Heves Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-30 / 101. szám

6. oldal Mozaik 1998. április 30., csütörtök Lepényevés, zsákban futás, labdarúgás, kukoricakapálás, május 1-jei vállalások Papírtankkal az imperializmus ellen Ótven év nem olyan nagy idő: egy fél emberöltő. Visszatekin­tettünk hát, miként ünnepelték május 1-jét 1950-ben. A Heves megyei Népújság korabeli, ün­nepi számát tallózva el-elmoso- lyodik vagy elkomorul az em­ber. Bárhogy is érintenek ben­nünket ezek a híradások, egy bizonyos: ma már ez is csak tör­ténelem. Ünnepel a fain A rossz emlékű Horthy-rezsim alatt csendőrök ügyeltek a falu nyugalmára május elsején, ne­hogy a rendbontó falusi prole­tárok megzavarják tüntetésük­kel a kulákok, a falu előkelősé­geinek csendes tunyaságát. Ma azonban más a helyzet! Ünne­pel a falu! A termelékenység emelésével erőteljes választ ad a dolgozó paraszt az imperialis­ták provokációjára. Kál község dolgozó paraszt­sága például vállalta, hogy má­jus elsejére befejezi a tavaszi kapások gyomirtását, a kukori­cát és a burgonyát megfogasol- ják. A gépállomás traktorai feldí­szített kocsikkal vonulnak fel a falu utcáin. Az első kocsi a há­ború borzalmait mutatja be szemléltetően, üszkös geren­dákkal, romokkal és mankók­kal. A következő kocsi a há­roméves terv eredményeit mu­tatja be, végül pedig a béke ko­csija következik, amelyen az EPOSZ-fiatalok vigadnak, bor, fehér kenyér és saját zenekaruk hangjai mellett. Délután a réten gyülekezik a falu, ahol laci­konyhák lesznek felállítva, és az érdekes majális keretében lepényevés, zsákban futás, lab­darúgás teszi feledhetetlenné ezt a napot. A honi gépállomás dolgozói május elsejére vállalásokat tet­tek. így például Vaspil László traktorista 20 holdat szervezett be talajmunkára, és ennek megművelését vállalta Rigó Jánossal együtt, aki 46 holdra kötött gépi szerződést. A dormándi parasztok vállal­ták, hogy a jobb terméshozam érdekében a tengerit négyszer megkapálják, az őszi és tavaszi vetésekben a gyomirtást befe­jezik. Nemzetközi hírek Románia. A Vajdahunyad Ko­hászati Kombinát dolgozói má­jus 1-jére új kötelezettségeket vállaltak, melyek között legje­lentősebb a seiejt 20 százalékos csökkentése és az acélöntvé­nyek minőségének javítása. Kína. A kínai sajtó jelentései szerint a felszabadult Kína ter­mészettudósai határozatot hoz­tak nyilvánosságra, melyben támogatják a Béke Hívei Vi­lágkongresszus Állandó Bizott­ságának az atomerő betiltására hozott határozatát. Német Demokratikus Köz­társaság. 56 ezer müncheni nő írta alá a csehszlovák demokra­tikus nőszövetséghez intézett békeüzenetét. Ebben megfo­gadják, hogy minden erejükkel küzdenek az amerikai imperia­lizmus ellen, amely Nyugat- Németországot a haladó népek elleni háború felvonulási terüle­tévé akarja tenni. Albánia. A tiranai szövőgyár dolgozói lelkes munkaverse­nyükkel az első évnegyed terv- előirányzatait 23 nappal a ha­táridő előtt teljesítették. Május 1-jére a dolgozók terven kívül 2000 önkéntes munkaórát vé­geztek. Dohánygyáriak felvonulása Az Egri Dohánygyár dolgozói ötletesebbnél ötletesebb deko­rációkkal és külsőségekkel ké­szülnek május elsejére. Az ün­nepi felvonuláson a gyár részé­ről két autó is részt vesz. Az egyik kocsin dohánybálák lesz­nek és kész szivarkagyártmá- nyok, a másik kocsin pedig négy dohánygyári dolgozó a szivargyártást mutatja be. A legérdekesebb azonban az, hogy a gyár felvonuló részlege előtt egy szemléltető pantomim halad. Elöl megy egy amerikai katona, hóna alatt atombombá­val. Egyik kezében pén­zeszacskó, a másikban lánc, amin a marsallizált országok nevei lesznek feltüntetve. Utána egy favázból és papírból készült tank halad, melyet Cse- pel-motor hajt. Szabotáló kólák * Tiszanána Népfront Bizott­sága leleplezett egy kulákot, S. K.-t, akinek 132 hold földje van, és a felszabadulás óta csak 102 holdat vallott be. Ezáltal éveken keresztül szabotálta a beszolgáltatást, 30 hold terület­ről semminemű gabonát nem adott be. A szabotáló kulák el­len eljárás indult. * A Pusztaszikszói Állami Gazdaság növénytermesztési brigádja vállalta május 1-jei felajánlása keretében, hogy normáját rendszeresén 150 szá­zalékra teljesíti. Ez idáig már 190 százalékot értek el. Fejlő­dik a gazdaság tehenészete is, jelenleg 250 tehén van az istál­lókban, nagy részük ellés előtt áll, és majdnem mindennap borjú születik. * Heves megyében a felszaba­dulás óta 24 község, 6 állami gazdaság, 5 gépállomás és 1 tszcs kapott villanyt. Közvilágí­tásra, öntözésre, mezőgazda- sági gépek meghajtására hasz­nálják. * Nem lesz nyári időszámítás. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium közli, hogy a kormány rendelete alapján ez évben nem vezetik be a nyári időszámítást. Ennek folytán az összes közlekedési vonatoknál változatlan marad a jelenlegi menetrend. Zsákban futás, póznamászás Eger dolgozói is lázasan ké­szülnek május 1-je megünnep­lésére. Az ünnepi műsor reggel fél nyolckor zenés ébresztővel kezdődik. Fél kilenckor a város társadalma felvonul a sportpá­lyára, a délelőtti ünnepségek színhelyére. Délután 3 órakor Eger város bajnokságáért küz­denek meg a dolgozók az atlé­tikai számok keretében, majd sport- és tomabemutatók lesz­nek. A Népkertben négy órakor kezdődik a népünnepély. Zsák­ban futás, póznamászás tarkítja majd az egész délutánt betöltő műsort. Az egész parkban sát­rak lesznek felállítva, ahol ételt, italt kaphat a szórakozni vágyó dolgozó. Este fél nyolckor a Kossuth téren kultúrműsor lesz, utána táncmulatság. Éberség az oktatásban Jelentős, az egész pedagógus- társadalomra kiható kezdemé­nyezés indult el megyénkben. A munkásosztály példáját kö­vetve pedagógusaink megkezd­ték munkamódszer-átadó érte­kezleteiket. Gyöngyösön egy oroszóra tanítója például bemu­tatta, hogyan lehet egy nyelvi órán a marxi-lenini ideológiát ötletesen beépíteni a tanításba. A fizikaórán világosan lát­hatták, hogyan kell a dialekti­kus materializmusnak megfele­lően egy természettanórát az ál­talános iskolában leadni. Ezen az órán nemcsak új fizikai is­mereteket szereztek a tanulók, hanem megvilágosodott a gyermekek előtt az is, hogy egy-egy természeti jelenségből hogyan alakulhat ki babonás fé­lelem. A bírálatban rámutattak a kartársak arra, hogy minden természetismereti órán különös éberséggel ügyeljünk arra, hogy a dialektikus materializ­must kidomborítsuk. Tapsvihar és hurrázás Összevont pártnapot tartott Pár­tunk az elmúlt hét csütörtökjén Egerben, melyen közel tízezer ember vett részt. Az előadó, Varga Jenő elvtárs, a Rákosi Művek vezérigazgatója vázolta az aktuális kül- és belpolitikai helyzetet, megemlékezett ed­digi eredményeinkről, a béke­tábor hatalmas növekedéséről, az imperialisták háborús pro­vokációiról és a béke melletti helytállás kérdéséről. Beszédét számtalanszor sza­kította félbe az orkánként fel­törő tapsvihar, zászlólengetés és hurrázás. Lelkesen tüntettek Eger dolgozói a nagy Szovjet­unió, Sztálin, Rákosi elvtárs és az MDP mellett. Leleplezett agitátorok Pártszervezeteink megyeszerte mélyrehatóan megtárgyalták Rákosi elvtárs február 10-i be­szédét, a Központi Vezetőség határozatát. Tapasztalható, hogy éberebb lett tagságunk a határozat óta, s bátrabban mer bírálatot mondani. Füzesabonyban a vasúti üzemi pártszervezetnél például leleplezték S. J.-t, aki az 500-as mozgalom ellen agitált, és tá­madta a politikai tisztet. Kiskö­rén leleplezték az elvtársak azt a tanítót, aki szorosan együtt dolgozik a klérussal, és lerontja a bizonyítványát azoknak, akik nem járnak templomba, majd az úttörőcsapatból is kiteszik őket. Szomorú, hogy Hevesara­nyoson sem népnevelő, sem bi­zalmi értekezletet nem tartottak a taggyűlés előtt, Váraszón pe­dig a tagság felének vissza kel­lett mennie a tagsági könyvért. Tófaluban B. Gy. tartalékos zászlós a jelölést igyekezett megzavarni. Azt javasolta, hogy két jelölőbizottság legyen. Elvtársaink nem leplezték le elég határozottan a veszélyes ellenséget. Zagyvaszántón úgy akarta ellensúlyozni a klérus a taggyűlést, hogy litániát szer­vezett pontosan ugyanarra az időre. Az éberség még mindig nem vált mindenhol eléggé vérévé a tagságnak. A fenti hibáktól el­tekintve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt taggyűléseken jól ér­vényesült a demokrácia, arra kell hát törekednünk, hogy ez a szellem még jobban elmélyül­jön. A kritika és önkritika he­lyes értelmezése elősegíti a szocialista munkaverseny szé­lesedését, a békéért való harc fokozását, erősei a proletariátus diktatúráját. A korabeli újságban tallózott: Barta Katalin A POLGÁROK TÖBBSÉGE SZERINT amit az SZDSZ ígér, a mm m ** w m * *mrn - # ninCfO cs tncwf vniosirfin«o< Magyarország jelenlegi helyzetében melyiket tartja inkább megvalósíthatónak és hihetőnek a két ígéret közül?* Fidesz: Egyszeri nagyarányú adócsökkentés mellett felére m§/ csökkentjük a tb-jórulékof is. SZDSZ: Folyamatosan és fokozatosan csökkentjük az adókat a 7Q/ és a tb-járulékot. in Fidesz: Megkétszerezzük ni egészségügyi dolgozók béréi 23% 67% SZDSZ: Az egészségügyben az infláció fölött fognak emelkedni abérek. Fidesz: A következő négy évben elérjük a Mos 7 százalékos <p jyo/ gazdasági nö vekedési f # /# SZDSZ: A következő négy évben évi 4-5 százalékos tartós 73% gazdasági növekedést érünk el. Fidesz: Magyarországnak más irányba kell elindulnia. SZDSZ: Magyarország alapvetően jó irányba tart. 27% 60% iiriWlncT SZDSZ *a válaszadók megoszlása százalékban (TeíeDired, 1998 áprilisi Ha Ön is így gondolja, szavazzon az SZDSZ-re és az SZDSZ jelöltjére! SUHA PÉTER: Nem mondhatom el M ért van itt ilyen sötét? Mért horkolnak azok ott a nagy ágyban? Talán nem tudják, hogy itt az ideje a táplálásomnak? Meg aztán - kicsit kényelmetlen erről beszélni, de - itt a pelenkában is vannak bizonyos nem oda való dolgok... Hát ez nem igaz. Hiába szólongatom őket, csak alszanak. Nincs mit tennem: nagy levegő, aztán gyerünk, kiabálni, ami a torkomon kifér. Hű, de éles hangom van. Csitt csak, mintha mozdulnának... Mégsem. Újra nagy levegő. Végre. Felgyulladt a kis lámpa, jön már anya. Persze, apám csak alszik tovább, rám se hederít. Mindegy, itt a kaja. Most már sokkal jobb. Tele a pocakom, tiszta a fenekem. Akár alhatnék is. De olyan jó itt anyá­val. Olyan hangulatos így a hajnal. Na nem bá­nom, szundíthatsz még egy kicsit, betehetsz a kiságyba. Hoppá, de nagyot aludtam. Már vilá­gosodik. Hohó, éhes vagyok. Hahó! Haaahhóóó! Na azért... Nicsak, felkelt apa is.- Sziasztok - morogja -, látom, együtt a szim­biózis. Hogy ez miket mond? Furcsák ezek a felnőt­tek. Főleg a szüleim furcsák. Igaz, másokat még nem nagyon volt időm megfigyelni. De az őseim, azok csuda pókok. Apám például mindig ilyen különöseket beszél. Persze csak akkor, ha itthon van. Mert sokszor hiába keresem, sehol se látom. Szerintem elbújik. Aztán előkerül, puszit nyom a homlokomra, vigyorog, mint a töklámpa, hát te mért sírsz, kérdi, aztán csak beszél tovább. Ha nevetek, az után érdeklődik, mitől van jókedvem. Erre se várja meg a választ. Ráadásul teljesen hü­lyének néz, bugyuta ábrázattal ismételget min­dent, akad, amit már legalább ezerszer hallottam. Hogy mennyi az az ezer, azt nem tudom, de biz­tos jó sok. Mindegy, apa csak egy van, de van ba­jom vele rendesen. Ráadásul nemcsak engem kérdezget ám! Akárhányszor élőkéiül a bujdoklásból - azt mondja, dolgozik, de hogy az mi lehet, azt nem tudom -, mindig anyát faggatja: volt-e kaki, ren­desen evett-e a törpe - ez én vagyok, na megállj! -, mikor, mennyit aludt, levegőzött-e, mikor für­detünk? Mindig ezzel fejezi be. Utána leül, és a szájába rak mindenféléket. Olyan, mintha enne, de furcsán mozog a szája, egyáltalán nem úgy, mintha rendesen szopna. De biztos jó neki, mert utána - néha szoktam ám hallani - ugyanúgy bü- fizik, mint én. Na, amikor ezzel megvan, akkor mindig elvesz anyától, aki - szegény - elpakol az asztalról, megfürdeti azokat a fehéreket, amikről apa a szá­jába rakta azokat az izéket. Közben engem apa elkezd vetkőztetni. Na, az aztán a csuda. Hajlítsd be, add ide, engedd már, ilyen parancsokat osz­togat. Persze, úgy csinál, mintha kedveskedne, de ha ellenkezek vele egy kicsit, akkor látom, hogy nehezen türtőzteti magát. Vigyorog, de közben olyan ráncok vannak a homlokán, hogy csak na. Ha végre megszabadít a ruhától, akkor takargat, meg mindenféléket beszél. Ó, a felét sem értem, de biztos nem akar bántani. Igaz, néha egészen félelmetes, amikor teljesen közel hajol az arcom­hoz, és a szájával cuppogtat. Sokszor egészen hozzáér az orromhoz. Olyankor megsajnálom őt, mert egyáltalán nem tej szagú a szája. Szerintem azoktól van, amiket belerak. Alighanem azok a félig megrágott valamik butítanak is. Apám ugyanis olyan egyszerű dolgokat nem ért meg, mint például hogy „éhes vagyok”, „szomjas vagyok”, „melegem van”, „vegyél fel”, „álmos vagyok”, „megint bepisiltem”, „félek”. Hiába mondom neki ezeket, sose azt csinálja, amit kéne. Na jó, néha eltalálja, de szerintem csak vélet­lenül. Lehet, hogy már mondtam, de teljesen hülyé­nek néz. Ez a fürdetésnél jön elő leginkább. Hová megyünk most, kérdezgeti mindig, amikor csu­paszon vergődöm, és különben is éhes vagyok. Helyettem válaszol, mintha én nem tudnám: abba a jó langyosba tesz. Óh, az tisztára olyan, mint anya hasában volt. Csak az a baj, hogy mindig túl sokáig pöszmötöl rajtam. Itt suvickol, ott pocsol, aztán csodálkozik, hogy megunom. Mintha nem tudná, hogy éhes vagyok. Mert én mindig éhes vagyok. Apa azt mondja, az a jó, szerintem egyáltalán semmi élvezet nincs abban, ha az ember - akármilyen picike - úgy érzi: nincs tele a pocakja. Persze, a vége mindig az, hogy odaad anyának - ekkor már az éjszakai ruhám van rajtam -, és végre szívhatom azt az édes tejet. Nagyon szere­tem, meg azt is, hogy utána elszundíthatok anya ölében. A zt viszont már utálom, hogy amikor felébre­dek - ugyanis mardos az éhség -, mindig sö­tét van. Talán ha nagy leszek, megtudom majd, hogy miért van itt ilyen sötét? És miért horkolnak a nagyok a nagy ágyban...?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents