Heves Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-13 / 111. szám
„Apró lépésekkel, de haladunk” Ha egy gyerek sosem kap a kezébe vasgolyót, sosem derülhet ki, hogy kitűnő súlylökő- mondja Egri Zoltán polgár- mester, akinek meggyőződése: egy falu költségvetésének összeállításakor elsősorban a fiatalokra kell gondolni. — Meg kell adnunk a lehetőséget, hogy tanulhassanak, megszerezhessék a koruknak megfelelő ismereteket. Nem engedhető meg, hogy elnéptelenedjenek az iskolák. Következésképp arra is törekednünk kell, hogy a pedagógusok jól érezzék magukat. Szilvásváradon az önkormányzat igyekszik megtartani azokat a szakembereket és megteremteni azokat az eszközöket, amelyek nélkülözhetetlenek az óvodások és az általános iskolások fejlődéséhez. Amikor a pedagógusok létszámának leépítése volt soron országszerte, akkor ezen a településen egyetlenegy tanárnak sem mondtak fel. A másik, ugyancsak fontos része a költségvetésnek az egészségügy.-Háromszor is útra kellett kelni eddig, ha valaki szemüveget szeretett volna - meséli a polgármester. - Ezért úgy döntött a testület, legyen nálunk önálló szemészeti szak- rendelés. Fogorvosért sem kell már Egerbe menni. Az iskolások is rendszeresen megjelennek a rendelőkben, így időben észrevehetik az orvosok már az apróbb hibákat is. A községben két háziorvos dolgozik vállalkozóként, az önkormányzat biztosítja a rendelőt felszereléseivel, s fizetjük a rezsit. Már csak a turisták miatt is. Ok sem maradhatnak ellátatlanul. A községben több idős ember is él, akiknek távolra költöztek a gyerekeik. Mégsem érezhetik magukat elhagyatottnak, ezért működteti az önkormányzat az idősek klubját. Aki nem akarja vagy nem tudja itt eltölteni a napját, otthonába kapja az ebédet.- Fejleszteni szeretnénk a házi betegápolást - mondja a polgármester. - Nem maradhat titokban, ha valaki beteg, s már nem tudja ellátni a háztartását. Erre nincs állami finanszírozás, de vállaljuk. A falu 108 millió forintból gazdálkodik az idén. Ebből 28 millió az iparűzési és az. adóból, továbbá az ingatlanok értékesítéséből jön össze. Csaknem száz vállalkozó dolgozik Szilvásváradon, többségük a turizmusból próbál boldogulni.-Az államnak kellene finanszíroznia azokat az ötleteket, amit kitalálnak. Nem lehet egy kalap alá venni az önkormányzatokat. Ahol működik egy jól prosperáló gyár, ott készülhet térburkolat és köztéri szobor. De nálunk? Az intézmények működtetésére költjük el a pénzünket. Hárommillió forint jut csak fejlesztésre, útjavításra. * Pedig erre legalább 200 millió kellene. Miután elkészült a szennyvízcsatornázás, felépült a szennyvíztelep, amelyik településrészen nem volt eddig vízvezeték, ma már ott sem kell a közkútra járni.- Az önkormányzat nem azért van, hogy hét ember tudjon hol melegedni - jelenti ki Egri Zoltán -, hanem hogy egy nagyobb érdekcsoport, a szilvásiak ne szenvedjenek hiányt. (PR) Egri Zoltán idegenforgalmi Pótolják a gyerekeket, unokákat Aki egyedül él, s már elmúlt „annyi”, rettegve fekszik le esténként: vajon felébred-e reggelre. Aztán mikor rávirrad a hajnal, talán nem is örül, mert senkije sincs, akihez szólhatna. A boldogtalan magányon enyhít az idősek klubja, ahová az év valamennyi hétköznapján tárt kapukkal várják a néniket, bácsikat. Erdődi Gyuláné klubvezetőtől tudjuk, huszonötén járnak hozzájuk, és tizenkilenc nyugdíjasnak ők szállítják ki az ebédet. Hét gondozottjuk képtelen arra, hogy ellássa magát, ezért náluk mosnak és takarítanak is, kihívják az orvost és a mentőt, ha szükséges. A klubtagok beszélgetnek, televízióznak, kézimunkáznak, olvasgatnak. Ünnepnapokon az óvodások és az iskolások pótolják az „unokákat”, egyéb napokon az intézmény háromtagú kollektívája a „gyerekeket”. Az idősek szívesen időznek itt. Nincs cívódás közöttük, esetleg csak akkor, ha el kell dönteni a fürdési sorrendet, vagy egyi- kük-másikuk vastagabb szelet kalácsot kap. Aki családban él, nem