Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

4. oldal Kamarai Elet 1998. március 12., csütörtök 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890,429-891 - Telefax: (36)429-890 Brnói gépipari vásár 1998. szeptember 14-19. Hazánk kereskedelmi part­nerei között a tíz legfonto­sabb egyike a Cseh Köztár­saság. A magyar-cseh két­oldalú kapcsolatok 1997- ben dinamikusan bővültek, ebben szerepet játszott a vál­lalkozói szféra növekvő ér­deklődése, az új szabályok elsajátítása, a CEFTA-meg- állapodások alkalmazása. A Brnói Gépipari Vásár 1998-ban 40. alkalommal kerül megrendezésre, ki­emelt témaköre lesz a speci­ális szerszámgépek. A kiállí­tóknak lehetőségük nyílik a véleménycserére a közép- kelet-európai térség gépipa­rának képviselőivel. Ma­gyarország is hagyományo­san részt vesz ezen a vásá­ron, egységes magyar meg­jelenéssel. A vásár tematikája: bá­nyászati fúró- és feldolgo­zógépek, fémgyártó és -fel­dolgozó gépek, fémkohá­szati berendezések, energia­ipar és fűtés, csapágyak, hid­raulikus elemek, fogaskere­kek, tengelykapcsolók, ke­nőanyagok, légtechnika, pneumatikus elemek, komp­resszorok, hűtőberendezé­sek, szerszámok, pumpák, öntözési technológia, víz- gazdálkodás, részszállítások (anyagok, félkész termékek, gépelemek, alkotórészek), felületkezelési gépek és be­rendezések, félkész kemiká­liák és vegyipari termékek, gépek a vegyipar, a gumi­ipar és a műanyagipar ré­szére, gépek és berendezé­sek a kerámia- és az üveg­ipar részére, gépek a textil­ipar, a ruházati ipar, a bőr­és cipőipar részére, erős­áramú elektrotechnikai be­rendezések, ellenőrző és mé­rőműszerek, automatizálás, elektronikus alkatrészek, részegységek, csomópontok, stúdió- és hírközlési techno­lógia, elektrotechnikai gé­pek és berendezések, labora­tóriumi és mérőműszerek, speciális szállítási és keze­lési technológia, összesze­relő gépek, ipari tisztító- és mosógépek, tudománykuta­tás, gazdasági, pénzügyi, hirdetési és egyéb szolgálta­tások. Részvételi díj: 26.750 fo- rint/négyzetméter + áfa. A kiállítás szervezője: Kissné Horváth Katalin (te­lefonszám: 06/1-263-6443). Bemutató Kölnben Ipartner Az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium köz­vetlen telefonszolgálata a gazda­sági életben résztvevőket, illetve a gazdaság iránt érdeklődőket tá­jékoztatja. A telefonszolgálat heti három alkalommal (kedd, szerda, csütörtök) működik 14.00-16.00 óra között. Telefon­számaink: 269-3703 (16—17 óráig üzenetrögzítő), 311-3669 (új telefonszám!), 311-8375 (új telefonszám!). Az észak-rajna-vesztfáliai kézművesvásár, amelyen szűkebb hazánk is képvisel­tette magát, az elmúlt évben rendkívül nagy sikert aratott. Idén a közép- és kelet-eu­rópai kézműveseknek szerve­zett vásár június 10-től 14-ig tart. A vásár területén a résztve­vők a helyért és az ellátásért 650 márkát fizetnek. Korláto­zott számban még lehet je­lentkezni a Heves Megyei Kézműves Kamaránál (Eger, Hadnagy utca 6. Telefon: 429-892). Jelentkezési határ­idő: március 25. Üzleti ajánlatok 809 2354 Fali gázbojlerek és elektronikus manométerek francia gyártója magyarországi partnert keres. 809 2364 Piacvezető festék- gyártó angol cég magyar fes­tékgyártókkal szeretné felvenni a kapcsolatot beruházás, illetve licenc-adásvétel céljából. 809 2367 Férfiruházati cikkeket (főleg ingeket és nadrágokat) gyártó londoni cég partnert ke­res magyarországi gyártáshoz. 809 2368 Lakásvilágítási esz­közök gyártásával, export-im­portjával foglalkozó angol cég Magyarországról is szeretne vásárolni lámpákat, világítótes­teket. 809 2372 Német cég olyan var­rodával szeretné felvenni a kapcsolatot, amely bérmunká­ban selyem-, bársony- és gyap­júsapkákat gyártana. 809 2388 Építkezések tervezé­sével, kivitelezésének irányítá­sával foglalkozó német cég sze­retné a tevékenységét a kelet­európai országokra is kiterjesz­teni, és ehhez kapcsolatokat ke­res. A legfrissebb üzleti ajánlatok faxinformációs rendszerünkről is lekérhetők a 414-414-es tele­fonszámon. Üzleti ajánlatok már az In­terneten is! További információ kedden és csütörtökön 14—16-ig: Heves Megyei Vállalkozói Központ 330Ó Eger, Dobó tér 6/A. Tel.: 36/410-724, fax: 36/413-265. Osztályértekezletek Március 12-én 10 órától kama­ránk ruhaipari, 13 órától fa­ipari osztályértekezletet tart Gyöngyösön, az IPOSZ-szék- házban (Orczy tér 3.). Mindkét szakterületről szeretettel várja a kamarai tagokat a vezetőség. Üzleti 7 E hetilap új rovattal örvendez­teti meg a tisztelt olvasókat „Csak egy kis hazai!!" cím­mel. Az ország különböző ré­gióiból, a termelés, gyártás, kereskedelem, szolgáltatás, gazdaság, turisztika, idegen- forgalom területéről. Az Üzleti 7 hírt ad az elő­készítés alatt álló törvények­ről, a privatizációs vagyonke­zelés híreiről, adó-tanácsadói szolgáltatást nyújt, közli a csőd-, illetve felszámolási hirdetményeket. Az új rovat­ban az ország különböző terü­letéről kívánja információval ellátni olvasóit. Elsőként Heves megye kí­nálata kerül terítékre, ezért várjuk a megye gazdálkodói­tól, vállalkozóitól, kereskedő­itől, hogy ajánlataikkal kelt­sék fel a partnerek figyelmét. Kínálják őket hazaival, hir­dessenek a megyéről szóló mellékletben, mely 1998. március 30-án jelenik meg. Anyagaikat március 24-ig, megrendeléseiket március ló­ig várják. Hirdetési árak meg­találhatók a Heves Megyei Kézműves Kamaránál. Infor­máció: Pro Média Reklám- ügynökség 1035 Bp., Szellő u. 10. Tel./fax: 368-4540. Párizs Midest Beszállítóipari Kiállítás 1998. november 30-december 4. Az Európában tapasztalható stagnáló gazdasági környezet ellenére a kiállítók száma évek óta folyamatosan növekszik. A kiállításon megjelennek mindazon cégek, amelyek fel­ismerik és ki is használják a kiállítás által kínált lehetősé­geket. Nemzetközi versenyképes­ségünk és piaci pozíciónk erő­sítésére a kormány Beszállító Célprogramot indított, amely keretében olyan feltételeket te­remt, amelyek elősegítik a magyar kis- és középvállala­tok kooperációs, beszállítói kapcsolatainak létrejöttét. A versenyképesség növelésének további feltétele még a minő­ségügyi követelményrend­szernek való megfelelés. A kiállítás témakörei: műanyag- és gumiipar, meg­munkálás, szerszámok, me­netvágók, formázok, ipari rög­zítés, mikrotechnika, elektro­nika, elektromosság, kutatás, tudomány, minőség, ipari felü­letkezelés, fémfeldolgozás. Részvételi díj: 35 ezer forint + áfa. A kiállítás szervezője: Vandrus Katalin (telefonszám: 06-1-263-6494). Mindkét kiállításon a rész­vételi díj az alábbi szolgáltatá­sokat tartalmazza: helydíj és katalógus-alapbeiktatás, re­gisztrációs díj, a kiállítás meg­tervezése, grafika elkészítése, a standépítés helyszíni kivite­lezése, árurendezés és a stand lebontása, áram- és vízbekötés rendelése, a kiállítás ideje alatt kávé, üdítő biztosítása, stand­takarítás, üzletember-talál­kozó szervezése, látogatói be­terelő kampány (hirdetés), lá­togatói DM-akció a magyar kiállítókról készült katalógus kiküldésével. Jelentkezési ív kapható a Heves Megyei Kézműves Ka­maránál (Eger, Hadnagy utca 6. szám). Jelentkezési határidő: már­cius 20. Drágább mezőgazdasági termékek A Központi Statisztikai Hivatal legújabb jelentéséből kitűnik, hogy januárban a mezőgazda­ság: t^imékek termelői árszín­vonala 9,7 százalékkal emelke­dett decemberhez képest. Eközben az éves áremelkedés 14 százalékos volt 1998 első hónapjában. A havi árnöveke­dés a növényi termékeknél 16,9, az élő állatoknál és az ál­lati termékeknél 2 százalék volt. Az előző év januárjához képest a termelői árak átlago­san 14 százalékkal növekedtek. A termelők 26,7 százalékkal kaptak kevesebbet megtermelt gabonájukért, míg az étkezési burgonya ára egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. A növényi termékek közül januárban leginkább -117 szá­zalékkal - a vetőmagok ára emelkedett. Ezt követte az egy­szer fejtett szőlőbor 70,1 száza­lékos és az élelmezési burgo­nya 52 százalékos árnöveke­dése. A gyümölcsökért és zöld­ségekért januárban 15,7, illetve 12,1 százalékkal fizettek többet a termelőknek, mint december­ben. A gabonafélék együttes ár­szintje csupán 2,8 százalékkal emelkedett. Az élő állatok és állati ter­mékek közül az év elején a vá­góborjú és a tehéntej árszínvo­nal-növekedése haladta meg az átlagot. Előbbinél az emelkedés 4,9, utóbbinál pedig 14,3 száza­lékos volt. Az előző három hó­naptól eltérően a vágójuh és a vágóbaromfi ára csökkent. A vágóállatoknál a tavaly január­hoz viszonyított árszintnöveke­dés a sertésnél volt a legmaga­sabb: 47,7 százalékos. A ba­romfinál az emelkedés csak 4,7 százalékos volt. A tehéntejért 29, a tojásért pedig 18,5 száza­lékkal kaptak többet a terme­lők. A gyümölcstermelőknek A gyümölcstermelő kiskerttu­lajdonosok dr. Merényi Károly új könyvében megtalálják azt, amit szükségesnek tartanak. Megismerhetik belőle mindazt, amit mesterfogásnak nevezünk, és aminek az elsajátítása a gyümölcstermesztés szakava­tott értőjévé teheti őket. Nincs ennek a szakterületnek olyan gyakorlatias kérdése, amire ez a mű ne adna választ, megfelelő képekkel, ábrákkal, táblázatokkal segítve az érthe­tőséget. Fontos tehát, hogy a Gyümölcstermesztés a kertben című könyv mielőbb a tulajdo­nosok polcára kerüljön, mert bizonyára gyakran forgatják majd. Rendelet a szőlőről és a borról A szőlőtermesztésről és bor- gazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtási rendeletéként jelent meg a 106/1997. (XII. 19.) FM rende­let, amely meghatározza a bo­rászati termékek előállításának és kezelésének egyes szabá­lyait. A mellékletében pedig fel­sorolja az egyes eljárásokhoz felhasználható anyagokat és kezelési eljárásokat. A rendelet emellett meghatározza a borá­szati termékek mintavételének, valamint a származási igazolá­sok kiadásának rendjét, továbbá a tájbor megnevezésének sza­bályait is. A balesetek ellen 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Helyreállítják a gabona-hús egyensúlyt Az agrárpiac stabilitásának meg­őrzése és az állattenyésztési ága­zatok fejlesztésének ösztönzése kiemelt célja az idei agrártámoga­tási rendszernek - hangoztatta Nagy Frigyes sajtótájékoztatóján. A földművelésügyi miniszter rá­mutatott: leginkább az állatte­nyésztés fejlesztését kívánják ser­kenteni. Nem halasztható tovább az úgynevezett gabona-hús egyen­súly helyreállítása sem, hiszen a megtermelt takarmánygabona ak­kor hozza a legnagyobb hasznot, ha a termelő állattenyésztő is, s a takarmányt maga használja fel. Az állattenyésztés fellendíté­sére az idén a gazdák átlagosan mintegy 40 százalékos vissza nem térítendő támogatást kapnak az állattenyésztés technikai megújí­tását szolgáló befektetéseikhez. A minisztérium támogatja a minő­ségi tenyészállat-cserét. Az állat- tenyésztés az idén közel 40 milli­árd forintos segítségre számíthat. A baromfiágazatban a csirkehús termelői jövedelmezőségének ja­vítása érdekében további kilo­grammonkénti 10 forintos állami támogatásra lehet számítani. Emellett a tenyésztők az állat­egészségügyi megelőzésre, vala­mint a gyógyszerköltségek utáni ártámogatásra is számolhatnak. Összesen mintegy 800-850 millió forint kerül így a baromfival fog­lalkozókhoz. A sertéstenyésztés­ben az intézkedések hatására már növekszik a tartási kedv. Ez a ten­dencia a sertésállomány számának ésszerű fejlesztését is lehetővé te­szi - szögezte le Nagy Frigyes. Ugyanakkor a külpiacokon ér­tékesítési zavarok mutatkoznak. A nyugat-európai ár csökken. Ezért az FM-ben úgy döntöttek, hogy támogatják a déli és a keleti or­szágokba a kivitelt, azonban ez nem vonatkozik az EU-ba és az USA-ba irányuló exportra. A tá­mogatás húsfajtánként különböző, kilogrammonként 32-150 forint között mozog. A többlettámogatás összértéke mintegy 1,3 milliárd forint lesz. Emellett az EU-minő- sítéssel rendelkező vágóhidak költségeinek mérséklésére további 340 millió forintot szán az agrár- kormányzat. A munkavédelmi törvény szerint a biztonságos műszaki állapot meg­őrzése érdekében időszakosan felül kell vizsgálni a veszélytechnológi­ákat és az egyes munkaügyi mi­nisztériumi rendeletekben felsorolt munkaeszközöket. A 20/1997. (XII. 19.) MüM. rendelet alapján ezentúl a felülvizsgálónak írásba kell foglalnia a felülvizsgálat eredményét, és azt az üzemeltető­munkáltató rendelkezésére kell bo­csátania. A munkáltató a következő vizs­gálatig köteles megőrizni a doku­mentációt. A rendelet alkalmazásá­ban munkaképtelen az, aki a sérü­lése vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést vagy rehabilitációt igénylő állapota mi­att nem tud munkát végezni, füg­getlenül attól, hogy erre az időtar­tamra kap-e táppénzt vagy sem. A munkabalesetekről nyilvántartást kell vezetni, ezen túl a keresőkép­telenséget okozó munkabaleseti vizsgálat dokumentációját is a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. A gazdák együttműködését erősítik Barócsi Andrásnak. Tamaörs, Erk és Visznek gazdajegyző­jének csak a „munkakönyvé” került 1994 márciusában a mostani munkáltatójához. A kertészmérnök szakember en­nek előtte több mint két évti­zedig volt felelős beosztásban a vidék agrárszövetkezeteiben.- Mint a tenyeremet, úgy ismerem ennek a körzetnek minden négyzetcentiméterét - int fejével a jókora síkságra. - Nagy előny ez, amikor a „mit és hova ültessünk” ügyében kell tanácsot adni. Bíznak is bennem, három községben 740 őstermelő, száz vállalkozó és hat különféle társaság munká­ját segítem.- Milyen ügyekkel keresik fel?- Most az őstermelői iga­zolványok megújítása, az idei termeltetés került előtérbe. Ezek mellett az is, hogy hon­nan lehet vetőmagot, műtrá­gyát, növényvédő szert besze­rezni, s hol értékesíthetik a megtermelt árut. Ezt én úgy koordinálom, hogy alkalman­ként egy asztalhoz ültetem a gazdákat a termeltetőkkel, és miután szembesültek a feltéte­lekkel, lehetőségekkel, a kö­vetkező találkozáskor már lét­rejöhet a szerződés is. Ennek előnye az, hogy összegezni le­het a vetőmag, a vegyszer, a műtrágya mennyiségét is. Újabban az adózással kapcso­latban is egyre többen keres­nek meg, többeknek el is vég­zem az ezzel járó adminisztrá­ciót. De számítanak rám a nö­vények állapotminősítésében, a termésbecslésben egyaránt.-Mi foglalkoztatja jelen­leg?- Mint gazdajegyző, az a tö­rekvésem, hogy még jobban erősödjön az integráció és a gazdálkodók szövetkezési tö­rekvése. Ez irányban már van elmozdulás a térség agráriu- mában, hiszen közösen végez­zük az alapanyag-beszerzést, egyes munkákhoz már együt­tes erővel látunk hozzá, több növényi kultúrában alkalmaz­zuk a közös technológiai fo­lyamatot. Ennek a magam 40 hektáros gazdaságával én is tevőleges részese vagyok, bi­zonyságul, hogy saját bőrömet is a vásárra viszem. Stabil vál­lalkozói integrációt akarok a termeléstől a felvásárlásig be­zárólag, természetesen a szö­vetkezés magántulajdon jelle­gének megsértése nélkül.- Mennyire partnerek ebben a gazdák?- Újfajta szemléletváltozá­son ment át a paraszti gazdál­kodás. Naponta szembesülök érdeklődésükkel, keresik a jó vetőmagot, ismerik, igénylik a legújabb fajtákat. Szükségét látják a célszerű műtrágyázás­nak, növényvédelemnek. Gondolnak a vetésforgóra, tu­datosan terveznek a jövő évre. Nagy figyelemmel kísérik a piaci életet, maguk is tapasztá­léi a kereslet-kínálat rendsze­rének. Nem véletlen ez, hiszen tisztában vannak azzal, hogy ezek visszatükröződnek ter­mékeik minőségében, hoza­mában, végső soron a jövede­lemben. Cseh Béla

Next

/
Thumbnails
Contents