Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-28 / 74. szám
Uinimi A rULUSAin ifin. Asztali lámpák, tankarok 40%eng. W uitonyoK zz.vuu neiyen; io.yuu.-rt 1 998. március 28., szombat Hírlap Magazin 7. oldal Fürdősors: török hagyaték, magyar átok Ma már senki sem tudja megmondani, ki és mikor fedezte fel, hogy a föld mélyéről előbukkanó meleg víznek jótékony a hatása a megfáradt csontokra, a reumás panaszokra. Azt sem lehet tudni, mit gondolhattak eleink, akik a víz megtartására megépítették az első, kezdetleges medencét. Arra viszont bizonyára nem számítottak: ez a hőforrás évszázadokon át a viták, az érdekközösségek, a nagypolitikai és a kisvárosi harcok középpontjában áll majd. Honnan érkezik az egri Török fürdő gyógyvize? Természetesen a Bükkből - válaszoljuk gondolkodás nélkül. S aki ezt mondja, nem téved. A Bükk déli lábánál az egrihez hasonlóan számos helyen - Bogácson, Kácson, Mezőkövesden, Demjénben - tör fel a meleg víz. A folyamat látszólag egyszerű: a felszínen keletkező csapadék leszivárog a karsztos kőzeten át a mélybe. A csapadék - amely ekkortól már karsztvíz - hosszas vándorútra kényszerül a hegység belsejében. Közben ásványi sókat old ki, amelyeket továbbszállít. Amikor ennek eredményeként - immár a szervezetre jótékony hatást gyakorló ásványi anyagokkal megrakodva - a karsztvíz kilép a hegy belsejéből, hőmérséklete már langyos, esetenként meleg. A természet elvégezte a rá váró munkát. Innentől az emberé a felelősség. Karthauzi örökség Mátyás király korából Kevesen tudják, hogy a mai Török fürdő alapjainak megteremtése nem a törökökhöz, sokkal inkább a karthauzi szerzetesek nevéhez fűződik. A rend 1448- ban a Markhót Ferenc utcai híd jobb partján emelt fürdőházat a meleg víz hasznosítására. A néma barátok fakádakban áztatták fáradt izmaikat, miközben sűrű gőzt vontak maguk köré. Ezt pedig úgy érték el, hogy a felforrósított kövekre meleg vizet locsoltak. Mindeközben nem csupán a tisztálkodási fürdést végezték el, hanem karjukat a borbély szikéje alá is tartották, ha éppen egy gyors érvágást kellett elvégezni. S hogy mi lett a fakádas létesítménynyel? Azt ma már nem tudni. Tény, hogy a fürdő elpusztult, így Bakócz Tamás egri püspöknek már újjá kellett építtetni a karthauzi örökséget. Minderre a reneszánsz kor püspöke áldozott is. Az épület rendbehozására nyolc forintot áldozott. Miután pedig a létesítmény elkészült, 33 dénár fizetségért fürdőmestertTiozatott. S hogy ebben az időben nemcsak a püspökök fürödtek, bizonyítja az is: a végvári katonák is rendszeresen látogatták a fürdőt. Igaz, nekik inkább a szerényebb, hidegebb vizek jutottak. A törökök, mint a hazai fnrdőkultúra úttörői A Korán készítői jó orvosoknak bizonyultak, hiszen a törökök szent könyvében nem felejtették el megfogalmazni: a tisztaság Allah kívánsága. Éppen ezért mosakodtak is rendszeresen, napjában többször. Birodalmukban szerte fürdőházak sokasága létesült. Két típusú fürdő terjedt el: a meleg vizű (ilidzsa), amelyben kisebb orvosi műtéteket is végeztek, és a gőzfürdő (hamam), amely egyben tisztasági fürdő volt. A törökök kínos tisztaságérzése alapozta meg az egri fürdőkultúra alapjait. A város elfoglalása után hamarosan három létesítmény is épült a városban: egy a nőknek, egy a férfiaknak, egy pedig az állatoknak. Mivel a vérbaj, a rühösség ebben az időben sem gazdagot, sem szegényt nem kímélt, a fürdők óriási jelentőségre tettek szert. A Török fürdőben ma is látható medencét 1610 után Ar- naut pasa emeltette. A nyolcszögletű medence fölé díszes boltozatot emeltek. A vízbe történő belépés előtt kőkádakban mosták le magukat. A fürdőzés után pedig a masszírozó és a szőrtelenítő fülkék látogatása következett. S hogy mennyire fontos volt az épületek karbantartása, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a bérlőnek a hároméves bérleti idő tartamára előre kifizették a működtetéshez szükséges összeget - amelyet a szerződés lejárta után vissza kellett fizetni. A kényelem érdekében nem felejtkeztek el a világításról és a fűtésről sem. Az előbbit olajlámpákkal, illetve a kupolán át beszűrődő fény segítségével oldották meg, míg az utóbbiról hőszigetelés gondoskodott. A másik típusú, a gőzfürdő - amely az idők során teljesen lepusztult - Valide szultánáról kapta nevét. A négy sarok- és négy oldalkamrát tartalmazó épület a mai Dózsa György tér 1. szám alatt állt. Izzasztóhelyi- ségeit - melyek hőmérséklete 40 Celsius-fok körül mozgott - sűrűn látogatták a törökök. Az állatok fürdője pedig a mai strand nagy medencéjének helyén állt. A lovak és öszvérek fürdője a XIX. századig „gyógyította” a beteg négylábúakat. Rákóczi fürdője, kezdetleges gyógyítás Bár a török hódoltság után az országra sanyarú sors várt, a fürdők - már csak bevételeik miatt is - megőrizték jelentőségüket. Amaut pasa ilidzsáját most már Méltóságos Úr Fürdőjének nevezték, melyet állítólag Rákóczi Ferenc fejedelem is látogatott. Az újabb virágkor azonban csak a század közepén jött el. A jelentősebb felújítási munkálatok 1742-ben kezdődtek, amikor 971 forintot költöttek az új tükörfürdő megépítésére és a régi tetőszerkezet helyreállítására. Az építkezés Barkóczy Ferenc püspöksége alatt fejeződött be. Ekkorra azonban már átalakult a hazai fürdőkultúra, nem a tisztálkodás volt a fontos, hanem a fürdőből mindig is nyerhető biztos haszon. Érdemes volt tehát áldozni rá. Újabb jelentős fordulat azonban csak 1762-ben következett be. Ekkor a helytartótanács rendeletben fogalmazta meg, hogy a birodalom területén található ásványi és gyógyvizeket fel kell térképezni, be kell vizsgálni. Egerben Dombi Sámuel végezte el elsőként a kezdetleges vizsgálatot. íme a megállapítása: „A víz a tapolcai forrás vizéhez hasonló. Kénsavval nem pezseg. Ibolyasziruppal zöld elszíneződést mutat. A gubacsporra nem reagál, ami vas- és kénsavhiányt tanúsít. A borkősavtól zavarossá válik. Összegezve: az egri polgárok gyakorta látogatják, dicsérik jótékony hatását, s különbnek tartják, mint a Borsod déli részén lévő fürdőket.” Ettől a leírástól Markhót Ferenc már sokkal pontosabb leírást adott. Analízisei pontosabbak, bár a kor vallásos szemléletét mutatta, hogy a vizet Isten ajándékának tartja, amely az embereken fejti ki jótékony hatását. Felhasználását pedig javarészt lelki eredetű bajokra, hisztériára, melankóliára és hipochondriára javasolja. Azt azonban világosan látja, hogy a földből előbukkanó kincs páratlan, ezért megőrzésére „gondot javasol fordítani”. Eszterházy és Pyrkers a fürdőépíttetők A század végére a meleg víz közelében már két mosóház is létesült. Az egyik a Nap, a másik a Csillag nevet kapta. Újabb korszerűsítés várt azonban a fürdőre. A tervet Eszterházy püspök rendelte meg 1791-ben Francz József építőmestertől, de a kivitelezés - feltehetően pénzügyi okok miatt - elmaradt. Am a fürdő környéki tavat mégis kitisztították, az elrekedt forrásokat megszabadították, így a vízhozam is bővül. A püspök 1795 januárjában mégis rászánta magát egy kisebb építkezésre. A bőven kiömlő forrásvíz akadályozta a munkát, ám ennek ellenére áprilisra mégis elkészült az új medence. A szerény tervek ellenére is 3200 forintot emésztett fel. A nagyszabású költekezés után a város polgárai ismét fürdési lehetőséghez jutottak. Lesz is nagy öröm, még a törvény- sértés határáig is elmentek a lubickoló egriek. Per lett belőle. Az egyház ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy nők és férfiak egy medencében, a kisebbeket pucérra vetkőztetve fürdenek, s időnként egy-egy lányt megcsípnek a vízben, arról nem is beszélve, hogy szeméremsértő szavak is elhangzanak. Éppen ezért megtiltották a meztelen testű fürdést, s többé nők és férfiak nem mehettek egyszerre a medencébe. Akit pedig este 10 után fürdésen kaptak, 24 pálcaütéssel tanították jó modorra és illemre. A XIX. században Pyrker érsek újabb nagyszabású tervet rendelt meg, aminek szintén csak egy szerényebb változata készült el. Szarvas Ferenc építész 1829 tavaszán kezdte meg a munkálatokat. A 12 ezer forintot felemésztő építkezés eredménye egy modem fürdő lett: a fürdőszobák kádjaiba kerülő vizet kazánház fűtötte fel, melyhez rézcsapokon keresztül lehetett hozzáférni. Az épület egyszeriben olyan népszerű lett, hogy napokkal a fürdés előtt be kellett jelentkezni ahhoz, hogy szabad kádat kapjon az egri polgár. A baj csupán az volt: az eredeti épületet falakkal „darabolták szét” annak érdekében, hogy minél többen látogathassák a fürdőt. A klasszicista épület környékén ligetet