is sejti, milyen végtelenül hosszú egy hétvége - mondja a klubvezető. - Ezt csak a nénik, bácsik tudják, akik alig várják, hogy hétfőn ismét jöhessenek. (PR) Otthonosan érzik itt magukat az idősek Együtt játszhatnak, okosodhatnak kicsik és nagyok fotó: ötvös imre Kankalinok, tőzikék és szellőrózsák Nemcsak az óvó nénik, a nagyobbacskák is segítenek abban, hogy az anyukájától „elszakadó” kisgyerek ne sírdogál- jon az első napokban. Ugyanis a szilvásvárnál óvodában nincs kis-, középső és nagycsoport. Itt csak virágnevű csoportok vannak, s azokban együtt nevelkednek a 3-4—5 és 6 évesek. Színné Kaczvinszki Éva vezető óvónőnek az a tapasztalata, hogy ezáltal családias légkör alakulhatott ki. Az okosabbak bevonják a játékba a piciket, akik cserébe nem zavarják őket a tanulásban. A pedagógusok úgy állítják össze a foglalkozások anyagát, hogy az a legnagyobbak okulására szolgáljon. Az aprónép vagy bekapcsolódik kíváncsiságból, vagy csendesen játszik a sarokban. Ez a módszer sikerélményt ad a hatéveseknek: „lám, én már nagy és okos vagyok”, a három- és négyévesek viszont megismerkednek a fogalommal: tapintat. A testvérek - magától értetődően - egy csoportba kerülnek, az új fecskék a kiröpülők helyét foglalhatják el. A vezető elmondta: a gyerekek az első naptól az utolsóig egy óvó néni keze alatt cseperednek, nem kell váltaniuk, ha még nem iskolaérettek. Érzelmi biztonságban lehetnek ezáltal. Az óvodában külön hangsúlyt kap a természet tisztelete és szeretete. (A csoportok is egy-egy védett virágtól kölcsönzik nevüket.) Amit szintén fontosnak tartanak a nevelők: sokat mozogjanak a gyerekek. Minden szobában található mászóka, gyűrűhinta, de létezik külön tornaszoba is. Az egészséges élethez sok-sok vitamin szükséges. Kedden és csütörtökön a szülők zöldséget, gyümölcsöt visznek az óvodába, amiből a dadusok finom salátákat készítenek a kicsiknek. Amire nagyon büszkék: októbertől logopédust foglalkoztatnak, aki korán felfigyel és javítja a beszédhibákat. Alkalmanként színtársulat érkezik az óvodába. Korábban videofilmeket is nézhettek a kicsik, amíg a betörök el nem lopták a videoberendezést. Nem mintha a készülékért nem volna kár, de ez az óvoda anélkül is idilli. Nevelői, szobái, kertje bizonyosan irigységet ébreszt a városiakban. (PR) Örökmozgó gyerekeknek kell a tornaterem és a hatalmas udvar FOTÓ: Ö. I. Nyelvtudás, zeneismeret és sport Szerencsések azok a gyerekek, akik Szilvásváradon járhatnak iskolába. Ugyanis itt külön foglalkoznak a pedagógusok a tehetséges és a hátrányos helyzetű kisdiákokkal. Erre azért is mód nyílik, mert az intézményben kétszáztízen tanulnak, tíz csoportban. Kis Pap Zoltán iskolaigazgató elmondta, az idegenforgalom indokolttá tette, hogy az angol nyelv mellett a németet is oktassák harmadiktól. Az intézmény három helyszínen működik. Akkor kerülhetnének egy épületbe, ha elkészülne a tetőtér-beépítés, de erre még egy ideig várni kell. Nem így a nyelvi laborra, amit az elnyert pályázati pénzből alakítanak ki. Az iskolában a számítástechnikai ismeretek megszerzéséhez nyolc új számítógép áll a diákok rendelkezésére. Szeptembertől informatikát is tanulnak majd a hetedikesek. A nemrégiben átadott szépséges tornateremben Diák Sportegyesület is működik, kosárlabdázhatnak, focizhatnak, atletizálhatnak, teniszezhetnek a gyerekek. Az intézmény a vendéglátásra is berendezkedett, ötven fiatalt szállásolhatnak el egy időben, s ez fedezetet nyújt arra, hogy a szilvási gyerekek a Balaton mellett nyaralhassanak. Kiemelt feladatnak tartja az igazgató, hogy a diákok megismerjék a természetet és a zenét. Előbbiben a ménesgazdaság, utóbbiban a polgármesteri hivataltól kapott zongora segíti őket. Hála az iskolát támogató írisz Alapítványnak, már égetőkemencéjük is van. Az iskola a szlovákiai Szádalmással épített ki testvérkapcsolatot. Télen az almá- siak, nyáron a szilvásiak a vendéglátók. (PR) FOTÓ: ÖTVÖS IMRE
