Heves Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-25 / 97. szám
idején árusítás az első és második emeleten. Kényelmesebben és nagyobb áruválasztékból vásárolhat. földszinten már uj bútorzatról árusítsunk. 1 998. április 25., szombat Hírlap Magazin 9. oldal Másodjára lett az ev diakujsagja a Líceumi Paletta Öröm csak a laza lélekre száll Beszélgetés Ködöböcz Gáborral, a lap főszerkesztőjével EGER -Olyan, a másságot és az eltérő véleményeket is tiszteletben tartó, az előítéleteket tudatosan nyesegető lap kívánunk lenni, amely hitelességével, sokszínűségével és frissességével is kivívhatja az elismerést - fogalmazták meg három évvel ezelőtt az Eszter- házy Károly Tanárképző Főiskola közéleti lapjának, a Líceumi Palettának szerkesztői. Úgy látszik, sikerült beváltani az ígéreteket. A lapot nemcsak az iskola diákjai, tanárai kedvelték meg és fogadják el, de immár másodjára a szakmai elismerést is kiérdemelték. A Diákújságírók Országos Egyesülete által meghirdetett Az Év Diákújságja 1998 elnevezésű médiapályázat felsőoktatási kategóriájában fődíjat nyert a Líceumi Paletta. Az ünnepélyes díjátadást ma tartják Gödöllőn az V. Ifjúsági Sajtófesztiválon. Ennek kapcsán beszélgettünk Ködöböcz Gáborral, az irodalom tanszék adjunktusával, a lap főszerkesztőjével.- Sokan kérdezték már tőlem, mi a siker titka - mondja a lap irányítója -, de azt hiszem, nincs semmiféle titok. Egyszerűen dolgozni kell, szorgalmasan és kitartóan. Ilyen szempontból szerencsés vagyok a kollégáimmal, akik jó szeműek a témaválasztásban, kiváló íráskészséggel rendelkeznek, bíznak bennem és hallgatnak rám, és ami a legfontosabb, sosem adnak ki félkész munkát a kezükből. Ezzel én is így vagyok, s próbálok példaként állni előttük. így lelkiismeretességet, igényességet, pontosságot tanulunk egymástól. A kezdetektől igyekszünk megfelelni a magunk által szabott elvárásoknak, szem előtt tartva azt is, hogy nem lehet minden irányba igazodni, mert akkor elveszíthetjük olvasóinkat. Elindultunk egy úton, amin megpróbálunk végigmenni egy bizonyos szemlélet jegyében.- Változott-e az elmúlt három évben a Paletta?-Természetesen sok minden átalakult, több diákunk már államvizsgázott és elment a főiskoláról, de olyanok is akadnak, akik ugyan már nem az iskola diákjai, de még mindig dolgoznak nekünk. Én azt hiszem, ennek a lapnak nagyon fontos szerepe van az iskolai tehetséggondozásban is. Annak, hogy valaki nálunk dolgozzon, csak egy kritériuma van: tisztességesen megírt publikációt adjon ki a keze közül. A téma szabadon választható, nem hiszek a túlszervezett dolgokban. Számomra fontosabb az életszerűség, a spontaneitás. Hiszek a „több szem többet lát” elvben, a csapatmunkában, az egymás iránti bizalomban. Nagy László is azt írja a Hegy ibeszédben: Müveid a csodát, ne magyarázd! Ennek szellemében lepjük meg olvasóinkat minden számunkban egy sokak által profinak tartott kvalitásos újsággal.- Hogyan születik meg egy- egy szám?-A diákok, több kollégám és jómagam írjuk a cikkeket. Mindig pénteken van a lapzárta, hiszen úgy gondolom, pénteken sosem mondunk csütörtököt. Ettől jobban is mennek a dolgok. Megpróbálok mindenhez könnyedén állni, hiszen görcsösen semmit nem lehet csinálni, s mint mondják, öröm csak a laza lélekre száll. Na persze, ez nem parttalan lazaságot jelent, hanem megfelelő fegyelmet is. Visszatérve a kérdésre, vannak állandó rovataink, rovatszerkesztőink. Mellékletünk a Komédia, ami a kommunikáció szakos hallgatók munkája, tavaly április óta része lapunknak. Színvonalas, komoly négy oldal ez, ami üde színfoltja is a palettának. Számottevő értéket képvisel a lapban, s azt hiszem, nagy szerepe volt a zsűri döntésében is. Új rovatunk a Barangolások a nagyvilágban, valamint a Médiafigyelő és a HBH-terasz. Ez utóbbira azért van szükség, hogy olvasóinknak segítsünk tájékozódni ebben az egyre bővülő médiavilágban.- A Líceumi Paletta előtt is voltak már próbálkozások iskolaújság készítésére, de mind csődöt mondott. A három év azt igazolja, a Paletta ütő- és életképes újság.- Remélem, ez így van, hiszen ezért dolgozunk. Én mégis azt vallom, hogy jó szívvel és lélekkel ezt csak addig lehet csinálni, amíg van az emberben kellő motiváció és energia. Ha már nincs meg bennem a lap szerkesztéséhez szükséges lendület, átadom a helyemet egy talpraesett és irányítani képes embernek. De ez még nem holnap lesz! Elek Eszter Szabó Iván a Néppárt esélyeiről és a gazdaságban rejlő lehetőségekről „Nem a kormány gyártja a GDP-t...” A közelmúltban Heves megyében járt Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke, aki - látogatása egyik állomásaként - felkereste lapunk szerkesztőségét is. Az ekkor készült interjúban többek között a Néppárt választási esélyeiről és az MDNP gazdasági elképzeléseiről is beszélt.-Elnök úr! A közvéleménykutatók rendre 1-2 százalékot jósolnak a Néppártnak, míg Önök 9-10 százalékra, illetve 20-25 parlamenti helyre számítanak. Létezik-e ,forgató- könyv” arra az esetre, ha az MDNP mégsem kerülne be a Tisztelt Házba a májusi választások után?- Meg kell jegyeznem: a legutolsó közvélemény-kutatások már 3 százalékot írnak. Ma már tény: 120 képviselőjelöltünk száll ringbe, akik közül nagyon sokan komoly esélyekkel bírnak. Arra számítunk, hogy a második fordulóra 30-50 emberünk „ lábon marad” . Másrészt, az úgynevezett „fordított szimpátia-index” szerint 2 százalékkal a Néppárt a legkevésbé elutasított erő. Ekképp joggal számíthatunk arra, hogy a második körben a jelöltjüket elvesztő szavazók minket tisztelnek meg a bizalmukkal. Elsősorban abban bízunk, hogy ezen nevek „behúzzák” a pártot. A kopogtatócédulák gyűjtése során szerzett tapasztalatunk ráadásul azt mutatja: az emberek nem igazán szeretnek nyíltan színt vallani hovatartozásukról, főleg akkor, ha ez valamilyen vélt hátrányt is jelent. Ezen körülmények mellett kaptunk 130 ezer ajánlószelvényt... ■A parlamenti küszöb átlépéséhez ennek mintegy kétszerese kell. Épp ezért egyelőre nem gondolkozunk azon, mi lesz, ha nem jutunk be a Parlamentbe.- A választásra készülő politikai erők kampányában központi helyet foglalnak el a gazdasági kérdések: a kormánypártok 4-5, a Fidesz 7 százalékos növekedést ígér. A Néppárt miben látja a felemelkedés lehetőségét?-Mi nem is azzal vitatkozunk, hogy a 7 százalékra szükség van-e, ám nem szabad elfeledkezni arról, hogy a nemzeti jövedelem majd’ 60 százaléka a külgazdaságban realizálódik. Azaz: a növekedés ütemét nehéz megjósolni, hiszen az szorosan összefügg az európai piac helyzetének alakulásával. Négy éve abból fakadt az ország egyensúlyzavara, hogy a német GDP 3,5 százalékkal elmaradt a tervezettől, ami nálunk 25 százalékos exportkiesést okozott... Ha különösebb események nem történnek, átlag 5 százalékos növekedésre lehet számítani. Lehet, hogy lesz olyan év, amikor ez 3 százalék lesz, és lehet olyan, amikor 8. A magyar kormánynak itt a legfőbb feladata az, hogy biztosítsa azt a mikroklímát, amely a benne lévő piaci lehetőséget nem rontja el. Egy kormány GDP-t nem tud gyártani, csak - miként 1996 mutatta - elrontani.- Heves köztudottan gyenge gazdasági mutatókkal bír. Önök milyen lehetőséget látnak az itt élők gondjainak enyhítésére?