létesítettek, a vendégeket pedig a Gondűzőhöz címzett nyári mulatóba csalogatták. S hogy az egriek haladtak a korral, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1868-ban elkészült az első „sugárzuhany”. A boldog békeidők és a századforduló A város a XIX. században két fürdővel is gyarapodott: 1855- ben megépült az első egri uszoda, míg 1864-ben elkészült egy új fürdő. A versenyuszoda hamar népszerűvé vált a vizet kedvelő egriek körében. Reggel 8 órától este 9-ig kétórás váltásokkal fü- rödhettek nők és férfiak, természetesen külön-külön. A létesítmény személyzete egy felügyelőből és öt úszómesterből állt. Egy helyi rendelet pedig már ekkor megtiltotta a csúszópénzek elfogadását a vendégektől, mondván: „a tanításért határozott díj fizetésén felül fürdőket, úszókat és vendégeket fizettetni nem szabad.” S hogy kié volt ekkoron a fürdő? Egy 1854-es egyezség szerint a földesúr fenntartotta magának az uszodát és a termálfürdőt, csupán a meleg vizet engedte át a parasztoknak, akik eddig is szabadon és fizetés nélkül használták azt. A helyi újság azonban a század végén már kemény hangú cikkekben ostorozta a tulajdonviszonyokat. A fürdőkultúra fellendítése érdekében ekkor már kívánatossá vált, hogy a létesítmények és a víz városi tulajdonba kerüljön. Végül 1914-ben Janko- vics Dezső polgármester aláírta azt a szerződést, amelynek értelmében 170 ezer koronáért a város tulajdona lesz az egri fürdő. Pillanatok alatt nagyszabású tervek készültek. Ezek megvalósulását megakadályozta az első világháború kitörése, bár annyit még elértek ezen zavaros idők alatt, hogy részvénytársaságot alakítsanak 1918-ban a lehetséges fejlesztések finanszírozása érdekében. Egy polgári fürdőváros képének kirajzolódása A fürdővárosi rész mai arculatának megteremtése a ’20-as években, Bárány Géza városi főmérnöknek az rt. élén betöltött ügyvezetői korszakára tehető. Ekkor készült el a rövid életű gőzmosoda, 1925-ben felavatták a mai versenyuszodát, 1928-ban gyógyvízzé nyilvánították az ekkor már évszázadok óta népszerű meleg vizet, -s egy év múlva elkészült a Korona Szálló (a mai Park Szálló), amely a város tervezett idegen- forgalmi arculatának első kézzelfogható és látható építkezése volt. A ’30-as években kialakították a gyermekmedencét és a dögönyözőt, s 1935 májusában megnyitották az első fürdőorvosi rendelőt. A további fejlődés azonban a II. világháború alatt megtorpant. A háború után 1949-ben államosították az eddigi létesítményeket, kezelőjük az Egri Víz- és Csatornamüvek Községi Vállalat, azaz a Heves Megyei Vízmű Vállalat elődje lett. Az egri gyógyvíz történetének csupán már egyetlen állomása volt hátra: 1965-ben átadták a reumakórházat, amelynek első főorvosa dr. Lengyel Endre reumatológus főorvos lett. A kórház mai formáját 1979-ben nyerte el, amikor a hajdani Török fürdővel együtt elkészült az új reumakórház, amelynek tulajdonosa az akkori megyei tanács volt. Amiért századokon át küzdöttek az egriek Túlságosan hosszú lenne most itt ismertetni, hogy milyen ösz- szetevői vannak annak a gyógyvíznek, amelynek hatását századokon át ismerték és használták az egriek. A teljesség igénye nélkül íme néhány betegségcsoport, amelyeket eleinte spontán, később tudatosan gyógyítottak a meleg vízben. Izületi betegségek, gerincbetegségek, csontok, inak, izmok betegségei, idegrendszeri gyulladások, anyagcsere-betegség mozgásszervi elváltozásokkal, kötőszöveti és bőrbetegségek ízületi megnyilvánulásai, női nemzőszervi betegségek, vegetatív idegrendszeri zavarok, kifáradásos állapotok. Közhely lenne azt mondani: a víz közkincs. Csak az érzi ennek jelentőségét, aki már eljutott odáig, hogy orvosa tanácsára „meleg fürdőt” kellett vennie. Márpedig a reumás megbetegedések népbetegségnek számítanak. így egyre többen kényszerülnek felkeresni a „vizet”, a Török fürdőt, amely immár nem mindenki számára hozzáférhető lubickolási lehetőség a nap végén, hanem gyógyító hatású kúra. Éppen ezért nem mindegy, a következő évtizedekben milyen koncepciók, elképzelések határozzák meg az „egri kincsnek”, a gyógyvíznek a sorsát. Szuromi Rita Mosoda képe az 1900-as évek elején Az 1925-ben megépült versenyuszoda látképe A gyógyhatású meleg vizű tó, háttérben a Sinkovics-féle fürdővel
