Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-06 / 55. szám

2. oldal Megyei Körkép 1998. március 6., péntek Fővárosi előzetesben a régiségkereskedő orgazda Rács mögött a rácsgyűjtő Már előzetes letartóztatásban van az az egri régiségkereskedő orgazda, akinek egy kunmadarasi csoport gyűjtögette - java­részt a Józsefvárosból - a bejárati kapukat, vaskerítéseket. BUDAPEST, EGER - A tör­ténet idén januárban kezdődött a fővárosban - tudtuk meg a Vili. Kerületi Rendőrkapitány­ság bűnüldözési alosztályveze­tőjétől, Szilágyi Béla, r. őrnagy­tól amikor is eltűnt egy lakó­ház kapuja. A józsefvárosi nyomozók először az IKV-ra gyanakodtak, akik - adott esetben - teljesen legálisan vihették volna el a kaput, ám kiderült: nem ők a „ludasok”. Az események feb­ruár utolsó hétvégéjére gyor­sultak fel, amikor a kunmada­rasi körzeti megbízott informá­ciói alapján lefülelték azt a bandát, akik az orgazda meg­rendelésére „dolgoztak”. Végül is az egri illető laká­sán húsz pár bejárati kapura és számos kovácsoltvas kerítésre bukkantak a rendőrök. Ezek 75 százalékát már azonosították: többségük a Józsefvárosból tűnt el. Az eddigi kárérték 4 millió forint, de a végösszeg akár a 7-10 milliót is elérheti. Az is kiderült, jóhiszemű kül­földi vásárlókkal állt kapcsolat­ban az orgazda. A külföldi kap­csolatok felderítése még fo­lyamatban van, de itthon is újabb személyek kerülhetnek előzetes letartóztatásba. Tény: a kereskedő a valódi érték egy- tizedét fizette a „beszerzők­nek”. Bár nincs még meg az eset pontos jogi minősítése, de e tet­tért 2-8 év közötti szabadság- vesztés szabható ki. (szuromi) Választási Kampány ’»8 NAGYRÉDE - Morvái Fe­renc, a kisgazda frakcióból nemrég eltávozott független képviselő csak a jövő héten dönti el, hogy mely jobboldali párt képviselőjelöltségét fo­gadja el. Leszögezte: nagyon szimpatizál Maczó Agnes el­képzeléseivel, amelyek nem áll­nak távol a Magyarországért Szövetség és Csurka István ál­láspontjától. * EGER - Az MDF március 7- én 17 órától megyei kampány- nyitó gyűlést tart a párt székhá­zában. A rendezvény vendége dr. Sepsey Tamás, az MDF or­szágos választmányának el­nöke, országgyűlési képviselő, és dr. Kis Gyula MDF-es hon­atya. * GYÖNGYÖSSÖLYMOS ­Ma fél négytől dr. Fodor Gábor országgyűlési képviselő foga­dóórát tart a polgármesteri hi­vatalban. Ezt megelőzően meg­látogatja az idősek napközi ott­honát, ahol a nyugdíjas néniket köszönti nőnap alkalmából, majd az iskolát keresi fel. * HEVES MEGYE - Az MSZP hétvégi kongresszusán dönt a párt országos listájáról, minisz­terelnök-jelöltjéről és elfogadja a választási programot. A me­gyei szocialistákat a kongresz- szuson 31 küldött és több meg­hívott képviseli. A küldöttcso­port tagjai a közeli napokban tartott megbeszélésükön az or­szágos listával való egyetérté­süket fejezték ki, és hangsúlyoz­ták: a választások előtt a kong­resszusnak választ kell adnia az . ország előtt álló., feladatokra, fel kell mutatni az MSZP kor­mányzóképességét. Mennyire védettek manapság a gyermekek? A bántalmazás jogi megítélése EGER - A megyei önkormány­zat gyermekotthonában konfe­renciát tartottak tegnap a fiata­lok védelmével foglalkozó szakemberek részvételével. A jelenlévőket Kocsa Erika, a gyermekváros igazgatója kö­szöntötte, majd dr. Antal János, a megyei önkormányzat szociá­lis és egészségügyi irodájának vezetője tartott tájékoztatót a témával kapcsolatos időszerű kérdésekről. Ezt követően dr. Herczog