadalombiztosítási járulék. A TB szem­pontjából a tanulónak járó pénzbeni juttatás (leg­alacsonyabb összege: havonta 1950 forint) mun­kabérnek minősül, utána a gyakorlati képzést végző vállalkozó - munkáltató - 39 százalék TB- járulék fizetésére kötelezett. (24 százalék nyug­díj, egészségbiztosítási alap 15 százalék.)- Egészségbiztosítási járulék. A tanuló után eü. hozzájárulást nem kell fizetni. Jogviszonyuk ebben az esetben nem munkaviszony, hanem ta­nulói jogviszony.- Szakképzési hozzájárulás. Az 1996. évi LXXVII. törvény 2. par. (1). a., e. pontjai szerinti fizetésre kötelezett a belföldi székhelyű gazda­sági társaság, valamint az SZJA-törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, ha magánsze­mélyt munkaviszony keretében foglalkoztat. A hozzájárulás alapja a kifizetett bérköltség 1,5 százaléka. A szakképzési hozzájárulás teljesíthető- az 1,5 százalék hozzájárulás bevallásával és megfizetésével,- a gyakorlati képzés megszervezésével,- a gyakorlati szakképző iskola számára nyúj­tott támogatással (ez a bruttó kötelezettség 75 százalék mértékéig vehető figyelembe a kötele­zettséget csökkentő tételként). A teljesített szakképzési hozzájárulás egyéb ráfordításként számolható el. A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervező kötelezettnek az I. félévre előleget kell fizetni, amelynek mértékét az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény írja elő.- Az SZJA törvény 49/B. §. (6) a-b. pontjai szerint: „a vállalkozói bevétel - legfeljebb annak mértékéig - csökkenthető...” a. / Szakképző iskola tanulóval kötött tanuló- szerződés alapján, illetve az iskolával kötött megállapodás alapján folytatott gyakorlati kép­zés esetén személyenként havi 6000 forinttal. b. / A vállalkozói bevétel a fentiek összegével csökkenthető a 12 hónapon keresztül fizetett TB- járulék összegével, amennyiben a vállalkozó a sikeres szakmai vizsgát tett tanulót folyamatosan továbbfoglalkoztatja.- A szakképzési hozzájárulásra kötelezett nyilvános pályázaton beruházásai, tárgyi eszköz beszerzései támogatására a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből hozzájárulást kaphat. A pályázatot a Megyei Munkaügyi Központ ál­talában a tárgyév IV. hónapjában írja ki. A ka­marák tagjaik pályázatát támogatják. 818 2738 Kandallókat készítő osztrák cég beszállítókat keres. 818 2747 Izraeli üzem profil- váltás miatt eladja lakások fűté­sére alkalmas napelem/radiátor gyárát. A törlesztés a termékek visszavásárlásával történhet. 818 2749 Német vállalat vásá­rolna víztisztításhoz csőveze­tékbe beépíthető szűrőrendsze­reket. 818 2752 Alumínium ablak- rendszereket és profilokat im­Uzleti ajánlatok portálnának a hozzá való vére­tekkel Németországba. 818 2760 Főleg férfiruházati cikkeket forgalmazó cég ajánlja termékeit, és egyidejűleg vál­lalkozna jól eladható cikkek angliai forgalmazására. 818 2768 Német vállalat eladná „Megastar AS/400” szállítósza­lag-rendszerét komplett tarto­zékokkal, perifériákkal, 12 havi garanciával. A legfrissebb üzleti ajánlatok faxinformációs rendszerünkről is lekérhetők a 414-414-es tele­fonszámon, s az Interneten is. További információk kedden és csütörtökön 14—18 óráig a He­ves Megyei Vállalkozói Köz­pontban 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 06-36-410-724, fax: 06-36-413-265. Minősítik a fogtechnikai laboratóriumokat Jövő évtől csak az Országos Kórház- és Orvostechnikai Inté­zet (ORKI) által minősített fog- technikai laboratóriumokkal kötnek támogatási szerződést a megyei egészségbiztosítási pénz­tárak. Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosító által támoga­tott fogpótlások csak minősített alapanyagokból készülhetnek. Januártól csak minősített fog- technikai laboratóriumokban ké­szülhetnek majd azok a fogpótlá­sok, melyek árához társadalom- biztosítási támogatást nyújt az egészségbiztosító. A minősítési eljárást egy 1995-ben kiadott népjóléti mi­niszteri rendelet írja elő, amely­nek végrehajtását az orvostech­nikai intézet - a vállalkozó tech­nikusok felét tömörítő - az Or­szágos Fogtechnikai Ipartestület és a Magyar Kézműves Kamara segítségével végzi el. A minősí­tési eljárást, vagyis az ORKI ál­tal meghatározott követelmé­nyek ellenőrzését ettől a hónap­tól kezdi meg az ipartestület és a kamara tagjaiból álló bizottság. Ezek szerint csak az a labor felel meg az ORKI-előírásoknak, melynek vezetője mestervizsgá­val vagy minimálisan ötéves fog­technikusi gyakorlattal rendelke­zik. Az eljárás költsége a labortól és a foglalkoztatottak számától függ­3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Gazdajegyző a frontvonalban A gazdálkodás komolyabb, mint a hobbi A Tárná mentén él és dolgozik Szabó József gazdajegyző. Hét falu, Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Tarnaszentmária, Ver- pelét, Kisnána és Vécs gazdáit ismeri és támogatja. Emellett a Debröi Hárs Hegyközség elnöke is.- A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem gyöngyösi fő­iskolai karán szereztem mező- gazdasági üzemmérnöki, majd üzemszervező szakmérnöki diplomát - meséli. - 1975-től 1990-ig dolgoztam a feldebröi Rákóczi Termelőszövetkezet­ben, majd pályázat alapján let­tem gazdajegyző 1994-től,- Mivel foglalkoznak ebben a térségben a gazdák?- Főleg szőlőtermeléssel. Tavaly 2400 őstermelői iga­zolványt adtam ki a hét falu­ban. Idén azonban ezeknek csak a felét érvényesítették, ami gondot jelent. Enélkül ugyanis nem értékesíthetik terményeiket. Aggódom az emberekért, akik közül sokan kissé önteltek, hogy mindent tudnak, aztán hamar kiderül, hogy szinte semmit. Mások sajnos érdektelenek az újabb információk iránt. A fogadó­óráimon igyekszem mindent elkövetni, beszélgetni velük, hogy a jövőjükről, a megélhe­tésükről van szó, de ezt nem mindenki fogadja meg. A ka­marának ezért még többet kell vállalni, hogy pontos üzleti in­formációkhoz jussanak a ter­melők. Világosan lássák, mi­lyen felvásárlókkal kötnek szerződést, megbízhatók-e vagy sem? Örömmel látom, egyre több gazda a megyében levő felvásárlókkal működik együtt, úgy tűnik, bennük job­ban bíznak.- Milyen a szőlőtelepítési kedv?-A verpelétiek kivételével sajnos nem nagy az érdeklő­dés. Ott 32 hektár új ültetvény kialakítására pályáztak. Itt ná­lunk viszont egyelőre csak én szeretnék új szőlőt telepíteni két és fél hektáron.- Ón tehát vállalkozó is.-Már van két hektár sző­lőm és egy hektár almásker­tem. Most pedig újat telepítek. Ezzel a családom jövőjére gondolok. Két fiam van. A nagyobb a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem gépészmér­nöki karán másodéves hall­gató. A kisebb pedig Egerbe, a Mezőgazdasági Szakközép- iskolába jár. Úgy látom, ő lesz a szakmai folytatóm, vállalko­zónak nevelem. Gyakran jön velem fórumokra, s már most igyekszik magába szívni az új és hasznos ismereteket. Sze­retném felrázni az itt élő em­bereket, hogy a gazdálkodást vegyék komolyan és ne hobbi­szinten műveljék. Azt hiszem, a jövő útja a szövetkezés lesz ebben a térségben is. Bízom abban, hogy ezt sikerül meg is értetnem a gazdákkal. (mentusz) Tizenötezer forint az állami kukorica ára Pályázatot írt ki a Földműve­lésügyi Minisztérium az állami kukoricakészletek még nem ér­tékesített részének megvásárlá­sára. A kukorica minimálára tonnánként 15 ezer forint plusz áfa, járműre rakva. Az értékesí­tési egység az egy helyen tárolt legkisebb tétel. A pályázat ér­vényességének további feltétele a tonnánkénti ezer forint letét, ezt az összeget a közraktárak számláira kell utalni. Az FM Agrárrendtartási Hi­vatala korábbi, 1997. november A korábbi helyett május 20-án rendezik Diunyésbemütató Boconádon Mint lapunkban hírt adtunk róla, az esőzések miatt el­maradt a korábban Boco- nád-Tarnabod közötti ha­tárrészen meghirdetett dinnyepalánta- és fóliabe­mutató. Értesülésünk szerint május 20-án - szerdán - délelőtt 10 órakor tartják a bemutatót a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem gyön­gyösi főiskolai kara. a Heves Megyei Agrárkamara és a Tiszai Vegyi Kombinát szer­vezésében. 