Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-10 / 58. szám
4. oldal 1998. március 10., kedd Hazai Tükör Kevesebb külföldi érkezett, de hosszabb időre Januári turistamérleg Az év első hónapjában 193 ezer vendég 547 ezer éjszakát töltött a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. Ez az adat az elmúlt év januárjához képest 12 százalékos növekedést jelent. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentését részletesen elemezve az is kiderül, hogy az idén januárban 2 millió külföldi érkezett az országba, ami ugyan 12 százalékos csökkenést jelez, viszont 8 százalékkal több éjszakát töltöttek el Magyarországon, mint tavaly az év első hónapjában. A belföldi vendégforgalom még a külföldinél is nagyobb ütemben, 17 százalékkal bővült: a turistaszállásokon csaknem kétszer annyi vendég- éjszakát töltöttek honfitársaink, mint tavaly ilyenkor. A szállodák szobakihasználtsága országos átlagban 29, Budapesten 32 százalékos volt. A külföldiek elsősorban a magasabb kategóriájú, három-öt csillagos szállodákat, a hazai vendégek viszont az egy-két csillagos hoteleket, illetve a panziókat, turistaszállásokat részesítették előnyben. Miközben januárban a tavalyinál kevesebb külföldi kereste fel országunkat, addig a korábban megszokottnál 10 százalékkal több, mintegy 800 ezer hazánkfia utazott határainkon túlra. Javul a járadékfizetési hajlandóság Alig nőtt a tb kintlévősége A korábbi évekhez képest csak minimális mértékben, 8,6 milliárd forinttal nőtt a társadalombiztosítási alapok kintlévősége 1997-ben - olvasható az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által készített tájékoztatóban. Ez a növekedés is alapvetően a késedelmi pótlék emelkedéséből származik; pótlék nélkül számolva a kintlévőség ugyanis 5,2 milliárddal még kevesebb is volt az előző évinél. Tavaly, az év végén kereken 230 milliárd forinttal tartoztak a járulékfizetők a tb-alapoknak. Ebből az „alaptartozás” 149,3 milliárd, míg a késedelmi pótlék 80,7 milliárd forintot tett ki. Emlékeztetőül: a járuléktartozás 1989-ben mindössze 10,6 milliárd forint volt, 1992-re azonban már meghaladta a 90 milliárdot. Egy évvel később 141,7, míg 1996-ra 221,4 milli- árdra rúgott. A kintlévőség alakulása, behajthatósága szempontjából a tb-alapok számára elsősorban az úgynevezett élő, tehát valóban működő cégek, vállalkozások fontosak. Az elmúlt év végi 230 milliárd forintos tartozásból 133 milliárd terhelte az ő számlájukat, ami csupán 1,5 milliárd forinttal volt magasabb az 1996-os adósságnál. A kintlévőség növekedésig ütemének lassulása mögött a járulékfizetési hajlandóság javulása és a biztosító eredményesebb behajtási tevékenysége áll. Míg a behajtás eredményeként 1994-ben még csak 15 milliárd forint folyt be az alapokhoz, addig egy évvel később a duplája, tavaly és tavalyelőtt pedig már több mint 36 milliárd forinthoz jutott ily módon a társadalombiztosítás. Törvény a jövő héten 120 ezer aláírás a fogyatékosok jogaiért A fogyatékosok esélyegyenlőségéről szóló törvény elfogadása érdekében immár 120 ezer aláírást gyűjtött össze a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ). Az aláírásgyűjtő íveket hétfőn adták át az Országgyűlés elnökének. Gál Zoltán a találkozó után újságíróknak úgy nyilatkozott: mivel a frakciók támogatják a törvényjavaslatot, biztosra vehető, hogy a jövő héten a Ház meg is szavazza azt. Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke szerint az aláírásgyűjtést eredetileg azért kezdték, hogy a parlament hosszú évek után végre foglalkozzon a fogyatékosok jogaival, esélyegyenlőségük megteremtésével. A társadalmi nyomásgyakorlás sikerrel járt, a parlament immár a szabaddemokrata képviselők által benyújtott javaslat módosító indítványairól tárgyal. A mintegy 600 ezer fogyatékkal élő embert és hozzátartozóik érdekeit képviselő szövetség biztos akar lenni abban, hogy az Országgyűlés még ebben a ciklusban meg is szavazza a fogyatékosok jogait európai szinten rögzítő törvényt. Ezért döntöttek úgy, hogy kérésük nyomatékosításaként az aláírásokat átadják az Ország- gyűlés elnökének. Vitanap a közbiztonságról A közbiztonság fogalma sokkal szélesebb, mint