Mária, az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet igazga­tója a gyermekek bántalmazá­sáról, illetve a települési ön­kormányzatok törvény által elő­írtfeladatairól tartott előadást. A szakmai konzultáció után szó esett még a fiatalkorúak bántalmazásának jogi szankci­onálásáról, valamint az e téren szerzett megyei tapasztalatok­ról. A program a gyermekek sze­xuális zaklatásának felismeré­sét segítő bábfilm vetítésével zárult, amelyhez az Országos Család- és Gyermekvédelmi In­tézet jogi osztályvezetője, dr. Vájná Virág és Magyar Gyöngyvér jogi referens fűzött módszertani előadást. (b. k.) Kereskedelem és a szakmai nyelv- A Nemzeti Alaptanterv bevezetése előtti átmeneti időszakban nőtt a tovább­képzések jelentősége - mondta Ottó Vilmosné, a Nemzeti Szakképzési Intézet vezető szaktanácsadója. EGER - A megyeszékhely Kereskedelmi és Vendéglátói­pari Szakközépiskolájában kétnapos fórum kezdődött tegnap. Az ország több mint száz, e két szakmát oktató kö­zépfokú intézetéből érkeztek az idegen nyelveket tanító ta­nárok. Ezalatt szakmai filme­ket vetítenek, kereskedelmi és vendéglátóipari bemutatókat tartanak. Az áruismerettől a minőségbiztosítási rendszeren át a modem konyháig és a fo­gyasztóvédelemig kapnak is­mereteket a hallgatók. Tusor András, a Kereske­delmi és Idegenforgalmi To­Szakmai bemutatón az iskola tanüzemében FOTÓ: PERL vábbképző Kft. szakképzési igazgatója rámutatott: a tevé­kenységük kapcsolódik a Nemzeti Szakképzési Intézet munkájához. Hozzátette: az érintett tanároknak - többek között - éttermi terítést, aján­dékcsomag-összeállítást, étel­alapanyagokat mutatnak be angol és német nyelven. Másfél milliárd forintot nyelt el eddig a veszélyes üregrendszer Omló labirintus a város alatt (Folytatás az 1. oldalról) Mint Gadavics Gyula, a fő­mérnöki iroda vezetője el­mondta: a tervezésre mintegy hárommillió forint jut, másfél milliót fordítanak kutatásra, további tízmilliót tömedéke­lésre, húszmilliót pedig a pin­ceveszéllyel kapcsolatos egyéb megerősítésekre. A szakembe­rek elsősorban a Cifrakapu utca, az Orgonás tér, az Osto­rost út és a Tetemvár utca tér­ségében dolgoznak majd. A főmérnöki iroda korábbi felmérése szerint a következő években - mai áron számítva - több mint 300 millió forintot kellene felhasználnia a város­nak ahhoz, hogy megerősítsék, illetve betömjék a település alatt húzódó, eredetileg mint­egy 130 kilométer hosszúságú pincerendszer maradékát, il­letve, hogy befejezzék az eh­hez kapcsolódó út- és közmű­rekonstrukciós munkálatokat. Eddig mintegy húsz kilométer hosszan erősítették meg a pin­céket, s csaknem 195-200 ezer négyzetméternyit tömtek be, ám az omlásveszélyt még nem sikerült teljességgel fel­számolni. Mint Gadavics Gyula hoz­zátette: egyre nagyobb az ér­deklődés a megmentett, felújí­tott pincék iránt. Erre jó példa a Városfal utcai pincerész, melyben várhatóan szeptem­bertől több hónapon át a fővá­rosban már nagy sikerrel meg­rendezett úgynevezett Látha­tatlan kiállítás mutatkozik be. A közeljövőben - a helyhez méltón, s az ingatlanhoz ha­sonlóan - kívánják hasznosí­tani a Borok háza alatti pincét is. Számos üreget már bérbe adtak, s továbbiakat kínálnak fel raktárnak, illetve borászati, gombatermesztési, s egyéb ke­reskedelmi célokra. A föld alatti üregrendszer veszélyeinek egyszer s min­denkori felszámolására nem lehet végleges határidőt mon­dani - tudtuk meg -, miután a már megerősített pincéket is állandóan jó állapotban kell tartani. Ezért a