- Kétirányú mozgásra van szükség: minél hamarabb tisztázni kell, hogy az EU-s csatlakozás milyen hatással lesz a térségre. Ennek ismeretében ugyanis több programot is el lehet indítani, például a mezőgazdaságból kivonandó területek hasznosítását illetően. Másrészt a regionális területfejlesztés tekintetében komoly alapokhoz juthat ez a térség is. Igaz, itt komplett programokra van szükség, csak ezekhez lehet ugyanis pénzt szerezni. Hadd tegyem hozzá: Heves megye is közel fekszik a háborúvesztést követő, művileg kialakított határhoz, így elképzelhetetlennek tartom, hogy hosszabb távon ne a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokban találjuk meg a térség felemelkedésének kulcsát. A természetes vonzáskörzet ugyanis átnyúlik a határon. Ezeken túl az infrastrukturális fejlesztések is meghatározóak lesznek. Kühne Gábor A francia Niévre megye múzeumai A Chateau-Chinonban rendezett magyar népművészeti kiállítás idején - ha rövid időre is - volt alkalmunk megismerkedni egy francia megye múzeumaival, és megtekinthettük néhány kiállításukat. Niévre megye székhelye Never s, amely Burgundia nyugati felének legnagyobb városa, és a Loire folyó mentén épült. Nevers hercegei a középkorban a burgundiai hercegek vazallusai voltak. Egyikük, a Mantovából ideszármazott Louis de Gonzague a XVI. században olasz művészekkel alapozta meg a hercegség székhelyén a fajanszedények gyártását. Ez mindmáig a város egyik sajátos iparága. A Városi Múzeum az itteni fajanszművészet legteljesebb gyűjteménye. Jó áttekintést nyújt a XVII-XVIII. századi helyi népi keménycserép-gyár- tásról, de olasz, kínai és perzsa darabokat is bemutat. A mindennapi használati tárgyak, edények mellett az egyházi és világi jelenetek, figurák idézik a kerámiaművesség legértékesebb hagyományait. Az 1851- ben alapított Régészeti Múzeum a városfalhoz csatlakozó XIV. századi épületben a megye bronzkori, római és gall korszakát, valamint a középkorból származó emlékeit (szobrok, rajzok, iparművészeti alkotások) őrzi. Nevers-től északra található kedves kisváros La-Charité- sur-Loire. Itt megmaradt a Be- nedek-rendi apátság temploma a XI. századból. Egy tűzvészben megsemmisült ugyan a főhajó egy része, de a kereszthajó őrzi még eredeti formáját. Az apátság régészeti feltárásának anyagát a Városi Múzeumban láthatjuk. Emellett híres a művészeti gyűjteménye, ahol a szecesszió és az art- deco irányzat képviselőinek munkáit őrzik. Itt találhatók Rodin egyik tanítványának, Alfredo Pina-nak (1887-1966) a szobrai is. Cosne-sur-Loire városban a Cosne Múzeum egy ódon Agoston-rendi kolostorban működik, a Nobain folyó partján. Ez a Loire egyik mellékfolyója, és a múzeum egyik fontos kiállítása a folyami élettel kapcsolatos emlékeket mutatja be. A híd, a gát és a zsilipek, s a halászat és a vízi közlekedés biztosította a város fejlődését évszázadokon át. Ezt érzékeltetik a hajómodellek és egy eredeti folyami bárkában kialakított lakás bemutatásával. Az emeleti képző- művészeti kiállítás az időszak francia festészetéből Maurice de Vlaminek, Raoul Dufy és Maurice Utrillo műveit tárja a látogatók elé. A megye északi részén található Saint- Amand-en- Puisaye, ahol a Grés Múzeum a helyi agyagművesség emlékeit gyűjti és állítja ki. A XVI. századtól helyben bányászott agyagból magas hőfokon égetett mázazott kőedények nagyon erősek és teljesen vízál- lóak. Az étkezésre és tárolásra egyaránt használatos kőedényeket az egész Niévre megyébe szállították a helybeli mesterek. Az edényművesség mellett a XIX. században keramikusművészek érkeztek a városba, ahol Jean Cariessel vezetésével figurális alkotások, szoborkompozíciók készültek a homokkő anyagból. Clamecy-ben 1876-ban alapították a később Romain Ro- landról elnevezett Művészeti és Történeti Múzeumot. Régészeti gyűjteménye a római, a gall és a Meroving-korszak emlékeit őrzi. XVII-XIX. századi festészeti anyagában az itáliai, németalföldi és francia művészek munkái egyaránt megtalálhatók. Néprajzi kiállítása az Yonne folyón történő faúsztatás és hajózás emlékeit mutatja be, hiszen ezek a tevékenységek biztosították a város fejlődését. Külön gyűjtemény őrzi a Clamecy-ből származó Romain Roland munkáit, személyes tárgyait és életének dokumentumait. Varzy-ban volt alkalmunk megtekinteni a bővítés alatt álló Grasset Múzeumot. Egy tipikus XIX. századi gyűjtő, Auguste Grasset adományozta mintegy 3500 értékes műtárgyát a városnak, s ebből nyitották meg 1993-ban a felújított múzeum kiállításait. Ezek híven tükrözik egy „mindent gyűjtő” gazdag polgár kollekcióját: az óceániai, polinéziai szigetvilág kultikus tárgyaitól a nevers-i fajanszedényeken át a XVI-XIX. századi flamand és francia festményekig. A megye déli részén fekvő La Machine fejlődésének alapja a szénbányászat, a vas- és acélipar volt az ipari forradalom időszakától a bányák 1974. évi bezárásáig. Az itt található Bányászati Múzeum nemcsak a hagyományos eszközöket, a föld alatti életet, az egyéni bányásztragédiákat mutatja be, de a látogató bepillanthat a munkások házaiba, otthoni életmódjába is. Az egyik egykori támalejáró épületében pedig „Bányaképtár” idézi fel a bányászok mindennapi munkáját, a tradicionális termelési módszereket. Petercsák Tivadar „Csak a közönség szeretete menthet meg bennünket” (Folytatás az 1. oldalról) A karnagy tapasztalata az, hogy a legtöbb városban felismerték ennek fontosságát. Azt, hogy ilyen zenei testületek révén formálhatók kulturális centrumokká, s igyekeznek is megteremteni hozzá a feltételeket. — A koncertjeink teltházasak - folytatja -, s ez azt igazolja, a közönség szereti városa zenekarát, igényli, hogy létezzen, lehetőségei szerint biztosítsa a nívós muzsika élményét Eger és a megye zenerajongóinak. Ezért is lényeges számunkra tájékoztatni őket arról, mi a háttere annak, hogy az együttes működhessen. Nagyon jó lenne, ha a városvezetés szándéka is követné a közönségigényt. A szakember-művész úgy véli, túl kellene már lépni azon, hogy a zenekar csupán egy műkedvelő csoportosulás. A 35 év alatt megérett rá, hogy másképpen mérjék. S a különbség nagyságrendekben fejezhető csak ki. S hogy ez mit jelent?- Használja ki a város, a megye - szól a válasz -, hogy van ilyen zenekara! Kiszolgálhatná vele a fiatal és felnőtt közönséget, meghatározó szerepe lehetne az idegenforgalomban. A jövő csakis az lehet, hogy hivatásos zenekarrá váljon. Azaz státusokban lenne érdemes gondolkodni, ennek révén állami pénzekhez is hozzá lehet jutni. A támogatás felét állami pénzekből lehetne fedezni. A mai kétmillió forintos támogatás, amiben részesülünk évente, igen csekély. Elég, ha azt mondom: Székesfehérvárott, Szolnokon vagy Kecskeméten 10-20 millió forint jut a zené-' széknek. Elkülönített összegről kell, hogy szó legyen! Addig nem léphetünk ki a mai mederből, amíg nem lesz a ránk fordítható pénz különálló cikkely a helyi költségvetésben! Ez csupán döntés kérdése. Számokban kifejezve: egyetlen húr 10 ezer, egy húrkészlet 40 ezer forintba kerül. A jogos elvárásnak megfelelő minőségi koncerthez a muzsikusok folyamatos gyakorlása szükséges, naponta több óra. Ám ilyen körülmények között - másutt keresse a megélhetési lehetőségeket - mind kevesebben tudják ezt vállalni. Megalázó - panaszolja -, hogy szabályosan le kell „sírni” a vendégelőadók tiszteletdíját, mert nem telik többre.- Ezt így nem érdemes már nagyon sokáig csinálni! - fakad ki Szabó Sipos Máté. - Egymást jobban megbecsülve, együtt kellene lépni. Meg kellene érteniük azoknak, akiket illet, hogy mi nem magunkért zenélünk! Zárójelben említem: van zenekari tagunk, akinek az éves keresete tavaly nem érte el a 40 ezer forintot... Nem várjuk ölbe tett kézzel, hogy a város adjon mindent, de ennél többre, sokkal többre van szükség! Mi csak szeretnénk szolgálni azt a nemes ügyet, amit képviselünk. Úgy gondoljuk: a jelenlegi formában veszít a város. Mi azt szeretnénk, ha nyerne! (Szerkesztőségünk Szabó Sipos Mátéval együtt várja a zeneszerető egriek és Heves megyeiek véleményét e kérdésről. Lapunk szívesen helyt ad az álláspontoknak, ezzel is jelezve, mennyire fontosnak tartja, hogy a megyeszékhely zenekara a három és fél évtizedes hagyományaihoz méltóan folytathassa munkáját. - A szerk.)
