Heves Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-09 / 84. szám

8. oldal 1998. április 9., csütörtök Kamarai Élet HEVES MEGYEI 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890,429-891 - Telefax: (36)429-890 ___ F igyelem, szabálytalanul tilos A megyei munkaügyi felügyelőségek rendszere­sen ellenőrzik a foglalkoztatás szabályosságát. Az eljárás során előforduló leggyakoribb prob­lémák az országos tapasztalatok alapján az aláb­biak: Munkaszerződés nélküli foglalkoztatás. A munkavállaló számára ez a legnagyobb sére­lem, amely általában csak utólag tudatosul. A munkáltató e szabálytalanság elkövetésével jo­gosulatlan előnyt szerez a többi munkáltatóval szemben. A munkavállaló az ilyen foglalkoztatás esetén keresőképtelen helyzetbe kerülve nem kap táppénzt és baleset esetén a kártérítéstől is elesik. Pihenőidő alatti munkára kötelezés. Gyakori szabálytalanság, hogy a Munka Tör­vénykönyve által előírt heti két pihenőnapot a munkáltató nem biztosítja a munkavállalók ré­szére. Amennyiben a munkavállalót pihenőnapon munkára kötelezik, úgy számára más pihenőna­pot kell biztosítani +50 százalék bérpótlékkal. Más pihenőnap biztosítása nélkül +100 százalék pótlék megfizetése kötelező. Műszakpótlék nem fizetése. Több műszakos munkarend esetén a délutános és éjszakai műszakban pótlék fizetése kötelező. Ez az elévülési időn belül visszamenőleg is meg­illeti a dolgozót.-külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása, aki külföldit munkavállalási engedély nélkül fog­lalkoztat bírságra számíthat. Az ellenőrzést végző felügyelők a szabályta­lanság megszüntetésének elrendelése mellett szabálysértési eljárást is lefolytathatnak és mun­kaügyi bírság kiszabását javasolhatják. Enyhítik a vállalkozók tb-terheit? Néhány héten belül megtárgyalja a kormány a következő évek nagy fejlesztési programjait, amelyek figyelembe veszik az Európai Uniós tagságunkból adódó követelményeket is - hang­zott el a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének fóru­mán, ahol a szervezet 2002-ig szóló gazdaságpolitikai elképze­léseit vitatták meg. Változások a szakképzésben Ismét felhívjuk tagjaink figyelmét a szakképzésben - a Nemzeti Alaptanterv bevezetése okozta - változásokra. Mint arról ko­rábban már beszámoltunk idén a 8. osztályt végzettek tovább folytatják tanulmányaikat a kilencedik, majd a tizedik osztályban. A két évfolyamon közismereti tárgyak oktatása mellett kevés óraszámban szakmai orientációt kapnak a tanulók. A tizedik osztály után kerülhet sor az érettségi előképzettsé­get nem igénylő szakmák választására és a gyakorlati képzés megkezdésére. A változás röviden tehát azt jelenti, hogy a vál­lalkozások idén szeptemberben nem tudnak 14 éves fiatalokat a gyakorlati képzésbe felvenni. A vállalkozók figyelmébe! A fórumon Horn Gyula minisz­terelnök közölte, hogy a kor­mány lehetőséget lát a munkál­tatókat érintő társadalombizto­sítási terhek 1-1,5 százalékos csökkentésére. A kormányfő szerint minden esély megvan arra, hogy 1998 végéig befejeződjön Magyaror­szág és az Európa Unió közötti tárgyalás első szakasza, és 2000-ig a megbeszélések véget érjenek. Ezt követően Magyar­ország igényelni fogja, hogy hozzájuthasson az unió fejlesz­tési pénzforrásaihoz. Ennek az lesz a feltétele, hogy hazánk konkrét fejlesztési programok­kal rendelkezzen. Hóm fölvetette a gyáriparo­soknak, hogy - a külföldi cé­gekhez hasonlóan - hozzanak létre befektetői tanácsot. így a kormány a nagyobb fejlesztési döntések meghozatala előtt szakmai konzultációkat foly­tathatna velük. Gazdasági csúcsminiszté­rium létrehozását Hóm Gyula nem tartotta szükségesnek