pincékkel, illetve a partfalakkal kapcsolatos út- és közmű-rekonstrukciós munká­latokra várhatóan még jóval az ezredfordulón túl is szükség lesz Egerben. (kj) Az EU-csatlakozásig még sokat kell fejlődni Bővült a települések támogatási köre (Folytatás az 1. oldalról) Ez utóbbi keretet az infra­struktúra, a közoktatás, az egészségügy és a település ar­culatának fejlesztése céljából vehetik igénybe az érintett vá­rosi és községi önkormányza­tok. Az erre vonatkozó pályá­zati kiírás a területfejlesztési tanács március 19-i ülését kö­vetően készül majd el. Móré László, a Belügymi­nisztérium helyettes főosz­tályvezetője a felhalmozási célú - nevezetesen a címzett és céltámogatások - követel­ményrendszerérői számolt be, mégpedig az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüg­gésben. Ide tartoznak a szennyvíztisztításra, illetve a csatornázási munkákra fordít­ható összegek, elsősorban a kétszázmillió forintot megha­ladó beruházások. Az EU által megszabott követelmények­hez képest ugyanis Magyaror­szág - s így Heves megye számos települése is - eléggé elmaradott. Barabásné Czövek Agnes, Gyöngyös alpolgármes­tere kérdésünkre válaszolva elmondta: a rendszer újdon­sága a két lépcsőben történő pályáztatás, ahol az első kör­ben - a saját erő igazolása mellett - a szakágazati szem­pontok alapján kell vázolni a beruházási koncepciót. Az Önkormányzatok Mátrai Szövetségének megjelent képviselői - az 1997-re vonat­kozó zárszámadás után - elfo­gadták az idei évre tervezett költségvetést. Gyógyszerész festő EGER - Bangladesh, Ceylon, Nicaragua, Pakisztán, Argen­tína, Kolumbia és Japán - meg­annyi „állomáshely” után ment nyugdíjba, majd települt haza dr. Almási Miksa gyógyszerész­festő. A messzi földön dolgozó szakember időtöltés, kikapcso­lódás gyanánt kezdett alkotni. Tanítómestert - a Londoni Ki­rályi Akadémián tanult Madmu Mullahot - is talált magának. Külföldi bemutatkozásai óta készült képeivel látogatott Egerbe, a megyei könyvtár ga­lériájába, ahol március 11-ig tekinthetők meg távol-keleti hangulattal átitatott művei. Jókedvű kollégisták EGER - A héten megrendezett kollégiumok közötti kulturális fesztiválon hét diákotthon lakó­inak számos műsorszámát te­kinthette meg a zsűri, illetve a közönség. A szakemberek döntése alap­ján a vers- és prózamondók kö­zött Facska Anett (Bomemisz- sza-kollégium) diadalmasko­dott. Hangszeres zenében a Wigner-kollégium nyolctagú fúvósegyüttese nyerte el az első helyezést. A legjobban a bodonyi tán­cosok (Wigner-Kereskedelmi kollégium) ropták, míg az egyéb kategóriában az Angolkisasszonyok Intézetének növendékei vitték el a győzelmi pálmát & Kissé ütődön ez a gye­rek című jelenettel. Játszani is engedd... EGER - A Micimackó-klub minden kedden 16 és 18 óra között tartja foglalkozását a Kallómalom úti Családsegítő és Információs Irodában. Csütörtökön délutánonként a Tücsök-, péntekenként pedig a Kaptár-klubba várják őket a Deák Ferenc utca 19.-ben. Pénteken 16 órától a Vidám fiúk és lányok klubjában is kö­zösségi játékokkal, vetélke­dőkkel és ügyességi verse­nyekkel töltik az időt a fiatalok. Amiga és Macintosh EGER - Az Alma Kör, azaz az Egri Macintosh Számítógépes Club március 12-én, délután 5 órától tartja soron következő rendezvényét. A baráti összejövetelen az új tagok regisztrálása és a szemé­lyes kapcsolatok kialakítása mellett az Amiga és a Macin­tosh világába nyerhetnek bepil­lantást az érdeklődők. Az előadást - rendhagyó módon - Varga Lajos klubtag egri lakásán (Vasút u. 8.) tart­ják meg. Cukrásztanulók nemzetközi sikere BUDAPEST - Az Egri Mező- gazdasági Szakközépiskola ta­nulói díszmunkával vettek részt az idén VIII. alkalommal Buda­pesten megrendezett UKBA ’98 nemzetközi cukrászati, sütő­ipari, gasztronómiai és hús­ipari szakkiállítással egy idő­ben rendezett termékbemutatón és szakmai versenyen. Az eseményen 130 cukrász, köztük 40 tanuló mutatta be munkáját. Az alkalmi torta ka­tegóriában az egri iskolából Lengyel Barbara harmadik, Ke­resztyén Anett negyedik, Vincze Zsolt pedig ötödik helyezést ért el. Felkészítésükért Régi Péter cukrász szakoktató különdíjat kapott. A péktanulók - akik Eger, il­letve iskolájuk címerét készítet­ték el - dicséretet kaptak. A hatvani bőrfocivarró történelme A régi-régi szíjgyártó, bő- röndös és bőrdíszműves iparosok közül talán már csak kettő él az országban. Az egyik, a 68 éves hatvani Bar­tók Imre, 1946-ban szerezte meg a szakmát gyöngyösi mes­terétől. Maga is műhelyt akart nyitni a mátraaljai településen, de nem engedték, mert ott már három mester kereste ezzel a kenyerét. így a Rákospalotai Bőrkonfekció-üzembe került. Hadfelszerelést gyártottak, fő­leg tiszti térképtáskákat. Tet­szett neki a munka, s az első fizetés is, amit az újonnan ki­nyomtatott forintban kapott.- A havi 900 forintnyi bankó nagyon jó pénz volt, mai árfolyamon 800 ezret is megér - emlékezik vissza a mester. - Később focilabdákat varrtunk. Azt nagyon szerettem. Öröm volt nézni, ahogy kigömbö- lyödnek a kezeim között. Az­tán amikor ’53-54-ben Nagy Imre visszaadta a mestereknek az ipart, Hatvanba jöttem. Egy héten belül műhelyem volt. A szerszámokat már korábban gyűjtögettem - mutatja a fatáb­lán sorakozó eszközöket. - Ki­jártam a Teleki téri ócskapi­acra, meg a mesterek hagyaté­kaiból vásároltam. Ez a ma­gyar, öntöttvas, körforgós bőr­lyukasztó a század elejéről, a húszas évekből való - simítja meg a súlyos darabot. - A mása is megvan, az osztrákok gyártották, de nem jó vele dol­gozni, mert összevissza csuk­lik a kezemben. A negyedhol­das, félholdas bőrvágó kések, cakkozók, a keretszorítók mind a mai napig jól szolgálnak. Csakúgy, mint a rugós varró­szék, a csikó, amin a börlabdá- kat javítom. A Singer bőrvar­rógép békebeli darab, még soha nem hagyott cserben.-Tekintsünk végig az évti­zedeken. Mikor milyen volt a kisiparos-élet?- A hatvanas években ne­héz. Csak akkor vállalhattam munkát, ha a cipész kátéesz igazolást adott, hogy nincs szakembere, aki megjavítaná azt a darabot. A Kádár-rend­szerben szabott árakkal dol­goztunk. Talán ha 25 ezer kis­iparos volt az országban. A ’80-as években kezdődött az infláció, sok ócska holmit hoz­tam rendbe az embereknek. Aztán nyugdíjba mentem, s az­óta csendesen dolgozgatok. Négy éve meghalt a feleségem, azóta rosszabb. De nem veszítette el a munka- és az életkedvét. Na­ponta jönnek a kuncsaftok a javítani való táskákkal, bőrön­dökkel, bőrkabátokkal. Az bosszantja a legjobban, ha az emberek először a cipészhez viszik a holmit, ők pedig úgy belekontárkodnak, hogy aztán alig lehet helyrehozni.-Megmaradt a bőrlabdák iránti szeretete. Most is hét da­rab vár jobb sorsára...- Szeretem a sportot. Fiatal koromban 400 méteren futot­tam. Most az NB II.-es Hat­vani FC-nek szurkolok. Min­den meccsükre elvisznek. Én meg ezért megvarrom a labdá­ikat. Ha már nem tudom csi­nálni, remélem, a flam foly­tatja. Kitanítottam a szakmára. Császi Erzsébet 1

Next

/
Thumbnails
Contents