a bűnügyi helyzeté: beletartozik a megfelelő üzleti kultúra, a közterületek állapota, a szükséghelyzetek elhárítására hivatott szervezetek felkészültsége és sok minden más - mondta a belügyminiszter a közbiztonságról rendezett parlamenti vitanapon. Kuncze Gábor szerint az emberek biztonságérzete nemcsak a bűnözés tényleges helyzetétől függ, hanem attól is, hogy mi és hogyan jut tudomásukra. Az előző rendszerben a sajtó sok informál ciót visszatartott, a legbrutáli- sabb gyilkosságokról is csak pár soros, eldugott hírek szóltak. Az is igaz - mondta —, hogy sokkal eredményesebb tud lenni az a rendőrség, amelyiknek nem kell betartania a törvényeket. A belügyminiszter elismerte, hogy 1988-1991 között megduplázódott az ismertté vált bűncselekmények száma, azóta azonban stagnál. Beszédében nagy hangsúlyt kapott a rendőrség rossz anyagi helyzete. Azzal zárta vitaindítóját: a közbiztonság ügye nem lehet kampány tárgya, azt a mindenkori kormánynak és parlamentnek folyamatosan napirenden kell tartania. Ader János (Fidesz) a legnagyobb hibának azt tartotta, hogy minden második bűncselekmény elkövetője ismeretlen marad. Szembeállította a nagymarosi gátra könnyedén szánt 600 milliárdot a rendőrségnek meg nem adott 10-12 milliárddal. Torgyán József (FKGP) szerint a közbiztonság összeomlott, de a Független Kisgazdapárt hatalomra kerülve meg fogja azt teremteni. Boross Péter (MDF) kifogásolta a rendőrségnek a Hom-Kuncze-féle kettős irányítását. Javasolta, hogy a parlamenti többség harcoljon ki a testület számára 15 milliárd forintot. Welder Ferenc (SZDSZ) szerint pártja már a költségvetés tárgyalásakor kérte a 12 milliárdos többletet, ám a szocialista többség leszavazta. Kónya Imre (MDNP) kijelentette: addig nem lehet közbiztonságról szó, amíg nem számoljuk fel a politika és a bűnözés közötti kapcsolatot. Aszódi Ilona Katalin (független) választóinak véleményét tolmácsolva azt állította, hogy a nagy bűnözők politikai védelmet élveznek. Szekeres Imre és Lusztig Péter (MSZP) nyílt kampánypropagandának minősítették az ellenzéki felszólalásokat, és támogatásukról biztosították a kormányfőt. S. A. A bírságot kevesen fizetik be rögtön Munkaügyi ellenőrzések szomorú tapasztalatai Egy hét alatt 54 millió forintnyi bírságot kellett kiszabnia a munkaügyi főfelügyelőségnek. A vizsgált háromezer munkáltató közül minden harmadik vétkesnek bizonyult. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség februári egyhetes ellenőrzési akciója során háromezer munkáltató háza táján vizsgálódott, s minden harmadiknál talált szabálytalanságot - mondta hétfőn Békés András, az OMMF elnöke. Az ellenőrzött munkáltatóknál összesen 25 ezer ember dolgozott, akik közül négyezret szabálytalanul foglalkoztattak. Az alkalmazottak egy- harmad részét írásos munkaszerződés nélkül, 8 százalékát színlelt munkaszerződéssel foglalkoztatták. A főfelügyelőség ellenőrzési akciója során 36 millió forint munkaügyi bírságot szabott ki. További 18 millió forint büntetést róttak ki a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása miatt. A mostani ellenőrzést egyébként legfőképpen az építőiparra, a mezőgazdaságra és a kereskedelem különböző területeire összpontosították. Mint Békés András elmondta, noha tavaly a munkaügyi felügyelőség munkatársai több mint félmilliárd forint büntetést szabtak ki, tevékenységük még nem eléggé elrettentő. Nem véletlen, hogy a bírságoknak csak egynegyed részét fizették be. Az esetek többségében fizetés helyett inkább jogorvoslatot keresnek az elmarasztaltak. A munkaügyi bírság ellen két jogorvoslati lehetőség van a közigazgatásban és két fok a bíróságon, ezért is fordulhat elő, hogy három év is eltelik, mire a kiszabott büntetés jogerősen is hatályba lép. Kiviteli engedélyt kérnek a határon, ha nem a tulajdonos vezet Kölcsönautónak nézik a gazdáját Március elseje óta kizárólag a tulajdonos vagy az üzemben tartó írásos hozzájárulásával vihető ki hazánkból a kölcsön kapott gépkocsi - erősítette meg lapunk érdeklődésére Kri- sán Attila, a Határőrség szóvivője. Hangsúlyozta: az említett közlemény alapja egy 1998. január elsején életbe lépett belügyminiszteri rendeletet. Megszokására azonban az autósoknak két hónap türelmi időt adtak. Elseje óta viszont kizárólag a fenti írásos nyilatkozat birtokában léptetnek ki a határon olyan járművet, amelyet nem a tulajdonos és nem is az üzemben tartó vezet. A jogszabály a magán- és a bérautókra egyaránt vonatkozik. Noha a paragrafus a kötelező okmányra vonatkozóan nem tartalmaz formai megkötést, a szóvivő szerint ajánlatos azt magánokiratszerűen, azaz két tanúval hitelesítve elkészíttetni. így az átkelőknél az esetleges aggályok gyorsabban tisztázhatók. Lapunk úgy tudja, hogy januárban és februárban senkit sem küldtek vissza a fenti okirat hiánya miatt. Vagyis elegendő volt, ha a vezető felmutatta az autó forgalmi engedélyét és a kocsi nem szerepelt a körözöttek listáján. Mostantól azonban szigorodik az ellenőrzés, épp a tulajdonosok régóta sürgetett jogos óhajára. Rutinvizsgálat vagy bármilyen gyanú esetén a „forgalmiban” szereplő alvázszám ellenőrzésén kívül az engedélyt hitelesítő tanúk személyazonosságának valódiságát is pillanatok alatt telefonon kontrollálhatja a hatóság. A szóvivő reméli, így csökkenhet a kocsilopások száma. (cs. b. j.) Ügyvéd előtt nincs titok. Az Alkotmánybíróság tegnapi határozata alapján alkotmányellenes, ha a terheltet és védőjét korlátozzák a büntetőeljárás során keletkezett iratok szabad birtoklásában és használatában, még akkor is, ha azok államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmaznak. Nemcsók a bizottság előtt. Szerdán tartja utolsó ülését ebben a parlamenti ciklusban az Országgyűlés Külügyi Bizottsága. A képviselők Nemcsók János államtitkárt, a bősi vízlépcsőről Szlovákiával tárgyaló magyar delegáció vezetőjét hallgatják meg. Távolba mutató terv. A Magyar Demokrata Néppárt parlamenti frakciója javasolni fogja a parlamentnek a Büntető törvénykönyv szigorítását, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetői ne bújhassanak ki a felelősségre vonás alól - jelentette ki Raskó György frakcióvezető-helyettes. Vezet az Extasy és a Speed. A kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott parlamenti eseti bizottság hétfői ülésén megvitatta jelentés- tervezetét. A beszámolót várhatóan ma véglegesítik, és március 31-ig az Országgyűlés elé terjesztik. A jelentés szerint Magyarországon az Extasy tabletták és a Speed amfetaminpor alkalomszerű és rendszeres fogyasztói alkotják a kábítószerélvezők legnagyobb részét. Zárjegyhamisítók. Nemzetközi zárjegyhamisító és -forgalmazó bűnszövetkezetet lepleztek le a magyar és a jugoszláv rendőrök. Lefoglaltak 130 ezer, italok hitelesítésére szolgáló zárjegyet, valamint hamis illetékbélyegeket. Segítség az adósoknak. A legrászorultabb családok adósságterheinek enyhítését célzó támogatási rendszer részleteit két hónapon belül a kormány elé kell terjeszteniük az érintett tárcáknak. A részletes támogatási feltételeket az önkormányzatoknak kell kidolgozniuk, majd rendeletben rögzíteniük. Ez, valamint hogy a helyhatóság is részt vállaljon a támogatásban, alapfeltétele a központi pénzügyi forrás odaítélésének. E hónap végéig el kell készíteni az előterjesztést a nyugdíjasoknak nyújtandó segítség feltételeiről is. LL:sivLe.LLLi LÚLLm-Jiu & LíÍLlLilv!. UiLLtliVlil . V V;x Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Csábítani narancssárgában menjen • Tégelybe zárt tévhitek • Impotenciánál jobb a különélés • Tokkal, vonó nélkül Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin Magyarország egyik meghatározó irodatechnikai vállalata egri képviseletéhez munkatársat keres. A munkakör betöltéséhez szükséges feltételek: -saját gépkocsi -számítógépes ismeretek - kereskedelemben való jártasság Felsőfokú végzettség, idegen nyelv ismerete előnyt jelent a pályázatok elbírálásánál. Fényképpel ellátott önéletrajzát „Irodatechnika 19600" jeligére a szerkesztőségbe 3300 Eger, Pf.: 23. várjuk. Beküldési határidő: március 20. I HEVES "I“ HÍRLAP Előfizetési igényét ingyen jelezheti a következő telefonszámon: Wso/m-m Tárcsázza nappal! BEKÖECE területére kézbesítőt keresünk a Heves Megyei Hírlap terjesztésére. Érdeklődni. 06-36/326-603-as 06-30/350-536-os telefonszámokon lehet.