és indokoltnak. Bejelentette vi­szont, hogy megkezdődött egy stratégiai tervezéssel foglal­kozó munkacsoport szervezése. Fazakas Szabolcs ipari mi­niszter egyetértett a gyáriparo­sok programjában szereplő ti­zenkét nagy beruházás szüksé­gességével. Bejelentette: a Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal hamarosan meg­állapodást köt a minisztérium, hogy minél több hazai kis- és középvállalkozó csatlakozhas­son a kormány beszállítói cél­programjához. Üzleti ajánlatok 813 2541 Papírból készült tasakok gyártóit keresi né­met cég *** 813 2543 Német cég mű­anyag modellgyártókkal ke­resi a kapcsolatot *** 813 2547 Német cég nagy sorozatban 600 mm magas, 100 mm átmérőjű árukínáló állványt gyártatna Magyar- országon. 813 2550 Német cég olyan fémfelület-kezeléssel fog­lalkozó magyar vállalatot keres, amely vállalná kismé­retű acél alkatrészek felü­letkezelését. *** 813 2560 Német cég kap­csolatot keres, útburkolókö- vek, frissbeton, üreges fala­zóelemek és betonlépcsők gyártása területén tevé­kenykedő cégekkel. *** 813 2577 Heves megyében 1200 négyzetméteres üzem­csarnok, kiegészítő létesít­ményekkel eladó, kiadó, vagy közös hasznosításban üzemeltethető. A legfrissebb ajánlatok a faxinformációs rendszeren elérhetők a 414-414-es tele­fonszámon, sőt az Interne­ten is. További információt kedden és csütörtökön 14—16-ig: a Heves Megyei Vállalkozói Központban ad­nak Egerben, a Dobó tér 6/A alatt. Telefon: 06-36-410- 724. Fax: 06-36-413-265. A Kereskedelmi Szolgálat lon­doni és milánói irodáinak veze­tői: Háromi Jenő és Spányik Pé­ter április 23-án délután Egerbe látogatnak s 14.30 órai kezdet­tel a Liget Kaszinóban tájékoz ­A Hagyományért Alapítvány kuratóriumának elnöke szere­tettel meghívja Önt a VIII. Ma­kói Nemzetközi Hagymafeszti­vál szeptember 11-13-i ren­dezvényeire. A mezőgazdasági és élelmi­tatot tartanak a Heves megyei vállalkozóknak a relációikkal kapcsolatos kereskedelemfej­lesztési és befektetési kérdések­ről. A tájékoztatót konzultáció követi. szer-feldolgozóipari szakvásár­ról információt ad a Polgármes­teri Hivatal Marketing és PR Csoportja (6900 Makó, Szé­chenyi tér 22.), telefon: 62/213-255, fax: 62/211­203. Nyelvtanfolyam Német nyelvtanfolyamot szervezünk tagjaink számára kamarai támogatással. A tanfolyam alapfokú szakmai társalgásra készít fel 60 órá­ban. Legalább 10 fő jelentkezése esetén a tanfolyam költsége fejenként 12000 forint. Jelentkezni a Heves Megyei Kézműves Kamaránál Egerben, a Hadnagy u. 6. szám alatt lehet személyesen, valamint a 36/429-891-es telefonszámon, naponta 8—16 óra között. Makói hagymafesztivál Négy éve élvezi a gazdák bizalmát Hevesről indult, de életének eddigi nagyobb része a Mátraalji borvidékhez kapcsolódott. Luzsi István, Adács, Atkár, Gyöngyöshalász és Vámosgyörk gazdajegyzője szívesen választotta ezt a tájat. Gyöngyösön érettsé­gizett a hajdani mezőgazdasági technikumban, majd a mát­raalji város főiskolai karán szerzett szőlész-borász diplo­mát.- Dolgoztam a nagyrédei Szölöskert és a gyöngyösi Mátra Kincse Szövetkezetben - meséli -, ahol nagyüzemi gyakorlatra tettem szert. Köz­ben tovább tanultam és a hetvenes évek közepén a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen növényvédelmi üzemmérnöki oklevelet kap­tam.- Hogyan lett gazda­jegyző?-Pályázat útján 1994 már­ciusától. Azóta látom el ezt a feladatot. Örülök, hogy a gazdák bizalmát sikerült ki­vívnom. Szívesen felkeres­nek, hogy segítsek a pályáza­tok kitöltésében, amellyel ál­lami támogatáshoz juthatnak, de más szakmai dolgokkal is jönnek hozzám. Tavaly pél­dául nagy munkát jelentett, hogy a négy faluban 1600 ős­termelői igazolványt adtam ki. Idén ez további kétszázzal bővült. Most itt a gyomirtás időszaka, a legtöbben ehhez kémek segítséget, főleg Gyöngyöshalászon, ahol 130 hektár szőlő van a gazdák tu­lajdonában. A művelés integ­rálását én tartom kézben. Egyébként a helyi hegyközség hegybírója is vagyok.