Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-11 / 59. szám

8. oldal Hazai Tükör 1998. március 11., szerda A regisztrált munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta Magyarországon (1997. január-1998. február) Igazi hagyományőrző ünnep „Egyenlőség, szabadság, test­vériség” jelszavával és Eu­rópa forradalmi lángjaira emlékezve készül az ország az idei március 15-re, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordu­lójának megünneplésére.-Ez a nap igazi ünnep lesz mindenki számára, akinek szívügye a haladás és a szabad­ság. Hazánk ma is, csakúgy mint a 150 évvel ezelőtti már­ciusi forradalom idején, Európa irányába tart, bizonyítva ezzel, hogy európai nemzet vagyunk - hangsúlyozta Kuncze Gábor belügyminiszter újságírók előtt keddi tájékoztatóján. Németh Krisztina, a BM saj­tófőnöke részletesen ismertette a március 12-15. közötti köz­ponti rendezvényeket. Az im­már hagyományos március 15-ei múzeumkerti rendezvény ünnepi szónoka Göncz Árpád köztársasági elnök lesz, délután a Parlamentben adják át a ki­tüntetetteknek az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Este az Operaházban a Bánk bán díszelőadása előtt Horn Gyula miniszterelnök mond ünnepi köszöntőt. A Jancsó Miklós által összeállított pro­dukciókra és más eseményekre eddig 72 millió forintot kötöt­tek le a 98 milliós keretből. A Magyar Nemzeti Múze­umban március 12-én „Márci­usi ifjak nemzedéke” címmel nyílik kiállítás, amely korabeli tárgyak és dokumentumok se­gítségével idézi fel a forradalmi eseményeket. Kórházak: a pénzt átutalták, még sincs béremelés Hová lett a 16 százalék? Hiába vállalt kötelezettséget a kormány, a kórházi dolgozók átlagosan 16 százalékos bér­emelésére mégsem került sor mindenütt. Ez nem a társada­lombiztosítás, s nem is a kór­házvezetők hibája. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a kórházak vezetőitől kér infor­mációt arról, mely intézmé­nyekben nem tudták emelni a dolgozók bérét - közölte ked­den Gulyás Judit, a szakszerve­zet elnöke. Az EDDSZ az el­múlt napokban több jelzésből arra következtetett, hogy a bér­emelés fedezetét nem kapták meg a kórházak. Gulyás Judit elmondta: tar­tozásaik levonása miatt több kórház még kevesebbet is ka­pott a korábbi támogatási ösz- szegnél. A vezetők fedezet hiá­nyában nem emelhettek bért annak ellenére, hogy a kormány garanciát vállalt arra: minden intézményhez eljut a béreme­léshez szükséges többletpénz. Dr. Székely Tamás, az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője kérdésünkre elmondta: kórházanként más és más oka lehet annak, ha február­ban nem tudtak bért emelni. Több helyen most törlesztik a 13. havi fizetések járulékait, más kórházaknak kevesebb a bete­gük, esetleg több a dolgozójuk, mint tavaly* A pénztár az idén a tavalyi bértömegnél 16 száza­lékkal többet utalt át - a kormány ígéretéhez híven. (t) Az Országgyűlés 291 millió forintot osztott el 600 társadalmi szervezet között Elértek a törvényhozási hajrához képviselőink a Parlamentben Letette hivatali esküjét a két új alkotmánybíró Két új alkotmánybíró tette le a hivatali esküjét a tegnapi plenáris ülésen az Országgyűlés előtt, miután titkos szava­zással a honatyák megválasztották őket új tisztségükbe. Dr. Erdei Árpád Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem, míg dr. Kiss László Pécsett, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem jogi karán volt egészen mostanáig tanszékve­zető egyetemi tanár. Az Országgyűlés tegnapi plenáris tanácskozásán már nem tárgyaltak új javasla­tokról a képviselők, a munkájuk túlnyomó részét a különböző témakörökben megtartott