14-én megjelent, összesen 300 ezer tonna intervenciós keretet meghatározó pályázati felhívá­sára 237 ezer tonna takarmány- kukoricát vásárolt fel az állam és további 44 ezer tonnát garan­tált áron vett meg, az FM 4/1998. (II. 11.) rendelete alap­ján. A szaktárca intervenciós ku­koricaárra vonatkozó felhívá­sára április 1-15. között 139 ezer tonnára jelezték visszavá­sárlási szándékukat a korábban állami felvásárlásra takar­mánykukoricát felajánlók. így a közraktárakban - a garantált áron felvásárolt mennyiséggel együtt - 142 ezer tonna áru ma­radt, ez tovább nyomja majd a hazai kukoricapiacot, s valószí­nűleg csökkenti a tőzsdei ára­kat. A Budapesti Árutőzsdén a ta­karmánykukorica elszámoló árai - a jövő májusi, júliusi ára­kat kivéve - sem a közeli, sem a távolabbi határidőkre nem változtak, a júliusi ár 16.760 fo­rint volt. A Magyar Agrárkamara indítja Mesterképzést kezdenek Hamarosan megkezdődhet az országban a mezőgazdasági mesterképzés. Megindítására azért van szükség, hogy a gazdák közül minél többen rendelkezzenek azokkal a kor­szerű ismeretekkel, amelyek egy modern gazdaság irányí­tásához szükségesek. Ennek érdekében a Magyar Agrár­kamara mind a tizenkilenc megyében, illetve a főváros­ban elkezdi a képzést. Először négy szakmacso­port tizenkilenc szakmájára lehet jelentkezni. Vizsgázhat­nak a jelentkezők az általános mezőgazdaság, a növényter­mesztés, a kertészet, az erdé­szet és vadászat, továbbá az állattenyésztés területéhez tartozó tizenkilenc szakmá­ban. Ezek közé tartozik egye­bek mellett a mezőgazdasági gépészet, a növénytermesztés, a kertészet, a borászat, az ál­lattenyésztés, az erdészet és a vadászat. Az ismeretek elsajá­títására mestervizsga-előké­szítő tanfolyamokat indítanak majd. Ezek elvégzése nem kö­telező ugyan, de ajánlatos. A tanfolyam 800-1000 órai tan­anyagot ölel fel. Statisztikai felmérés az agrárszektorról Meglódultak a zöldség- és gyümölcsárak A januári ugrást követő szoli­dabb februári emelkedés után márciusban ismét felgyorsult a mezőgazdaság termelői árának növekedési üteme - mind a megelőző hónaphoz, illetve az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gabonafélék termelői ára márciusban 22,8 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban, a gyümöl­csök árszínvonala viszont 34,3, a zöldségféléké pedig 52,9 szá­zalékkal emelkedett. Márciusban a mezőgazda­sági termelői árak februárhoz képest 2,1 százalékkal emelked­tek a megelőző havi 0,7 száza­lék és a januári 9,7 százalék után. A növényi termékeknél a növekedés mértéke 6 százalé­kot tett ki, az élő állatok és ál­lati termékek árszintje viszont 2,8 százalékkal csökkent - adta hírül a Központi Statisztikai Hi­vatal. A harmadik hónapban a gabonafélék árszínvonala 3,9 százalékkal volt magasabb, mint februárban. Az élelmezési burgonya termelői-piaci és fel- vásárlási árszintjének növeke­dési üteme az előző hónaphoz képest mintegy a felére esett vissza, viszont még így is 8,4 százalék volt. A növényi ter­mékeken belül összességében a gyümölcsök és zöldségfélék árai emelkedtek a leginkább, 32,1, illetve 15,4 százalékkal. A megelőző év azonos hó­napjához képest a mezőgazda­ság termelői árai átlagosan 13,2 százalékkal emelkedtek a feb­ruári 10,5 százalék és a januári 14 százalék után. A márciusi évadaton belül a növényi ter­mékek árai 10, míg az élő álla­tok és állati termékek árai 17,9 százalékkal növekedtek. A nö­vényi termékeken belül a gabo­nafélékért 22,8 százalékkal ala­csonyabb árat kaptak a terme­lők, a gyümölcsök árszínvonala 34,3 százalékkal, a zöldségfé­léké 52,9 százalékkal emelke­dett, míg az élelmezési burgo­nyáé hozzávetőlegesen három­szorosára nőtt. A KSH szerint a burgonya árszintjének emelke­dése azzal magyarázható, hogy az újkrumpli megjelenéséig a túlkínálat miatt az átlagár meg­lehetősen alacsony volt.

Next

/
Thumbnails
Contents