- Mennyire növekedett a szőlőtelepítési kedv ebben a térségben?-Elsősorban Halászon ta­pasztalom, ahol nyolc gazda telepít az idén 4-5 hektár sző­lőt. Ez nem tűnik soknak, de mégis meg kell becsülni, mert nagyon költséges folyamat. Azután Atkáron gyümölcsöt: cseresznyét és meggyet tele­pítettek tavaly mintegy nyolc hektáron, állami támogatás­sal. Örülök, hogy ezekben közreműködhettem. Az el­múlt években a négy települé­sen már a nagyobb gazdák is megjelentek, akik 60-120 hektáron tevékenykednek. Atkáron olyan családi vállal­kozás is működik, amely 130 hektár földterület művelésére terjed ki. Ott - a hagyomá­nyoknak megfelelően - búzát, repcét, napraforgót, cukorré­pát termelnek.-Milyen további elképze­lései vannak?- Szeretnék gazdajegyző maradni a jövőben is. Ha kell pályázok is érte, mert azt hi­szem az elmúlt négyévi mun­kám nem volt eredménytelen. Az itt dolgozó gazdákat jó lenne megnyerni, hogy érté­kesítő, vagy a gépek közös működtetését végző szolgál­tató szövetkezeteket alakítsa­nak. Ez azért lenne fontos, mert az Európai Unióban - ahová tartunk -, az integrált egységeket támogatják. (mentusz) 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Csökkenő agrártermelői árak Többet adtak a kukoricáért A mezőgazdasági termelői árak színvonala idén februárban az előző hónaphoz képest összessé­gében 0,7 százalékkal csökkent, amelynek mértéke a növényi ter­mékeknél 0,4, az élő állatoknál és állati termékeknél 1,1 százalék volt a Központi Statisztikai Hiva­tal tájékoztatója szerint. Az előző év februárjához képest átlagosan 10,5 százalékkal nőttek az árak, a növényi termékeké 2, az élő álla­toké és állati termékeké 23,1 szá­zalékkal. ' A gabonafélék együttes ár­szintje februárban 1,9 százalékkal volt alacsonyabb a januárinál, az előző év februárjához képest 29,3 százalékkal volt kevesebb. Idén januárhoz képest a búza ára átla­gosan 4, a sörárpáé 7,9 százalék­kal mérséklődött, a nyersrizsé a felére csökkent. A takarmányárpa és a kukorica termelői ára ugyan­akkor 4,2, illetve 2,9 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. A vetőmagvak ára átlagosan 1,1 százalékkal lett kevesebb egy hó­nap alatt, a gyümölcsöké 7,6 szá­zalékkal, utóbbiaké viszont egy év alatt átlagosan 5,4 százalékkal emelkedett. A zöldségfélék ára ta­valyfebruárhoz képest 45,6, janu­árhoz képest 3,2 százalékkal nőtt. Tovább emelkedett, egy hónap alatt 16,3 százalékkal az élelme­zési burgonya árszintje, ami egy év alatt 2,7-szeresére nőtt. A jelen­tős emelkedést az is okozta, hogy a burgonya átlagára a túlkínálat miatt 1997-ben az újkrumpli meg­jelenéséig rendkívül alacsony volt. Januártól csaknem másfél- szeresére, egy év alatt 2,2-szere- sére nőtt a dohány átlagára is. Ez év januárjához képest a vá- gójuh kivételével - amelynek ára éves szinten is 3,3 százalékkal csökkent - az élő állatok árszín­vonala növekedett, a legnagyobb mértékben a vágómarháé, 7,2 szá­zalékkal. A vágóállatok közül egy év alatt a vágósertésnél volt a leg­nagyobb, 41 százalékos árszint­növekedés. Az étkezési tyúktojás átlagára viszont egy év alatt 1,8, januárhoz képest pedig jelentősen, 17 százalékkal csökkent. Tavaly februárhoz képest 26,8 százalék­kal emelkedett a tehéntej árszín­vonala, a méz felvásárlási és piaci átlagára pedig változatlanul jóval magasabb a tavaly februárinál. Felével nőttek a