szavazások tet­ték ki. Az előre eltervezett ügy­rend szerint új törvény szü­letett a büntetőeljárásról és a távhőszolgáltatásról, or­szággyűlési határozat pedig az országos területfejlesz­tési koncepcióról. Számos olyan törvény- tervezethez benyújtott mó­dosító javaslatról is döntöt­tek, amelyek zárószavazása az elkövetkező héten lesz esedékes. Egyebek mellett például a sporttörvény esetében - a kormány előterjesztésével ellentétben - azt fogadták el a képviselők, hogy hiva­tásos (azaz profi) sportoló nemcsak csapatsport­ágakban, hanem bármilyen sportágban lehet valaki. Hivatásos labdarúgó ugyanakkor legfeljebb 1999. június 30-ig foglal­koztatható csupán, nem hi­vatásos sporttevékenységet folytató klubban. Az Országgyűlés elosz­tott 291 millió forint költ­ségvetési támogatást 600 társadalmi szervezet kö­zött. Az elosztást végző bi­zottság mindent megtett az igazságosságért, de mivel a szervezetek összesen több mint 3 milliárdot kértek, nem gondolják, hogy min­denki elégedett lesz dönté­sükkel. A támogatott szer­vezetek tevékenységének főbb területei az egészség­ügy, a szociálpolitika, a gyermek- és ifjúságvéde­lem, a természet- és kör­nyezetvédelem, valamint a kultúra és művelődés. Latorcai János (Fidesz) azt firtatta interpellációjában, hogy miért Dorogon égetik el a garéi veszélyes hulladékot - káros anyagokat is kibo­csátó technológiával -, ami­kor volt olyan pályázó is, aki ezt külföldön, ráadásul ol­csóbban végezte volna el. Szili Katalin környezetvé­delmi államtitkár elmagya­rázta, hogy nemzetközi köte­lezettségünk értelmében csak akkor szállíthatunk veszélyes hulladékot külföldre, ha nem rendelkezünk megfelelő ége­tőművel. S. Á. Összejárnak a honanyák? Kóródi Mária, az Országgyűlés aielnöke kedden hivatalában látta vendégül a parlament tör­vényhozó asszonyait. A talál­kozó célja az volt, hogy az együtt töltött négy év után a képviselőnők elköszönjenek egymástól, egyben megteremt­sék az ilyen összejövetelek új hagyományát. Az első hivatalos jelölt. Torgyán József kisgazda elnök az ajánlási szelvények gyűjté­sének első napján csaknem két­ezer kopogtatócédulát kapott, így hivatalos képviselőjelöltnek tekinthető — közölte a kisgaz­dák választási irodája. NATO-ra kész. A Magyar Lé­gierő a jelenlegi gépeivel telje­síteni tudja a NATO által meg­határozott szigorú követelmé­nyeket 1999 áprilisára, a csat­lakozás tervezett időpontjára - közölte újságírókkal Kositzky Attila altábornagy a Szentki­rályszabadján megtartott médi­anapon. Százmillió az ORFK-nak. A Hungária Biztosító Rt. az idén 100 millió forinttal támogatja az Országos Rendőr-főkapi­tányság bűn-, baleset- és kár- megelőzési tevékenységét. Er­ről tegnap írtak alá megállapo­dást az érdekelt felek. A legforgatottabb szakmai telefonkönyv 102 000 példányszámú megjelenés Heves megyében Ingyen jut el valamennyi telefon-előfizetőhöz Üzletági besorolás három nyelven Alfabetikus cégmutató a Egyedülálló hirdetési lehetőségek M Hirdetésszervezés: Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. 2040 Budaörs, Baross u. 89. Telefon: (23) 504-999 Fax: (23) 504-989 Internet: http://www.mtt.hu Csak jo oldala van Beszélgetőpartnerünk az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője Bírák irányítják a bírói kart Az Országgyűlés tavaly nyáron fogadta el a bírósági refor­mokkal kapcsolatos törvénycsomag első részét, amelynek szer­ves része volt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, illetve az ÓIT Hivatalának létrehozása, októberi hatállyal. Az ÓIT azonban csak 1997 decemberében kezdte meg működését. Za- nathy Jánost, az ÓIT Hivatalának vezetőjét a testület és a mel­lérendelt szervezet munkájáról, hatásköréről kérdeztük.- Miért volt két hónap eltérés a törvény hatályba lépése és a Tanács megalakulása között?- Azzal magyarázható az időbeli eltérés - magyarázza Zanathy János -, hogy a tanács javarészt szabadon választott tagokból álló testület. Az or­szág mintegy 2300 bírája előbb közvetlen módon küldötteket választott a 20 megyei bírósá­gon, s e delegáltak választották meg maguk közül azt a kilen­cet, akik képviselik az OIT-ban a teljes bírói kart. Ez pedig időbe tellett. Egyébként a ta­nács elnöke is bíró: a Legfel­sőbb Bíróság mindenkori el­nöke tölti be ezt a tisztséget.- Hány tagja van a Tanács­nak, kik a hivatalból kirendelt tagjai?- A 15 fős testületnek a már említetteken kívül tagja az igazságügy-miniszter, a leg­főbb ügyész, az Országos Ügy­védi Kamara elnöke, a parla­ment Alkotmányügyi, valamint Költségvetési Bizottságának egy-egy választott képviselője.-Milyen jogosítványai van­nak a Tanácsnak illetve az ÓIT február elsején megalakult Hi­vatalának?-A Tanács hatásköre kiter­jed a bíróságokra és a Legfel­sőbb Bíróságra is: ezek felett gyakorolja a teljes igazgatási jogokat, beleértve a személy­zeti ügyek eldöntését is. Fel­ügyeli a statisztikai adatszolgál­tatást is. A költségvetés teljes, úgynevezett bírósági fejezete felett önállóan rendelkezik. Ez az idén mintegy 24,5 milliárd forint feletti felügyeletet jelent. Erre a keretösszegre az OIT-on kívül a Pénzügyminisztérium is készít egy tervezetet, s végül a parlament dönti el, melyiket fogadja el. A megszavazott költség felosztásáról azonban már a Tanács elnöke dönt. — Mi nem tartozik a Tanács hatáskörébe?- A bíróságokkal kapcsola­tos ügyek egyetlen kivételtől el­tekintve mostantól mind az Or­szágos Igazságszolgáltatási Ta­nács felügyelete alá tartoznak. A kivétel az ítélkezés elvi irá­nyítása. Ez hétköznapi nyelven azt jelenti - folytatja a hivatal- vezető -, hogy ha valamelyik jogszabály értelmezésével kap­csolatban az ország különböző pontjain ellentétes joggyakorlat alakul ki, tehát az egyik me­gyében ugyanazt a paragrafust lényegesen másként értelme­zik, mint az ország más pont­jain, akkor a Legfelsőbb Bíró­ság hivatott eldönteni, melyik értelmezés a helyes.-Az ÓIT Hivatala mekkora apparátussal dolgozik, s miként segíti a Tanács munkáját?-Mivel a Tanács havonta csak egy alkalommal köteles ülésezni, így nyilvánvalóan a hatáskörével kapcsolatos napi tennivalókat nem képes ellátni. A Hivatal ebben nyújt segítsé­get, hiszen mi végezzük el a Tanács döntés-előkészítő, vég­rehajtást ellenőrző munkáját. A Hivatal tíz különböző szakterü­leten. 99 fővel dolgozik.- Nem nagy egy 15 fős ta­nács mellé egy majd' 100 fős Hivatal? — Éppen a Tanács kérésére végeztünk összehasonlító fel­mérést, s ebből egyértelműen kiderült: eddig ezeket a felada­tokat az igazságügyi tárcánál több mint 120-130 ember látta el. így nem gondolom, hogy sokan lennénk.- Hogyan fogadta a szakma e testület megalakulását?-Már 1988-89-ben megfo­galmazódott a bírák részéről, hogy szeretnék a lehető legna­gyobb önállóságot kivívni ma­guknak. A bírói kar nagy több­sége örült annak, hogy a bíró­sági igazgatás végre egységes rendszerré lett, s ezt a bírók többségének képviselőit repre­zentáló, választott testület irá­nyítja. Ezáltal a kormány és a végrehajtói hatalom igazgatási jogosítványai ezen a területen megszűntek. Ez nem bizalmat­lanság velük szemben, hanem ésszerűsítés, hiszen minden jobban működhet, ha belülről, az érintettek irányítják, mintha valaki felülről mondja meg, mit és hogyan kell csinálni. Szalóky Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents