Heves Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-24 / 96. szám

6. oldal VILÁGTÜKÖR 1998. április 24., péntek Határbontás Triesztben Július 1-jétóí útlevél nélkül utazhatunk Olaszországba Magyar-olasz-szlovén kormányfői találkozót tartottak tegnap Triesztben. A három miniszterelnök az országaik között más­fél éve kezdett szorosabb együttműködés keretében most má­sodik alkalommal találkozott egymással. Megállapították, hogy a kezdeményezés életképes, követésre méltó. Horn Gyula magyar, Romano Prodi olasz és Janez Drnovsek szlovén kormányfő tárgyalá­sain a közös Európába igyekvő Magyarország és Szlovénia eu- roatlanti integrációjának segí­tése kiemelt figyelmet kapott. Ezzel a két állammal az elsők között kezdte meg az Európai Unió a konkrét csatlakozási tárgyalásokat, egy év múlva pedig hazánk - Csehországgal és Lengyelországgal együtt - minden valószínűség szerint felvételt nyer a NATO-ba. A tanácskozáson szóba ke­rült, hogy a három ország együttműködésének egyik leg­fontosabb célja az úgynevezett 5. számú kombinált közleke­dési folyosó létrehozása. Ez a közlekedési folyosó egy nagyszabású európai elgondo­lás része. Konkrétan azt a vas­úti, illetve autópályát jelenti, amely a tervek szerint Triesztet kötné össze Ljubljanán át Bu­dapesttel. Csatlakozna továbbá a Földközi-tenger európai part­vidékén végighaladó - egyelőre szintén csak a tervekben sze­replő - európai főútvonalhoz. A másik irányban pedig az ukrán fővárost, Kijevet kapcsolná az európai gazdasági térséghez. Hazánk - ha felveszik a NATO-ba - olyan tagállam lesz, amelynek nincs közvetlen határa más szövetséges ország­gal. A logikus földrajzi kapocs Szlovénia, amelynek NATO- felvételét Olaszország határo­zottan támogatja. A három ország együttmű­ködése - állapították meg a kormányfők - példát ad arra is, hogy a közös Európán belül a földrajzi határok lebontása konkrét politikai és gazdasági előnyökkel jár. Horn Gyula és Romano Prodi Triesztben megállapodott abban, hogy július 1-jétől a magyar állampolgárok útlevél nélkül, személyi igazolványuk felmutatásával utazhatnak Olaszországba. Netanjahu Auschwitzban fotó: feb/reuters Az Élők Menete A lengyelországi Oswiecimben a holocaust áldoza­taira emlékeztek a világ mintegy 40 országából ér­kezett zsidó fiatalok. A többezres menet az egykori auschwitzi haláltábortól a közeli birkenaui koncent­rációs táborig vezető úton haladt végig. Az Élők Menetében volt Benjamin Netanjahu izraeli kor­mányfő és Izrael állam több parlamenti képviselője, valamint Maciej Plazynski, a lengyel törvényhozás elnöke is. Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök Brzezinkában (Birkenauban) a fasizmus áldozatai­nak nemzetközi emlékművénél csatlakozott a záró- ünnepség résztvevőihez. A menet elindulása előtt az egybegyűltek megte­kintették az auschwitzi múzeumot, majd a „Halál Falánál” egyperces néma főhajtással adóztak a hit­leristák által legyilkolt foglyok emléke előtt. A volt auschwitzi tábor bejáratát lengyel és külföldi zász­lókkal díszítették fel, s az izraeli nemzeti lobogót vitték kezükben az Élők Menete Szervezet kék zub­bonyát viselő fiatalok. A szervezők az idén először a haláltáborokat túlélt, egykori lengyel foglyok na­gyobb csoportját is meghívták a menetben való részvételre. Az Élők Menetét 1988 óta tartják meg Oswiecimben a holocaust emléknapján. Görögök között A magyarországi görög ön- kormányzat irodájának és a gö­rög iskolának ad otthont az az új épület, amelyet Konsztanti- nosz Sztefanopulosz államfő és Göncz Árpád köztársasági el­nök jelenlétében Mihail metro- polita, magyarországi exarcha szentelt fel. Az athéni vendég ellátogatott a budapesti Városházára is, majd a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett magyar-görög üzleti fórumon kifejtette: a két ország gazda­sága nem konkurenciája, in­kább kiegészítője egymásnak. Theodorosz Pangalosz görög külügyminiszter a magyar kol­légájával, Kovács Lászlóval kö­zös munkareggelijén elmondta: valószínű, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat Magyarország az első között fejezheti be. A rend káros a kert egészségére Hans Wiesen, Schleswig-Hols­tein tartomány mezőgazdasági minisztere az idény elején azzal a meghökkentő kijelentéssel állt elő, hogy a túlzott rend ká­rosan befolyásolja a kertek ál­lapotát. A politikus hangsú­lyozta: nem tekinthető dudvá- nak minden olyan növény, ame­lyet nem emberi kéz ültetett. Éppen ezért a kerti utakról, te­raszokról, autóbehajtókról nem szükséges minden magától növő zöldet kigazolni. „A katonásan rendben tartott kert végtelenül unalmas. Vegy­szer helyett pedig hasznosabb a kapa; a természet megtisztítja önmagát” - fűzte hozzá Wiesen úr, akinek a neve (micsoda vé­letlen) magyarul Rétit jelent. Érthető tehát, ha a növények védelmére kelt. A televíziónézés pénzbe kerül A német ARD és ZDF közszol­gálati tévétársaságok hadat üzentek a feketetelevíziózás­nak: a jövőben elektronikus eszközöket is bevetnek az elő­fizetési díjat elbliccelők ellen. A központi díjbeszedő hamaro­san adatszolgáltatási kapcsola­tot alakít ki a lakásnyilvántartó hivatallal, így költözés esetén azonnal kiderül, ha valaki az új lakóhelyén nem jelenti be a té­vékészüléket. A szigorúságra azért van szükség, mert Németországban - a magyar helyzethez hason­lóan - a kereskedelmi televízi­ókkal szemben a közszolgálati műsorszolgáltatóknak alapve­tően az előfizetési díjakból kell gazdálkodniuk. gy. z. Hírek röviden Feljelentették Vladimír Meciart A szlovák parlamenti ellenzékhez tartozó De­mokrata Párt (DS) egyik tisztségviselője, Ján Hrubala jogász bűnvádi feljelentést tett Vladi­mír Meciar ellen. A szlovák kormányfő sze­rinte bűncselekményt követett el, amikor kije­lentette, hogy az autópályák építéséhez a pénz előreteremtésére államkötvényeket bocsátanak ki. s ezekhez az is hozzájut, aki nem akar adózni. Havel visszanyerte eszméletét Václav Havel cseh elnök visszanyerte eszméle­tét. A szombat óta ismét az innsbrucki egyetemi klinika intenzív osztályán lévő államfő még nem tud beszélni, mert továbbra is lélegeztető­gépen van, de már nem altatják. Áruló francia SFOR-tiszt A Boszniában állomásozó katonai erőknek ta­valy nyáron le kellett fújniuk a Radovan Kara­dzsics elfogására tervezett akciót. Washington tudomására jutott ugyanis, hogy az SFOR egyik francia tisztje titokban találkozott a háborús bűnökkel vádolt boszniai szerb vezetővel. Ma temetik el Karamanliszt Ma temetik a tegnapra virradó éjszaka 91 éves korában elhunyt Konsztantin Karamanlisz egy­kori görög államfőt. Újabb repedések Csernobilban Számos repedést fedeztek fel a csernobili atom­erőmű jelenleg karbantartás alatt álló, májusban újraindítandó 3. számú reaktorának csővezeték- rendszerében. A csernobili katasztrófa egyéb­ként most tizenkét esztendeje következett be. Szökésben a pedofil gyilkos Megszökött őreitől kihallgatásra menet az el­múlt évek leggyűlöltebb belga bűnözője, a gyermeklányok haláláért felelős Marc Dutroux, aki magával vitte őre fegyverét is. Magyarország jelenlegi helyzetében melyiket tartja inkább megvalósíthatónak és hihetőnek a két ígéret közül?* Fidesz: Egyszeri[ nagyarányú adócsökkentés mellett felére fVé/, csökkentjük a tb-járulékotis. * SZDSZ: Folyamatosan és fokozatosan csökkentjük az adókat a jyo/ és a tb-járulékot. *** Fidesz: Megkétszerezzük az egészségügyi dolgozók béréi 23% SZDSZ: Az egészségügyben az infláció fölött fognak emelkedni jr abérek. Of /O Fidesz: Á kővetkező négy évben elérjük a tartás 7 százalékos gazdasági növekedést. SZDSZ: A következő négy évben évi 4-5 százalékos tartós A Kővetkező négy evben évi 40 gazdasági növekedést érünk el. 17% 73% Fidesz: Magyarországnak más irányba kel elindulnia. SZDSZ: Magyarország alapvetően jó irányba tart. 27% 60% űttt'' SZDSZ *o válaszadók megoszlása százalékban ITeleDirect, 1998 április/ Ha Ön is így gondolja, szavazzon az SZDSZ-re és az SZDSZ jelöltjére! mmmmmmmmsímm Hírháttér Népszavazás - hiába Félő, hogy ez a népszavazás az égvilágon semmit nem old meg. így kommentálták már jócskán az eredmények hivatalos közzététele előtt is a tegnap megrendezett szerbiai referendum várható követ­kezményeit. A megfigyelők rámutattak Belgrád kardcsörtető maga­tartására: jugoszláv seregek vonultak föl az albán határon. Hiába kezdeményezett tehát Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő kü­lön népszavazást arról, szükséges-e külföldi közvetítők részvétele a koszovói kérdés rendezésében? A válasz várhatólag mit sem változ­tat a túlnyomóan albánok lakta tartomány krízisén. Két okból sem. Egyrészt az eredmény előre tudható volt: a Szer­biát napjainkban jellemző nemzeti túlfűtöttségben szinte hazaáru­lónak számít, aki a nemzetközi válságkezelést pártolná. Másrészt a hajthatatlan belgrádi magatartás aligha jelent valódi kiutat, s - előbb vagy utóbb - a szerb vezetés is be kell, hogy lássa: ha nem akar újabb, kiterjedt fegyveres konfliktust déli határainál, akkor kompromisszumot kell keresnie a kétmilliós Koszovó kilenctizedét kitevő albánsággal. A nagyhatalmak kiegyezésre, békés megoldásra ösztönöznék Mi- losevicset. A tartomány önállóvá válását ugyan nem támogatják - még Albánia sem -, hiszen a határmódosítás kiszámíthatatlan ha­tásaitól mindenki tart. ám Koszovó autonómiájának helyreállítása egyöntetű (és jogszerű) követelés. S ezen a külföldi közvetítést el­utasító szerbiai referendum sem változtathat. Szondy Gábor Bíráskodás Európában Nem megoldhatatlan a jogharmonizáció Minden országnak erőfeszíté­seket kell tennie annak érde­kében, hogy alkalmazkodjon az előzmények nélküli, na­gyon eredeti képződménynek számító európai közös joghoz. Ezt Rodriguez Iglesias, az Eu­rópai Közösségek Luxemburgi Bíróságának elnöke hangsú­lyozta csütörtökön Budapesten, ahol Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács elnö­kével tárgyalt. Solt Pál tájékoztatta vendé­gét a magyar igazságszolgálta­tási reform során bekövetkezett változásokról és a közösségi jog alkalmazására való felké­szülésünkről. Iglesias pedig azt emelte ki, hogy az európai jo­got nem egyedül az 1952-ben létrejött, luxemburgi székhelyű bíróság, hanem az összes tagál­lam együtt teremti meg. Hamarosan Magyarország is közéjük tartozik majd - mon­dotta a spanyol elnök és emlé­keztetett arra, hogy országa is egy diktatúra után kezdte meg a csatlakozást a közösséghez, de ettől a jogharmonizációs fel­adatok nem voltak megoldha- tatlanok. Iglesias elmondta: az unió bővülése miatt változhat az eu­rópai bíróság stmktúrája, de a csatlakozás után nem lesz aka­dálya annak, hogy magyar jo­gász is tagja lehessen a testü­letnek. Addig is várják a ma­gyar bírákat tapasztalatszerző látogatásra. Az arisztokrácia visszaköveteli javait Perel az orosz herceg A forradalom előtt csaknem egymilliónyian számítottak Oroszországban arisztokra­tának. Vagyonuk vagy odave­szett, vagy kolhozok, taná­csok tulajdonába került. Most sokan megpróbálják visz- szakövetelni apáik, nagyapáik palotáit, birtokait. A kísérlete­zők egyike Jevgenyij Aleksze- jevics Mescserszkij herceg, aki­nek Petrovszkoje-Alabinohan, Moszkvától ötven kilométerre délre levő palotáját 1964-ben nyilvánították műemlékké. Mescserszkij azt mondja, hogy ő a családfáját egészen 1198-ig tudja kimutatni, ezzel szemben „a mai vezetők múltja csak 1917-ben kezdődött”. A hercegi keresetet az első fokú bíróság elutasította, de Jevgenyij Alekszejevics kö­zölte: meg sem áll a legfelső bí­róságig. Alighanem hiába. Szakértők szerint az arisz­tokraták követelésének semmi realitása sincs. Hiszen rengeteg polgári család is károsult: há­zuk, bútoruk és egyéb értékük semmisült meg a forradalom alatt és az azt követő polgárhá­borúban. Reménytelen a gondo­lat, hogy számukra bármilyen kárpótlásról szó lehetne. Jelcin elnök érzékeltette, hogy legfeljebb az ortodox egyház számíthat kártalaní­tásra: annak idején mintegy 18 ezer templomot és 500 kolos­tort vettek el tőle. FEB

Next

/
Thumbnails
Contents