kedvezményes agrárhitelek Az elmúlt év végén - nem szá­molva az éven túli forgóesz­közhiteleket és a tagi kölcsönö­ket - összesen 115,7 milliárd forintot tettek ki a kereske­delmi bankok által nyújtott, ál­lami részről támogatott mező- gazdasági hitelek. Ezek az 1997-ben a mezőgazdaságba áramlott kölcsönöknek több mint kétharmadát teszik ki és 37,9 milliárddal haladják meg az egy évvel korábbi 77,8 milli­árd forintos mennyiséget. A 115,7 milliárd forint hitel leg­nagyobb részét a tárgyévi termé­nyek betakarítására folyósított, valamint a mezőgazdasági gépek vásárlására, illetve az állattar­tásra és a termeléshez nyújtott hi­telek tették ki. Ezek értéke meg­haladta a 78,43 milliárd forintot, ami a teljes év végi kintlévőség 67.8 százaléka. Ezeken belül a bankok állami garanciavállalás mellett 3,2 milliárd forintot he­lyeztek ki, illetve 3,1 milliárd fo­rintnak megfelelő volt a deviza­hitel. Az agrár-devizahitelek je­lentették a múlt év végén a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank Rt. legnagyobb kintlevőségét. A legtöbb kedvezményes ag­rárhitelt a Kereskedelmi és Hi­telbank Rt., az MKB Rt. és az Országos Takarékpénztár és Ke­reskedelmi Bank Rt. adta. Az ál­lami támogatással nyújtott agrár­hiteleik az év végén összesen 43.9 milliárd forintot tettek ki. A kedvezményes hitelek között 1997 végére az előző év hasonló időszakához képest jelentősen ­10,9 milliárdról 23,7 milliárd fo­rintra - emelkedett a kamattá­mogatást élvező, termeléshez nyújtott hitelek állománya, nem utolsósorban a szaktárca 50 szá­zalékos támogatást élvező tőke­pótló hitelkonstrukciója miatt. Az állattartásra kihelyezett hite­lállomány ugyanezen idő alatt 19,2 milliárdról 24,4 milliárd fo­rintra nőtt. A hagyományosan nagy rész­arányú, termeléshez, illetve állat­tartásra folyósított kint lévő hitel augusztusban „tetőzött”. Az előbbi állománya akkor 29,4 mil­liárd, az utóbbié 26,5 milliárd fo­rint volt. A múlt évben az összes kint lévő támogatott kölcsön szin­tén augusztusban volt a legtöbb. Együttesen 134,8 milliárd forintot tett ki. Az infláció több mint háromszorosával Drágult a cukorrépa Akár csúsztatással is lehetne vádolni a cukorrépa-termelőket amiatt, hogy az idei felvásárlási árakat a tavalyi inflációval hoz­zák összefüggésbe, mondván, hogy még annyira sem nőttek, mint az. A tavalyi árakat össze­hasonlítva kiderül, hogy átlago­san 17,5 százalékkal nőtt a ré­paár, januárhoz képest viszont lényegesen gyorsabban emel­kedtek - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Az 1996-os idényben átlago­san 5,7 forintot adtak a feldol­gozók egy kiló répáért, tavaly januárban viszont már csak 4,1 forintot. A tavaly decemberi 6,7 forintos árral összehasonlítva tehát tavaly átlagosan 17,5, ja­nuárhoz képest viszont az árnö­vekedés 63,4 százalékos volt. S mivel a cukorrépa árindexe ta­valy februárban - a januári, il­letve az előző évi decemberi árakat változatlannak véve - 102,7, míg az idei év második hónapjában 168,6 százalék volt, a cukorrépa termelői ára eyy év alatt 64,2 százalékkal emelke­dett. Ez azért is érdekes, mert a termelői árat a piaci árból és a felvásárlási árból alakítják a sta­tisztikusok - s a cukorrépánál piaci árról nem beszélhetünk. A tavalyi infláció pedig 18,3 szá­zalékos volt. Meghosszabbítva...! A magyar mezőgazdasági fel­dolgozott termékek egy ré­szére vonatkozó kereskedelmi intézkedéseket meghosszabbí­tották az Európai Unió agrár­miniszterei. A tejtermékekre ,■ kukoricára és más feldolgo­zott árufélékre vonatkozó in­tézkedések így az idei év utolsó napjáig maradnak ér­vényben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents